A határozat elvi tartalma: Az ítélet kihirdetése nem történt meg. A határozat szóbeli ismertetése elmaradt; az elsőfokú bíróság a tárgyalás napján szóban nem hozta a jelenlévők tudomására érdemi döntését, így sérült a szóbeliség és közvetlenség elve. Az ítélet kihirdetésének hiányában nem volt lehetőség a jelenlévő felperes megnyilatkoztatására. Mindemellett a felperes a bíróság felhívására – a jegyzőkönyvbe foglaltak szerint – ellentmondó tartalmú nyilatkozatot tett; „részletes indokolással ellátott ítéletet” és egyben „rövidített indokolású ítéletet” kért. Ez a kérelem – a Pp. 110. §
(3)bekezdésében megfogalmazott tartalom szerinti elbírálás elvére tekintettel – nem feleltethető meg a Pp. 347. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt azon feltételnek, hogy a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást tartalmazó ítéletet. Az elsőfokú bíróság a fenti eljárási szabályok megsértésével mellőzte érdemi döntésének részletes indokolását. Ezáltal az elsőfokú ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.077/2026/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd ügyvéd címe Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda ügyvéd1 címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.23.489/2025/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Végzés A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az érdemi szaktól kezdődő új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az alperes másodfokú perköltségét 88.900 (nyolcvannyolcezer-kilencszáz) forintban, a meg nem fizetett fellebbezési illeték összegét 48.000 (negyvennyolcezer) forintban határozza meg. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes országosan ismert művész. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a www.magyarnemzet.hu oldalon „Tiszás adatszivárgás: baloldali politikusok és újságírók is vannak a felhasználók között” címmel jelent meg cikk, amely tartalmazta, hogy „a Tisza-app felhasználója […] felperes színész is.”. [2] A cikk a közlést a Mandiner nevű sajtóterméktől vette át. [3] A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte az alábbi helyreigazítás közzétételére: [4] „Helyreigazítás felperessel kapcsolatos valótlan állítás miatt [5] A magyarnemzet.hu oldalon a »Tiszás adatszivárgás: baloldali politikusok és újságírók is vannak a felhasználók között« című,
- november
- napján megjelent Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.077/2026/3 2 cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes a Tisza Párt Tisza Világ nevű alkalmazásának felhasználója.” [6] Perköltségét az alperes kiadójával szemben számította fel. [7] Keresetét a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §
(1)bekezdésére alapította. Érvelése szerint a sérelmezett közlés valótlan tényállítás; a felperes nem felhasználója a TISZA PÁRT applikációjának. [8] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a kifogásolt kijelentés vélemény, a közéleti vita körében megfogalmazott következtetés, ezért nincs helye sajtó-helyreigazításnak. Vitatta a felperes perköltségigényét, annak mérséklését kérte. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül a következő helyreigazító közleményt tegye közzé a magyarnemzet.hu internetes sajtótermékben 24 órán keresztül önálló hírként, a főoldal tetején oly módon, hogy görgetés nélkül olvasható legyen, és a szövegre kattintva a link az eredeti cikkre mutasson, „Helyreigazítás felperessel kapcsolatos valótlan állítás miatt”. szövegezéssel, a sérelmezett cikk főoldali megjelenésével azonos betűtípussal és betűméretben, saját kommentár nélkül, és a cikk eredeti elérhetőségi helyén a cikk címe alatt és a lead felett, amíg a cikk elérhető, de minimum 30 napig, valamennyi eszközről (mobil, tablet, PC) megtekintve az eredeti cikk megjelenésével azonos tipográfiai jellemzőkkel, a jogsértő szöveggel azonos betűmérettel és betűtípussal, mindenfajta kommentár nélkül közölt szövegben: [10] „Helyreigazítás felperessel kapcsolatos valótlan állítás miatt [11] A magyarnemzet.hu oldalon a »Tiszás adatszivárgás: baloldali politikusok és újságírók is vannak a felhasználók között« című, 2025. november 4. napján megjelent cikkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes a Tisza Párt Tisza Világ nevű alkalmazásának felhasználója.” [12] A médiaszolgáltató-t kötelezte 480.000 forint, 129.600 forint áfa, mindösszesen 609.600 forint ügyvédi munkadíj felperes részére és 36.000 forint illeték állam javára történő megfizetésére. [13] A törvényszék az ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 347. §
(1)bekezdése e) pontja alapján rövidített indokolással látta el. Az érdemi döntés alapjául szolgáló jogszabályként a Pp. 80. § - 83. §, 101. §
(1)bekezdés, 496. §
(1)bekezdés, 499. §
(1)bekezdés, és az Smtv. 12. §
(1)bekezdés rendelkezését jelölte meg. [14] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte akként, hogy az elsőfokú ítélet a perorvoslatról való tájékoztatás körében a Pp. 347. §
(3)bekezdésének, 365. §
(6a)és
(6b)bekezdésének megfelelő információkat tartalmazza. [15] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(1)bekezdésére alapította. Másodfokú perköltségét felszámította. [16] A fellebbező érvelése szerint az elsőfokú ítélet perorvoslatról való tájékoztatása hibás, emiatt érdemben nem tudja gyakorolni fellebbezési jogát. [17] Az elsőfokú ítélet indokolásának [5] bekezdése a Pp. 347. §
(1)bekezdés e) pontjára hivatkozást tartalmaz. A Pp. 347. §
(3)bekezdése alapján az
(1)bekezdés
- d)és
- e)pontja szerinti esetekben az ítélet perorvoslati része a fellebbezési szándék előzetes bejelentésével és a fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos különös eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaz. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.077/2026/3 3 [18] Ennek ellenére az ítélet rendelkező részében az elsőfokú bíróság a perorvoslati lehetőségek körében arról tájékoztatta a feleket, hogy „Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.”. [19] Az elsőfokú bíróság tehát a Pp. 365. §
(6)bekezdése szerinti általános szabályt alkalmazta a perorvoslatról való tájékoztatás során, a rövidített indokolása esetén irányadó Pp. 365. §
(6a)bekezdése helyett. [20] A rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szembeni fellebbezés esetére a Pp. azért ír elő speciális eljárási szabályokat, mert a felek nem ismerik az elsőfokú bíróság részletes indokolását, a rövidített indokolást tartalmazó ítélet alapján pedig közvetlenül nem tudnak a másodfokú bíróság felé a Pp.
- §-nak megfelelő fellebbezést benyújtani. [21] A rövidített indokolást tartalmazó ítéletekkel szembeni perorvoslat vonatkozásában a jogalkotó egy többlépcsős fellebbezési folyamatot alakított ki, amelynek első lépéseként a fél bejelenti a fellebbezési szándékát, az elsőfokú bíróság ezt követően ellátja részletes indokolással az ítéletet, megküldi a feleknek, és a fellebbezési szándékot bejelentő félnek csak ezt követően van lehetősége benyújtani a részletes fellebbezését a másodfokú bíróságnak címezve. [22] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [23] A fellebbezés alapos. [24] A másodfokú bíróság a jogorvoslati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívüli eljárásban bírálta el. Felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú ítéletnek nem volt fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése. [25] A fellebbezés tartalmára tekintettel a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálat során az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét vizsgálta. [26] Az eljárás irataiból megállapította, hogy a
- december 16-i tárgyaláson (Fővárosi Törvényszék 40.P.23.489/2025/
- számú jegyzőkönyv) az elsőfokú bíróság az érdemi tárgyalás megtartását követően figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésének törvényi következményeire, majd a felperes nyilatkozata után a tárgyalást berekesztette. A jegyzőkönyv ezt követően tartalmazza a felperes jogi képviselőjének a bíró kérdésére adott következő válaszát: „Kérem a részletes indokolással ellátott ítéletet rövidített indokolású ítéletet kérek”. [27] Ezután a bíró a tárgyalást befejezte, majd érdemi döntését a Pp.
- §
(1)bekezdés e) pontjára hivatkozással rövidített indokolással látta el. [28] A Pp. 350. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a tárgyaláson hozott határozatát a tárgyaláson, a tárgyalás berekesztése folytán hozott határozatát – a
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgyalás napján hirdeti ki. [29] Az adott ügyben – a tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak alapján – a következő tények állapíthatóak meg. [30] Az ítélet kihirdetése nem történt meg. A határozat szóbeli ismertetése elmaradt; az elsőfokú bíróság a tárgyalás napján szóban nem hozta a jelenlévők tudomására érdemi döntését, így sérült a szóbeliség és közvetlenség elve. [31] A Pp. 350. §
(6)bekezdése az ítélet kihirdetését követően teszi lehetővé a felek nyilatkoztatását a rövidített indokoláshoz való hozzájárulásról. A rendelkezés értelmében a bíróság ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozatok tartalmát a jegyzőkönyvben – folyamatos felvétel készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában is – feltünteti. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.077/2026/3 4 [32] A Pp. 347. §
(1)bekezdés e) pontja szerint az ítélet rövidített indokolást tartalmaz, ha fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor, bírói felhívás ellenére, a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást tartalmazó ítéletet. [33] Jelen esetben ezek az eljárási szabályok is sérültek. Az ítélet kihirdetésének hiányában nem volt lehetőség a jelenlévő felperes megnyilatkoztatására. [34] Mindemellett a felperes a bíróság felhívására – a jegyzőkönyvbe foglaltak szerint – ellentmondó tartalmú nyilatkozatot tett; „részletes indokolással ellátott ítéletet” és egyben „rövidített indokolású ítéletet” kért. Ez a kérelem – a Pp. 110. §
(3)bekezdésében megfogalmazott tartalom szerinti elbírálás elvére tekintettel – nem feleltethető meg a Pp. 347. §
(1)bekezdés
- e)pontjában foglalt azon feltételnek, hogy a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást tartalmazó ítéletet. [35] Az elsőfokú bíróság a fenti eljárási szabályok megsértésével mellőzte érdemi döntésének részletes indokolását. Ezáltal az elsőfokú ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [36] A Pp. 380. §
- c)pontjában írt kötelező hatályon kívül helyezési okkal összefüggésben a másodfokú bíróságnak a Pp. 370. §
(3)bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettsége nem volt. [37] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
- § c) pontja értelmében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az érdemi szaktól kezdődő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp.
- §
(2)bekezdés d) pont]. [38] Az abszolút hatályon kívül helyezési okra tekintettel a fellebbezésben felhozott érvek a másodfokú döntés szempontjából nem bírtak jelentőséggel; az ítélőtábla megismételt eljárásra vonatkozó utasításai során azonban ezeket a körülményeket is figyelembe vette. [39] Az újabb elsőfokú eljárásban a törvényszéknek a Pp.
- §,
- § rendelkezéseivel összhangban kell az érdemi tárgyalást megtartani. A tárgyalás berekesztését követően az ítéletet ki kell hirdetni és ezután lehetséges a felek megnyilatkoztatása a rövidített indokoláshoz való hozzájárulásról. A jegyzőkönyvnek a felek nyilatkozatát egyértelműen kell tartalmaznia. [40] Ha fennállnak a rövidített indokolást tartalmazó ítélet elkészítésének törvényi feltételei, annak jogorvoslati záradékát a Pp.
- §
(3)bekezdésében, 365. §
(6a),
(6b)bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megfogalmazni, és az esetleges jogorvoslati kérelem benyújtása esetén is e rendelkezések alapján kell az elsőfokú bíróságnak eljárnia. [41] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 386. §
(3)bekezdése alapján csak meghatározta az alperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét [a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján 5 x 14.000 forint + áfa összegben] és a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartozó eljárás fellebbezési illetékét [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés c) pontja, 46. §
(1)bekezdése, 62. §
(1)bekezdés f) pontja szerint]. [42] A felperes a másodfokú eljárásban nyilatkozatot nem tett, perköltség igénye nem volt, ezért annak megállapításáról rendelkezni nem kellett [Pp. 82. §
(3)bekezdés]. Budapest,
- március
- Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.077/2026/3 5 Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Stecbauer Anita s.k. előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró