A határozat elvi tartalma: A Ptk. 5:13. §
(2)bekezdése és az 5:
- §-a – a dologgal járó terhek és a másra nem hárítható kár viselésének a kötelezettsége mellett – a tulajdonost a dologból folyó hasznok szedésére is feljogosítja. A lakásból távozó házastárs - aki a kizárólagos vagy nem a volt házastárssal közös tulajdonában lévő lakásból költözött el-használati jogának a megszűnése a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat és ezért elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos használatáért pénzben ellenértéket (használati díjat) követelhet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.603/2022/
- A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró dr. Osztovits András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Pataricza György ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: dr. Séri Péter ügyvéd (cím4) A per tárgya: többlethasználati díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.450/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Ajkai Járásbíróság 1.P.20.314/2020/22/I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria II.Pfv.20.603/2022/4 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és az alperes (a továbbiakban: felek) házasságát az Ajkai Járásbíróság
- október 21-én jogerőre emelkedett 8.P.20.242/2019/11/I. számú ítéletével felbontotta. A felek a bontóperben egyezséget kötöttek, amelyben az cím5 alatti (a továbbiakban: perbeli ingatlan), utolsó házastársi közös lakásuk kizárólagos használatára a jelen per alperesét jogosították fel. A felperes az egyezségkötést megelőzően,
- június 11-én költözött el az ingatlanból. [2] Az alperes a perbeli ingatlanon fennálló 1/2 tulajdoni illetőségét a
- október 21én kelt ajándékozási szerződéssel a felek közös nagykorú gyermekének, H. A.-nak ajándékozta azzal, hogy az elajándékozott tulajdoni illetőségére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított. Az alperes a haszonélvezeti jogáról a
- szeptember 3-án kelt egyoldalú nyilatkozatával ingyenesen lemondott, az az ingatlan-nyilvántartásból
- szeptember 4-én törlésre került. Az ingatlanügyi hatóság az alperes perbeli ingatlanon fennálló 1/2-ed arányú tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásból
- november 26-án törölte, egyidejűleg ajándék jogcímén H. A. 1/2 arányú tulajdonjogát bejegyezte. [3] A felperes
- december 9-én felhívta az alperest a perbeli ingatlan vonatkozásában havi 70.000 forint összegű többlethasználati díj fizetésére
- október 15-től. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [4] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest
- december 1-től kezdődően havi 70.000 forint többlethasználati díj megfizetésére. Az alperes hátralékát
- december 1-től
- február 28-ig terjedő időre 1.050.000 forintban határozta meg és ezen összeg után
- augusztus 1-től kérte az alperest a kamat megfizetésére is kötelezni. Keresete jogalapjaként hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-ára, az 5:
- §-ára, az 5:
- §-ára és az 5:
- §-ára. Keresete indokolásában azt adta elő, hogy a bontóperben a perbeli ingatlan használatára kötött egyezség alapján az alperes a kizárólagos lakáshasználó az ő tulajdoni illetősége vonatkozásában is. Az alperesi használatot visszterhessé tette a felszólítással, ezért az alperes használati díj megfizetésére köteles. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta a kereset jogalapját és annak összegszerűségét is. Arra hivatkozott, hogy a felperest akkor illetné meg többlethasználati díj, ha a felperes tulajdoni illetőségében valósulna meg a többlethasználat. Ő maga azonban a felperessel közös, még kiskorú gyermekükkel használja az ingatlant, akinek a Ptk. 4:
- §
(2)bekezdése és 4:80. §
(4)bekezdése alapján lakáshasználati joga van. Összegszerűségében azért eltúlzott a kereset, mert figyelemmel kell lenni a kiskorú gyermek lakáshasználatára is. Előadta, hogy nagykorú gyermekük az 1/2 arányú tulajdonosa az ingatlannak, így a felek közötti közös tulajdon megszűnt. Kúria II.Pfv.20.603/2022/4 3 Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] Az ítélete indokolásában kifejtette, hogy a lakásból elköltöző házastársat használati díj illeti meg a közös tulajdon megszüntetéséig terjedő időre. A felek közötti, a perbeli ingatlan használatáról létrejött egyezség az ajándékozási szerződés megkötésével hatályát vesztette. A felperes keresetét a Ptk. 5:74. §-ára és az 5:75. §-ára alapította. Ezen jogszabályhelyek kizárólag a közös tulajdonban álló ingatlan esetén teremtenek jogalapot a tulajdonostárssal szembeni használati vagy többlethasználati díj követelésére. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. §
(3)bekezdése értelmében a felperes által megjelölt jogalaphoz, jogcímhez kötve van. A kereset a megjelölt jogcímen megalapozatlannak bizonyult. Emiatt nem vizsgálta, hogy a fennálló használat kiterjed-e a felperes tulajdoni illetőségére, illetve nem vizsgálta a kereset összegszerűségét sem. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperes a felperes részére
- december 1-től
- január 30-ig bezárólag felmerült 3.013.130 forint lejárt használati díj és késedelmi kamatai, valamint
- február 1-től minden hónap 20-ig 120.677 forint használati díj megfizetésére. [9] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazott indokolást arról, hogy a keresetet miért nem találta alaposnak a keresetlevélben szintén megjelölt Ptk. 5:
- § és az 5:
- § alapján. Ez a Pp.
- §
(5)bekezdését sérti, de az indokolás hiányossága a másodfokú bíróság által orvosolható. [10] Érvelése szerint a felek bontóperi egyezsége nem veszítette hatályát azzal, hogy az alperes 1/2 tulajdoni illetőségét a közös nagykorú gyermeküknek ajándékozta. Változatlanul fennáll az a helyzet, hogy a felperes 1/2 tulajdoni hányada az egyezségnek megfelelően az alperes kizárólagos használatában áll. Ennek alapján a tulajdonjogából eredő természetbeni használattól a felperes el van zárva [Ptk. 5:13. §
(2)bekezdés és 5:
- §], aminek ellenszolgáltatásként az alperes díj fizetésére köteles. Mivel a felek között a közös tulajdon
- október 21-én megszűnt, a keresettel érintett időszakban, 2019 decemberétől az alperes fizetési kötelezettségének a jogcíme a használati díj. A felperes keresetében a követelés jogcímét a megfelelő jogszabályhelyre hivatkozással is megjelölte, így a kereset jogalapjának fennállása a Pp.
- §
(1)bekezdés sérelme nélkül megállapítható volt. [11] A használati díj mértékét a másodfokú bíróság a beszerzett szakértői vélemény alapján állapította meg. A szakértői véleményre tekintettel a felperes keresetét módosította, a határidőben előterjesztett keresetváltoztatást a másodfokú bíróság a Pp. 364. § alapján alkalmazandó Pp. 215. §
(1)bekezdés a) pontja alapján engedélyezte. A használati díj mértéke körében kifejtette, hogy a közös gyermekek már nagykorúak, a nagykorú gyermekek lakáshasználata a tulajdonos részére járó használati díjat nem csökkenti. A használati díj mértékének megállapítása során csak a kiskorú gyermekek lakáshasználata vehető figyelembe (BH 1992.237.). A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria II.Pfv.20.603/2022/4 4 [12] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet egészben vagy részbeni hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Pp. 170. §
(2)bekezdés b) pontjára és a 342. §
(1)és
(3)bekezdésére. [13] Felülvizsgálati érvelése szerint a jogalap megjelölése, mint követelmény akkor teljesül, ha vagy az anyagi jogi konkrét jogszabályhelyet vagy a jogszabályi rendelkezést megjelölik. Kötelező ugyanis az érvényesíteni kívánt jog megjelölése a jogalap útján (BH 2020.273.). Kiemelte, hogy a jogerős ítélet értelmében a felperes használati díj iránti igénye nem a közös tulajdonra vonatkozó jogviszonyon alapul. [14] Azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a használati díj – és nem a többlethasználati díj – jogcímet meghatározzák, a jogerős ítélet nem tartalmazza. Az egyezségen alapuló használat a Ptk. 4:80. §
(1)bekezdésén alapul, mely szerint az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás használatáról. A használat anyagi jogi tartalmát a Ptk. 5:
- §-a tartalmazza. [15] A felek utolsó közös lakásának megállapodással történő rendezéséből nem következik annak a visszterhessége. [16] Mindezek alapján a felperes által megjelölt jogalap nem helytálló, mert az a közös tulajdonhoz kapcsolódó többlethasználati díjat megalapozó igény. A közös tulajdon megszűnésével többlethasználati díj nem jár a felperesnek. A felperes tényként ugyan hivatkozott a lakáshasználat vonatkozásában megkötött egyezségre, de nem jelölte meg azt a jogszabályi rendelkezést vagy annak beazonosítható tartalmát, amelyből a díjfizetési kötelezettsége következne. Nem helytálló a másodfokú bíróság azon érvelése, mely szerint a felperes keresetében a követelés jogcímét a megfelelő jogszabályhelyekre tett hivatkozással is megjelölte, ezért a kereset jogalapjának fennállása a Ptk.
- §
(1)bekezdés sérelme nélkül megállapítható. [17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] A Pp. 413. §
(1)bekezdése és a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [20] Az alperes felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozott. Felülvizsgálati érvelése szerint a jogerős ítélet azért ütközik a Pp. 170. §
(2)bekezdés b) pontjába, mivel a keresetlevél nem tartalmazza az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján, az érdemi döntés túlterjedt a kereseti kérelmen [Pp. 342. §
(1)bekezdés] és a másodfokú bíróság olyan jogot bírált el, amelyet a felperes a perben nem állított [Pp. 342. §
(3)bekezdés]. [21] Az alperes érvelése nem helytálló. A másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy a keresetben megjelölt Ptk. 5:13. §
(2)bekezdése és az 5:
- §-a alapján a felperes anyagi jogi Kúria II.Pfv.20.603/2022/4 5 igénye megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának hiányosságát ezzel orvosolta. A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban is, hogy a felek közötti egyezség nem veszítette hatályát azzal, hogy az alperes a perbeli ingatlanon fennálló 1/2 tulajdoni hányadát a közös nagykorú gyermeküknek ajándékozta. Az egyezségnek megfelelően az alperes kizárólagos használatában áll a felperes 1/2 tulajdoni hányada. [22] Azzal helyesen érvelt az alperes, hogy a felperes használati díj iránti követelésének jogalapja már nem a közös tulajdonra vonatkozó jogviszonyon alapul, mivel az alperes elajándékozta a közös tulajdoni hányadát. Arra azonban tévesen hivatkozott, hogy azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amely a használati díj jogcímét meghatároznák, a kereset nem tartalmazza. A felperes ugyanis keresetében nem csak a Ptk. 5:
- §- ára és 5:
- §-ára, hanem az 5:13.§-ára és 5:
- §-ára is hivatkozott. A jogerős érdemi döntés nem terjedt túl a kereseti kérelmen [Pp. 342.§
(1)bekezdés]. [23] Az 1/
- PJE alapján jelenleg is irányadó PK
- számú állásfoglalás II. pontja értelémben használati díjra az volt házastárs is igényt tarthat, aki a közös tulajdonban vagy a kizárólagos tulajdonában lévő lakásból elköltözött és a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részét felvette. A PK vélemény értelmében a birtoklás, a tényleges használat jogának átadása, a másik fél részére biztosítása – ilyen tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányában – nem jelenti a tulajdonjogból eredő egyéb jogosítványok megszűnését. A Ptk. 5:
- §
(2)bekezdése és az 5:
- §-a – a dologgal járó terhek és a másra nem hárítható kár viselésének a kötelezettsége mellett – a tulajdonost a dologból folyó hasznok szedésére is feljogosítja. A lakásból távozó házastárs használati jogának a megszűnése a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat és ezért elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos használatáért pénzben ellenértéket (használati díjat, többlethasználati díjat) követelhet. A PK
- számú állásfoglalás II. pontja értelmében használati díjra tehát nem csak az a házastárs jogosult, aki a közös tulajdonban lévő lakásból, hanem az is, aki a kizárólagos (vagy nem a volt házastárssal közös) tulajdonában lévő lakásból költözött el. [24] A felperes a tulajdonjogából eredő természetbeni használattól el van zárva, aminek ellenszolgáltatásaként az ő kizárólagos tulajdonát használó alperes köteles használati díjat fizetni [Ptk. 5:
- §, 5:
- §
(2)bekezdése]. Alaptalan az alperes azon felülvizsgálati érvelése, mely szerint a felperes használati díj megfizetése iránti követelése jogalapja a Ptk. 5:159. §-a és 4:80. §
(1)bekezdése, amelyeket a keresetlevelében nem jelölt meg. A Ptk. 5:
- § a használó használati jogának tartalmát rögzítő törvényi tényállás. A Ptk. 4:
- §
(1)bekezdése pedig az életközösség megszűnése utáni lakáshasználat rendezésének szabályait tartalmazza. A házastársak lakáshasználatával kapcsolatos jogvitában a lakáshasználat rendezését kell kereseti kérelemnek tekinteni, és ennek jogalapja a Ptk. 4:80. §
(1)bekezdése. A felperes keresete azonban nem a lakáshasználat rendezésére vagy a használati jog tartalmára irányult. A fentiekre tekintettel a jogerős érdemi döntés nem terjedt ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított [Pp. 342.§
(3)bekezdés]. [25] A Kúria kiemeli, hogy a jogerős határozat nem tért el a BH 2020.
- szám alatt közzétett kúriai határozattól sem, mivel a felperes keresetében megjelölte azt a konkrét jogszabályhelyet [Ptk. 5:
- §
(2)bekezdés és 5:
- §], amelyre keresetét alapította. [26] Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemeben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [27] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 82. §
(1)–
(2)bekezdése és a 83. §
(1)bekezdése alapján őt kellett kötelezni a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő felperes ügyvédi képviselettel felmerült, felszámított felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A Kúria ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható Kúria II.Pfv.20.603/2022/4 6 ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján határozta meg, figyelemmel arra, hogy a felperes külön költségjegyzéket, megbízási szerződést nem csatolt a felülvizsgálati kérelméhez. [28] A felülvizsgálati eljárás tárgyának az értéke a Pp. 21. §
(3)bekezdés a) pontja alapján 1.448.124 forint. A felülvizsgálati eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(1)bekezdése és a 39. §
(1)bekezdése alapján 144.812 forint. Az alperes felülvizsgálati kérelme azonban nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 82. §
(1)–
(2)bekezdése és a 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárással felmerült költségeit (az általa megfizetett 144.812 forint felülvizsgálati eljárási illetéket) viselni. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 405. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján. [30] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Záró rész Budapest,
- február
- dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, dr. Osztovits András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: