Bf.81/2022/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés b/ pontja, valamint

(2)bekezdése), kerítés bűntettében (Btk. 200.§

(1)bekezdés), emberkereskedelem bűntettében (Btk. 192.§

(2)bekezdése és

(3)bekezdés b/ c/ és i/ pontja), kitartottság bűntettében (Btk. 202.§), és testi sértés bűntettének kísérletében (Btk. 164.§

(1)bekezdés és

(3)bekezdése). [2] Ezért Terhelt1 vádlottat – halmazati büntetésül – 3 év 6 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltás büntetésre, és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 5.000 Ft-ban állapítja meg. Az így kiszabott 1.000.000 Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról rendelkezett. Megállapította, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A vádlottal szemben vagyonelkobzást rendelt el 1.178.800 Ft összeg erejéig. Rendelkezett a vádlott, illetve az állam által viselendő bűnügyi költségről. [3] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, súlyosbítás érdekében jelentett be fellebbezést, míg Terhelt1 vádlott és védője felmentésért, másodsorban enyhítésért nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.195/2022/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelem jogorvoslati kérelmeit alaptalannak ítélte. Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 2 [5] Megállapította, hogy a felülbírálat teljes körű és az elsőfokú bíróság a Be. 607.§

(1)bekezdése, valamint a 608.§

(1)bekezdése szerinti, a felülbírálatot akadályozó eljárási szabályt nem sértett. [6] A bizonyítás felvétele során az eljárási szabályokat betartotta. Az ügy eldöntése szempontjából azonban nem minden, az ítélet indokolásában hivatkozott bizonyítékot tett az eljárás anyagává, így különösen tanú2 [57/2019.bü. számú nyomozati irat

1. oldalától elfekvő] vallomását, a [13.B.839/2015/
2. számú jkv.
3. oldala, nyomozati iratok
4. lapszám alatti] rendőri jelentést, továbbá [13.B.38/2020/
5. számú jkv.
6. oldala] tanú5 tanú vallomását, valamint az [54] bekezdésben hivatkozott okirati bizonyítékokat [a nyomozati iratok
7. oldalától] elmulasztotta ismertetni, ezért a tényállás megalapozottsága érdekében ezt a másodfokú bíróságnak kell pótolnia. [7] Az ügyész szerint tényállás részének tekintendő a [80] bekezdésből az, miszerint a sértettnek nem volt választási lehetősége, hogy szabadon döntsön arról, kíván-e prostitúciós tevékenységet folytatni, ugyanakkor mellőzendő az utolsó tagmondat, mert erre nézve a vád és az ítélet tényállítást nem tartalmaz. [8] A rendelkezésre álló bizonyítékok azonos szempontú, igen részletes elemzésével adta indokát annak az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott tagadásával szemben mely tanúvallomások és okirati bizonyítékok, és mennyiben alapozzák meg a tényállásban rögzített terhelti magatartást. Indokát adta annak is, hogy a vádlott és sértettek által az eljárás során részben eltérő tartalommal tett nyilatkozataik közül melyeket lehetett elfogadni, míg a további vallomásaikat milyen bizonyítékok cáfolják. [9] A tényállás
8. pontjában rögzítettek szerint a vádlott
9. és
10. év nyarának elejéig rendszeresen vette el sértett2 sértett prostitúcióval megszerzett keresményének felét, illetve negyedét, amely rendszeresnek és üzletszerűnek tekinthető a Btk. 459.§

(1)bekezdés 28. pontja alapján, ezért a vádlott cselekménye a kitartottság bűntette mellett a Btk. 200.§

(3)bekezdése szerint minősülő kerítés büntette megállapítására is alkalmas. [10] A bíróság az irányadó 7 év tartamú középmértékhez képest 3 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki, ennek során enyhítő körülményként értékelte kiemelkedő súllyal a büntetőeljárás elhúzódását, ami részben igaz (az ítélet hatályon kívül helyezésére a bíróság oldalán felmerülő okból került sor), azonban annak nyomatékát enyhíti, hogy a vádlottal szemben többször kellett elfogatóparancsot kibocsátani [a Veszprémi Járásbíróság B.839/

1. számú irataiban 79.,
2. szám]. [11] Súlyosító körülményként értékelendő, hogy a vádlott igen hosszú időn keresztül,
3. évtől
4. május
5. napjáig követte el a terhére rótt bűncselekményeket, illetve a
6. tényállási pontban írt garázda magatartását ittas állapotban követte el. További súlyosító körülmény, hogy az emberkereskedelem büntette nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi tekintetben is gyakori bűncselekmény, amit mutat az is, hogy a jogalkotó az elbíráláskor hatályos Btk. szabályai szerint lényegesen súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel rendeli büntetni. [12] A büntetéskiszabási körülmények kiegészítése és megfelelő súllyal történő értékelése mellett a vádlottal szemben jelentősen hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása indokolt, ezért az enyhítésre irányuló fellebbezések nem vezethetnek eredményre. [13] Az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések törvényesek. [14] Mindezekre figyelemmel az ügyész indítványozta, hogy az ítélőtábla a Be. 600.§

(1)bekezdése alapján fellebbezési tárgyaláson vegyen fel bizonyítást a jelölt iratok ismertetésére, a tényállás részének tekintse azt, hogy a sértettnek nem volt lehetősége arra, Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 3 hogy szabadon döntsön arról, hogy kíván-e prostitúciós tevékenységet folytatni, a 4. tényállási pontban az elkövetés időpontját 2015. május 31. napjában jelölje meg, továbbá a sértett2 sértett sérelmére elkövetett bűncselekményt a Btk. 200.§

(1)bekezdésébe ütköző és

(3)bekezdése szerint minősülő folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettének és a Btk. 202.§ szerinti kitartottság bűntettének minősítse, valamint mellőzze az indokolásból azt, hogy bizonyíthatóan több prostituáltat foglalkoztatott a vádlott külföldön. [15] A jogi indokolást helyesbítse azzal, hogy a kitartottság büntette a kerítés bűntettével áll halmazatban, a bűnösségi körülményeket egészítse ki, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamát emelje meg, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [16] Terhelt1 vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás egyrészt ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyirat tartamával, másrészt pedig az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül vont következtetést, ezért a tényállás részben megalapozatlan, a bűnösségre vont következtetés téves. [17] Védence a büntetőeljárás során valamennyi a terhére rótt bűncselekmény elkövetését következetesen tagadta. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények közös jellemzője, hogy a vád döntően a sértettek terhelő vallomására alapul, egyéb, konkrét, kétséget kizáró bizonyíték azonban a vádlott bűnösségére nincs. Közös vonás az is, hogy mindhárom sértett azt állította, hogy a vádlott irányította a prostitúciós tevékenységüket, amiért nekik a tevékenységből származó jövedelmük egy részét, vagy egészét át kellett adniuk. [18] A kk. sértett1 sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmény ügyében az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette, mert a büntetőeljárás során kiderült, hogy az azonos tényállás alapján emelt vád alól a német bíróság a vádlottat bizonyítékok hiányában jogerősen felmentette. A védő szerint a magyar bíróság sem juthat más jogi következtetésre, mint a német bíróság a maradékbűncselekmény tekintetében. [19] Az 1./ vádpontban kk. sértett1 az eljárás során számos alkalommal önmagával és másokkal is ellentmondó nyilatkozatot tett, miközben a vádlott vallomása végig következetes volt. A tanúként kihallgatott tanú1 határozottan kijelentette, hogy a személyi igazolványát nem adta át a vádlottnak, az igazolványát kk. sértett1 lopta el tőle. A vádlott védekezését támasztja alá az a körülmény is, hogy kk. sértett1, tanú1 adatait felhasználva hamis személyi igazolványt készíttetett magának. [20] A 2./ vádpontban sértett2 sértett az eljárás során többször terhelő, egyszer azonban mentő nyilatkozatot tett a vádlottra. A Veszprémi Járásbíróság előtti tanúkihallgatása során a vádlottat terhelő nyilatkozatait először visszavonta, majd miután a bíróság nyomatékosan figyelmeztette arra, hogy a terhelő nyilatkozat visszavonása esetén hamis vád bűncselekményét követi el, visszatért az eredeti vallomásához. A védő álláspontja szerint az, hogy a sértett azért nem tartotta magát a vádlottat mentő nyilatkozatához, hogy vele szemben büntetőeljárás ne induljon. Ebben a vádpontban a vádlott védekezését támasztotta alá tanú11 tanú és tanú12 tanú, valamint tanú13 tanú. Mindhárom tanú igazolta azt, hogy a vádlott nem tartatta ki magát a sértettel. [21] A 3./ vádpontban sértett3 sértett eljárás során tett nyilatkozatai oly mértékben ellentmondásosak, hogy azokat bizonyítékként egyáltalán nem lehet figyelembe venni. A sértett a bántalmazása körülményeiről, a sérüléseiről, a prostitúciós tevékenységéből származó jövedelméről, a vádlottnak juttatott pénzről, a vádlotthoz fűződő kapcsolatáról és az élettársi kapcsolatának kezdetéről minden egyes kihallgatása során mást és mást mondott. Nem életszerű, hogy a sértett 2012-2015 között úgy folytatott prostitúciós tevékenységet, Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 4 hogy a vádlott végig kényszerítette és kihasználta, hogy minden jövedelmét elvette, hogy a kuncsaftokon kívül mással nem tudott kapcsolatba lépni és nem tudott a hatóságoktól segítséget kérni, miközben a vádlott és családja tőle távol lakott és rendszeresen hosszabbrövidebb időre Magyarországon tartózkodott. Mindezeken túl a vádlott védekezését támasztotta alá tanú13 tanú és a sértett élettársa, tanú7 tanú is. [22] A 4./ vádpontba a vádlott védekezését támasztja alá házastárs1 tanú és tanú14 tanú vallomása. [23] A bizonyítás legfontosabb alapelve az, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Mivel a fenti indokok alapján a vádlott bűnösségét illetően nyomós kétség merül fel, ezért a vádlott minden vádpont alól történő felmentése indokolt. [24] A védő másodlagosan kérte abban az esetben, ha a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét mégis megállapítja, akkor a büntetést enyhítse. A nyomatékos enyhítő körülményekre és a vádlott jelenlegi életvitelére tekintettel a büntetési célok enyhébb büntetéssel is elérhetőek. [25] A másodfokú bíróság fellebbezési tárgyalásán az ügyész perbeszédében megállapította, hogy az indokolásban értékelt, de a tárgyalás anyagát nem képező iratok ismertetésével a bizonyítás immár törvényes, teljeskörű, a tényállás pedig a [80] bekezdés beemelésével – mely sértett3 sértett kiszolgáltatott helyzetére vonatkozik - megalapozott. Mellőzni kérte a 3./ tényállási pontból az utolsó tagmondatot, mivel – volt rá bizonyítás, de nem volt a vád része, hogy a terhelt több prostituáltat is foglalkoztatott. Ha a 2-3./ tényállási pontot egy folyamatnak tekintjük, akkor általánosságban lehet ezt megállapítani Terhelt1 vádlott életviteléről. [26] A minősítés módosítás, illetve súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezést fenntartotta és észrevételezte, hogy a védelmi fellebbezés csupán a felülmérlegelést célozza, amelyre nincsen lehetőség. Rámutatott, hogy sértett2 tekintetében, ha meg lehet megállapítani, miszerint a vádlott – a sértetten kívül másik személytől - abból is anyagi hasznot húzott, hogy a sértettet Belgiumban való munkavégzésre kiközvetítette, akkor az EBH.2016.B.7. döntés szerint a kitartottság bűntette halmazatban állhat a Btk. 200.§

(3)bekezdés szerinti kerítés bűntettével. [27] Álláspontja szerint a törvényszék nagyon széleskörű bizonyítást vett fel ahhoz képest, hogy a bűncselekmények 7-10 évvel ezelőtt történtek és az indokolási kötelezettségének is maximálisan eleget tett. [28] A jelentős időmúlás mellett is az a jogalkotó és a társadalom elvárása, hogy a prostitúciót kihasználó személyekkel szemben megfelelő szigorral lépjen fel a bíróság, mivel e bűncselekmény típus kiemelkedő tárgyi súlyú. Ezért az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrány, ami megegyezik az alapügyben kiszabott szabadságvesztés mértékével, nem áll arányban a cselekvőség nyomatéka. Az alapügyben is volt a vádlott terhére ügyészi fellebbezés a súlyosítás irányában, ezért jelenleg sincsen súlyosítási tilalom, tehát a másodfokú bíróság módjában áll olyan büntetést alkalmazni, amely megfelelő visszatartó erőt közvetít a társadalom irányába. [29] Megismételte az ügyész azon indítványát, miszerint a 4./ pontban írott elkövetési időpont javításra szorul, továbbá a minősítés a 2./ pontban változtatást igényel, továbbá a szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mértékének felemelése indokolt. [30] Terhelt1 vádlott védője a perbeszédében fenntartotta a fellebbezését és megismételte annak írásbeli érvelését. Kérte a másodfokú bíróságtól, hogy elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában mentse fel Terhelt1 vádlottat az összes vádpont alól, másodlagos indítványként indítványozta a kiszabott Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 5 szabadságvesztés büntetés jelentős mértékben történő enyhítését. Rámutatott, hogy az enyhébb bűncselekmények elévülési idejét meghaladó, a legsúlyosabb cselekmény esetében azt majdnem elérő időmúlás állapítható meg, amit a másodfokú bíróságnak értékelni kell a büntetéskiszabás során. Ellenkező esetben nem a prevenciós büntetési cél, hanem a retorzió valósul meg. [31] Harmadlagosan az ügyész súlyosítására irányuló indítványának elutasítását szorgalmazta. [32] Terhelt1 vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában előadta a személyi körülményeire, hogy 30 kg-t fogyott az eljárás folyamán, ami nagyon megviselte őt és a családját is. Két kiskorú gyermeket nevel becsületes munkából, soha nem követett el olyan bűncselekményeket, amiket az ítélet tartalmaz. Az élettársával jelen ügy miatt ment tönkre a kapcsolata, bár egy lakóházban élnek a gyerekek miatt, akik kitűnő tanulók, mindent megadnak nekik. Állandó letelepedési engedéllyel éltek kint Németországban, ahol legális üzleti vállalkozást vezetett, egy koktélbárt működtetett. Valótlanságokat állítottak róla az ügyben kihallgatott nők. Kérte a felmentését és csatlakozott a védője által mondottakhoz. [33] A felmentésre irányuló védelmi fellebbezés alaptalan, a súlyosítást célzó ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. [34] A Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [35] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 583.§

(1)–

(2)bekezdése alapján a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. Támadták a tényállást, a bűnösség megállapítást, a minősítést és a büntetéskiszabást is. [36] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590.§

(1)bekezdésében meghatározott módon, azaz teljeskörűen végezte el. [37] A felülbírálat során megvizsgálta az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszéknek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó valamennyi rendelkezését. [38] Azt állapította meg, hogy a törvényszék nagyobb részben a Büntetőeljárási Törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le az eljárást, és nem vétett olyan eljárásjogi szabálysértést, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. Relatív hatályú, részleges felderítetlenséget eredményező perrendi hibának tekintendő, hogy az ítélet indokolásában hivatkozott tanú2 tanúvallomását [nyomozati irat 179. oldal], a vádlott életvitelszerű tartózkodási helyéről készült rendőri jelentést [nyomozati irat 627. oldal] és a külföldről sértett2 édesapjának történt utalásokról szóló rendőri jelentést [nyomozati irat 525. oldal] nem tette a tárgyalás anyagává. Ezeket azonban a másodfokú eljárásban a Be. 594.§

(1)bekezdés alapján elrendelt bizonyítás felvételével ki lehetett küszöbölni. [39] A Veszprémi Járásbíróság a

1. június
2. napján indult ügyben
3. március
4. napján kihirdetett 13.B. 38/2020/
5. számú elsőfokú ítéletében Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb a Btk. 200.§

(1)bekezdésébe ütköző kerítés bűntettében, 1 rb. a Btk. 200.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés c/ pontja szerint minősülő kerítés bűntettében, 1 rb a Btk. 202.§-ba ütköző kitartottság bűntettében, valamint 1 rb a Btk. 164.§

(1)bekezdésébe ütköző és

(3)bekezdése szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében. Ezért halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 5 év Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 6 közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben további 1 rb a Btk. 200.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a/ pontja szerint minősülő kerítés bűntette, valamint 1 rb a Btk. 203.§

(3)bekezdésébe ütköző gyermekprostitúció kihasználásának bűntette miatt indult eljárást megszüntette és 1 rb a Btk. 342.§

(2)bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette előkészületének vádja alól felmentette. [40] A Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1. szeptember
2. napján kelt 1.Bf. 404/2021/
3. számú végzésével a Veszprémi Járásbíróság fenti elsőfokú ítéletét abszolút eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és a büntetőügynek az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező Veszprémi Törvényszékhez történő áttételére utasította. [41] Az ügy áttételét követően a Veszprém Megyei Főügyészség
4. február
5. napján kelt B. 1296/2013/
6. számú vádmódosításában a Veszprémi Járási Ügyészség B. 5048/2012/
7. számú vádiratához kapcsolódóan a vádirat 3./ vádpontja tekintetében – a
8. január
9. napján kelt vádmódosítás vádirati tényállását fenntartva – a 3./ vádpont minősítését módosította, és a vádlottat ezen vádpont kapcsán a Btk. 200.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés c/ pontja szerint minősülő kerítés bűntette helyett a Btk. 192.§

(2)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés b/ c/ és i/ pontjai szerint minősülő erőszakkal, megtévesztéssel, üzletszerűen, kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem bűntettével vádolta. Egyben indítványozta, hogy a bíróság a vádirat 1./ vádpontja tekintetében a vádlottal szemben a Btk. 200.§

(1)bekezdésébe ütköző és

(4)bekezdés a/ pontja szerint minősülő kerítés bűntette, illetve a Btk. 203.§

(3)bekezdésébe ütköző gyermekprostitúció kihasználásának bűntette miatt indult eljárást a Be. 4.§

(7)bekezdésére figyelemmel szüntesse meg, mivel ezen bűncselekményeket – a közokirat-hamisítás kivételével – tagállami bíróság, a Chemnitzi Városi Bíróság már jogerősen elbírálta. [42] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban

1. március
2. napján tartott első tárgyaláson kihirdetett és nyomban jogerőre emelkedett 17.B. 1/2020/15/I. számú végzésével Terhelt1 vádlottal szemben a Btk. 200.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a.) pontja szerint minősülő kerítés bűntette, valamint a Btk. 203.§

(3)bekezdésébe ütköző gyermekprostitúció kihasználásának bűntette miatt indult eljárást megszüntette a Be. 567.§

(1)bekezdés b/ pontja alapján figyelemmel a Be. 4.§

(7)bekezdésére. Kihallgatta a törvényszék Terhelt1 vádlottat, aki részletes vallomást tett. Ismertette a bíróság sértett3 sértett nyomozati vallomásait, tanú1, tanú2, tanú3, sértett2, sértett6, tanú15, tanú14, házastárs1, tanú16, tanú4, tanú17, eljárást segítő1 tanú18 tanúknak az alapügyben, tárgyaláson tett vallomásait, továbbá eljárást segítő1 rendőrségen tett bejelentését. [43] A

1. március
2. napján tartott tárgyaláson ismertette a törvényszék tanú5 tanú írásbeli tanúvallomását f13.B.839/2015/23/I. alatt], valamint a vádlott alapügyben tett nyilatkozatait, tanú11 tanú vallomását, sértett2 nyomozati és írásbeli vallomásait, tanú12 tanú vallomását, sértett1 írásbeli és nyomozati tanúvallomását, tanú1, tanú4, tanú3 nyomozati vallomásait. [44] A
3. április
4. napján kihallgatta a törvényszék tanú7, sértett3, tanú10, tanú8 tanúkat. [45] A
5. június
6. napi tárgyaláson az elsőfokú bíróság ismertette az alapügyből sértett3
7. október
8. napján, Chemnitzben tett tanúvallomását, kk. sértett1 tanú nyomozati vallomását, a Chemnitzi Városi Bíróságon folyamatban volt ügyben tett tanúvallomásait és egyéb releváns okiratokat. Ezt követően törvényszék a bizonyítási eljárást befejezte és ügydöntő határozatot hozott. [46] A fent írtak szerint az elsőfokú bíróság összegyűjtötte és tárgyalás anyagává tette azon bizonyítékokat, amelyek az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükségesek voltak. Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 7 [47] Nem teszi felderítetlenné a tényállást a bizonyítási indítvány elutasítása sem, mivel Terhelt1 németországi és magyarországi tartózkodásának időszakaira egyrészt saját, az alapügyben tett vallomásai, másrészt okirati bizonyítékok állnak rendelkezésre, melyeket a törvényszék bemutatott, illetve az elutasítást az ítéletben megindokolta a [47] bekezdésben írtak szerint. [48] Az elsőfokú bíróság az ítélet 5-
9. oldalán tényállási pontonként igen részletesen értékelte, egymással összevetette a vádlott és tanúk vallomásait, továbbá az eljárás során beszerzett egyéb releváns okiratok adatait. [49] Meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért vetette el a vádlott tagadását a tanúk – főként sértett2, sértett3, kk. sértett1, továbbá sértett6, tanú15 és tanú18 – egymást támogató, kiegészítő vallomásaival, illetve az okirati bizonyítékokkal szemben. [50] A mindenre kiterjedő, színvonalas mérlegelés megismétlése szükségtelen, csupán a védelem által vitatott fő elemekre kíván a másodfokú bíróság rámutatni. [51] Terhelt1 vádlott minden tényállási pont tekintetében részben beismerte a cselekvőségét. kk. sértett1 esetében csak azt tagadta, hogy tudott a kiskorúságról, illetve, hogy ő szerezte a hamis személyi igazolványt. sértett2 vonatkozásában cáfolta, hogy szervezte a sértett számára az ügyfeleket, valamint a jövedelem elvételét. sértett3 tekintetében azt állította, hogy a sértett eleve prostitúció tevékenységének szándékával utazott ki vele Németországba és tagadta a sértett bántalmazását, személyi szabadságának elvonását. A prostitúció elősegítését és támogatását a 2-3./ pontban elismerte. Ezt az 1./ pontnál sem tagadta, mivel már nem volt vád az eljárás megszüntetése folytán. [52] A vádlott testi sértés kapcsán tagadta ugyan, hogy poharat dobott a pultba, de végül elismerte tanú15 leköpését, megrúgását, ami nem volt a vád tárgya, sértett6 sértett lefejelésére meg nem emlékezett. [53] Az 1./ tényállási ponttal összefüggésben nemcsak kk. sértett1 következetes vallomása állt rendelkezésre a vádlott tagadásával szemben, hanem sértett3 is tudott nyilatkozni. Neki osztálytársa volt tanú1, tudott arról, hogy kk. sértett1 a nővére személyi igazolványát tartja magánál, mivel együtt dolgoztak prostituáltként egy rövid ideig. [54] A vádlott élettársa révén rokoni kapcsolatban állt tanú1 családjával, tisztában volt tehát azzal, hogy sértett1 még kiskorú. Ezért volt szükség a nővére személyi okmányára. [55] A 2./ pontban sértett2 következetes vallomását alátámasztotta édesapja, tanú5 vallomása és a 2011-2013 közötti külföldi pénzutalásokról készült lista, amely bizonyította, hogy a sértett jövedelmének nagyobb részét Terhelt1 vádlott megszerezte, abból küldött időnként különböző összegeket a sértett édesapjának, aki gondoskodott a két kiskorú gyermekéről. [56] Egyébként kk. sértett1 vallomásából [nyomozati irat
10. oldal], illetőleg sértett2 és sértett3 nyilatkozataiból egyértelműen megállapítható, hogy Terhelt1 folyamatosan prostituáltakkal tartatta ki magát, mert a tanúk egybehangzóan állították, hogy többen is dolgoztak egyszerre neki; rajtuk kívül egy „Mumus” becenevű nő, valamint tanú19, aki transzvesztita volt. [57] Terhelt1 vádlott azt állította, hogy belgiumi tartózkodás alatt sértett2 tanú12 olasz üzlettársának dolgozott, aki neki pénzt fizetett a sértett rendelkezésre bocsátásáért. Ezt a nyilatkozatot azonban senki nem erősítette meg. sértett2 tagadta, hogy az olasznak dolgozott volna, tanú12 pedig határozottan cáfolta, hogy prostitúcióval összefüggő üzleti kapcsolatban lett volna a vádlottal. [58] Arra sem merült fel adat, hogy a belgiumi munkavégzés felügyeletét ellátó férfiak fizettek volna a vádlottnak. Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 8 [59] sértett2 és sértett3 arról nyilatkoztak, hogy a belgiumi keresetükkel is Terhelt1 rendelkezett, de más személy értük a vádlottnak nem juttatott anyagiakat. [60] A 3./ pontban sértett3 sértett szavahihetőségét sem volt oka a bíróságnak kétségbe vonni abban a tekintetben sem, hogy 2015-ig dolgozott a vádlottnak, mivel Terhelt1 még 2020-ban is azt vallotta az alapügyben, hogy Németországban él és dolgozik, vagyis nem költözött haza 2012-ben, a kisebbik gyermekének keresztelője után, mint ahogyan ezt állította. Ide vonatkozó bizonyíték volt tanú2 vallomása, a rendőri jelentés is a németországi tartózkodásról, továbbá a eljárást segítő5en folyamatban volt ügy, amelynek a tárgya egy 2017 decemberében elkövetett lopás bűntette volt. [61] sértett3 vallomását, miszerint konyhai kisegítő munka megtévesztő ajánlatával vitte ki őt Terhelt1 Németországba, majd kényszerítette prostitúcióra, alátámasztotta édesapja, eljárást segítő1
11. március 23-án tett bejelentése, amit akkor tett a rendőrségen, amikor a lánya segítséget kért a hazajövetelhez. [62] A sértett elmondta, hogy a gyermekeit az édesanyja állami gondozásba adta, azok nevelőszülőkhöz kerültek és nem tudott velük kapcsolatot tartani. Azért ment Németországba dolgozni, mert remélte, hogy visszakaphatja a gyermekei szülői felügyeleti jogát, ha megfelelő jövedelemmel és háttérrel rendelkezik. Ebben ígért neki segítséget a vádlott, akiről tudta, hogy van egy bárja Chemnitzben, ahol őt foglalkoztatni tudja. A vádlott csak az elutazást követően mondta meg, hogy prostitúciós tevékenységet kell folytatnia, amely ellen tiltakozott, de Terhelt1 őt megverte és azt mondta, hogy „kifeszíti, mint Jézust”, ha nem engedelmeskedik. [63] A sértett rendszeres bántalmazását és a személyi szabadsága folyamatos korlátozását a sértett3val együtt dolgozó sértett2, kk. sértett1, valamint élettársa tanú7 nem támasztották alá, de azt igen, hogy a prostitúcióból származó teljes keresetével Terhelt1nek kellett elszámolnia. A kiszolgáltatott helyzet megállapíthatósága vitathatatlan, hiszen sértett3 nem beszélte a német nyelvet, a pénzét elvették, segítséget kérni senkitől nem tudott, hogy hazajöhessen, illetve más megélhetési lehetősége sem volt. [64] Kk. sértett1, sértett2 és sértett3 egymástól függetlenül azt a magyarázatot adták az eljárásban előforduló ellentétes vallomásaikra, hogy amikor függő helyzetben voltak Terhelt1 vádlottól, nem mertek a terhére nyilatkozni, mert nagyon féltek és félnek a mai napig tőle, illetve a családjától. [65] A 4./ tényállási pontban körülírt bűncselekmény részleteit tanú15, sértett6, tanú18 és tanú14 tanúk egymást kiegészítő vallomásai alapján egyértelműen meg lehetett állapítani. [66] Tekintettel arra, hogy a Veszprémi Törvényszék a bizonyítási eljárást szabályosan folytatta le, a bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően mérlegelte, a másodfokú eljárásban nincs perjogi lehetőség arra, hogy az azonos szempont szerint értékelt bizonyítékokat a táblabíróság felülmérlegelje. Ily módon a vádlott felmentésére irányuló védelmi fellebbezés sem foghatott helyt. [67] Az elsőfokú bíróság tehát a törvényesen beszerzett bizonyítékok logikus és teljes körű értékelésével megalapozott tényállást állapított meg. [68] A Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint, az iratok tartalma és a felvett bizonyítás alapján, csupán az alábbi helyesbítéseket kell tenni: [69] A személyi rész [7] bekezdésében kell rögzíteni, hogy a tényállás 1./ pontjában írott bűncselekménnyel összefüggésben a Chemnitzi Városi Bíróság a 2013. július 4. napján kelt és 2013. július 12. napján jogerős 12 Ls 800 Js 13662/12

