A határozat elvi tartalma: A fellebbezésnek tartalmaznia kell az azt megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. Ennek hiányában a fellebbezés visszautasításának van helye. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.39.086/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A perújító felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Katona Ügyvédi Iroda (cím2., ügyintéző ügyvéd: dr. Katona Csenge) Az alperes: Heves Vármegyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala (3390 Füzesabony, Rákóczi utca 55.) Az alperes képviselője: dr. Vass Adrienn Beáta kamarai jogtanácsos A per tárgya: gépkocsi forgalomból történő kivonása ügyében indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- szám alatt A fellebbezéssel támadott határozat kelte és száma: a Fővárosi Ítélőtábla
- június 7-én hozott 3.Kpkf.750.427/2023/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.750.427/2023/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- október 15-én kelt HE-03-KAB/04806-6/
- számú döntésében tájékoztatta az rendszám1 forgalmi rendszámú gépjármű tulajdonosát tulajdonost a gépkocsira bejegyzett foglalás, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlése kapcsán megtett intézkedésekről, továbbá a jogorvoslat igénybevételének lehetőségéről. [2] A jogi képviselővel eljárt felperes e-papíron keresetlevelet nyújtott be az alperes HE-03-KAB/04806-6/
- számú és a HE-03/KAB/04807/6/
- számú határozataival szemben kérve azok megváltoztatását oly módon, hogy a bíróság mellőze a rendszám2 forgalmi rendszámú és az rendszám3 forgalmi rendszámú gépjárművek forgalomból történő kivonását. Kúria III.Kpkf.39.086/2023/2 2 [3] Az alperes a keresetlevelet a HE-03-KAB/04806-6/
- számú határozattal szemben előterjesztett keresetlevélként terjesztette fel a Miskolci Törvényszékre. [4] A Miskolci Törvényszék a
- november 30-án hozott 7.K.701.470/2022/
- számú végzésében a felperes keresetét visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapítottan. [5] Az indokolásban rögzítette, hogy a HE-03/KAB/04806-6/
- számú határozat tekintetében a felperes perindítási joggal nem rendelkezik, az eljárásban ügyfélként nem vett részt, ezért nem tekinthető ügyfélnek. [6] Az elsőfokú bíróság „utalt” arra, hogy a keresetlevelet a felperes jogi képviselő útján terjesztette elő elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon, így a keresetlevél visszautasításának ezen okból is helye lett volna. [7] A felperes a végzés kézhezvételét követően ismételten keresetlevelet nyújtott be az eredeti kereset joghatályának fenntartására hivatkozással. Ennek harmadik oldalán előadta, hogy amennyiben a bíróság „nem fogadja el” az ismételt kereseti kérelmet és nem kívánja érdemben elbírálni, akkor kéri beadványát a visszautasító végzés elleni fellebbezésnek tekinteni és felterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához. A Fővárosi Ítélőtábla végzése [8] Az ítélőtábla a
- június 7-én hozott 3.Kpkf.750.427/2023/
- számú végzésével a felperes fellebbezését visszautasította. [9] Az indokolás szerint a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a törvényi kötelezettsége és a fellebbezéssel támadni kívánt végzés helyes és teljes körű perorvoslati kioktatása ellenére a fellebbezés vonatkozásában semmilyen jogszabálysértésre nem hivatkozott, az nem tartalmazott a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet, továbbá a felperes nem jelölte meg kifejezetten, hogy mely döntés ellen kíván jogorvoslattal élni. Mindezek a hiányosságok törvényi akadályát képezték az érdemi elbírálásnak, ezért az ítélőtábla a fellebbezést érdemben nem vizsgálhatta, és jogkövetkezményként a Kp.
- §
(3)bekezdése, 99. §
(3)bekezdése alapján megfelelő eltéréssel alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontjára alapítottan, a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában és 104. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a fellebbezést visszautasította. A fellebbezés és az észrevétel [10] A felperes a törvényes határidőn belül előterjesztett fellebbezésében kérte az ítélőtábla végzésének megváltoztatását a tartalma szerint oly módon, hogy a Kúria az elsőfokú bíróságot utasítsa az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. [11] Álláspontja szerint az eljárás során sérült az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016- évi CL. törvény
- § a) pontja, azaz az ügyféllel való együttműködés elve. Ezen felül nem történt meg a tényállás tisztázása érdekében a felperes nyilatkoztatása a vonatkozásban, hogy a mindennapi megélhetéséhez szükséges-e a gépjármű. Ezzel sérült az Kúria III.Kpkf.39.086/2023/2 3 Ákr.
- §-a, hiszen nem történt meg a tényállás tisztázása, továbbá az eljárt alperes nem tartotta be az Ákr.
- §-át, emiatt sérült a nyilatkozattételi lehetősége. [12] Az ítélőtábla a felperest jogszabálysértően nem hívta fel sem nyilatkozattételre, sem okirat csatolására. [13] Az alperes felhívás ellenére a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [15] A Kúria az ítélőtábla végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [16] A Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 104. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [17] A 100. §
(2)bekezdés b) pontja rögzíti, a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér. [18] A Kúria megítélése szerint az ítélőtábla tényszerűen állapította meg, hogy a felperes az ismételten benyújtott keresetlevelében, annak záró részében pusztán egy mondattal utalt beadványa fellebbezésnek minősítésére, ugyanakkor az irat a fellebbezés tartalmára vonatkozó és a Kp. által megkövetelt kógens kellékeket nem tartalmazta, ahogyan a hiánypótlás nélkül visszautasításra okot adó jogszabálysértés megjelölését sem. [19] A fentiekre figyelemmel miután a felperes fellebbezése nem tartalmazta az azt megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével, ezért az ítélőtábla a végzésében írt jogszabályhelyekre alapítottan jogszerűen döntött a felperes fellebbezésének visszautasításáról. [20] Az ítélőtábla végzésével szembeni fellebbezésében a felperes nem vitatta, hogy a Miskolci Törvényszék visszautasító végzésével szemben előterjesztett fellebbezése nem tartalmazta a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában írtakat, a fellebbezés az alperes hatósági eljárásának több okra alapított jogszabálysértését állította. [21] A Kúriának az eljárása során nem azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes eljárása során sértett-e jogszabályt, hanem az ítélőtábla végzésének jogszerűségéről döntött. [22] A fent kifejtettek okán a Kúria az ítélőtábla végzését a Kp. 114. §
(5)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. A döntés elvi tartalma Kúria III.Kpkf.39.086/2023/2 4 [23] A fellebbezésnek tartalmaznia kell az azt megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével. Ennek hiányában a fellebbezés visszautasításának van helye. Záró rész [24] Az alperes a fellebbezésre felhívás ellenére nem nyilatkozott, ezért perköltsége nem merült fel. [25] A fellebbezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. [26] A fellebbezést a Kúria a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [27] A végzés elleni fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, míg a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő