A határozat elvi tartalma: A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító alperesi döntés és a felperes keresetét elutasító jogerős ítélet jogszerűségét az Avt.
- §-ában meghatározott feltételek alapján kell megítélni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.35.084/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Dora Márta egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Németh Edina kamarai jogtanácsos A per tárgya: végrehajtás felfüggesztése tárgyú ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék
- január
- napján kelt 7.K.700.975/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 2 A Kúria a Pécsi Törvényszék 7.K.700.975/2023/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 6.000 (azaz hatezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára. A fizetendő illeték az ítélet jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- március
- napján született Név2 utónevű gyermeke (a továbbiakban: gyermek) életkorhoz kötött kötelező védőoltásának elmaradása ügyében több közigazgatási, bírósági eljárás volt folyamatban, a felperes által előterjesztett alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság IV/2646-13/
- számú végzésével visszautasította. A Név3 Kormányhivatal Hely1 Járási Hivatal (a továbbiakban: végrehajtást kérő) SO-05/NEO/019344/
- számú határozatában (a továbbiakban: alaphatározat) megtagadta a gyermek kötelező védőoltás alóli mentesítését. A határozattal szemben benyújtott felperesi keresetet a Pécsi Törvényszék 2.K.701.585/2020/
- számú ítéletével elutasította, e döntéssel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő. [2] A jelen pert megelőző eljárásban a végrehajtást kérő Népegészségügyi Osztályán
- augusztus
- napján hivatalból közigazgatási hatósági eljárás indult. [3] A felperes
- szeptember 9-én előterjesztetett beadványában kérte az eljárás megszüntetését, szüneteltetését vagy felfüggesztését. [4] A végrehajtást kérő
- október
- napján kelt SO-05/NEO/12483-6/
- számú határozatával a kérelmet elutasította, és kötelezte felperest a kézhezvételtől számított 30 napon belül: a kiskorú gyermek diphtheria-tetanus-sejtmentes pertusiss és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett alapimmunizálás elvégzésére, ennek 4-6 hetes időközzel DTPa- IPV vakcinával történő megismétlésére, az alapimmunizálást követő egy év elteltével a DTPa- IPV emlékeztető oltás beadására, a morbilli- mumpsz- rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett védőoltás pótlására, az oltások beadásának megtörténtéről - 8 napon belül - hitelt érdemlő tájékoztatás megadására. Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 3 [5] E határozatokkal szemben előterjesztett felperesi keresetet a Pécsi Törvényszék a
- április
- napján kelt 2.K.701.242/2021/
- számú ítéletével elutasította. Indokolása szerint az alaphatározatban a gyermek a védőoltások beadása alóli mentesítést nem kapta meg, azok beadására ezért a felperest kötelezni kellett. [6] A felperes a jogerős ítélet meghozatalát követően a határozatban foglaltaknak önként nem tett eleget, így a végrehajtást kérő
- május
- napján kelt BP-13/103/0001816/
- számú végzésével elrendelte az SO-05/NEO/12483-6/
- számú határozat végrehajtását. [7] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Név3 Adó- és Vámigazgatóságán (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperessel szemben 8962808011 számon meghatározott cselekmény végrehajtása iránt indult eljárás, melyben a hatóság 15 napos határidő biztosítása mellett felhívta a felperest - az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
- évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
- § alapján - az önkéntes teljesítésre. [8] A felperes
- február 24-én végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy gyermekének az oltásokat önhibáján kívül nem áll módjában beadatni. Előadta, hogy Név4 (a továbbiakban: kezelőorvos1) a kötelező oltások halasztásáról rendelkezett, mivel azok a gyermek jelenlegi egészségi állapotát károsan befolyásolnák. Csatolta is a kezelőorvos1 aláírásával, pecsétjével ellátott, cég1 (a továbbiakban: cég1) nevének feltüntetése mellett,
- december 3-án kiadott iratot. [9] Az elsőfokú hatóság megkeresésére a végrehajtást kérő úgy nyilatkozott, hogy kizárólag oltóorvos dönthet az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadásáról, illetve azok halasztásáról. A felperes által becsatolt kezelőorvosi döntést kiállító orvos nem rendelkezik oltóorvosi engedéllyel. Elsőfokú, másodfokú határozat [10] Az elsőfokú adóhatóság 6429768764 számú végzésével a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint a kérelemhez csatolt kezelőorvosi iratot a szükséges oltóorvosi engedély hiányában figyelembe venni nem tudta, így a végrehajtási eljárás méltányossági indokból történő felfüggesztésének nincs helye. [11] A felperes fellebbezéssel támadta az elsőfokú végzést, csatolta a Név5 (a továbbiakban: kezelőorvos2) által kiállított véleményt arról, hogy a gyermek részére 1 éven belül semmilyen, az immunrendszerét befolyásoló kezelés nem javasolt. [12] Az alperes 6459859979 számú végzésével az elsőfokú végzést - eltérő indokolással helybenhagyta. [13] Indokolása szerint a végrehajtást kérő nyilatkozatának figyelembevételével megállapította, hogy a cég1 nem rendelkezik a kezelőorvosi döntés kiadásához szükséges szakmára érvényes működési engedéllyel. Az orvosi véleményt kiállító kezelőorvos1-nek háziorvostan és belgyógyászat szakorvosi vizsgája van, működési nyilvántartása érvényes, azonban működési engedéllyel nem rendelkezik. Működési engedély hiányában Magyarországon egészségügyi szolgáltatást végezni nem lehet. [14] Utalt az Avt.
- §
(2)bekezdésére, 2.-
- §-aira,
- §-ára is. Megállapította, hogy a kezelőorvos1 által kiadott irat a működési engedély hiánya mellett azért sem fogadható el az oltás elhalasztásának igazolására, mert nem tartalmazza konkrétan, hogy a gyermeket pontosan mivel kell kezelni, az átmeneti jellegű-e, a védőoltás miért nem adható be. Utóbbi Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 4 körülményeket a kezelőorvos2 által kiállított irat sem tartalmazza, így a végrehajtás felfüggesztéséhez szükséges méltányolható érdek nincs teljes körűen alátámasztva, nem állnak fenn az Avt.
- §-ában meghatározott feltételek. A felperes keresete, alperes védirata [15] A felperes keresetében a másodfokú végzésnek elsődlegesen a megváltoztatását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a megsemmisítését kérte. [16] Álláspontja szerint a kezelőorvos1 véleménye alapján az Avt.
- §
(3)bekezdése szerinti felfüggesztési ok fennáll, mivel a gyermek egészségi állapota miatt az oltások jelenlegi beadása nem javasolt. Hivatkozott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. §
(1)bekezdésére, 25. §
(1)bekezdésére. Az alperes törvénysértően, hatáskörét túllépve bírálta felül a kezelőorvos1 és a kezelőorvos2 véleményét. Méltányolható okként csak azt kellett igazolnia, hogy az oltásokra egészségügyi okból nem kerülhet sor, mely igazolás két orvos részéről is megtörtént. Hangsúlyozta, hogy a csatolt orvosi dokumentumok nem a gyermek oltás alóli mentesítését javasolják, hanem az oltások elhalasztását a jelenlegi egészségi állapotra tekintettel. [17] Az alperes védiratában - a döntésében foglalt indokai fenntartása mellett - a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [18] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [19] Döntését az Avt. 15. §
(3)bekezdésére, az Eütv. 58. §
(1)bekezdés
- a)pontjára, 3. §
- b)és
- e)pontjaira, 108. §
(1)bekezdésére, 108/A. §
(1)bekezdésére, a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (V.3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 5. §
(9)bekezdésére is alapította. [20] Indokolása szerint az eljárás tárgya az oltás végrehajtására vonatkozó eljárás, melyben az Avt. 15. §
(3)bekezdésében foglaltakat kellett az alperesnek vizsgálnia, azt, hogy a végrehajtás felfüggesztésére okot adó, méltányolható körülményt a felperes igazolt-e. A csatolt orvosi véleményeket elsődlegesen abból a szempontból vizsgálta, hogy azok olyan személyektől származnak-e, akik jogosultak annak kiállítására. [21] Megállapította, hogy egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető. A felperes által csatolt véleményt sem a cég1, sem kezelőorvos1 nem volt jogosult kiállítani, mivel működési engedéllyel nem rendelkeztek. A kezelőorvos2 által kiállított ellátási lap úgyszintén nem szolgálhatott a végrehajtási eljárás felfüggesztésének alapjául, mivel nem tartalmazta, hogy mely oltások beadását nem javasolja, illetőleg olyan egészségügyi okot, illetve betegséget sem jelölt meg, melyre tekintettel az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadása ellenjavallt lenne. A Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 5 felperes által csatolt orvosi iratok alapján az Eütv. 58. §
(1)bekezdése szerinti feltételek fennállása nem igazolható. [22] Utalt az Alkotmánybíróság 39/
- (VI. 20.) AB számú határozatára, a Kúria Kfv.37.080/2016/
- számú eseti döntésére, mely tartalmazza, hogy orvosi szakvéleményt csak orvosi tevékenységet végző személy adhat, akinek szerepelnie kell a külön jogszabály szerint vezetett alap- és működési nyilvántartásban. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Hivatkozott az Eütv.
- §
(1)bekezdés a), b) pontjaira. Előadása szerint a kezelőorvos kizárólagos döntési jogosultsága, hogy a kötelező oltások halasztásról döntsön, ehhez jogszabály semmilyen formai követelményt nem ír elő, így szakvélemény-adási kötelezettséget sem. Az Eütv. 58. §
(3)bekezdése esetén csak a mentesítési eljárás kezdeményezésekor szükséges szakvéleményt készíteni, azonban jelen esetben a kezelőorvosok nem az oltások alóli mentesítést kezdeményezték, hanem csak a halasztásról döntöttek, mely döntésüket nem áll jogában sem az alperesnek, sem a bíróságnak felülbírálni. [24] Ez a jogszabályi rendelkezés összhangban van az Eütv. 25. §
(1)bekezdésével, az orvosi titoktartással. Sem a bíróság, sem az alperes nem tartozik az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. §
(1)bekezdésében felsorolt adatkezelésre jogosultak közé, melyre tekintettel nem is követelhetik, hogy a kezelőorvos ilyen adatokat közöljön. Az Avt. 15. §
(3)bekezdése szerinti méltányolható oknak tekinthető egy orvos által igazolt betegség megléte, a betegség pontos ismerete nélkül is. [25] Hivatkozott az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló Oviedóban,
- április 4-én kelt egyezményre: az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban
- január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló
- évi VI. törvény
- cikk
(1)bekezdésére, mely szerint beleegyezési képességgel nem rendelkező személyen csak saját közvetlen javát szolgáló beavatkozás hajtható végre. [26] Utalt az Alaptörvény II. cikkére, XVI. cikk
(1)bekezdésére, XX. cikk
(1)bekezdésére, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdés b) pontjára. Álláspontja szerint egy kiskorú gyermek emberi élethez, testi épséghez való jogát sérti, ha orvosi ellenjavallat ellenére oltás felvételére akarják kényszeríteni és a betegség pontos ismeretének hiánya miatt a hatóság egy kezelőorvosi véleményt figyelmen kívül hagyhat. [27] Az elsőfokú bíróság nem értékelte az Alkotmánybíróság által is elismert, az Eütv. 58. §
(1)bekezdésében vélelmezett tényt, hogy az oltásokba bele lehet halni, attól súlyos egészségromlást lehet elszenvedni. Az emberi élet és az egészség védelme érdekében egyetlen hatóságnak, bírónak nincs joga arra, hogy kezelőorvosi véleményt formai okokra hivatkozva utasítson el, és egy gyermeket az emberi élet kioltására alkalmas invazív egészségügyi beavatkozás elvégzésének a tűrésére kötelezze. Az alperes és az elsőfokú Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 6 bíróság törvénysértően, hatáskörét túllépve, a gyermek egészségét veszélyeztetve bírálta felül a kezelőorvos1 és a kezelőorvos2 véleményét. [28] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy felperes állításával ellentétben a gyermeket senki nem kívánta oltás felvételére kényszeríteni, a per tárgya nem az oltás beadásával kapcsolatos végrehajtói intézkedés, hanem az életkorhoz kötött kötelező védőoltás beadása végrehajtásának a felfüggesztésével kapcsolatos méltányolható körülmények, és az ennek igazolására bemutatott dokumentumok elbírálása. Az elsőfokú bíróságnak kizárólag abban a jogkérdésben kellett dönteni, hogy fennállnak-e a végrehajtási eljárás felfüggesztésének törvényi feltételei, a felperes által hivatkozott és benyújtott dokumentumok alátámasztják-e a felfüggesztésére okot adó méltányolható körülmények fennállását. Álláspontja szerint a csatolt iratok erre alkalmatlanok voltak, a bíróságot további bizonyítási kötelezettség nem terhelte. [29] Tévesen állította a felperes, hogy az elsőfokú bíróság megfelelő szakmai ismeret és kompetencia hiányában, hatáskörét túllépve, szakmai szempontból bírálta felül a kérdéses dokumentumokat. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság megvizsgálta, részletes indokolással elutasította a gyermek alkotmányos jogainak sérelme kapcsán előadott felperesi aggályokat. Utalt az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a védőoltásokra vonatkozó 47621/13.ET. 2021. április 8-án meghozott döntésére. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [31] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [32] Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát, vagy jogos érdekét sérti. [33] A felperes az Alaptörvényben rögzített jogát gyakorolta akkor, amikor az elsőfokú végzéssel szemben fellebbezést, a másodfokú végzés bírósági felülvizsgálata iránt keresetet, majd a meghozott elsőfokú ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [34] A Kp. 2. §
(4)bekezdése értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. Ez az alapelvi szabály a Kp. további részeiben tételesen is megjelenik, a Kp. 85. §
(1)bekezdésében, 86. §
(1)bekezdésében, a 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó
- §-ában, mely a jogorvoslati eljárás korlátait rögzíti. A Kúria a rendkívüli perorvoslati eljárásban a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján jogkérdésben jár el, azt vizsgálhatja, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabálysértést megvalósította-e, vagy sem. [35] Az eljárás tárgya nem az Eütv. 58. §
(7)bekezdése szerinti kötelező védőoltás elrendelésére vonatkozó eljárás, mivel az elrendelés jogszerűségéről, a felperes mentesítési kérelmének elbírálásáról az alperes
- szeptember 18-án kelt alaphatározatával döntött. A Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 7 mentesítést megtagadó határozattal szemben indult jogorvoslati eljárásban előterjesztett keresetet a Pécsi Törvényszék 2.K.701.585/2020/
- számú ítéletével elutasította, a jogvita jogerősen lezárult, az ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő. [36] Oltási halasztás, mentesítés hiányában a hatóságnak intézkednie kellett a kötelező védőoltás beadatásáról, melynek hivatalból indult eljárásban eleget tett, és a felperes önkéntes teljesítése hiányában el kellett rendelni az alaphatározat végrehajtását. [37] A felülvizsgálati eljárás tárgya a végrehajtási eljárásban a felperes által előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító alperesi döntés és a felperes keresetét elutasító jogerős ítélet jogszerűségének a megítélése. [38] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást kellő részletességgel, a valósággal egyezően állapította meg, a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott az alperes határozatának jogszerűsége kérdésében. [39] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúria rögzíti, hogy - a felperes hivatkozásával ellentétben - az elsőfokú ítélet jogszerűségét nem az Eütv.
- §
(1)bekezdés
- a)pontja, 3. §
- b)és
- e)pontjai, 108. §
(1)bekezdése, 108/A. §
(1)bekezdése, valamint az MN rendelet 5. §
(9)bekezdése, az Alaptörvény hivatkozott cikkei, valamint EJEB határozat alapján kellett megítélni, mivel a végrehajtási eljárásban csupán a végrehajtás felfüggesztésének az Avt. 15. §-ában meghatározott feltételei, az azoknak való megfelelés vizsgálható. [40] Az Avt. 15. §
(3)bekezdése szerint az adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtási eljárást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban e törvény alapján nem sújtották eljárási bírsággal. [41] A jogerős ítélet [31]-[34] bekezdéseiben helytállóan rögzítette az alkalmazandó jogszabályt, továbbá azt, hogy a felperesnek méltányolható körülményként a gyermek egészségi állapotát, illetőleg az oltás beadásának várható következményeit kellett igazolnia. [42] Hangsúlyozni szükséges, hogy a méltányolható körülmény nem jelenti, nem jelentheti az Eütv. 58. §
(7)bekezdésében foglalt mentesítési feltételek vizsgálatát, nem nyitja meg annak ismételt lehetőségét. [43] Az elsőfokú bíróság az alperes mérlegelési jogkörben meghozott végzésének vizsgálata alapján helyesen állapította meg, hogy az adóhatóság valamennyi körülmény okszerű mérlegelésével utasította el a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet. [44] A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról szóló 2/
- (XI. 23.) KMK véleményében kimondta, hogy: „a mérlegelési jogkör törvényességének vizsgálata sajátos bírói feladat. A közigazgatási szerv indokait az ügyfélnek minden esetben meg kell ismernie, és ez a mérlegelési határozat esetében a mérlegelési elemre is kiterjedő indokolás meglétét is jelenti. Mindebből az következik, hogy nem elegendő a határozatot egyfajta „általános” indokolással ellátni, a hatóságnak azt is tudatnia kell, hogy a mérlegelés során miből indult ki, milyen jellegű körülményeket vett figyelembe. E körülményeknek az ügy érdemével, az eldöntendő ténnyel vagy jogkérdéssel összhangban kell állniuk, emellett okszerűeknek és észszerűeknek kell lenniük.”. [45] Az elsőfokú bíróság a Kp.
- §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően részletesen vizsgálta az Art. 15. §
(3)bekezdése alapján a mérlegelési jogkör gyakorlásánál az alperes által figyelembe vett és mellőzött szempontokat, és jogszerűen állapította meg, hogy a felperes részéről becsatolt orvosi vélemények nem voltak alkalmasak a méltányolható körülmény igazolására. Az alperessel egyezően helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 8 a kezelőorvos1 működési engedély hiányában nem volt jogosult orvosi vélemény kiállítására, a kezelőorvos2 véleménye pedig nem tartalmazott olyan egészségügyi okot, illetve konkrét betegséget, mely indokolná az életkorhoz kötött kötelező védőoltás beadásának elmaradását. [46] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [47] A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító alperesi döntés és a felperes keresetét elutasító jogerős ítélet jogszerűségét az Avt.
- §-ában meghatározott feltételek alapján kell megítélni. Záró rész [48] A Kúria a pernyertes alperest megillető, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 21.) IM. rendelet
- §
(2)és
(5)bekezdései alapján megállapított felülvizsgálati perköltség viselésére a pervesztes felperest kötelezte a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése értelmében, melynek összegét az alperes által felszámított összeggel egyezően állapította meg. [49] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontja, 50. §
(1)bekezdése, valamint a Kp.
- § szerint alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati illeték viselésére a felperes köteles. [50] Az ítélet elleni további felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.084/2024/6-1 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9