A határozat elvi tartalma: Önmagában pedig az, hogy az eljárt bíróságok egyes bizonyítékoknak eltérő jelentőséget tulajdonítottak, a mérlegelésre vonatkozó eljárásjogi jogszabályhely megsértését automatikusan nem vonja maga után. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.20.455/2025/
- A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Mészárosné Dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Darákné Dr. Nagy Szilvia bíró dr. Osztovics András bíró A kérelmezők: kérelmező1 (cím1, tartózkodási helye: cím2.) kérelmező2 (cím1, tartózkodási helye: cím2.) kérelmező3 (cím1, tartózkodási helye: cím2.) A kérelmező képviselője: Király Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Király László ügyvéd) A kérelmezett: kérelmezett (cím1) A kérelmezett képviselője: dr. Németh Antónia Anna (cím4) A per tárgya: megelőző távoltartás elrendelése Kúria II.Pfv.20.455/2025/5 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: kérelmezett A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 50.Pkf. 630.784/2025/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 19.Pk.50.067/2025/3/I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű kérelmező és a kérelmezett (továbbiakban: felek) házastársak, házasságukból két gyermek, a II. és III. rendű kérelmező (továbbiakban: gyermekek) született. [2] 2024 karácsonyán a családban konfliktus alakult ki.
- január 19-én a kérelmezett az I. rendű kérelmezőnek írt e-mailjében vázolta a problémákat és az álláspontja szerinti (a gyerekeket, illetve a közös tulajdont érintő) megoldási javaslatokat. [3]
- február 4-én az esti órákban az I. rendű kérelmező és a kérelmezett a családi otthonban sikertelenül próbálták rendezni az eltéréseket. Az I. rendű kérelmező a gyerekek szobájába hármójukat bezárta, a felek így töltötték az éjszakát. [4]
- február 5-én az I. rendű kérelmező a gyermekekkel – a kérelmezett-tel nem egyeztetve - átköltözött az édesanyja B. lakásába.
- február 5-én és 6-án a kérelmezett SMS-ben, illetve e-mailben érdeklődött a tartózkodási helyükről. Kúria II.Pfv.20.455/2025/5 3 [5]
- február 6-án a kérelmezett megjelent az I. rendű kérelmező édesanyja lakásánál, ahol kérte, hogy a család térjen vissza a közös otthonba. Ezt a kérést az I. rendű kérelmező elutasította. [6] A kérelmezett rendőröket hívott a helyszínre. Az I. rendű kérelmező a rendőrökben beszámolt arról, hogy az előző nap a kérelmezett a gyermekeknek a család ellen fordulás szankciójaként a kéz levágásával fenyegetőzött. Gyakran bezárja őt a hálószobába és a gyermekeket nem engedi bemenni. A rendőrség a helyszínen ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. [7] Az I. rendű kérelmező
- február 6-án feljelentést tett a kérelmezettel szemben. [8] A B. Rendőr-főkapitányság K. Rendőrkapitányság
- február 6-án kelt .... ált. számú határozatával ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el, mely szerint a kérelmezett 72 óra időtartamra köteles magát távoltartani az I. rendű kérelmezőtől és rá tekintettel a felek kapcsolatából született gyermekektől. A kérelem [9] A rendőrség által hivatalból kezdeményezett megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban a kérelmezők kérelme arra irányult, hogy a bíróság az I., II. és III. rendű kérelmezők személyére nézve 30 napra rendelje el a kérelmezett távoltartását. A kérelmezett 2018 óta verbálisan abuzálja az I. rendű kérelmezőt, pénzbeosztási szokásait kritizálja. Hivatkoztak arra is, hogy a kérelmezettnek pszichés problémái vannak. Az első- és másodfokú végzés [10] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmezők kérelmét elutasította, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a rendőrség által hozott ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot. [11] Az elsőfokú bíróság lefolytatta az eljárást. Az I. rendű kérelmező és a kérelmezett személyes meghallgatása alapján rögzítette a kérelem eldöntése szempontjából releváns tényeket, és a bizonyítékok egybevetésével, valamint a személyes meghallgatáson tapasztaltakra is tekintettel arra a meggyőződésre jutott, hogy jelen esetben nem állnak fenn a megelőző távoltartás elrendelésének a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló
- évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hketv.)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja, és a 16. §
(1)bekezdése szerinti feltételek. [12] Az I. rendű kérelmező által csatolt, meghatározhatatlan időpontokban, részben a családi élet egyes eseményeiről készült fotók, illetve azonosíthatatlan helyszínen gyógyszerekről, gyógyszerek dobozairól, különböző italos üvegekről készült fotók és a kérelmezettre vonatkozó orvosi dokumentációk megítélése szerint nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a kérelmezett bármelyik kérelmező terhére a megelőző távoltartás elrendeléséhez szükséges feltételeket magatartásával vagy mulasztásával megvalósította Kúria II.Pfv.20.455/2025/5 4 volna. A megelőző távoltartás jogintézménye nem alkalmas arra, hogy a kérelmezők jövőbeni félelmeire a jog eszközével választ adjon, hiszen a törvényi szabályozásból következően a múltban elkövetett és a hozzátartozók közötti erőszaknak minősülő cselekmények jogkövetkezménye lehet a távoltartás, nem pedig a jövőben, bizonytalanul, esetlegesen bekövetkező magatartások kapcsán alkalmazható szankció. [13] Az elsőfokú végzés ellen az I. rendű kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását, a kérelmének megfelelően a megelőző távoltartás 30 napra elrendelését kérte mindhárom kérelmező tekintetében. A fellebbezése indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok téves és egyoldalú mérlegelése alapján, téves jogkövetkeztetéseken alapuló, helytelen döntést hozott, valamint több általa állított és igazolt tényt nem vett figyelembe. A kérelmezett a fellebbezésre nem tett észrevételt. [14] A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést megváltoztatta és elrendelte, hogy a kérelmezett 30 napra tartsa távol magát valamennyi kérelmezőtől, valamint a gyermekek vonatkozásában elrendelte a kérelmezett szülői felügyeleti jogának, valamint kapcsolattartási jogának szünetelését. [15] A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette, és a kiegészített tényállásból eltérő jogkövetkeztetést vont le. [16] A kialakult bírói gyakorlat alapján a jogsérelem megvalósulhat olyan helyzet kialakításával és olyan magatartás tanúsításával is, amely alkalmas a kérelmezőkben közvetlen fenyegetettség érzés vagy megalapozott félelem kiváltására. Nem kizárt a kérelmezett részéről megvalósult közvetlen bántalmazás hiányában is a rendelkezésre álló adatokból arra következtetni, hogy ő alakított ki olyan helyzetet, ami a személyétől való félelmet és a fenyegetettség érzését a kérelmezőben kiváltotta. Ez pedig megalapozza a megelőző távoltartás elrendelését. [17] A megelőző távoltartás nem a múltban elkövetett kérelmezetti magatartások szankcionálására szolgáló jogintézmény, hanem a Hketv. jogalkotói célját is figyelembe véve még azt megelőzően szükséges kezelnie a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt egy súlyosabb helyzet, a sokszor helyrehozhatatlan következményekkel járó bűncselekmény bekövetkezne. Kitért arra is, hogy tévesen értékelte az elsőfokú bíróság az I. rendű kérelmező által csatolt fényképfelvételek létét és a hangfelvételek leiratát akként, hogy azok mintegy megkérdőjelezik az I. rendű kérelmező kérelmezett-től való félelemérzete valósságát. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [18] A jogerős végzéssel szemben a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helyben hagyását kérelmezte, perköltség iránti igénye nem volt. [19] Felülvizsgálati kérelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 266. §
(1)bekezdésének, a Pp. 269. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontjának, a Kúria II.Pfv.20.455/2025/5 5 Pp. 279. §
(1)bekezdésének, a Pp. 346. §
(4)bekezdésének, a Pp. 358. §
(5)bekezdésének, a Hketv. 1. §
(1)bekezdésének, a Hketv. 16. §
(1)bekezdésének, valamint a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban,
- november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló
- évi LXIV. törvény (a továbbiakban: New York-i Egyezmény)
- cikkének megsértését jelölte meg. Hivatkozott továbbá arra, hogy a másodfokon eljáró bíróság eltért a Kúria Pfv.II.21.305/
- számú, Pfv.II.20.438/2022/
- számú, valamint a Pfv.I.20.282/2023/
- számú határozatoktól. [20] Kérelmének indokaként előadta, hogy az eljáró bíróság olyan „releváns adatokkal egészítette ki” a tényállást, amelyek vonatkozásában a felek nem tettek egyező előadást, okszerűtlenül és több alkalommal is iratellenesen mérlegelte a rendelkezésre álló tényeket, a kérelmezett állításait nem vette figyelembe. Álláspontja szerint a kérelmező a kérelmezett személyiségi jogait sértette meg azzal, hogy a kérelmezett egészségügyi adatait tartalmazó dokumentumokról különböző időpontban (éveken keresztül) a hozzájárulása nélkül fényképfelvételeket készített, majd ezeket az eljárásban becsatolta. [21] Az I. rendű kérelmező felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását, valamint a jogerős végzés helybenhagyását, illetve a kérelmezett perköltségének megfizetésére való kötelezését kérte. [22] A kérelmezett kérelme alaptalan, nem tartalmaz olyan új tényt, anyagi vagy eljárásjogi hibát, ami a jogerős végzés megváltoztatását indokolná. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [24] A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát, kivéve, ha az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn. A felülvizsgálat célja tehát az, hogy a bírósági eljárás során felmerült anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértések korrekciója megvalósulhasson. [25] A jogerős határozat tartalmi elemire vonatkozó, a Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdése megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felülvizsgálni kért határozat a Pp. előírt kötelező elemeit tartalmazza (megállapított tények, felek nyilatkozatai, érdemi indokolás, jogszabályhely), illetve azok értelmezése. [26] Következetes a Kúria joggyakorlata abban, hogy a Kúria a felülvizsgálat során revíziós jogkörben jár el. Ennek eljárásjogi következménye egyrészről az, hogy a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz kötve van, másrészről az, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésére (ún. felülmérlegelésére) nincs lehetőség. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó anyagi Kúria II.Pfv.20.455/2025/5 6 és eljárási szabályok – jelen esetben a Pp. 266.
(1)bekezdés, a Pp. 279. §
(1)bekezdés, a Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdés, valamint a Gyermekjogi Egyezmény
- cikk – sérelmét állítja, az csak akkor vezethet eredményre, ha az adott ügyben megállapítható a jogerős határozat megalapozatlansága. Megalapozatlanságról pedig csak akkor lehet szó, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetőleg kirívóan okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes következtetéseket tartalmaz (Kúria Pfv.I.20.477/2024/5.). [27] A Pp.
- §
(1)bekezdése a bizonyítás nélkül megállapítható tények eljárásjogi szabályozása. A jogvitában a felek előadása eltért, a másodfokú bíróság bizonyítékértékelésében az egyező előadásra alapított, bizonyítást szükségtelenné tevő tények fel sem merültek. [28] A Kúria számtalan határozatában kitért arra, hogy az eljáró bíróság következtetése akkor minősülhet nyilvánvalóan okszerűtlennek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott döntéstől eltérő következtetésre lehet jutni (Kúria Pfv.I.21.474/2011/10.; megjelent: BH
- 119.II.). Az okszerű mérlegelés a megelőző távoltartás, mint ügycsoport tekintetében azt jelenti, hogy a bíróságnak megfelelően értékelnie kell a távoltartás elrendelése alapjául szolgáló konkrét élethelyzetet és mindazokat a többlet tényállási elemeket, amelyek indokolttá tehetik a törvényi szankció alkalmazását. (Kúria Pfv.II.20.113/2020/4.). [29] Jelen esetben a peradatokból megállapíthatóan a jogerős határozat nem sértette a megjelölt jogszabályhelyeket, amikor az eset valamennyi releváns körülményét együttesen és külön-külön is mérlegelték a döntés meghozatala során. Önmagában pedig az, hogy az eljárt bíróságok egyes bizonyítékoknak eltérő jelentőséget tulajdonítottak, a mérlegelésre vonatkozó eljárásjogi jogszabályhely [Pp.
- §
(1)bekezdés] megsértését automatikusan nem vonja maga után. [30] A Hketv. célja, hogy még azt megelőzően kezelje a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt egy súlyosabb helyzet, a sokszor helyrehozhatatlan következményekkel járó bűncselekmény bekövetkezne. A megelőző távoltartás ugyanakkor súlyos szankció, hiszen átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát [Hketv. 5. §
(1)bekezdés]. Ezen érdekek védelme éppen ezért megköveteli, hogy a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárást a bíróságok soron kívül, rövid eljárási határidők mellett bírálják el, annak érdekében, hogy a jogintézmény minél hatékonyabb jogvédelmet biztosítson az érintetteknek. A Pp. 358. §
(5)bekezdése kapcsán előadott érveléshez kapcsolódóan a Hketv. 5. §
(2)bekezdés c) pontja alapján az eljáró bíróság döntése kiterjedhet arra, hogy a bántalmazó ne csak a bántalmazott személytől, hanem mellette más, a bíróság által megjelölt személy(ek)től tartsa távol magát, így a másodfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 358. §
(5)bekezdését sem azzal, hogy külön fellebbezés hiányában kiterjesztette döntését a felek gyermekeire is. [31] A Pp. 269. §
(1)bekezdése általános jelleggel rögzíti azt a főszabályt, hogy jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel, ugyanakkor ugyanezen szakasz
(4)bekezdése kivételesen, az ott meghatározott szempontrendszernek megfelelően lehetővé teszi, hogy az eljáró bíróság mérlegelése alapján a bizonyítási eszközt figyelembe vegye. A Kúria Kúria II.Pfv.20.455/2025/5 7 joggyakorlata alapján a bíróságnak a jogsértő bizonyítási eszköz felhasználhatóságáról tehát mérlegelési jogkörében kell határoznia. Indokolja a felhasználhatóságot, ha a perben érvényesített jog megítélése és az alapul szolgáló tényállás teljes körű feltárása érdekében szükséges a figyelembevétel, és a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfelének ezzel okozott jogsérelem nem aránytalan (Kúria Pfv.I.20.050/2024/4., megjelent: BH
- 209.). A családjogi perekben komoly nehézséget okoz a felek közötti viszonyrendszer feltárása, éppen ezért a Kúria korábban leszögezte, hogy a jogellenesen készült felvételek felhasználhatóak, feltéve, hogy a perben enélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel (Kúria Pfv.II.21.532/2013., megjelent: BH
- 38.). A periratok egyértelműen alátámasztják, hogy a másodfokú bíróság a kérelmezett által jogellenesnek talált bizonyítási eszközöket elsősorban nem a tartalmuk alapján ítélte meg, hanem abból a szempontból értékelte, hogy a bizonyítékok léte nem alkalmas annak igazolására, hogy a kérelmező nem érzi veszélyben magát a kérelmezett magatartásával szemben. [32] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kúria által közzétett határozatoktól való jogkérdéstől való eltérés jelen esetben nem állapítható meg a közzétett határozatokban szereplő eltérő tényállások miatt. A Kúria Pfv.II.21.305/
- számú döntésben bár a válófélben lévő felek viszonya szintén konfliktusos volt, a megelőző távoltartásra okot adó körülményeket azonban a kérelmező csak előadta, de nem tudta bizonyítani, jelen esetben viszont az I. rendű kérelmező állításait egyéb bizonyítékokkal is alátámasztotta. A Pfv.II.20.438/2022/
- számú ügyben a tényállást megalapozó körülmények lényegesen eltértek jelen eset körülményeitől, hiszen ott a bántalmazói magatartás, amely a közvetlen és veszélyt jelentő állapotot előidézte, olyan súlyosságú volt, amely egyértelműen megalapozta a Hketv. által rögzített feltételek megállapíthatóságát. A Pfv.I.20.282/2023/
- számú határozatban a gyermekkel szembeni bántalmazás külsérelmi nyomaira, fizikai bántalmazására hivatkozva kérelmezték a megelőző távoltartás elrendelését, míg jelen esetben az I. rendű kérelmező teljesen más tényállásra alapozta kérelmét. [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 376. §
(1)bekezdés szerint tárgyalás tartása nélkül bírálta el. [34] A kérelmezett felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp. 83. §
(5)bekezdése szerint az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezett viseli a saját felülvizsgálati költségét, és a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a kérelmező felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely költség a kérelmező képviseletét ellátó jogi képviselő ügyvédi munkadíjának összege, ilyen jellegű igénye azonban az I. rendű kérelmezőnek a fellebbezési ellenkérelem [132] pontjára tekintettel nincs. [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés r) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- május
- Kúria II.Pfv.20.455/2025/5 8 dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő