A határozat elvi tartalma: A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.433/2023/
- Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Portik Petra egyéni ügyvéd (cím2.) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3 Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-55476/6/
- számú határozattal módosított 106-T-55476/3/
- számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
- sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprémi Törvényszék 9.K.700.327/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.433/2023/6 2 [1] A felperes
- augusztus
- napján összevont kérelmezési eljárás keretében munkavállalási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóságán (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amelyben bejelentette ercsi szálláshely címét, továbbá, hogy a egyéb1nél (a továbbiakban: foglalkoztató) kíván segédmunkás munkakörben munkát végezni. [2] Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a bejelentett foglalkoztató kényszertörlés alatt áll, adószámát törölték, ezért a
- november
- napján kelt 106-6-12897-11/2022-T számú határozatával a felperes munkavállalás célú tartózkodási engedély hosszabbítása iránti kérelmét elutasította és ezzel egyidejűleg az Európai Unió tagállamainak területéről Mongólia területére kiutasította. [3] Az alperes a
- január
- napján kelt, 106-T-55476/3/
- számú, a felperes fellebbezése nyomán meghozott másodfokú határozatban az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, mert sem az alperes magyarországi tartózkodási célját, sem pedig megélhetését nem fogadta el igazoltnak. Azt is megállapította, hogy a felperes a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében hamis adatot, valótlan tényt közölt. [4] Az alperes a határozatát a jogorvoslati tájékoztató vonatkozásában a
- március
- napján kelt, 106-T-55476/6/
- számú határozatával módosította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetlevelében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [6] Előadta, hogy a foglalkoztató adószámát ismételten megállapították, a kényszertörlési eljárást jogerősen megszüntették, annak adótartozása, köztartozása nincs. Álláspontja szerint az alperes nem megfelelően tisztázta a tényállást, nem egyenként és összességükben értékelte a bizonyítékokat a magyarországi tartózkodása időtartamára, a tartózkodási céljára, a megélhetésére, az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságára, valamint a tovább-, valamint visszautazás anyagi fedezetének vizsgálatára vonatkozóan és nem vette figyelembe az adótartozás-mentességet igazoló és a fellebbezéshez csatolt adófolyószámla, valamint bankszámlakivonatok adattartalmát, továbbá a megállapított tényállásból is téves következtetést vont le. [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [8] Határozatában foglaltak fenntartása mellett hivatkozott a Kúria Kfv.37.970/2020/
- számú ítéletére, amely szerint több elutasítási ok esetén, ha bármelyik jogalap helyesnek és törvényesnek bizonyul, a hatóság döntése megalapozott. Előadta, hogy a felperes kérelmében munkavégzési helyként megjelölt budapesti cím a tervezett foglalkoztató székhelye, és a másodfokú eljárás során a kérelem tartalma nem módosítható. Rámutatott, hogy a kényszertörlési eljárást határozatának meghozataláig nem szüntették meg. Kifejtette, hogy mivel a felperes a munkavégzési helyét nem megfelelően jelölte meg, nem tekinthetett el a mérlegelést nem engedő jogkövetkezmény alkalmazásától sem. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [10] A jogerős ítélet szerint a kérelmező kérelme, annak mellékletei, továbbá a fellebbezéshez csatolt okiratok elegendőek voltak a kérelemről való döntéshez. Az alperes helyesen állapította meg, hogy a felperes a kérelmében a munkavégzés helye vonatkozásában valótlan tényt közölt, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) a
- §
(1)bekezdés b) pontja szerint a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, ha a tartózkodási jogosultság Kúria IV.Kfv.37.433/2023/6 3 megszerzése érdekében az eljáró hatósággal a kérelmező hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette. [11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a foglalkoztató mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárás során kényszertörlési eljárás alatt állt, az eljárás megszüntetésére az alperes döntését követően került sor. [12] A jogerős ítélet szerint az alperes a határozatában jogszerűen állapította meg, hogy munkavégzése helye tekintetében a felperes valótlan tényt közölt a kérelemben, továbbá, hogy a felperes nem igazolta a tartózkodási célját, magyarországi megélhetését, annak biztosítására elégséges anyagi fedezettel való rendelkezését, a tovább-, vagy visszautazáshoz szükséges feltételeket, és azt, hogy az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül. A felülvizsgálati kérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megsemmisítését és helyette új határozat meghozatalát, továbbá azonnali jogvédelem keretében az alperes határozata halasztó hatályának elrendelését kérte. [14] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság „jogszabálysértő ítéletet hozott akkor, amikor helybenhagyta Alperes határozatát, amely sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény 1. § és 2. §
(1)és
(2)bekezdéseit,
- §-t, Harmtv.
- §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontjait és a 18. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjait, a 20. §
(2)bekezdését, a 87/M. §
(1)bekezdését, [a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)]
- §
(5)bekezdését”. [15] Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés aa),
- ab)és
- ad)pontjai alapján kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [19] A Kúria megjegyzi, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az Kúria IV.Kfv.37.433/2023/6 4 ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [20] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdésének
- a)pontjának aa),
- ab)és
- ad)alpontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. [21] A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja kivételével – indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.157/2021/2.) A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. (Kfv.IV.37.584/2022/2.) [23] E körben hangsúlyozandó, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. (Kfv.IV.37.679/2020/2.) A Kúria megállapította, hogy a felperes által megjelölt jogkérdéssel összefüggésben a felperes ellentétes joggyakorlatot nem mutatott be és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntésekre sem hivatkozott, amelyek okán a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. [24] A felperes a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége okán is kérte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. (Kfv.IV.37.960/2020/2.) [25] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. (Kfv.III.37.778/2020/2.) Az egyént ért jogsérelemnek önmagában társadalmi jelentősége, különleges súlya nincs. (Kfv.III.37.197/2021/2.) [26] A Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét nem látta megállapíthatónak, jelen ügy ugyanis a jogalanyok széles körét sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A felülvizsgálati Kúria IV.Kfv.37.433/2023/6 5 bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdések – tömeges számban történő előfordulását sem. [27] A felperes alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozással is kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, azonban nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú eljárásban alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt volna. A felülvizsgálati kérelem tartalma alapján – különösen arra figyelemmel, hogy abban az alperes eljárásának jogszabálysértő jellegét állította és erre hivatkozva tartotta a jogerős ítéletet jogszabálysértésnek is – az elsőfokú bírósági döntés mintegy másodfokú elbírálását kéri. [28] A felperes felülvizsgálati indítványa valójában a bizonyítékok ismételt egybevetésére, értékelésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a kúriai jogértelmezés kiforrott. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria elsősorban – elvi jellegű jogkérdéseket illetően – joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. (Kfv.III.37.028/2022/2.) [29] A Kúria Kfv.IV.35.317/2021/12. számú ítéletében is kifejtette, hogy miként „a közigazgatási per nem a hatósági eljárás folytatása, úgy a felülvizsgálati eljárás rendeltetése és célja sem a hatósági eljárás megismétlése, de nem is másodfokú bírósági eljárás lefolytatása.” Ha a fél felülvizsgálati kérelmében a hatósági eljárásban tett nyilatkozatait, vagy éppen keresetlevelében és a közigazgatási perben korábban előadottakat ismétli meg, az nem alkalmas arra, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadási okokat – különösen pedig a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést – alátámassza. [30] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben foglalt azonnali jogvédelem iránti kérelemről nem kellett dönteni. A döntés elvi tartalma [31] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [34] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2023. szeptember 5. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. Dr. Dobó Viola s.k. Kúria IV.Kfv.37.433/2023/6 6 előadó bíró bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő