Bfv.179/2024/7 – Kúria

(4)bekezdés a) pontjában meghatározott és

(5)bekezdés szerint minősülő pénzmosás bűntettében megállapították, hiszen a II. rendű terhelt a jogerős ítélet irányadó tényállása szerint az I. rendű terhelt által átadott bankkártya és a PIN kód birtokában készpénzt szerezett meg, mely az elkövetés időpontjában a pénzmosás bűntettének elkövetési tárgya volt. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: Kúria végzése Bfv.I.179/2024/

1. felülvizsgálat Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Budapest tanácsülés
2. október
3. pénzmosás bűntette és más bűncselekmények terhelt1 és társa (terhelt2 II. rendű terhelt) helység1i Járásbíróság, 6.B.15/2021/32., ítélet, tárgyalás,
4. január
5. Tatabányai Törvényszék, 11.Bf.79/2022/25., ítélet, nyilvános Másodfok: ülés,
6. október
7. Az indítvány előterjesztője: terhelt2 II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az helység1i Járásbíróság 6.B.15/2021/
8. számú és a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.79/2022/
9. számú ítéletét terhelt2 II. rendű terhelt vonatkozásában hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az helység1i Járásbíróság a
10. január
11. napján kihirdetett 6.B.15/2021/
12. számú ítéletével terhelt2 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében [a Kúria 1.Bfv.179/2024/7-I 2 Büntető Törvénykönyvről szóló
13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
14. §

(4)bekezdés a) pont és

(5)bekezdés]. Ezért őt 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000 forintban állapította meg. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A II. rendű terhelttel szemben 1.000.000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Döntött az eljárás során lefoglalt pénzösszegekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. október
2. napján meghozott 11.Bf.79/2022/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy az 1.000.000 forint vagyonelkobzást az I. rendű terhelttel szemben rendelte el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben megállapított, felülvizsgálati indítvánnyal érintett
4. tényállás lényege az alábbi {elsőfokú ítélet [22]-[25] bekezdés, másodfokú ítélet [24] bekezdés}: [4]
5. április 26-án ismeretlen személy megtévesztette az cég1 nevű cseh gazdasági társaságot azt állítva, hogy a társasággal üzleti kapcsolatban lévő cég2 nevű olaszországi székhelyű cég bankszámlaszáma megváltozott. Az ismeretlen személy – egy hamis tartalmú e-mail üzenetben magát a cég2 képviselőjeként feltüntetve – azt állította, hogy a bank.-nél vezetett bankszámlaszám1 számú számla a cég2 új bankszámlaszáma, amely viszont azonos a terhelt1 I. rendű terhelt által egyéb érdekelt1 nevében nyitott bankszámlával. Az ismeretlen személy az e-mailben azt kérte, hogy egy meghatározott áruszállítás ellenértékét az általa megjelölt új számlaszámra utalják. [5] Az cég1 az áruszállítás ellenértékeként
6. május 2-án 11.897 eurót (3.646.706 forint) utalt el az cég3 nevű cseh brókercégen keresztül az I. rendű terhelt által nyitott bankszámlára abban a téves feltevésben, hogy az a cég2 nevű cég bankszámlája. [6] Ezt követően terhelt1 I. rendű terhelt rábírta terhelt2 II. rendű terheltet arra, hogy a egyéb érdekelt1 nevében nyitott bankszámláról az általa átadott bankkártya és PIN kód segítségével pénzt vegyen fel azért, hogy megszerezhesse a bankszámlán lévő, csalásból származó pénzt. A II. rendű terhelt tudva arról, hogy az bűncselekményből származik,
7. május
8. és
9. napján több részletben, összesen 1.000.000 forintot vett fel a bankszámláról ATM-en keresztül helység1ban, majd az ekként megszerzett pénzösszeget a bankkártyával együtt visszaadta terhelt1 I. rendű terheltnek. [7] Az cég1 sértett kárát
10. október
11. napján az cég3 cég megtérítette. A bankszámlára utalt és készpénzben fel nem vett további összeget (2.632.805 forintot) a nyomozó hatóság lefoglalta. [8] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező határozata ellen terhelt2 II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat törvényi okának megjelölése nélkül. [9]
12. Indokolásában kifejtette, hogy az elkövetéskor a Btk.
13. §

(1)bekezdése szerinti pénzmosás bűntettének normaszövege lényegesen különbözött a

1. január
2. napjától hatályos tényállás megfogalmazásától, hiszen a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos szabályok szerint nem vagyonra, hanem dologra lehetett elkövetni. Álláspontja szerint a bankszámla vagyon, de nem dolog, így a II. rendű terhelt cselekvősége – figyelemmel a Btk.
3. §-ára –
4. január
5. napjáig bűncselekmény hiányában büntetőjogi szankció nélkül maradt. [10] Tévesnek tartotta azt az álláspontot, miszerint a számla fizikailag létező dolog, meglátása szerint csak egy nyilvántartási egység, amely a jogalany vagyonát, illetőleg az Kúria 1.Bfv.179/2024/7-I 3 abban bekövetkezett változást mutatja. Hivatkozott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
6. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:
7. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint vagyontárgy dolog, jog vagy követelés lehet, azonban a bankszámla azért sem tekinthető dolognak, mert nem testi tárgy, és nem vehető birtokba [Ptk. 5:
2. §

(1)bekezdés]. [11] Hangsúlyozta, hogy a pénzmosás bűntette törvényi tényállásának

1. január 1-től hatályos módosítását az a törekvés indokolta, hogy szélesebb körben nyíljon lehetőség a büntetőjogi felelősségre vonásra, ezért jelent meg számos új elkövetési magatartás is, ami az elkövetés előtt nem volt büntetendő, mint például a rendelkezési jogosultság megszerzése. Erről van szó akkor is, ha valaki bankszámlát és PIN kódot kap, amivel nem a vagyont szerzi meg, hanem a vagyon feletti rendelkezési jogosultságot. [12] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg, és a II. rendű terheltet bűncselekmény hiányában mentse fel az ellene emelt vád alól. [13]
2. A Legfőbb Ügyészség a BF.207/2024/
3. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [14] Indokai szerint a pénzmosás elkövetés tárgyai az
4. évi IV. törvény
5. május
6. napjától hatályos
7. §-ában még az anyagi javak voltak, majd
8. évi CXXI. törvény
9. §-ának
10. április
11. napjával történt hatályba lépésével ennek helyébe a dolog kifejezés került, mely a jogalkotó azon szándékát tükrözte, hogy a büntetőjogi fenyegetettség szélesebb körű legyen. Felhívta a rendelkezéshez fűzött előterjesztői indokolást, mely leszögezi, hogy a módosítást a
12. július hó
13. napján hatályba lépett
14. évi CI. törvény tette szükségessé, amely a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban,
15. november 8-án kelt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) hirdette ki. Az Egyezmény
16. Cikk b) pontjában írt értelmező rendelkezés szerint dolog bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol. [15] Kiemelte, hogy jelen ügyben a Btk. elkövetéskor hatályos
17. §-a az elkövetés tárgyaként a büntetendő cselekményből származó dolgot jelölte meg, ehhez képest a kedvezőbb büntetési tételkeretet tartalmazó elbíráláskori szabály a büntetendő cselekményből származó vagyont tette tényállási elemmé. [16] Az irányadó tényállás szerint a II. rendű terhelt a PIN kód felhasználásával készpénzt vett fel a bankszámláról, így a konkrét ügyben az elkövetési tárgy nem a bankszámlán kezelt követelés, nem a rendelkezési jog, hanem az 1.000.000 forint készpénz. [17] Rámutatott arra is, hogy a pénzmosás bűncselekményének elkövetési tárgya tipikusan készpénz, melyre nem utolsó sorban maga a bűncselekmény megnevezése is utal. Emellett hivatkozott több olyan kúriai határozatra, ahol a pénzmosás bűncselekményének elkövetési tárgya bankszámlán kezelt követelés, illetve a számlán vezetett követelés érvényesítéséből származó készpénz volt. Ezek közül kiemelte a Bfv.III.867/2021/
18. számú határozat [44] bekezdését, mely szerint a pénzmosás kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. [18] Érvelése szerint a töretlen gyakorlat a készpénzt (bankjegyet) dolognak tekinti, amelynek alapja a fentieken túl az is, hogy a pénzre is a dologra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A pénz rendeltetését tekintve olyan csereeszköz, amelynek nem a fizikai megjelenése, hanem az általa képviselt érték a meghatározó, ezért megjelenési formái között sem indokolt különbséget tenni, így a törvényi tényállás hatályba lépésétől kezdve a bankszámlán nyilvántartott követelés – azaz a „számlapénz” – is az elkövetés tárgya lehet. Kúria 1.Bfv.179/2024/7-I 4 [19] Mindezek alapján álláspontja szerint a készpénz és a bankszámlán kimutatott követelés
19. január 1-jét megelőzően is dolognak minősült, a cselekmény az elkövetés idején is bűncselekmény, mégpedig a Btk.
20. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti pénzmosás bűntette volt. [20] Ezért indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú ítéletet terhelt2 II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [21]

1. A II. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra észrevételt nem tett. [22] III. terhelt2 II. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa alaptalan. [23]
2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
3. §-a alapján csak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, a Be.
4. §-ában tételesen megjelölt okokra hivatkozással terjeszthető elő. [24] A felülvizsgálatot lehetővé tevő anyagi jogszabálysértéseket a Be.
5. §

(1)bekezdése, az eljárási jogszabálysértéseket a Be. 649. §

(2)bekezdése kimerítően felsorolja. [25] Ezek közül a védő a felülvizsgálati indítványban egyik okot sem hívta fel annak ellenére, hogy a Be. 652. §

(1)bekezdése alapvető tartalmi követelményeként írja elő, hogy a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni az indítvány előterjesztésének okát és célját. Ezért a Kúria – a következetes gyakorlatának megfelelően – az indítványt a tartalma szerint vizsgálta meg és megállapította, hogy a védő a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítását sérelmezte. [26] 2. A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [27] E felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítélet tényállásában leírt cselekmény nem bűncselekmény, vagy a bíróság a tényállásban rögzített büntethetőséget kizáró, vagy büntethetőséget megszüntető ok ellenére mégis megállapította a terhelt bűnösségét. [28] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ügydöntő határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül [Be. 659. §

(5)bekezdés], emellett hivatalból vizsgálta az eljárási szabálysértéseket is [Be. 659. §

(6)bekezdés]. [29] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. Ennek megfelelően a Be. 659. §

(1)bekezdése kimondja, hogy e rendkívüli jogorvoslatban nincs helye a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének; a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [30] A jogkövetkeztetések – így a bűnösség megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható (BH 2004.102.). [31] 3.

1. A pénzmosás törvényi tényállása, és annak elkövetési tárgya is többször módosult a bűncselekmény Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvénybe (a továbbiakban: korábbi Btk.) iktatása,
3. május
4. napja óta. [32] A Legfőbb Ügyészség helytállóan mutatott rá arra, hogy a hatályba lépéskor elkövetési tárgyként megjelölt „anyagi javak” módosításának oka a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban,
5. november 8-án kelt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdető
6. évi CI. törvény hatályba lépése volt. Kúria 1.Bfv.179/2024/7-I 5 [33] A Btk. módosításának előterjesztői indokolása ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy a szervezett bűnözés hazai és nemzetközi elterjedésével jelentős pénzeszközök és anyagi javak halmozódnak fel a szervezett bűnözői csoportok kezében. E csoportok a bűnös úton szerzett pénzek jelentős részét a legális gazdaságban próbálják befektetni, amelynek célja, hogy a bűnös úton szerzett pénz azonosságát, eredetét elleplezzék, és legális forrásból származó eszköznek tüntessék fel. Ennek érdekében a „piszkos pénzek” megjelennek a bankok és egyéb pénzügyi intézmények hálózatában, ezért a pénzmosás büntetendővé nyilvánítása védi az előbb említett intézmények, illetve a legális gazdaság törvényes működésébe vetett bizalmat. [34] A hivatkozott Egyezmény
7. Cikk
8. pontja kimondja, hogy a Felek megteszik a szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket aziránt, hogy a belső joguk szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse: a) a dolgok átalakítását vagy átruházását, annak ismeretében, hogy e dolgok jövedelemnek minősülnek, azzal a céllal, hogy a dolgok jogellenes eredetét eltitkolják vagy leplezzék, vagy az alapbűncselekmény elkövetésében részt vevő személyt segítsék a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében; b) dolgok valódi természetének, forrásának, helyének, azzal rendelkezésnek, mozgásának, az azon fennálló jogoknak, vagy tulajdonának eltitkolását vagy leplezését, annak ismeretében, hogy a dolgok jövedelemnek minősülnek, és alkotmányos alapelveiknek, illetve jogrendszerük alapjaitól függően: c) dolgok megszerzését, birtoklását és használatát, tudva a dolgokhoz jutás időpontjában, hogy az jövedelemnek minősül; d) az e cikk értelmében megállapított bűncselekmények elkövetésében való részvételt, az elkövetésre való társulást, szövetkezést, kísérletet, segítségnyújtást, az elkövetésre való felbujtást, az elkövetés megkönnyítését, illetve az ahhoz való tanácsadást. [35] A Polgári Törvénykönyvről szóló
9. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 5:
10. §

(1)bekezdése szerint a birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. A

(2)bekezdés alapján a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. [36] Az Egyezmény értelmező rendelkezése szerint „dolog” meghatározás ennél szélesebb körű, hiszen az bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol [1. Cikk b) pont]. [37] Ennek megfelelően a Btk. 402. §

(1)bekezdésének értelmező rendelkezése – hasonlóan a korábbi Btk. szabályozásához – kimondta, hogy a Btk. 399–

1. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. [38] A pénzmosás törvényi tényállásán ezt követően
2. január
3. napjától a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
4. évi XLIII. törvény változtatott, mely a bűncselekmény elkövetési tárgyát immár a büntetendő cselekményből származó vagyonban határozta meg, melyre tekintettel a Btk.
5. §

(1)bekezdését hatályon kívül helyezte. [39] A miniszteri indokolás kiemelte, hogy a Btk. a pénzmosás elkövetési tárgyaként hagyományosan a dolgok körét jelölte meg, amelyet értelmező rendelkezéssel kiterjesztett a dolog módjára viselkedő, vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratra és dematerializált értékpapírra. Ezek a keretek az elmúlt időszakban megjelent új típusú vagyoni formákra Kúria 1.Bfv.179/2024/7-I 6 tekintettel szűkössé váltak, az új típusú vagyoni formák (pl. fizetésre használt elektronikus adat különféle formái) nemcsak a büntetőjogban, hanem más jogágakban is vitatott és alulszabályozott jogterületként jelentek meg. Az ilyen új vagyonelemek közös jellemzője azonban, hogy a velük való rendelkezés továbbra is vagyoni előnynek – így a bűnözés vagyoni hasznának – tekinthető, ezért feltétlenül szükséges, hogy velük szemben a büntetőjog megfelelő eszközkészlettel rendelkezhessen. Hangsúlyozta azt is, hogy indokolt a Btk. Különös Részben is olyan rugalmas szabályozás kialakítása, amely alkalmas az új típusú vagyonelemek kezelésére a pénzmosás tényállásának körében, mely egyúttal a nemzetközi és európai uniós elvárásoknak való megfelelést is biztosítja. [40] A Ptk. 8:1. §

(1)bekezdés

1. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint vagyontárgy a dolog, a jog, a követelés. [41] 3.
2. A II. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény az elkövetés időpontjában, azaz
3. május
4. napján hatályos Btk.
5. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint minősült. E törvényi tényállás kimondja, hogy a pénzmosás bűntettét valósítja meg, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi. Erre figyelemmel helyesen hivatkozott a védő arra, hogy a bűncselekmény elkövetési tárgya az elkövetéskor a büntetendő cselekményből származó dolog volt. [42] A jogerős ítélet terhelt2 II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét – a Btk. 2. §

(2)bekezdése alapján – az elbíráláskor hatályos Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pontjában meghatározott és az

(5)bekezdése szerint minősülő jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntettében állapította meg. [43] Eszerint pénzmosást követ el, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez. [44] Az irányadó tényállás tartalmazza, hogy - ismeretlen személy megtévesztette az cég1 cseh gazdasági társaságot azt állítva, hogy a társasággal üzleti kapcsolatban lévő cég2 nevű cég bankszámlaszáma megváltozott; - az cég1 az cég3 brókercégen keresztül 11.897 eurót utalt az I. rendű terhelt által egyéb érdekelt1 nevében nyitott bankszámlára abban a téves feltevésben, hogy az a cég2 nevű cég bankszámlája; - az I. rendű terhelt rábírására terhelt2 II. rendű terhelt több részletben, összesen 1.000.000 forintot vett fel a bankszámláról az I. rendű terhelt által átadott bankkártya és PIN kód segítségével, tudva arról, hogy a pénz bűncselekményből származik; - a II. rendű terhelt a megszerzett pénzösszeget a bankkártyával együtt visszaadta az I. rendű terheltnek. [45] A Kúria több határozatában megállapította, hogy a „pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy előzze valamilyen másik bűncselekmény, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet „beforgatni” a legális gazdaságba (Bfv.III.867/2021/9., Bhar.III.134/2023/8.). [46] A pénzmosás onnan kezdődik, amikor a büntetendő cselekményből származó pénzösszeg már nem a szerződésben szereplő (a számlát kibocsátó és az azt befogadó) felek között mozog, hanem olyan szervezetek között, amelyeknek az alapszerződéshez nincs közük {Bhar.II.495/2021/41., indokolás [150]; Bhar.II.307/2024/14., indokolás [204]}. Kúria 1.Bfv.179/2024/7-I 7 [47] A pénzmosás megállapítása – elvileg – nem kizárt akkor sem, ha a terheltek pénzügyi tevékenysége, a bankszámlákra történő utalások folytán nyomon követhető, továbbá az azokhoz kapcsolt kreált jogcímek alapján történő bankszámla műveletek átláthatók. A bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése megvalósulhat ugyanis a különböző bankszámlákra történő átutalásokkal, melynek sajátja, hogy a bankszámlaforgalom pontosan rekonstruálható, a pénz útja tételesen nyomon követhető (BH 2019.125.II.). [48] A bűnös úton szerzett dolog (jellemzően pénz) pénzügyi (banki) művelet tárgyává válva különösképpen alkalmas a valós eredet leplezésére, ami önmagában veszélyes a társadalomra, ezért nem engedi a bűnös úton szerzett dolog (jellemzően pénz) „tisztára mosását” {BH 2014.7., Bfv.II.1374/2020/8., indokolás [21] bekezdés, (BH 2021.278.)}. [49] A kifejtettek alapján a Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség érvelését arra vonatkozóan, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat szerint az elkövetés időpontjában a készpénz és ugyanígy a bankszámlán nyilvántartott követelés is dolognak minősült. [50] A jogerős ítélet irányadó tényállása szerint terhelt2 II. rendű terhelt az I. rendű terhelt által átadott a bankkártya és a PIN kód birtokában 1.000.000 forint készpénzt szerezett meg, mely az elkövetés időpontjában a pénzmosás bűntettének elkövetési tárgya volt. Erre tekintettel nem sértettek törvényt az eljárt bíróságok, amikor a II. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 399. §

(4)bekezdés a) pontjában meghatározott és

(5)bekezdés szerint minősülő pénzmosás bűntettében megállapították. [51] IV. A kifejtettek alapján a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. §

(2)bekezdése szerinti összetételben – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [52] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdésének első fordulata pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. október
2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró