A határozat elvi tartalma: Mindaddig, amíg nem jelölik meg pontosan, hogy a társasháznak melyik helyiségét tekintik a tagok a cég székhelyének, illetve hol teljesítik a székhellyel kapcsolatos kötelezettségeket, addig a társasház bármelyik helyiségében megtartott taggyűlést a társaság székhelyén megtartott taggyűlésnek kell tekinteni. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.V.40.002/2023/
- A felperes: felperes1 (cím1 I. emelet
- ajtó) A felperes képviselője: ügyvéd1 (cím2, ügyintéző: ügyvéd1 ügyvéd ) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Mohai Máté István ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes
- sorszám alatt A per tárgya: Taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 50.G.20.296/2022/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 19.050 (tizenkilencezerötven) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.002/2023/4/2 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi társaság kéttagú családi vállalkozás. A társaság többségi tulajdonosa a felperes édesapja, név1, az üzletrészek 52%ával, míg a felperes az üzletrészek 48%-ával rendelkezik. Az alperes ügyvezetője
- május
- napjának 12:30 órájára rendkívüli taggyűlést hívott össze, a taggyűlés helyszínéül a „cím3, a társaság székhelye (név2)” címet jelölte meg a meghívóban. A taggyűlés megtartása időpontjában hatályos társasági szerződés szerint a taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a társaság székhelyére vagy telephelyére. A társaság székhelye mind a társasági szerződés, mind a cégnyilvántartási adatok szerint cím3 szám alatt található. Az alperesi társaság székhelyeként bejegyzett cím3 szám alatti címen az ingatlannyilvántartási adatok szerint 2003 májusa óta társasház található. A társasházon belül három albetét van, kettő öröklakás és egy raktár. A két lakás önálló címhellyel rendelkezik: a Pécs III. kerület, belterület helyrajzi szám1 hrsz. alatt felvett, természetben cím1 földszint
- ajtó alatti lakás a felperes ikertestvérének, név3nak a kizárólagos tulajdonában áll, a Pécs, III. kerület belterület helyrajzi szám2 hrsz. alatt felvett, természetben cím1
- emelet
- ajtó címen található lakás a felperes kizárólagos tulajdona. A Pécs, III. kerület belterület helyrajzi szám3 hrsz. alatt nyilvántartott 63 m2 alapterületű raktárnak önálló természetbeni címe nincs. Az alperesi társaság
- május
- napján 12:30 órai kezdettel megtartott taggyűlését a meghívóban kitűzöttek szerint név2 lakásán rendezték meg. A taggyűlésen részt vett név1 tag helyett név3 meghatalmazott képviselő, FG ügyvezető KL meghívott és MM ügyvéd a társaság képviseletében. A megjelentek számbavétele után az ügyvezető megállapította, hogy a taggyűlés összehívása szabályszerűen történt, a taggyűlés határozatképes. A megjelentek számbavételét követően FG ügyvezető megállapította, hogy a taggyűlés összehívása szabályszerűen történt, a taggyűlés határozatképes. Az 1/
- (
- 27.) számú határozattal a jegyzőkönyv hitelesítésére név3 meghatalmazottat kérték fel. A 2/
- (
- 27.) számú határozattal a taggyűlési jegyzőkönyv vezetésére KLt kérték fel. A 3/
- (
- 27.) számú határozattal a taggyűlés egyhangúlag elutasította felperes1 tag (felperes) napirendi pontok felcserélésére vonatkozó javaslatát. A 4/
- (
- 27.) számú határozattal a taggyűlés egyhangúlag elfogadta a napirendet. A taggyűlés az 5/
- (
- 27.) számú határozatával a leadható szavazatok 52%-át képviselő tag jelenléte mellett, annak támogató szavazatával egyhangúan elhatározta a társasági szerződés teljes szövegének módosítását a GG pécsi ügyvéd által
- április
- napján ellenjegyzett és a taggyűlési jegyzőkönyv mellékletét képező társasági szerződésnek megfelelően. A 6/
- (
- 27.) számú határozat elutasította a felperes
- április
- napján kelt indítványában a társasági szerződés további, a Ptk. által meg nem követelt módosítására előterjesztett javaslatait. A 7/
- (
- 27.) számú határozat Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.002/2023/4/2 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] 3 az ügyvezető beszámolóját, a társaság
- évi mérleg- és eredménykimutatását az ismertetett mérlegadatokkal elfogadta. Az adózott eredményt teljesmértékben eredménytartalékba helyezte, és elhatározta, hogy
- évi gazdálkodás alapján osztalékot nem fizetnek. A taggyűlési jegyzőkönyv a befejezés időpontját nem tartalmazza, de a taggyűlés 12:41 órakor befejeződött. Az alperes a jegyzőkönyvet a felperesnek nem kézbesítette. A felperes a taggyűlésen történtekről
- június
- napján szerzett tudomást, amikor az ügyvédje a cégbíróságtól a taggyűlési jegyzőkönyvet beszerezte. A felperes és meghatalmazott jogi képviselője, SZV budapesti ügyvéd a taggyűlés kitűzött kezdő időpontja előtt néhány perccel gépjárművel behajtott az alperesi társaság székhelyeként nyilvántartott cím1 szám alatti társasház udvarára, azonban a taggyűlésen nem vettek részt. A felperes a keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:35.§-a és 3:37.§
(1)bekezdése alapján kérte hatályon kívül helyezni az alperes
- május
- napján megtartott taggyűlésén hozott összes taggyűlési határozatot [1/
- (
- 27.)–7/
- (
- 27.) számú határozatok]. A felperes jogállítása szerint az összes határozat sérti a Ptk. 1:3.§-át, a Ptk. 1:5.§-át, 3:16.§
(1)bekezdését, a Ptk. 3:17.§
(4)-
(5)bekezdését, valamint a társasági szerződés 11.
- pontját, mert a taggyűlés összehívása szabályszerűtlenül történt, a taggyűlést nem a társaság székhelyén tartották meg. Arra hivatkozott, hogy az alperesi társaság székhelye nem név2 lakásán található, mert annak önálló címhelye van (cím1 földszint
- ajtó), hanem a raktárként nyilvántartott, az ingatlan-nyilvántartásban Pécs III. kerület, belterület helyrajzi szám3 helyrajzi szám alatt felvett helyiségében. Ez abból következik, hogy az ingatlannyilvántartásban a társasház három albetétjéből a két „öröklakás” önálló címhellyel (természetbeni címzéssel) rendelkezik, így kizárólag a raktár viselheti a cím1 szám alatti címzést. Állította, hogy a társaság taggyűlése mindig a raktárban volt. A felperes állította, hogy a cím1 szám alatti társasház udvarára
- május
- napján 12:28 órakor megérkezett a taggyűlésen való részvétel céljából, név2 az udvaron tartózkodott, és a vele az udvaron folytatott rövid beszélgetés során a testvére azt ígérte, hogy a taggyűlés megtartása végett átmennek a felperes lakásába. Erre nem került sor, hanem 12:40 perckor a taggyűlésen megjelentek távoztak azzal, hogy a taggyűlés befejeződött. név2 tehát megtévesztette a felperest, ez sérti a Ptk. 1:3.§
(1)bekezdésében foglalt jóhiszeműség és tisztesség követelményét. A taggyűlés olyan rövid ideig tartott, hogy azon ennyi idő alatt a jegyzőkönyvben történtek szabályosan nem valósulhattak meg. A felperes álláspontja szerint az 5/2022. (05. 27.) számú határozat sértik a Ptk. 3:102.§
(1)bekezdését is, mert e határozat a társasági szerződést módosítja, és elfogadásához nem volt meg a szükséges háromnegyedes szótöbbség. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes egyrészt azzal védekezett, hogy a felperes elmulasztotta a Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése szerinti harmincnapos keresetindítási határidőt, mert a taggyűlésen történtekről más korábban is tudomást szerezhetett volna, a felperestől ugyanis elvárható volt, hogy a határozatok tartalmáról a taggyűlést követően érdeklődjön, azt beszerezze. Ennek kapcsán hivatkozott a PJD
- számon közzétett döntvény tartalmára. Előadta, hogy a taggyűlést szabályosan, a társaság székhelyén, ezen belül név2 lakásán tartották meg, a meghívóban foglaltak szerint. Hangsúlyozta, hogy a cím1 címhelyen egy társasház található, a társasház mindhárom albetétje ezen a címhelyen található. Az ingatlan- Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.002/2023/4/2 [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] 4 nyilvántartásban Pécs III. kerület, belterület helyrajzi szám3 helyrajzi szám alatt felvett raktárhelyiségnek önálló természetbeni címzése nincs. Vitatta, hogy a taggyűlés megkezdését megelőzően név2 a felperesnek ígéretet tett a taggyűlésnek a felperes lakásán történő megtartására, állította, hogy név2 senki sem tévesztett meg, a taggyűlésen való részvétel elől a felperest senki nem zárta el. Az alperes védekezése szerint a társasági szerződés módosítására jogszerűen került sor, mert a Ptk. 3:102.§
(1)bekezdése értelmében a létesítő okirat a határozatképes taggyűlésen jelenlévő tagok által leadható szavazatok háromnegyedes többségével módosítható, márpedig a határozathozatalkor a taggyűlésen jelenlévő egy tag támogató szavazatot adott le. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.185/2021/5. számú határozatában kifejtettekre. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 38.100 forint elsőfokú perköltséget. A Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése alapján vizsgálta a keresetindítási határidő megtartottságát. Megállapította, hogy az alperes a taggyűlési jegyzőkönyvet nem kézbesítette a felperesnek, és az alperes nem vitatta, hogy a határozatok tartalmáról a felperes a cégiratokból szerzett tudomást. Megállapította, hogy az alperes által hivatkozott PJD döntés tényállása a perbelitől eltér, mert a szerint a keresetet indító tag a taggyűlésről való távolmaradás és a társasági határozatok közlésének elmaradása ellenére a határozatok lényeges tartalmáról igazolhatóan tudomást szerzett, a perbeli esetben azonban a határozatok tartalmáról való felperesi tudomásszerzést az alperes nem bizonyította, így a döntvény nem köti a perben eljáró bíróságot. A felperes a támadott taggyűlési határozatokat 2022. június 13. napján ismerhette meg, így a harmincnapos szubjektív keresetindítási határidőt megtartotta. A keresetet érdemben vizsgálva rögzítette, hogy a Ptk. 3:17. §
(4)bekezdéséhez hasonlóan az alperes társasági szerződésének 11.
- pontja szerint a taggyűlést a társaság székhelyére vagy telephelyére kell összehívni. A felek között abban alakult ki érdemi vita, hogy a
- április 13-i taggyűlés helyszínéül megjelölt, név2 tulajdonában álló, cím1 földszint
- ajtó címhelyen található társasházi lakás az alperesi társaság székhelyének minősül-e. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
- §
(1)bekezdésére és a Ctv. 31. §
(1)bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy az alperesi társaság székhelyeként bejegyzett cím3 szám alatti címen egy – két lakásból és egy raktárból álló – társasház található, a cégjegyzékbeli székhely címadata a társasház ingatlan-nyilvántartásbeli törzslapján szereplő címhellyel azonosítható. A cégjegyzékbe bejegyzett székhelycím a Ctv. 7. §
(1)bekezdésében foglalt székhelyfogalmat minimálisan kielégíti. A társaság székhelyének címadata ugyan nem felel meg teljesen a Ctv. 31. §
(1)bekezdésében írt követelménynek, mert a cégjegyzék – az irányítószám, helység, utca, házszám mellett – nem tartalmaz emelet, ajtószám vagy helyrajzi szám megjelölést, ez a hiányosság azonban nem a társasági határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, hanem cégtörvényességi eljárásnak lehet a tárgya. Helytállónak tartotta az alperesnek azt a védekezését, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhiteles adatai szerint a cím3 szám alatti cím a társasházhoz tartozik, a felperes tulajdonában álló raktárhelyiségnek nincs önálló természetbeni címadata, az ingatlannyilvántartási adatokból tehát csak olyan következtetés vonható le, hogy mindkét lakás és a raktár is a cím3 szám alatti társasház címén található. Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.002/2023/4/2 [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] 5 Arra a következtetésre jutott, hogy a taggyűlési meghívóban a taggyűlés helyszínéül megjelölt helyiség (név2) az alperesi társaság székhelyéhez tartozik, a taggyűlés megtartására a társaság székhelyén került sor, ezért a taggyűlés kitűzése és megtartása nem sértette sem a társasági szerződés 11.3. pontját, sem a Ptk. 3:16. §
(1)és 3:17. §
(4)bekezdését. Megállapította, hogy a perben az nem bizonyított, hogy név2 megtévesztette volna a felperest a taggyűlés helyszínével kapcsolatban, csak az volt megállapítható, hogy a felperes a taggyűlés előtt néhány perccel megérkezett a társasház udvarára, de a taggyűlés kitűzött helyszínén, név2 lakásán nem jelent meg. Kifejtette, hogy nincs érdemi jelentősége annak, hogy a taggyűlés kb. 10 percig tartott, hiszen egy megismételt rendkívüli és előkészített taggyűlésről volt szó. A jelenlévők az információk birtokában voltak, érdemi vita nem alakulhatott ki. Rögzítette azt is, hogy az 5/2022. (05. 27.) számú határozat meghozatala során sem sértették meg a Ptk. 3:102. §
(1)bekezdését. A Ptk. 3:102.§-a és a Ptk. 3:18-19.§-ai alapján ugyanis, amennyiben a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése a valamennyi tag által leadható szavazatok több mint a felét képviselő szavazásra jogosult tag részvételére tekintettel határozatképes, a létesítő okirat módosításához nincs szükség valamennyi tag konszenzusára, a létesítő okirat a határozatképes taggyűlésen jelenlévő tag (tagok) által leadható szavazatok háromnegyedes többségével módosítható (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.185/2021/5.). A perbeli taggyűlési határozatokat az alperes a tagjait együttesen megillető szavazatok több mint a felével (52%) rendelkező tag részvételével megtartott, határozatképes taggyűlésen, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok 100%-ával rendelkező tag szavazataival, azaz a taggyűlésen leadható szavazatok több mint háromnegyedes többségével a Ptk. 3:102.§
(1)bekezdésének a megsértése nélkül hozta meg. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú ítélet egészben vagy részben való megváltoztatását és a kereset teljesítését, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérve. Elsődlegesen fellebbezése indokaként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem megfelelően állapította meg. Hiányolta annak rögzítését, hogy a taggyűlésen jelen volt és az okiratokat MM ügyvéd készítette. Az elsőfokú ítélet szerint ő a társaság képviseletében volt jelen, de ez nem igazolt. A perben álláspontja szerint az ő meghallgatása is szükséges lett volna, és nem járhatott volna el az ügyben. Sérelmezte, hogy az ítélet szerint a taggyűlés 12:41-kor ért véget, annak ellenére, hogy ezt a taggyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza, majd utóbb 12:40 percre hivatkozott. Hivatkozott arra, hogy nem csak a felperes, hanem az alperes bejegyzett képviselője is azt állította, hogy a társaság taggyűlését mindig is a raktárban szokták megtartani. Utalt arra is, hogy a tényállásban kellett volna rögzíteni azt, hogy amikor a felperes megérkezett a taggyűlésen való részvétel céljából, név2 az udvarra kijött, beszélt a felperessel, azt ígérte, hogy a taggyűlés megtartása végett átmennek a felperes lakásába. Erre nem került sor, hanem 12:40 perckor a taggyűlésen megjelentek távoztak azzal, hogy a taggyűlés befejeződött. ez sérti a Ptk. 1:3.§
(1)bekezdését a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában maga is azt állapította meg, hogy a társaság székhelyének címadata nem felel meg a Ctv. 31.§
(1)bekezdésében írt követelményeknek, majd helytelenül arra következtetett, hogy akkor az összes albetétet székhelynek lehet tekinteni. Ez a megállapítás álláspontja szerint jogszabályellenes és abszurd, ugyanis azt jelentené, hogy egy gazdasági társaságnak három különálló ingatlan is a székhelye lehetne. Vitatta annak a megállapításnak a helytállóságát is, hogy ez a Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.002/2023/4/2 [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] 6 jogszabálysértés nem a társasági határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után, hanem törvényességi eljárásnak lehet a tárgya. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság nem minősítheti, hogy egy anyagi jogszabály megsértése kis súlyú vagy sem, ha a társaság megsértette a felperes által keresetben hivatkozott törvényhelyeket, és szabálytalanul tartotta meg a taggyűlést, az e taggyűlésen hozott határozatokat hatályon kívül kell helyezni. Másodlagos fellebbezési kérelmét arra alapította, hogy az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna hallgatnia az alperes jogi képviselőjét is, aki a taggyűlésen jelen volt, továbbá a felperes felajánlotta a társasház alapító okiratának bemutatását, amit az elsőfokú bíróság nem kért, mert mind a két fél egyetértett abban, hogy a társasház három albetétből áll. Az eljáró bíró a tanútól a bizonyítási eljárás során átvett, a felperes részére csupán bemutatott székhelyhasználati engedélyre hivatkozott, amire a jogi képviselő a perfelvételi szakban lett volna köteles hivatkozni. Sérelmezte továbbá, hogy a tanúk ellentétes nyilatkozatainak feloldását az elsőfokú bíróság nem kísérelte meg, és ítélete meghozatalakor sem vette figyelembe a becsatolt közhiteles dokumentumokat, illetve azokra nem hivatkozott. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Állította, hogy a per tárgyát képező taggyűlés a felperes állításával ellentétben a társaság székhelyén tartották meg, a társaság székhelye cím3, ez a cím szerepelt a meghívóban és a taggyűlés ezen a címen, azon belül név2 lakásán zajlott. Ezeknek a tényeknek azonban nincs jelentősége, mert a felperes elmulasztotta a Ptk. 3:36.§-ának
(1)bekezdésében meghatározott 30 napos keresetindítási határidőt, így keresete már ez okból megalapozatlan. A PJD
- számon közzétett döntés kapcsán kifejtette, hogy a határidő elmulasztása szempontjából nincs jelentősége, hogy a határozatok pontos szövegét a felperes ismerte-e. A Ptk. 1:4.§
(1)bekezdéséből, valamint 3:195. §
(1)bekezdéséből következően a tagnak nemcsak joga, de kötelezettsége is, hogy a társaság életében aktívan részt vegyen. Ez azt is jelenti, ha tud arról, hogy taggyűlést tartottak, ahol határozatok születtek, elvárható, hogy - élve iratbetekintési jogával - azok tartalmát megismerje. A felperes tudta, hogy alperes
- május
- napján taggyűlést tartott, melyen határozatok születtek, a határozatokat azonban mind a mai napig nem kérte iratbetekintési jogával élve. Hivatkozott arra, hogy a per tárgyát képező taggyűlés helyszínén tartózkodó valamennyi személy tanúsítja MM jelenlétét a taggyűlés helyszínén, ahogyan a taggyűlési jegyzőkönyv is erről tanúskodik, ezt a tényt felperes sem vitatta az elsőfokú eljárás során. Vitatta azt a felperesi tényállítást, hogy a társaság taggyűléseit korábban a raktárhelyiségben tartották volna. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a releváns tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes és okszerű mérlegelésével állapította meg, így azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. Azt a tényállítást, hogy amikor a felperes megérkezett a taggyűlésen való részvétel céljából, akkor név2 kijött az udvarra, és azt ígérte a felperesnek, hogy a taggyűlés megtartása végett átmennek a felperes lakásába - azért nem rögzítette az elsőfokú bíróság a tényállásban, mert a bizonyítékok értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezt az állítását a felperes nem bizonyította, erre utalt az elsőfokú bíróság az ítéletének a [37] bekezdése. Ezzel a következtetéssel a másodfokú bíróság is egyetért, ezért nem kellett kiegészíteni a tényállást. A Pp. 383.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság - ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség - az ügy érdemében dönt. A fenti szabályra tekintettel először az ítélet hatályon kívül helyezésének a kérdésével kellett foglalkoznia a másodfokú bíróságnak. A Pp. 381.§-a értelmében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.002/2023/4/2 [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] 7 szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű. A Pp. 266.§
(1)bekezdése alapján a bíróság az ellenérdekű fél által beismert, a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. E szabályra tekintettel eljárási szabálysértés nélkül fogadta el az elsőfokú bíróság a felek egyező tényelőadását a perbeli társasház három albetétjét illetően, így e körben a társasház alapító okiratának bemutatása vagy becsatolása szükségtelen volt. A perbeli jogkérdések megítélése szempontjából MM tanúként meghallgatása szükségtelen volt, ha pedig a felet olyan ügyvéd képviseli, aki az ügyvédekre vonatkozó szabályok alapján ezt nem tehetné meg, az, az ügyvéd és az ügyfele közötti jogviszonyra tartozik, nem eljárási szabálysértés. A tanúvallomások eltérései a perbeli jogkérdések eldöntése szempontjából szintén nem relevánsak, az azokkal kapcsolatos fellebbezési hivatkozások lényeges eljárási szabálysértésnek nem minősíthetők. A hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási szabálysértés hiányában a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben vizsgálta. A Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése értelmében a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban helyesen mutatott rá arra, hogy az alperes által e körben hivatkozott PJD 2020.9. számú döntés eltérő tényállás mellett született és ezért a perben nem irányadó, a jelen perben ugyanis a felperes igazolható módon nem értesült a határozatokról, illetve arról, hogy milyen tartalmú határozatokat hoztak. Az irányadó tényállás szerint a felperes a taggyűlésen nem vett részt, így onnan nem lehetett tudomása arról, hogy a taggyűlés hozott-e határozatokat és ha igen, milyen tartalommal. A felperes részére a taggyűlési jegyzőkönyvet nem kézbesítették így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes tudomásszerzése a cégbírósági iratok megismerésével történt. Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a székhelyre vonatkozó szabályokat és helyesen mutatott rá arra is, hogy az alperesnek a bejegyzett székhelye nem felel meg a Ctv. szabályainak. A székhelyet a társasági szerződésben a cégjegyzékben is pontosan, a Ctv. 31.§
(1)bekezdésének megfelelően kell megjelölni. Nem pontos megjelölés ehhez képest az, amit a cégjegyzék jelenleg tartalmaz, és mindaddig, amíg nem jelölik meg pontosan, hogy a társasháznak melyik helyiségét tekintik a tagok a cég székhelyének, illetve hol folyik a székhellyel kapcsolatos ügyintézés, addig nem kifogásolható az, hogy a társasház bármelyik helyiségében megtartott taggyűlést a társaság székhelyén megtartott taggyűlésnek kell tekinteni. Nem megalapozott a felperesnek az a hivatkozása sem, hogy tisztességtelenül viselkedett az alperes és megsértette az együttműködés elvét, amikor őt arról tájékoztatta, hogy egy másik helyiségben fogják megtartani a taggyűlést, ezt a tényállítását ugyanis, a felperes nem tudta bizonyítani, ezért nem állapítható meg, hogy a keresettel támadott határozatok e kötelezettségek megsértése miatt jogszabályba ütköznének. A Ctv. 31.§
(1)bekezdése értelmében cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett Pécsi Ítélőtábla V .Gf.40.002/2023/4/2 [54] [55] [56] 8 külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Az alperes cégjegyzékbe bejegyzett székhelye jelenleg nem felel meg a fenti előírásnak, tekintve, hogy emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével nem jelöli meg a cég székhelyét a társasházon belül, így e tekintetben a cég működése jogszabálysértő, ami a Ctv. 74.§
(1)bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgálhat, ezt az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette ítélete indokolásában. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet, viselni tartozik a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amely az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alapján állapított meg, viseli továbbá a Pp. 83.§
(5)bekezdése alapján a fellebbezési eljárási illetéket. Pécs,
- február
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, dr. Berki Csilla s.k. bíró