A határozat elvi tartalma: A Kp.
- §-ának alkalmazásával nincs helye a per megszüntetésének, ha a tárgyalást kérő felperes tárgyalásról való távolmaradását előzetesen a mulasztás kimentésére alkalmas konkrét indokot megjelölő és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő bizonyíték csatolásával előzetesen kimentette. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Kpkf.IV.40.748/2021/
- Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Felperes1 (Cím2) Baja Város Önkormányzat Polgármester Az alperes: (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Vujevich Imre Richárd kamarai jogtanácsos A per tárgya: lakástámogatási ügyben hozott 06/377-2/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Szegedi Törvényszék 5.K.700.510/2021/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 5.K.700.510/2021/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A feljegyzett 15.000,- (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- március 9-én kelt 06/377-2/
- számú, keresettel támadott határozatával a felperes lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez igényelt települési támogatás iránti kérelmét elutasította. A keresetlevél és a védirat [2] A felperes keresetlevelében elsődlegesen az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig annak megváltoztatását kérte. Kúria IV.Kpkf.40.748/2021/2 [3] 2 Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
- június
- napján kelt, fellebbezett végzésével a közigazgatási pert megszüntette, mert a felperes a kérelmére kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, az alperes pedig az eljárás folytatását nem kérte. Az elsőfokú bíróság végzésében kifejtette, hogy a Kúria a Kfv.III.37.387/2020/
- számú végzésében már vizsgálta a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- § alkalmazásának feltételeit. A Kúria hivatkozott döntése szerint a Kp.
- § alapján az eljárás megszüntethető annak ellenére is, hogy a felperes kéri a bíróságtól a tárgyalás távollétében történő megtartását, másrészt a per megszüntetése nem kötelező, döntése meghozatala során a bíróságnak kizárólag a megszüntetés feltételeinek fennállását és az objektív jogvédelmi szempontokat szükséges vizsgálnia. A fellebbezés [5] A felperes az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a
- május 19-én és
- május 21-én kelt beadványaiban arról tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy a Bajai Járásbíróság ugyanazon határnapra kitűzött tárgyalásra félként idézte. Beadványaiban hivatkozott arra, hogy a 120 kilométeres távolság miatt egyszerre két helyen nem tud tartózkodni, kérte a tárgyalás távollétében való megtartását. Hivatkozott arra is, hogy az előre látható mulasztásával összefüggésben nem terheli önhiba. [6] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés – az alábbiak szerint –megalapozott. [8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [9] Az elsőfokú bíróság a Kúria Kfv.III.37.387/2020/
- számú végzésére hivatkozva végzését azzal indokolta, hogy a Kp.
- § alapján az eljárás megszüntethető annak ellenére is, hogy a felperes kéri a bíróságtól a tárgyalás távollétében történő megtartását, másrészt a per megszüntetése nem kötelező, döntése meghozatala során a bíróságnak kizárólag a megszüntetés feltételeinek fennállását és az objektív jogvédelmi szempontokat szükséges vizsgálnia. [10] A Kúria felhívja a figyelmet arra, hogy ítélkezési gyakorlata során már több ügyben [Kfv. IV. 37.599/2020/6.; Kpkf.VI.40.457/2020/2.; Kpkf. V. 40.183/2020/2.; Kpkf. VI. 39.469/2021/3; Kpkf. VI. 40.138/2021/2.] vizsgálta a Kp.
- §-ának alkalmazását, és gyakorlatának egységessége mellett azt mára differenciálta. Így a Kpkf. V. 40.183/2020/
- Kúria IV.Kpkf.40.748/2021/2 3 számú határozatában rámutatott arra, hogy ha a felperes kéri tárgyalás tartását, azonban azon szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, azt a jogalkotó – a Kp.
- §-ának megfogalmazásából teljesen egyértelműen – mulasztásnak tekinti, a mulasztás igazolásához pedig nem elegendő a keresetlevélben a mulasztás kimentésére alkalmas konkrét indok (igazolási kérelem) előterjesztése nélkül pusztán a távolmaradás esetleges bekövetkezését, mint egy fennálló lehetőséget előzetesen bejelenteni. Ezzel tehát nincsen mód a távolmaradás, mint törvényi mulasztás hátrányos következményét előre elhárítani, a mentesülést előre bebiztosítani, amennyiben annak konkrét, igazolási kérelem alapjául szolgáló indoka nem áll fenn. [11] Az a– egyébként a
- december 31-ig hatályban volt, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- és
- §-ain alapuló – korábban a keresetlevelekben általánosan alkalmazott fordulat, miszerint előre, bárminemű ok megjelölése nélkül kéri a tárgyalás távollétében történő megtartását a Kp.
- §-a alkalmazása során tehát nem elegendő a permegszüntetés megelőzésére. A régi Pp. ugyanis kimondta, hogy nincs helye a per megszüntetésének, ha a felperes a bíróságtól kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsa meg. A Kp. azonban ilyen rendelkezést nem tartalmaz, vagyis önmagában valóban nem akadálya az eljárás megszüntetésének, ha a felperes a bíróságtól kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsa meg. [12] Ebből az következik, hogy a bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a tárgyalás tartását kérő, de azt elmulasztó felperes a mulasztásának kimentésére alkalmas konkrét indokot megjelölt-e. [13] A Kúria rámutat, hogy a fenti határozataiban megjelenő esetek történeti tényállása és a fellebbezett végzés történeti tényállása között egy lényegi különbség érhető tetten: a felperes
- és
- sorszám alatt előterjesztett beadványaiban jelezte, hogy a Bajai Járásbíróságon ugyanazon a határnapon kell tárgyaláson megjelennie. E beadványaihoz csatolta a Bajai Járásbíróság idézését is. [14] A Kúria kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy a felperes az igazolási kérelmében a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Pp.
- §
(2)bekezdésében foglalt kötelezettségét teljesítve, a mulasztás okát és körülményeit kellő mértékben feltárta, és a vétlenségét is alátámasztotta. Az elsőfokú bíróság azonban a tartalmuk szerint a mulasztást megelőzően előterjesztett igazolási kérelemnek minősülő beadványokat a határozathozatal során nem vette figyelembe. [15] Az állandósult bírói gyakorlat szerint pusztán a fél előadása - a hivatkozását erősítő bizonyíték csatolása nélkül - még a méltányos elbírálás [Pp. 153. §
(3)bekezdés] mellett sem teszi az igazolási kérelmet megalapozottá. Ugyanakkor minden olyan igazolás, egyéb bizonyíték alkalmas lehet a vétlenség valószínűsítésére, amelyből akár közvetlenül, akár közvetetten a hivatkozott tények valóságára következtetni lehet. [16] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy az igazolási kérelmek jogsértő figyelmen kívül hagyása miatt a per megszüntetésére is jogszabálysértően került sor, ennek következtében úgy kell tekinteni, hogy a felperes a tárgyalást nem mulasztotta el, a per megszüntetésének törvényi feltétele hiányzott, így a pert folytatni kell és újabb tárgyalást kell tartani. [17] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította Kúria IV.Kpkf.40.748/2021/2 4 A döntés elvi tartalma A Kp.
- §-ának alkalmazásával nincs helye a per megszüntetésének, ha a tárgyalást kérő felperes tárgyalásról való távolmaradását előzetesen a mulasztás kimentésére alkalmas konkrét indokot megjelölő és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő bizonyíték csatolásával előzetesen kimentette. Záró rész [18] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A peres felek perköltségigényt nem jelöltek meg, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [20] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
- évi III. törvény
- §-a alapján az eljárás tárgyánál fogva illeték- és költségmentes, ezért az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(3)bekezdés d) pontjában és a 47. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest, 2021. október 5.