A határozat elvi tartalma: A törvényes büntetési tétel felső határánál súlyosabb büntetés kiszabásának orvoslás a büntetés törvényes mértékre való enyhítésével. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.111/2024/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége Terhelt: … Első fok: Szolnoki Járásbíróság, 16.Bpk.503/2022/2., büntetővégzés, tárgyaláson kívül,
- július 14., jogerő:
- október
- Az indítvány előterjesztője: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 16.Bpk.503/2022/
- számú büntetővégzését megváltoztatja. A terhelt szabadságvesztésének tartamát 1 (egy) évre enyhíti. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.111/2024/13-I 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Szolnoki Járásbíróság a
- július 14-én meghozott 16.Bpk.503/2022/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. §
(1)bekezdés] miatt 1 év 6 hónap fogház fokozatú szabadságvesztést, 160 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 160.000 forint pénzbüntetést és 1 év 2 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette és úgy rendelkezett, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén abból a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] Tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában az elsőfokú bíróság végzése 2022. október 3-án jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a JászNagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség 6.B.973/2023/1. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § a) pontja és a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpontjában megjelölt okból a terhelt javára, a Btk. más szabályának megsértésével történő törvénysértő büntetés kiszabása miatt. [4] Indokai szerint az irányadó tényállás szerint a terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltást – melynek hatálya alatt az érvényesülési körébe tartozó járművet vezetett – szabálysértési eljárásban szabta ki a bíróság, így a bűncselekmény törvényesen megállapított, a Btk. 239/B. §
(1)bekezdése szerinti minősítésének megfelelően, az irányadó büntetési tételkeret felső határa 1 év szabadságvesztés. [5] Erre figyelemmel a Szolnoki Járásbíróság a terhelttel szemben a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével, a büntetési tételkeret maximumát meghaladó szabadságvesztés kiszabásával törvénysértő büntetést szabott ki. [6] Mindezek alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a jogerős büntetővégzést változtassa meg és a szabadságvesztés büntetést törvényes tartamban állapítsa meg. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.1711/2023/3. számú átiratában Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta és indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot változtassa meg, a szabadságvesztés tartamát a Btk. 239/B. §
(1)bekezdése szerinti minősítéshez fűződő törvényi büntetési tétel alapulvételével szabja ki, míg egyebekben a támadott határozatot hatályában tartsa fenn. [8] A terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati indítványra tett írásbeli észrevételében osztotta az ügyészség felülvizsgálati indítványának indokait és maga is a terhelt büntetésének a törvényes keretek közötti tartamban való megállapítására tett indítványt. [9] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra Kúria 2.Bfv.111/2024/13-I 3 hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [11] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpont]. [12] Felülvizsgálati okot valósít meg törvénysértő büntetés okából az olyan anyagi jogi szabály megsértése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény a bíróság számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében tehát akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [13] A felülvizsgálatban irányadó tényállás szerint a terhelt 2022. május 4. napján, 11 óra 38 perckor város 1 lakott területén belül, a körúton közlekedett a személy 1 tulajdonát képező, de a terhelt tartós használatában lévő Suzuki Swift típusú személygépkocsival. A terhelt ekkor járművezetéstől eltiltás hatálya alatt állt, mivel a rendőrkapitányság a … szabs. számú, 2021. november 5. napján véglegessé vált határozatával 12 hónap időtartamra – járműkategóriára történő korlátozás nélkül – eltiltotta a közúti járművezetéstől. [14] A Btk. 239/B. §
(1)bekezdése szerint, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése szerint a bűncselekmény akkor büntetendő három évig terjedő szabadságvesztéssel, ha az elkövető azt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el. [15] Jelen esetben azonban nem ez a helyzet, a terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltás nem büntetőeljárásban került kiszabásra. [16] A jogerős határozat tényállása szerint a terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltást szabálysértési eljárásban szabta ki a bíróság, így a bűncselekmény Btk. 239/B. §
(1)bekezdése szerinti – helyesen megállapított – minősítésének megfelelően a büntetési tételkeret felső határa egy évi szabadságvesztés. [17] A Szolnoki Járásbíróság a terhelttel szemben a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével, a büntetési tételkeret maximumát meghaladó szabadságvesztés kiszabásával törvénysértő büntetést szabott ki. [18] A Kúria gyakorlata következetes abban, hogy a kizárólag a büntetéskiszabás kereteinek áthágásában megnyilvánuló anyagi jogszabálysértést [Be. 649. §
(1)bekezdés b) pont második fordulat] akként orvosolja, hogy a büntetés adott elemét mindig a jogerős ítéletben kiszabotthoz legközelebb eső, de már törvényes mértékre növeli vagy csökkenti (Kúria Bfv.II.363/2021/4.); azaz, ha a büntetés meghaladja az Általános Részi rendelkezések figyelembevételével kiszabható törvényi felső határt, akkor arra enyhíti, ha viszont nem éri el az ugyanilyen módon törvényesen kiszabható alsó határt, akkor e minimumra súlyosítja a büntetést. [19] Ezért jelen esetben a büntetési tétel felső határának áthágásában megvalósult büntetéskiszabási hibát a Kúria oly módon orvosolta, hogy a jogerős határozatot megváltoztatva a terhelt szabadságvesztését a törvényes büntetési tételkereten belül még kiszabható mértékűre enyhítette. Kúria 2.Bfv.111/2024/13-I 4 [20] A Kúria nem észlelt a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést. [21] Ekként a Kúria a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen a megtámadott határozatot – a rendelkező részben írtak szerint – a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [22] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a terhelt védelmére a Be. 655. §
(3)bekezdésére tekintettel, a Be. 46. §
(1)bekezdése szerint védőt rendelt ki, aki az ügyben beadványt nyújtott be. Ezért a Kúria a részére a Be. 46. §
(9)bekezdésre tekintettel a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §
(3)bekezdése szerint felkészülési díjat állapított meg. [23] Az ekként felmerült bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. [24] A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában jelen ügytípusra öttagú tanács eljárását rendelte el. [25] IV. Az ítélet ellen a Be.
- §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [26] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- július
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró