← Magyarország

Bfv.1234/2023/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). II. A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. A közös elkövetés többféle együttes magatartást is jelenthet, ide tartozik az is, ha a társtettesek közvetlen egymást követően, térben és időben lényegében egyszerre valósítják meg a törvényi tényállást. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.234/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Másodfok: Tatabányai Járásbíróság, 9.B.95/2022/57., ítélet, előkészítő ülés,
  4. november
  5. Tatabányai Törvényszék, 10.Bf.304/2022/57., ítélet, nyilvános ülés,
  6. július
  7. Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Járásbíróság 9.B.95/2022/
  8. számú és a Tatabányai Törvényszék 10.Bf.304/2022/
  9. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.1.234/2023/13-I. 2 Indokolás I. [1] A Tatabányai Járásbíróság a
  10. november
  11. napján meghozott 9.B.95/2022/
  12. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont] és társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Ezért őt mint különös visszaesőt – halmazati büntetésül – 90 nap elzárás büntetésre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ügyészség fellebbezése alapján eljárva a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. július
  2. napján jogerős 10.Bf.304/2022/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt vonatkozásában megváltoztatta, vele szemben 1 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztést és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetést szabott ki azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Tatabányai Törvényszék 17.B.35/2019/
  4. számú ítéletével kiszabott 3 év börtön fokozatú szabadságvesztés vonatkozásában engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetétben helybenhagyta azzal, hogy őt társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk.
  5. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés] is elítéltnek tekintette. [3] Az indítvány által támadott jogerős tényállás lényege a következő. Az I. rendű és a II. rendű terhelt előzetes konfliktus okán
  1. július
  2. napján 17 óra körüli időben megjelent a sértett és családja által lakott ingatlannál, és az udvaron tartózkodó
  3. számú és
  4. számú tanúnak trágár szavak kíséretében szóvá tették azt, hogy miért udvarol a
  5. számú tanú a
  6. számú tanúnak, valamint velük szemben támadólag léptek fel. Az
  7. számú tanú sikítására kijött a házból a sértett, és egy székkel védekezve kiszorította az I. rendű és a II. rendű terhelteket az ingatlan udvarából az utcára. Ekkor az I. rendű és a II. rendű terhelt elszaladt, majd az I. rendű terhelt kezében egy ásóval, míg a II. rendű terhelt kezében egy vascsővel visszatért a ház előtti helyszínre, melyekkel a sértettet és a
  8. számú tanút szándékoztak megtámadni, és ütésre emelték azokat. A
  9. és az
  10. számú tanú kivette az ásót, illetve a vascsövet az I. rendű és a II. rendű terhelt kezéből, de az I. rendű és a II. rendű terheltek továbbra is folytatták támadó magatartásukat és kölcsönös trágár szavak használata mellett verekedés alakult ki az I. rendű és a II. rendű terhelt, valamint a sértett és
  11. számú tanú között. Ekkor a helyszínen megjelent a III. rendű terhelt és szó nélkül ütni kezdte a sértettet. A III. rendű terhelt ütése a sértettet a jobb oldali halántékánál találta el. Az ütéstől a sértett megszédült és elesett, esése közben pedig az I. rendű terhelt közepes erővel fejbe rúgta őt, melynek következtében a sértett orra eltörött. A sértett az elesés következtében nekicsapódott egy ott álló fának, amely a mellkasán sérülést okozott neki. Időközben megjelent a helyszínen a
  12. számú tanú is, akit az
  13. számú tanú hívott fel telefonon, hogy jöjjön segíteni. A
  14. számú tanú a III. rendű terhelt jogtalan támadását igyekezett elhárítani, ezért összeverekedtek. A verekedésnek a
  15. és
  16. számú tanú közrehatása segítségével lett vége, az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt és időközben megjelent családtagjaik a sértett háza előtti útszakaszt elhagyták. A sértett az I. rendű és a III. rendű terheltektől elszenvedett bántalmazás és az abból fakadó elesése következtében a szegycsontja felett 6 cm-es felületes hámhorzsolást, és orrcsontjának középső harmadában lényeges elmozdulás nélküli ferdetörését szenvedte el. A hámhorzsolás Kúria 3.Bfv.1.234/2023/13-I. 3 nyolc napon belül, az orrcsont törése 8 napon túl gyógyult, tényleges gyógytartama három hét. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt – a Be.
  17. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontját megjelölve – elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan eltérő minősítés és enyhébb büntetés kiszabása érdekében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [5] Indokai szerint a bíróság törvénysértően minősítette cselekményét testi sértés bűntettének is. Kifejtette, hogy az irányadó tényállás alapján terhére legfeljebb a garázdaság bűntettét lehetett volna megállapítani, a testi sértést kizárólag az I. rendű terhelt valósította meg. Kifogásolta, hogy a cselekményének törvénysértő minősítése miatt a bíróság vele szemben törvénysértő büntetést szabott ki. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.1366/2023/2. számú átiratában a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [7] Álláspontja szerint a több személy által együttesen megvalósított bántalmazás eredményéért társtettesként az az elkövető is felel, aki nem maga okozta ugyan a súlyos testi sértés alapjául szolgált sérülést, a közös tettlegességben való közreműködése során azonban az eredmény okozójával szándékegységben cselekedett. Jelen esetben a sértettet a III. rendű terhelt a társával együttesen, szándékegységben bántalmazta, amelynek következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az okozott eredményért az elkövetők társtettesként felelnek, ezért a bíróság a III. rendű terhelt cselekményét helyesen minősítette, és törvényes a kiszabott büntetés is. [8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [9] Az ügyészség indítványára tett észrevételében a III. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában írtakat lényegében megismételve hangsúlyozta, hogy cselekménye kizárólag garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.1366/2023/4. számú átiratában a BF.1366/2023/2. számú nyilatkozatában írtakat változatlanul fenntartotta. III. [11] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, illetve alkalmazott törvénysértő intézkedést. Kúria 3.Bfv.1.234/2023/13-I. 4 [14] A Be. 659. §
(1)bekezdéséből következően a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [15] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [16] A III. rendű terhelt azt vitatta, hogy a jogerős tényállásban írt magatartása társtettesként elkövetett (súlyos) testi sértés bűntette megállapítására alapot adhat. [17] A Btk. 164. §
(1)bekezdése kimondja, hogy aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el; a
(3)bekezdés szerint, ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt büntetendő. [18] A Btk. 13. §
(3)bekezdése szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. [19] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: – a III. rendű terhelt társai nézeteltérésbe kerültek a sértettel és családjával, amelynek eredményeként velük szemben támadólag léptek fel, majd az I. rendű terhelt egy ásóval, míg a II. rendű terhelt egy vascsővel szándékozta megtámadni a sértettet és a
  1. számú tanút; – a
  2. és az
  3. számú tanú kivette az ásót, illetve a vascsövet az I. rendű és a II. rendű terhelt kezéből, de ők továbbra is folytatták támadó magatartásukat, majd kölcsönös trágár szavak használata mellett verekedés alakult ki az I. rendű és a II. rendű terhelt, valamint a sértett és a
  4. számú tanú között; – ekkor jelent meg a helyszínen a III. rendű terhelt, aki szó nélkül ütni kezdte a sértettet; – a III. rendű terhelt ütései a sértettet a jobb oldali halántékánál találta el, az ütésétől a sértett megszédült és elesett; – az I. rendű terhelt esése közben közepes erővel fejbe rúgta a sértettet, amelynek következtében a sértett orra eltörött; – a sértett az elesés következtében nekicsapódott egy fának, amely a mellkasán sérülést okozott neki; – a bántalmazás következtében a sértett a szegycsontja felett felületes hámhorzsolást, és orrcsontjának középső harmadában lényeges elmozdulás nélküli ferdetörését szenvedte el. [20] Jelen ügyben pedig ez a helyzet. [21] A testi erővel történt bántalmazás elkövetési magatartása tekintetében nyilvánvaló különbség van (lehet) az egyes bántalmazási módokat illetően, jelen esetben azonban az ököllel történő ütés, a lábbal való rúgás, a támadott testtájék és az alkalmazott erő nagysága értelemszerűen magában hordozta a súlyosabb sérülés lehetőségét. [22] Az pedig az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy a III. rendű terhelt elkövetési magatartása nem limitált, a társaihoz kapcsolódó, és alkalmas a súlyosabb eredménnyel járó sérülés okozására. [23] Miként az be is következett, a sértett ugyanis súlyos sérülést szenvedett el. [24] Márpedig, ha a testi sértéssel okozott sérülés a Btk.
  5. §
(3)bekezdése szerinti súlyos sérülést eredményezett, az elkövető e cselekmény miatt büntetendő. [25] A társtettességnek alapvetően két ismérve van: tárgyi oldalon a bűncselekmény közös megvalósítása, alanyi oldalon pedig az a tudat, hogy az elkövetési tevékenységek egymást kiegészítik. Kúria 3.Bfv.1.234/2023/13-I. 5 [26] Az elkövető (így a társtettes) választja meg mindig magatartásának módját, ami – értelemszerűen – helyzeti előnyéből fakadó lehetőség. Ha nem korlátozza a külvilág számára világosan, és a másik elkövető számára kifejezetten saját magatartása hatókörét, akkor az egyidejű, azonos térben, egymás észrevehető, elérhető – ekként közvetlen – közelségében kifejtett elkövetői (tettesi és részesi) magatartások kölcsönösen szándékegységben vannak. [27] Ilyen külvilágbeli, fizikai feltételek mellett ugyanis – önmagában az érzékszervek természetes működése általi (s ekként szubjektíve sem befolyásolható) felfogóképességből adódóan – nincs észszerű alapja, és ennélfogva indoka annak a következtetésnek, hogy az elkövető magatartásának tudattartalma nem fogja át a másik elkövető magatartását (BH 2019.36., Kúria Bfv.III.36/2018/7.). [28] A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. [29] A közös elkövetés többféle együttes magatartást is jelenthet, ide tartozik az is – miként jelen ügyben –, ha a társtettesek közvetlen egymást követően, térben és időben lényegében egyszerre valósítják meg a törvényi tényállást. [30] Az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy a III. rendű terhelt az I. rendű és II. rendű terhelt, valamint a sértett és családja között kialakult konfliktusba akkor kapcsolódott be, amikor az I. rendű és a II. rendű terhelttől a
  1. számú és az
  2. számú tanú elvette az ásót és a vascsövet, majd az I. rendű és a II. rendű terhelt verekedni kezdett a sértettel és a
  3. számú tanúval. A III. rendű terhelt ezen előzmények ismeretében kapcsolódott be a társai oldalán azzal, hogy asértettre szó nélkül rátámadt, és őt a jobb halántékánál olyan erővel megütötte, hogy ettől a sértett megszédült és elesett. Az esés közben az I. rendű terhelt a sértettet közepes erővel fejbe rúgta. [31] Jelen ügyben a terheltek cselekvősége egyazon térben és időben zajlott, az eseménysorban megszakítás nem volt. A III. rendű terhelt a terhelttársai általi bántalmazásba bekapcsolódott, a tevékenységüktől nem határolódott el, így egymás előtt tudott volt a további terhelttársak cselekvősége. A III. rendű terhelt annak tudatában és abba belenyugodva bántalmazta a sértettet, hogy abba társa(i) is bekapcsolódhat(nak), amint a III. rendű terhelt is terhelttársai cselekményéhez csatlakozva bántalmazta a sértettet. [32] Ehhez képest a társtettesi elkövetői minőség alól csak az mentesülhet, aki társa felismerhető szándékos tevékenységétől annak észlelésekor nyomban elhatárolja magát, és az elkövetés helyszínéről nyomban eltávozik. Ha azonban a kinyilvánított szándékot valóra váltó együttműködő jelenlétet választja, akkor annak megfelelően felel társtettesként (BH 2019.36., Kúria Bfv.III.36/2018/7.). [33] Társtettesként felelnek az elkövetők az eredményért, ha a sértettet egymás tevékenységéről tudva, akarategységben, közösen bántalmazzák. Ez esetben nincs jelentősége, hogy a több elkövető közül a súlyos sérülést ténylegesen ki okozta, a bekövetkezett eredményre figyelemmel kell büntetőjogi felelősségüket megállapítani (BH 2017.357.II., Kúria Bfv.III.430/2017/7.). [34] Ekként nem sértett törvény az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében is [Btk.
  4. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés] megállapította. [35] Ehhez képest a III. rendű terhelttel szemben a társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 339. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont] és társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] miatt halmazati büntetésként kiszabott 1 év 2 hónap szabadságvesztés büntetés nyilvánvalóan nem törvénysértő. Kúria 3.Bfv.1.234/2023/13-I. 6 [36] A III. rendű terhelt sérelmezte, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget. [37] A Kúria e körben rámutat, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése köz- és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be. 609. §
(2)bekezdés d) pont]. [38] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [39] A Be. 608. §
(1)bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetnek. [40] Az indokolási kötelezettség megsértése a hatályos Be. alapján már nem felülvizsgálati ok, az nem szerepel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja által hivatkozott Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések között. [41] A Kúria megjegyzi, hogy az elsőfokú bíróság által az előkészítő ülésen kihirdetett rendelkező rész, illetve az írásba foglalt határozat rendelkező része között eltérés van. Ilyen esetben a kihirdetett határozat tartalma irányadó. [42] A másodfokú bíróság ezt észlelve ítélete rendelkező részében ezt helyesbítette azzal, hogy a III. rendű terheltet társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk.164. §
(1),
(3)bekezdés] is elítéltnek tekintette, ekként a jogerős ítélet rendelkező része és indokolása között eltérés immár nem áll fenn. [43] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [44] Ekként a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [45] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [46] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. szeptember
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró Kúria 3.Bfv.1.234/2023/13-I. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.