(2)számú ítéletével [nyomozati Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 9 irat

1. oldal] mentette fel Terhelt1 vádlottat a szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt emelt vád alól. [70] A [9] bekezdését azzal kell kiegészíteni, hogy Terhelt1 vádlott számos alkalommal volt büntetve a jelen ügyben elbírált bűncselekmények elkövetése előtt. [71] A Szombathelyi Városi Bíróság
2. május
3. napján jogerős 3.B.20/2010/
4. számú ítélettel járó joghátrányok alól
5. május
6. napján mentesült, a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelhetősége
7. május
8. napján elévült. [72] A eljárást segítő5
9. június
10. napján kelt és
11. június
12. napján jogerőre emelkedett 064 HV 81/2018k számú ítéletével a
13. december
14. napján nagy értékre, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett betöréses lopás bűntette miatt 36 hónap, végrehajtásában részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtandó részét
15. január
16. napjától
17. december
18. napjáig töltötte. [73] A [10] bekezdés azzal pontosítandó, hogy kk. sértett1
19. augusztus
20. napján született és
21. március 8-án távozott el az otthonából, amely miatt a nevelő szülője bejelentést tett. [74] A tényállás 2./ pontja [14] bekezdésébe tartozik, hogy sértett2 „Kíra” becenevű sértett 21 éves volt és 2 kiskorú gyermeket kellett egyedül eltartania, amikor kiment Németországba, hogy a vádlottnak dolgozzon. [75] A tényállás 3./ pontjának [20] bekezdésébe tartozik, hogy az
22. május
23. napján született, 21 éves sértett3 „Léna” becenevű sértett 2 kiskorú gyermekét szülei állami nevelésbe adták és abban a reményben ment ki dolgozni Németországba a vádlottal, hogy ilyen módon megfelelő jövedelmi háttérrel visszakaphatja a gyermekeit. [76] A tényállás 4./ pontjának [22] bekezdés első mondatában pontosítani kell az elkövetési időpontot, mely
24. május
25. napja. [77] Az ítélet [80] bekezdésének azon része, miszerint sértett3 „sértettnek nem volt választási lehetősége, hogy szabadon döntsön arról, kíván-e prostitúciós tevékenységet folytatni, a vádlott pedig rendszeres előny szerzése érdekében kihasználta a sértett ezen kiszolgáltatott helyzetét, azaz cselekményét kizsákmányolási célzattal követte el” a tényállás 3./ pontjának részét képezi. [78] A fenti kiegészítésekkel immár teljesen megalapozott tényállást az ítélőtábla is irányadónak tekintett és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint ennek alapján bírálta felül az elsőfokú ítéletet. [79] A törvényszék okszerűen következtetett vádlott bűnösségére, valamint megalapozottan alkalmazta a Btk. 2.§ alapján az utolsó bűncselekmény elkövetési idején hatályos büntető anyagi jogi szabályokat, de nem minden esetben helyes a cselekmények minősítése, ezért az ide vonatkozó jogi indokolás is helyesbítésre szorul. [80] A rendelkező részben a tényállás 1./ pontjában írott bűncselekmény megnevezése nem felel meg a 61/2008. Büntető Kollégiumi vélemény 1-3. pontjaiban írtaknak, az helyesen – a 2012. évi C. törvény Különös Részi alcímének megfelelően közokirat-hamisítás előkészületének vétsége. [81] A tényállás 2./pontjában sértett2 vonatkozásában megvalósult bűncselekmény a Btk. 200.§

(1)bekezdés szerinti kerítés bűntette alapesetének minősül, mivel a vádlott a harmadik személyek számára a sértettel való nemi cselekmény közvetlen lehetőségét újra és újra megteremti [BH2003. 8.]. Ugyanakkor a Btk. 6.§

(2)bekezdés értelmében folytatólagos Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 10 is, mert Terhelt1 hosszabb időn keresztül rendszeresen adott fel hirdetéseket sértett2 nevében, biztosította számára a helyet, megszervezte nemcsak Németországban, hanem Belgiumban is a prostitúciós tevékenység feltételeit. [82] Az a megállapítás is helyes, hogy a 2-3./ pontban írottak szerint a Btk. 202.§ kitartottságot a kerítés Btk. 200.§

(1)bekezdése szerinti alapesetével valóságos halmazatban kell megállapítani [BH2021.190.]. [83] Terhelt1 vádlott nemcsak ügyfeleket szerzett sértett2 és sértett3 számára, hanem az általuk megszerzett jövedelem nagyobb részét tőlük elvette és saját céljaira fordította. A részbeni kitartottság úgy is megvalósult, hogy a vádlottnak egyébként a megélhetését teljes mértékben biztosító, legális jövedelme is volt az üzleti vállalkozásából. Nincs jelentősége annak, hogy a prostitúciót folytató hány személlyel végeztette a vádlott szexuális cselekményt, illetve ezt a tevékenységet a prostituáltak rövidebb vagy hosszabb ideig folytatták-e, és milyen mértékű juttatást biztosítottak annak, a vádlottnak [BH2001.563.]. Ezért a kitartottság egyrendbeli. [84] Nem értett egyet a másodfokú bíróság azzal az ügyészi állásponttal, hogy a kerítés bűntettének a

(3)bekezdés szerinti – üzletszerűen elkövetett - minősített esete valósult meg. Erre akkor nyílna mód, ha a vádlott egyidejűleg a közösülésre vagy fajtalanságra igénybe vett személy rendelkezésre bocsátása ellenértékeként, lényegében bárkitől, pl. a prostituálttal szexuális cselekvést végzőtől és utólag a prostituálttól, annak a prostitúcióval szerzett jövedelméből egyaránt folyamatos anyagi haszonhoz jutott volna. [85] Az irányadó tényállás vonatkozásában nem volt bizonyítható, hogy Terhelt1 vádlott pénzt kapott volna idegen személyektől is azért, hogy sértett2t belgiumi munkavégzése időlegesen átengedte. Azt sem volt megállapítható, hogy Németországban való alkalmazása során másnak dolgozott volna a sértett, aki ezért a lehetőségért fizetett a vádlottnak vagy maguk a férfiak nyújtottak volna a vádlottnak is külön ellenszolgáltatást a sértettel való összehozásért. [86] Az üzletszerű kerítés tehát - a kétszeres értékelés tilalmára figyelemmel - csak akkor állhat halmazatban a kitartottság bűntettével, ha a prostituált(ak) által kitartott kerítő a prostituált(ak)on kívül mástól is rendszeres haszonra tesz szert annak ellenszolgáltatásaként, hogy a passzív alany prostituáltat másnak szexuális cselekményre megszerezte [EBH2016. B.7. II. pont]. [87] A kerítés és az emberkereskedelem között csak jogi tárgyban és az elkövetés módjában van különbség, abban nem, hogy ha azonos forrásból; kizárólag a prostituált keresményéből tesz szert rendszeres haszonra az elkövető, akkor az üzletszerűség, mint minősítő körülmény nem állapítható meg. Ily módon nem lehet üzletszerűnek is minősíteni a 3./ tényállási pontban sértett3 sérelmére megvalósított, - helyesen - a Btk. 192.§

(2)bekezdés és

(3)bekezdés b/ és c/ pontja szerinti; erőszakkal és megtévesztéssel elkövetett emberkereskedelem bűntettét. Ezért a másodfokú bíróság az emberkereskedelem bűntette tekintetében a minősítésből mellőzte az i/ pontra történő utalást. [88] A büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen vette számba. Az utolsó bűncselekmény megvalósulása óta eltelt több mint 7 évi időmúlás valóban jelentős, de ez nagy részben a terhelt magatartásának köszönhető, akinek távolléte miatt kétszer fel kellett függeszteni az eljárást (

1. október 18-tól
2. augusztus 8-ig, majd
3. március
4. és
5. január
6. napja között), mivel Németországban tartózkodott, illetve ott töltött jogerős szabadságvesztés büntetést. Enyhítő hatású, hogy a vádlott két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. [89] Súlyosító körülmény viszont a vádlott többszörös büntetettsége, a 2-3./ tényállási pontokban írt cselekmények hosszabb időn keresztül való, élősködő jellegű Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 11 elkövetése, a kerítés bűntettének folytatólagos megvalósítása, a 4./ pontban szereplő testi sértés ittas állapotban való, garázda elkövetése. [90] A súlyosító tényezők nagy száma és nyomatéka, továbbá a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség kiemelkedően magas foka folytán osztotta a táblabíróság az ügyész álláspontját, miszerint a Btk. 79.§-ában írt büntetési célok; sem az egyéni visszatartás, sem a társadalom védelme az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátránnyal nem valósul meg, ezért annak súlyosítása indokolt. [91] A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele 2-8 év, a – Btk. 81.§

(1)és

(2)bekezdés szerinti - halmazati szabályok alapján 2-12 év, melynek középmértéke 7 év. A jelentős időmúlásra figyelemmel volt a másodfokú bíróság, amikor a szabadságvesztés büntetés tartamát a középmértéket alatt maradva 5 évre emelte fel. [92] A Btk. 62.§

(1)bekezdés alapján is alkalmazott közügyektől eltiltás mellékbüntetés indokolt a bűncselekmények jellege és a vádlott kedvezőtlen előélete miatt, annak mértéke arányos. [93] A tényállás 2./ pontjában meg lehetett határozni a jogtalan haszon mértékét, melyre a törvényszék helyesen rendelte el a Btk. 74.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján a vagyonelkobzást. [94] A 3./ tényállási pontban azonban nem volt bizonyított, hogy Terhelt1 vádlott sértett3tól pontosan mennyi jövedelmét vette el, ezért a Btk. 50.§

(1)–

(3)bekezdés alapján törvényes és indokolt a pénzbüntetés alkalmazása, továbbá igazodik a vádlott vagyoni viszonyaihoz. [95] A törvényszék helyesen rendelkezett a vádlott által viselendő bűnügyi költségről, de elmulasztotta feltüntetni, hogy a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli a Be. 632.§

(4)bekezdés alapján. [96] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [97] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 2022. június 8. napján kihirdetett 17.B.1/2022/29. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdés értelmében a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyéb tekintetben a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [98] A fellebbezési eljárás során a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség viseléséről történt rendelkezés a Be. 574.§

(1)és

(3)bekezdésén alapszik. Győr,

1. december
2. Dr. Zólyomi Csilla s.k. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit s.k. előadó bíró Dr. Németh Balázs s.k. bíró Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Veszprémi Törvényszék
3. június
4. napján kelt 17.B.1/2022/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. december
7. Győri Ítélőtábla II.Bf.81/2022/6.. 12 Dr. Zólyomi Csilla s.k. a tanács elnöke