← Magyarország

Pf.20079/2021/4 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Alaptalan a valós tény hamis színben történt feltüntetésére hivatkozás, ha a cikkben összehasonlítás nem történt. Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.079/2021/

  1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 (cím1) Az alperesek: alperes1 (cím2) I. rendű; alperes2 (cím2) II. rendű Az alperesek képviselője: ügyvéd2 (cím3) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: felperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Kaposvári Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 9.P.20.536/2021/14-II. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. A perköltségre vonatkozó részében részben megváltoztatja, és a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 100.000 (egyszázezer) forintra leszállítja, amelyet a felperes a II. rendű alperes javára köteles megfizetni. Mellőzi a felperes I. rendű alperes javára perköltség megfizetésére kötelezését. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar állam javára – az illetékes állami adóhatóság felhívására – 48.000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.079/2021/4 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a 194/
  3. (IV. 26.) Kormányrendelet megjelenését követően a facebook-oldalán bejegyzést tett közzé, amelyben a érdekelt1 nevű szórakozóhelyen a következő pénteken és szombaton 20:00 és 23:00 óra között tartandó mulatságra hívta az érdeklődőket. Kiemelte, hogy a 23/
  4. (III. 8.) Kormányrendelet meghatározza mi számít zenés, táncos rendezvénynek, ez azonban a érdekelt3ra nem vonatkozik, mert a fogalom meghatározás a 300 fő befogadására alkalmas építményeket érinti, így a érdekelt3 vendéglátóhelyként kinyithat. A meghirdetett napokra DJ-vel ígért zeneszolgáltatást azzal, hogy a személyzet maszkban lesz, az oltatlan vendégek kint, az oltottak bent tartózkodhatnak. Az I. rendű alperes által üzemeltetett weboldal elnevezésű internetes portálon és a facebookoldalán
  5. április
  6. napján cikk jelent meg „Bár még tiltják a bulikat, egy érdekelt2 mégis bepróbálkozik a hétvégén” címmel. A cikk tartalma szerint a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára a teraszok kinyitottak, azonban a zenés, táncos rendezvényeket továbbra sem engedélyezik, ennek ellenére egy kaposvári klub péntekre és szombatra is bulit hirdetett. A cikk idézte a Magyar Közlöny
  7. április
  8. napján megjelent számának zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó részét, egyúttal kérdésként fogalmazta meg: „Mi a véleményetek, érdemes ezt megrizikózni szervezőként vagy vendégként?”. A felperes
  9. április
  10. napján levélben kérte az I. rendű alperestől a cikkben szereplő valótlan tényállítások helyreigazítását, illetve a hamis színben feltüntetett valós tényeket tartalmazó közlemény megjelentetését. Az I. rendű alperes
  11. április
  12. napján a kérelmet átvette, arra választ nem adott, helyreigazítást nem tett közzé. A felperes az április 30-i, pénteki rendezvényt nem, de a május 1-jei, szombati rendezvényt megtartotta a érdekelt3ban. A felperes törvényes határidőben benyújtott keresetében arra kérte kötelezni az I. rendű alperest, hogy a weboldal internetes portálon az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel, a portál főoldalán önálló hírként 16 órán keresztül, valamint a per tárgyát képező cikk elején, a címe alatt, a szöveg előtt amíg a cikk elérhető, továbbá a facebook-oldalán külön posztként tegye közzé a következő helyreigazítást öt napon belül: „Helyreigazítás: Az internetes portálunkon és facebook-oldalunkon
  13. április 27-én „Bár még tiltják a bulikat, egy érdekelt2 mégis bepróbálkozik a hétvégén” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy „a zenés-táncos rendezvényeket azonban továbbra sem engedélyezték, ennek ellenére egy kaposvári klub péntekre és szombatra is bulit hirdetett.” „Mivel a érdekelt3 szórakozóhelyre, mint vendéglátóhelyre nem vonatkoznak a zenés-táncos rendezvények szabályai, melyet a 23/
  14. (III. 8.) Kormányrendelet határoz meg, így, mint vendéglátóhely nyitva lehet, vendégeket fogadhat a 194/
  15. (IV. 26.) Kormányrendelet szabályait betartva, annak hatályba lépésétől. Ezáltal hamis színben tüntettük fel, hogy „Bár még tiltják a bulikat, egy érdekelt2 mégis bepróbálkozik a hétvégén”, mivel a vendéglátóegység a rendeletnek Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.079/2021/4 [6] [7] [8] [9] [10] 3 megfelelően fogadhat vendégeket. A valótlan tényállítások és a valódi tények hamis színben való feltüntetése miatt a szórakozóhelyet üzemeltetőktől elnézést kérünk!” A II. rendű alperest a perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint valótlan volt az a tényállítás, hogy a érdekelt3 érdekelt4 vendéglátóegység a 194/
  16. (IV. 26.) Kormányrendelet rendelkezései alapján nem nyithatott ki
  17. május 1-jén. Hangsúlyozta, hogy nem bulit, partit vagy zenés, táncos rendezvényt hirdetett, hanem retro estet, ahol DJ szolgáltatta a zenét. Véleménye szerint a valós tények hamis színben történő feltüntetését jelentette az, hogy egyedül a érdekelt3 érdekelt4 szórakozóhelyet említette a cikk, holott
  18. május 1-jén kinyitott Kaposváron a érdekelt5 és helység1 a érdekelt6, továbbá május 14-én a kaposvári érdekelt7 is. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vitatták, hogy a cikkben szerepelt a felperes által kifogásolt tényállítás, hangsúlyozták azonban, hogy a érdekelt3 érdekelt4 diszkó zenés, táncos rendezvényt hirdetett, és tartott, amely a jogszabály rendelkezéseinek nem felelt meg. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kiemelte, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  19. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12.§

(1)és
(2)bekezdése értelmében helyreigazító közlemény megtételének akkor van helye, ha valakiről a média valótlan tényt állít, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Kifejtette, hogy a felperes nem a megjelent cikk egy kifejezését, hanem az egész tartalmát, azt a tényállítást sérelmezte, hogy jogszabály-ellenes módon járt el a érdekelt3 érdekelt4, amikor 2021. május hó 1. napján kinyitott, illetve annak hamis színben feltüntetését, hogy kizárólag a érdekelt3 nyitott ki ezen a napon. A 194/2021. (IV. 26.) Kormányrendelet 2.§
(2g)bekezdését értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a felperes zenés, táncos rendezvényt hirdetett meg, és azt is tartott
  1. május
  2. napján. Értékelte, hogy a érdekelt3 érdekelt4 vendégei a helyet diszkóként tartják számon, ahol pénteken és szombaton este táncolni szoktak, továbbá azt, hogy a felperes a facebookbejegyzésében maga is mulatságként jellemezte a rendezvényt. Hivatkozott arra, hogy az alperesek által csatolt három videófelvétel szerint a rendezvényen a zenét DJ szolgáltatta, és több pár táncolt a helyszínen. Utalt arra, hogy a Kaposvári Rendőrkapitányság járőrei hangos zenét és táncot észleltek a szórakozóhelyen, amely miatt intézkedésként figyelmeztetést alkalmaztak a 194/
  3. (IV. 26.) Kormányrendeletben foglaltak be nem tartása miatt. Álláspontja szerint a vendéglátóegység diszkót, azaz zenés, táncos rendezvényt tartott, ezért a cikk nem közölt hamis tényt. Kifejtette, hogy a cikk összehasonlítást nem tartalmazott, az „egy” szó nem volt hangsúlyos a közleményben, ezért való tényt sem tüntetett fel hamis színben. Utalt arra, hogy a érdekelt5 nevű szórakozóhely által
  4. április
  5. napján megtartott rendezvény idején a 194/
  6. (IV. 26.) Kormányrendelet még nem, a érdekelt7
  7. május 14-i rendezvényén pedig már nem volt hatályban, a harmadik említett vendéglátóegység pedig nem Kaposváron található. Az elsőfokú bíróság a 14-II. számú ítélete rendelkező részét a
  8. számú végzésével kijavította olyan módon, hogy a felperest 25.000 forint helyett 250.000 forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte az I. és II. rendű alperesek, mint egyetemleges jogosultak javára a polgári perrendtartásról szóló
  9. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 352.§
(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja alapján. A kijavított elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti kérelem szerinti megváltoztatását és a II. rendű alperes perköltségben való marasztalását kérte a Pp. 369.§
(1)és
(2)bekezdése, Pp. 369.§
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerinti felülbírálati jogkörben. Megsértett jogszabályhelyként a Pp. 279.§-ára, 499.§
(1)bekezdésére, az Smtv. 12.§
(2)bekezdésére hivatkozott, megjelölte Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.079/2021/4 [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] 4 továbbá a PK
  1. és PK
  2. számú állásfoglalást. Hangsúlyozta, hogy a mulatság nem jelent egyúttal zenés, táncos rendezvényt, vendéglátóhelyként kinyithatott, mert vendéglátásra volt engedélye, a zenét csupán többletszolgáltatásként nyújtotta. Kiemelte, hogy a 194/
  3. (IV. 26.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelt, ellenkező esetben a Kaposvári Rendőrkapitányság azonnal bezáratta volna a vendéglátóhelyet. Hivatkozott arra, hogy az általa megjelölt három másik szórakozóhely is a kormányrendelet hatálya alatt hirdette meg a rendezvényét, a hirdetések összehasonlításra alkalmasak voltak akkor is, ha az egyik szórakozóhely nem Kaposváron volt. Álláspontja szerint az I. rendű alperes rosszhiszeműen járt el azzal, hogy a többi nyitást tervező szórakozóhelyet nem említette cikkében, célja a félrevezetés és lejáratás volt. Kifogásolta a kijavítás módját és a kijavított perköltség összegét, azt eltúlzottnak tartotta. Utalt arra, hogy az I. rendű alperes, mint szerkesztőség vagyonjogi rendelkezés alanya nem lehet. Az alperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Hangsúlyozták, hogy a felperes
  4. május
  5. napján nem tarthatott zenés, táncos rendezvényt az akkor hatályos kormányrendelet szerint. A fellebbezés a per főtárgya tekintetében nem alapos, a perköltség tekintetében részben alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti:
  6. május
  7. napján este 22 óra 10 perc körüli időpontban a Kaposvári Rendőrkapitányság rendőrei bejelentés miatt megjelentek a érdekelt3 érdekelt4 szórakozóhelyen, ahol a 194/
  8. (IV. 26.) Kormányrendelet előírásai megsértését észlelték, mert az épületben hangosan szólt a zene, és a tánctéren tartózkodók a zene ritmusára mozogtak, ezért intézkedésként figyelmeztetést alkalmaztak. Mivel a 194/
  9. (IV. 26.) Kormányrendelet hatályba lépését követően ez volt az első ellenőrzés az adott szórakozóhelyen, és az üzemeltető a hatósággal együttműködött, a figyelmeztetésnél szigorúbb büntetés alkalmazását nem tartották indokoltnak. Az így kiegészített tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen, a Pp. 279.§
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, a másodfokú bíróság egyetértett a jogi következtetésével és az érdemi döntésével. A jogvita tárgyát az képezte, hogy a felperes által meghirdetett és
  1. május
  2. napján megtartott rendezvény megfelelt-e a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/
  3. (IV. 26.) Kormányrendelet előírásainak, vagy sem. A felperes álláspontja szerint megfelelt, és a sajtó-helyreigazító közlemény közzétételét azért kérte, mert az I. rendű alperes által szerkesztett,
  4. április
  5. napján két helyen megjelent, azonos tartalmú cikk azt állította, hogy nem felelt meg. A kereset és az ellenkérelem, illetőleg a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem által kijelölt korlátok között vizsgált, a közlemény egészéből kiolvasható tényállítás valós voltát az I. rendű alperes volt köteles bizonyítani (PK 12., PK
  6. számú állásfoglalások). A cikk valójában nem azt állította, hogy a érdekelt3 érdekelt4 szórakozóhely vendéglátóegységként nem nyithat ki, hanem azt, hogy zenés, táncos rendezvény nem tarthat jogszerűen. A felperes nem vitásan úgy hirdette meg a rendezvényt, hogy DJ közreműködésével retro estet tart pénteken és szombaton 20:00 és 23:00 óra között, mert rá nem vonatkozik a zenés, táncos rendezvények megtartásának tilalma. A felperes zenét ígért, és a táncolás lehetőségét kínálta fel, ahogy ez a rendőri intézkedés adatai szerint meg is valósult. Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.079/2021/4 [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] 5 A felperes azért nem tekintette az általa meghirdetett eseményt zenés, táncos rendezvénynek, mert álláspontja szerint annak fogalmát a 23/
  7. (III. 8.) Kormányrendelet határozza meg az OTÉK 253/
  8. (XII. 20.) Kormányrendelet
  9. számú mellékletének
  10. és
  11. pontjaira utalással. A 23/
  12. (III. 8.) Kormányrendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről rendelkezik, az 1.§
(1)bekezdése szerint tárgyi hatálya azokra a zenés, táncos rendezvényekre terjed ki, amelyet – itt utal vissza az OÉTK 253/
  1. (XII. 20.) Kormányrendeletre – 300 főnél nagyobb befogadóképességű építményben tartanak. A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket módosító Kormányrendeletek módosításáról szóló 194/
  2. (IV. 26.) Kormányrendelet azonban nem utal sem a 23/
  3. (III. 8.) Kormányrendeletre, sem az OÉTK
  4. számú melléklet 131-
  5. pontjára, azaz a zenés, táncos rendezvény fogalma nem azonos az ott írtakkal. A 194/
  6. (IV. 26.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/
  7. (XI. 10.) Kormányrendeletet úgy módosította a
  8. §
(3)bekezdésével, hogy a vendéglátó üzletben tilos zenés, táncos rendezvényt szervezni, illetve tartani. A 194/
  1. (IV. 26.) Kormányrendelet visszautal tehát a 484/
  2. (XI. 10.) Kormányrendeletre, amelynek 5.§
(3)bekezdés a) pontja külön fogalommeghatározást ad a zenés, táncos rendezvényre. E szerint a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás főszolgáltatásként nyújtó esemény a zenés, táncos rendezvény. Téves ezért a felperes értelmezése, a perbeli jogvita elbírálása szempontjából a zenés, táncos rendezvény nem kizárólag a 300 főnél nagyobb befogadóképességű épület esetén állapítható meg. A érdekelt3 érdekelt4 megnyithatott vendéglátóhelyként, de zenés, táncos összejövetelt nem szervezhetett, illetve tarthatott volna. A Kaposvári Rendőrkapitányság ennek alapján alkalmazott figyelmeztetés intézkedést a 194/2021. (IV. 26.) Kormányrendelet előírásainak maradéktalan be nem tartása miatt. A felperes által meghirdetett és megtartott zenés, táncos rendezvény jogszabályba ütközött, ezért az I. rendű alperes által közölt cikk nem tartalmazott valótlan tényállítást. Alaptalan a felperesnek a valós tények hamis színben történt feltüntetésével kapcsolatos okfejtése is. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal az érvelésével, hogy a cikkben nem történt összehasonlítás. Nem állította a cikk, hogy kizárólag egy szórakozóhely, a érdekelt3 érdekelt4 tervezi a nyitást; valójában az ott írt „egy” kifejezés nem számnévként, hanem határozatlan névelőként szerepel. A cikk a felperesről sem valótlan tényt nem állított, sem valós tényt nem tüntetett fel hamis színben, ezért a felperesnek az Smtv. 12.§-ra alapított helyreigazítás iránti igénye alaptalan volt. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383.§
(1)bekezdése szerint érdemében felülbírálva, a 383.§
(2)bekezdése alapján a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A felperes sérelmezte a perköltségre vonatkozó rendelkezés módját és tartalmát; az alperesek javára fizetendő összeget eltúlzottnak tartotta azzal, hogy az I. rendű alperes perköltséget nem igényelhet. A Pp. 352.§
(1)bekezdése lehetővé teszi az ítélet kijavítását számhiba, vagy elírás esetén. Az alperesek által benyújtott költségjegyzék 250.000 forint ügyvédi munkadíjat tartalmazott az elsőfokú eljárásra vonatkozóan, így a számhiba javítható, volt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja szerint. A kijavító határozatot pedig a kijavított határozatra és annak kiadmányaira is Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.079/2021/4 [26] [27] [28] 6 fel kell jegyezni és kézbesíteni kell a Pp. 352.§
(3)bekezdése értelmében, eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság nem követett el. Helyesen hivatkozott azonban a felperes arra, hogy az alperesek által igényelt és az elsőfokú bíróság által megítélt elsőfokú eljárásra vonatkozó perköltség összege eltúlzott, mert az nem áll arányban a pertárgyértékkel, a kifejtett tevékenységgel, illetve a tárgyalások számával. A másodfokú bíróság a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét mérlegeléssel 100.000 forintra szállította le a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2.§
(2)bekezdése alapján. A perköltséget a felperes a Pp. 499.§
(1)bekezdése értelmében a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő II. rendű alperes részére köteles teljesíteni. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú ítéletet a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján az elsőfokú perköltségre vonatkozó részében részben megváltoztatta, azzal, hogy a leszállított elsőfokú perköltséget a felperes a II. rendű alperes javára köteles megfizetni. A másodfokú bíróság mellőzte a felperes I. rendű alperes javára történő perköltség megfizetésére kötelezését. A felperes a per főtárgya tekintetében sikertelenül fellebbezett, ezért a Pp. 83.§
(1)bekezdése és a Pp. 499.§
(1)bekezdése alapján a II. rendű alperes részére köteles megfizetni a másodfokú eljárásban felmerült perköltséget, amelynek összegét a másodfokú bíróság 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2.§
(2)bekezdése alkalmazásával 50.000 forintban határozta meg. Köteles továbbá megfizetni az állam javára a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett 48.000 forint fellebbezési eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74.§
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 102.§
(1)bekezdése értelmében. A másodfokú bíróság az ítéletét tárgyaláson kívül hozta meg a Pp. 376.§-a szerint. Pécs,
  1. augusztus
  2. Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.