A határozat elvi tartalma: Eljáró közigazgatási szerv kijelölése járműnyilvántartási ügyben. Járműazonosító adatok (alvázszám, motorszám) javítása iránti intézkedés foganatosítása, a közlekedési igazgatási hatóság által feltárt adathibák korrigálásának megalapozottsága kérdésében való döntés – a hatáskört telepítő ágazati törvény alapján – a közúti közlekedési nyilvántartó szerv hatáskörébe tartozik. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: A kijelölést kérő közigazgatási szerv: A kijelölést kérő képviselője: A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv: A negatív hatásköri összeütközés tárgya: 1.K.700.043/2026/
- vármegye1 Kormányhivatal helység1i Járási Hivatala (közig.szerv.1 címe) dr. Madar-Kiss Ádám kamarai jogtanácsos (vármegye1 Kormányhivatal; közig.szerv.2 címe) energiaügyi miniszter (cím3) gépjármű nyilvántartási ügy V é g z é s: A Fővárosi Ítélőtábla a frsz.1 forgalmi rendszámú gépjármű tekintetében a járműnyilvántartás adatainak javítása iránt indult ügyben eljáró közigazgatási szervként az energiaügyi minisztert jelöli ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A kijelölés alapjául szolgáló tényállás [1] A helység1i Rendőrkapitányság határozat
- számú – eljárást megszüntető – határozatának (
- szeptember 24.) adatai szerint a Belügyminisztérium főosztály1 osztály1 feljelentése alapján intellektuális közokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárás, mivel a Kft.1 (a továbbiakban: Kft.) által értékesített két márkanév1 típusú, köztük a jelen ügyben érintett frsz.1 forgalmi rendszámú gépjármű (a továbbiakban: Jármű) adatainak összecserélésével a járművek forgalomba helyezésekor azok okmányai valótlan tartalommal lettek kiállítva. [2] A nyomozóhatóság a beszerzett bizonyítékok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a műszaki adatlapokon a felcserélt, téves adatok rögzítésére a vizsgabiztos nem kellő gondossága miatt került sor. [3] Az iratok közt fellelhető szám1 sorszámú jármű kísérőlap, valamint szám2 forgalmi engedély adatai szerint a Jármű alvázszáma szám3, motorszáma szám
- Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.043/2026/
- 2 [4] A vármegye1 Kormányhivatal által kiállított jármű műszaki adatlapon – adatváltozás megállapításához szükséges szemle keretében –
- május
- napján a javítást átvezették. A Jármű műszaki adatlapjának záradékában rögzítették, hogy „szám5 Alvázszám helyesen szám6; szám7 Motorszám helyesen szám8; szám9 Egyéb záradék: Alvázszám és motorszám helyesen. Hatósági elírás!”. [5] Ezzel szemben a szám10 számú Jármű Szolgáltatási Platform adatai szerint bár megállapították, hogy a Jármű egyedi azonosító adatai és a járműokmányon szereplő egyedi azonosító adatok egymástól eltérnek adminisztrációs, illetve gyártási hiba miatt, – a változást rögzítő műszaki adatlap adataitól eltérően – a helyes alvázszám: szám3, míg a helyes motorszám: szám
- [6] A Jármű
- május
- napján kiállított műszaki adatlapján rögzített alvázszám és motorszám adatok a Jármű Szolgáltatási Platform szám11 számú adatlap tanúsága szerint a frsz.2 forgalmi rendszámú gépjárműhöz tartoznak. [7] Budapest Főváros Kormányhivatala a nyomozást megszüntető határozat keltével egyidejűleg –a Jármű
- május
- napján kiállított műszaki adatlapjával egyezően, azonban a Jármű Szolgáltatási Platform adataitól eltérően – a szám12 azonosító számon kiállított hatósági bizonyítványban megállapította, hogy a Jármű egyedi azonosítói adatai és a járműokmányon szereplő egyedi azonosító adatok egymástól eltérnek, ami adminisztrációs, illetve gyártási hiba miatt következett be. A Jármű egyedi azonosítói eredetiek; a rajta fellelhető szám6 alvázszám és szám8 motorszám eltér a járműokmányban szereplő adatoktól [szám3 alvázszám és szám4 motorszám]. [8] A Kft. minderről a kijelölést kérő közigazgatási szervet (a továbbiakban: kérelmező) tájékoztatta, kérve az adatok javítását. A Jármű korábbi tulajdonosa – tulajdonjoga bejegyzésének sikertelenségét követően – a
- december
- napján kelt adásvételi szerződéssel – a Járművet a forgalmi engedélyben rögzült adatokkal a Kft. részére (vissza) értékesítette. [9] A Kft.
- január
- napján e-Papír útján tájékoztatást kért az eljárás állásáról, amelyben kifogásolta, hogy a gépjárművek adatainak javítása iránt
- szeptember
- napján benyújtott kérelmére választ nem kapott, és az adatok rendezéséig a tulajdonjog átvezetésére sincs lehetőség. A kérelmező
- február
- napján megkereséssel élt az akkori jármű nyilvántartó hatóság, a Miniszterelnöki Kabinetiroda felé a Jármű alvázés motorszámának korrigálása érdekében, jelezve, hogy a tárgybani nyilvántartási rendszerben a javítások átvezetésére nincs jogosultsága, technikai lehetősége. A megkeresésre adott válasz az iratok közt nem található. [10] A kérelmező a
- március
- napján kelt határozat
- számú végzésével az iratanyag kabinetirodára történő áttételéről rendelkezett, majd a
- március
- napján kelt a
- alszám alatti végzésével a Kft. kérelmét a tulajdonjog országos járműnyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó részében elutasította. [11] A Kft.
- július
- napján előterjesztett beadványában – utalva a rendelkezésre álló iratok közt nem fellelhető, a közigazgatási hatóságoknak a hatáskörük hiányával kapcsolatos, fentieken túli további intézkedéseire is – a hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szervtől (a továbbiakban: kérelmezett) az adminisztrációs hiba kijavítását kérte. [12] A kérelmezett a
- augusztus
- napján kelt határozat
- számú – tényállást és jogi indokolást mellőző, kizárólag jogszabályi felsorolást tartalmazó – végzésével a kérelmet a kérelmezőhöz áttette, aki a kérelmet – egyéb intézkedéseket követően – a
- október
- napján a határozat4 számú végzésével hatásköre hiányára alapítottan visszautasította. Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.043/2026/
- 3 [13] A visszautasító döntéssel szembeni keresetlevél alapján a felügyeleti szerv a végzést a
- december
- napján kelt határozat5 számú végzésével megsemmisítette és a kérelmezőt új eljárásra utasította, előírva a hatásköri vita kezdeményezésének kötelezettségét. [14] A kérelmező és a kérelmezett közötti egyeztetés a szám
- számú, illetve az szám14 számú átiratok tanúsága szerint nem vezetett eredményre, mindkét közigazgatási szerv a hatásköre hiányával érvelt. A kérelmezett – nem vitatva a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.)
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti hatáskörét – arra hivatkozott, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirattári alapiratokat megvizsgálta, és álláspontja szerint az adatjavítás nem szükséges, mivel nem történt hibás adatrögzítés, a Jármű az ügyfél által benyújtott kérelemnek megfelelően lett forgalomba helyezve, a járműnyilvántartásban szereplő adatok megegyeznek az okirattári alapiratok adattartalmával, amelyből következően hatáskörét érintő hatósági ügy nem merült fel. A közigazgatási szerv kijelölése iránti kérelem [15] A kérelmező a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 154. §
(2)bekezdésére alapítottan – tartalmát tekintve – negatív hatásköri összeütközésre hivatkozással a közigazgatási szerv kijelölését kérte. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 161. §
(1)bekezdés
- pontját felhívva azzal érvelt, hogy a közúti közlekedési nyilvántartó szerv az Energiaügyi Minisztérium. A Kknyt.
- §-a alkalmazásában ezen szerv a nyilvántartó, amelynek feladatkörébe tartozik a
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján a feltárt adathibák megszüntetése érdekében a nyilvántartás adatainak javítása. A 9. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a jármű azonosító és műszaki adatai – ekként a
- §
- pontja szerinti alvázszám is e körbe tartoznak. [16] Nem értett egyet a kérelmezett azon érvelésével, miszerint az ügyféli kérelem a nyilvántartás aktuális adatainak rendezésével van összefüggésben, amely esetben a kérelmező rendelkezik hatáskörrel a Kknyt.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján, ugyanis a feltárt adatok szerint a közúti közlekedési nyilvántartás nem a gépjármű valós adatait tartalmazza, ekként azok korrigálásáig a tulajdonjog átvezetése iránti kérelmet nem tudja teljesíteni. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének indokai [17] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 154. §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó 124. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el. [18] A negatív hatásköri vitával érintett közigazgatási szervek közötti ellentétes álláspont lényegi alapja az ügyféli kérelem tartalma. A Kft. kérelme a frsz.1 forgalmi rendszámú Jármű – állított – korábban hibásan rögzített adatainak kijavítására irányult, amelyet követően teljesíthető a tulajdonjog átvezetése iránti kérelme. Az ügy intézése az elsődleges kérelem kapcsán megakadt. A kérelmezett érvelése szerint a vizsgált adatok Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.043/2026/
- 4 helyesek, ekként intézkedési kötelezettség nem terheli, az adatok javítása nem indokolt. A kérelmező ellenben éppen az általa feltárt tényállás szerinti hibás adatokra hivatkozva állapította meg hatásköre hiányát, mivel jogszabályi felhatalmazás nélkül, illetve technikai lehetősége hiányában nem áll módjában a javítás elvégzése; az adatjavítás megtörténtéig a másodlagos kérelmet nem intézheti. [19] Az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy mely közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik a javítás iránti kérelemről dönteni és az iránt intézkedni. Ebből következően kizárólag e körben – a járműnyilvántartás adatainak javítása iránti ügyben – vizsgálódott, hiszen a másodlagos ügyféli kérelem teljesíthetőségének előfeltétele a Jármű valós adatainak a nyilvántartásban lévő adatokkal megállapítható egyezősége. [20] A vizsgált ügyben az irányadó eljárási rendet az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) határozza meg, amelynek
- §
(1)bekezdése kógens módon rögzíti az eljárási kötelezettséget, miszerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni. Ezen eljárási kötelezettség vizsgálata a hatóságot az eljárás minden szakaszában terheli az Ákr.
- §-a értelmében. [21] Tekintve, hogy az ügy tárgya a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő egyedi járműazonosító adatokra irányul, a hatáskört megjelölő anyagi jogszabály a Kknyt. E törvény alapvető célja, hogy meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmát, működési szabályait, az annak adatai alapján kiállított, a közúti járművezetésre jogosító, a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását) és nyilvántartásba vételét igazoló, valamint a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok adattartalmát. Ezzel összefüggésben a közúti közlekedési nyilvántartás célja azon adatok kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez, a közúti közlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítéséhez szükségesek [
- §
(1)-
(2)bekezdései]. [22] A közúti közlekedési nyilvántartás a Kknyt. 7. §
(1)bekezdés a)-
- h)pontjai szerinti résznyilvántartásokból áll, közte a
- b)pont szerinti járműnyilvántartásból, amelynek fogalmát a 2. § 2. pontja határozza meg: olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a Magyarországon forgalomba helyezett, állandó hatósági jelzéssel és forgalmi engedéllyel ellátott járművek adatait, a járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő adatait, továbbá a járműokmány adatait, valamint a történeti állományt. Az 5. pont egyértelműsíti, hogy járműazonosító adat: a jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma. A 9. §
(2)bekezdés a) pontja a járműnyilvántartás kötelező tartalmi elemeiként rögzíti – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű azonosító és műszaki adatait, a műszaki érvényesség időtartamának végét vagy a műszaki alkalmatlanságának tényét, valamint motorkódját. Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.043/2026/
- 5 [23] Nem vitásan, a javítás iránti ügyféli kérelem a fentiek szerinti közhiteles járműnyilvántartásban kötelezően rögzítendő adatok korrigálására irányul. [24] A Kknyt. a közúti közlekedési nyilvántartás szervezetét és az adatszolgáltatási hatásköröket egyértelműen elhatárolja a törvény II. fejezetében. Az adatkezelési és hatósági feladatokat egyrészt a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, másrészt a közlekedési igazgatási hatóság, harmadrészt – kizárólagosan megjelölt és jelen ügyben nem releváns esetben – a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság látja el. [25] A Kknyt.
- §
(1)bekezdés b) pontja a nyilvántartó feladat- és hatáskörébe tartozóként rögzíti a nyilvántartás adatállományának kezelését, a nyilvántartásban kezelt adatok helyességének biztosítását, továbbá a feltárt adathibák megszüntetése érdekében – az érintett szerv útján vagy saját hatáskörben eljárva – a nyilvántartás adatainak javítására irányuló intézkedést. Ehhez kapcsolódva az
(1a)bekezdés alapján az
(1)bekezdés b) pontjában foglalt feladat- és hatáskörében eljárva, a gyártmány-típus összefüggések helyességének biztosítása érdekében azok előzetes ellenőrzését végzi. A kógens jogszabályi rendelkezés mérlegelést nem tűrő, közvetlen hatáskört keletkeztet a nyilvántartó szerv oldalán a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok helyességének biztosítása, a hibás/valótlan adatok korrigálása tekintetében. [26] A közlekedési igazgatási hatóság – általános – feladatkörét a Kknyt. 5. §
(1)bekezdés a)-k) pontjaiban taxatív módon rögzíti azzal, hogy az
(1a)-
(1b)bekezdésekben – mind a nyilvántartó, mind az igazgatási hatóság részére a hatáskörébe tartozó eljárásban lehetőséget biztosít (személyes) azonosító adatok lekérésére. Az igazgatási hatóságnak az okmányellátás rendszerén belüli feladatai között a járműnyilvántartás adatainak javítása nem szerepel, az
- e)pont értelmében legfeljebb a nyilvántartáson az a)-c),
- i)és
- j)pontokban megjelölt adatok, adatváltozások átvezetésére jogosult, illetve köteles (vezetői engedély kiállítása, jármű tulajdonjogát igazoló hatósági igazolvány [törzskönyv], jármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány, parkolási igazolvány és vezetői engedély kapcsán). A
(2)bekezdésben meghatározott speciális, a kormány által rendeletben kijelölt közlekedési igazgatási hatóság feladatkörébe tartozóan sem található adatjavításra utaló rendelkezés. [27] Az ítélőtábla – különösen – a Kknyt. 4. §
(1)bekezdésének és 5. §
(1)bekezdésének összevetésével megállapította, hogy az ágazati jogszabály a közúti közlekedési nyilvántartási rendszerben a nyilvántartó, illetve az igazgatási hatóság hatáskörét megalapozó feladatait egyértelműen és világosan elhatárolja. A Kknyt. 4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a hibás vagy valótlan adat javítására kizárólag a nyilvántartó hatóság jogosult, törvényi kötelezettségéből fakadóan. A Kknyt. az igazgatási hatóságot nem jogosítja fel a közúti közlekedési nyilvántartás adatainak érdemi módosítására, ekként – jogszabályi felhatalmazás hiányában – a kijavítás elvégzésére még abban az esetben sem lenne jogosult, amennyiben a technikai feltételek ezt biztosítanák a számára. A közhiteles nyilvántartásban lévő adatok hibáinak javítása – ami nem téveszthető össze az adatok, adatváltozások átvezetésével – a nyilvántartó hatóság feladata. Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.043/2026/2. 6 [28] A Kknyt. 2. § 5. pontja szerinti járműazonosító, továbbá a 9. §
(2)bekezdés a) pontjába tartozó adatok, vagyis a közhiteles hatósági nyilvántartás lényegi elemei helyességének biztosítása, a feltárt adathibák esetén a korrekciós intézkedések megtételének kötelezettsége a jelen ügyre vetítve azt jelenti, hogy az adatok [alvázszám, motorszám] helyességének/helytelenségének vizsgálata a kérelmezett nyilvántartó szerv hatáskörébe tartozik. Önmagában az a kérelmezetti álláspont, miszerint az adatok helyesek – érdemi vizsgálat és döntés meghozatala nélkül – nem eredményezheti a törvényben meghatározott kötelezettsége annulálását. [29] A Jármű adatainak megfelelősége kérdésében a két közigazgatási szerv között markánsan ellentétes álláspont alakult ki, ami ahhoz vezetett, hogy mindkét hatóság a hatásköre hiányával érvelt, így az ügyféli kérelem megoldatlan maradt. Márpedig annak a kollíziónak a feloldása, hogy a Jármű nyilvántartásban rögzített adatai a valóságnak megfelelnek-e, avagy – amint azt a nyomozóhatóság megállapította – tévedés következtében helytelenül, a valóságtól eltérően rögzültek, kizárólag a nyilvántartás valós adataiért felelős közúti közlekedési nyilvántartó szerv feladata. Az ellentmondás tisztázására a kérelmező mint közlekedési igazgatási hatóság nem jogosult. A tényállás feltárása, a Jármű valóságnak megfelelő, tényleges adatainak megállapítása, és annak eredményeképpen az okirattári alapadatok revíziója, a kijavítás iránti intézkedés megtétele, a javítás elvégzése, illetve amennyiben annak indokoltsága nem áll fenn, úgy az arról való érdemi döntéshozatal a közhiteles nyilvántartást vezető szerv, azaz a kérelmezett hatáskörébe tartozik. [30] Az ítélőtábla rámutat arra, hogy a kérelmező az irányadó jogszabályra ugyan helyesen utalt, azonban annak tartalmára pontatlanul hivatkozott, és ebből kifolyólag a miniszter helyett hibásan a minisztériumot jelölte meg a kijelölés iránti kérelmében. A Rendelet 15. címében az energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozóan a 161. §
(1)bekezdés
- pontja szerint ugyanis a Kormány a minisztert jelöli ki a Kknyt. szerinti közúti közlekedési nyilvántartó szervként, ekként kérelmezetti pozícióban is kizárólag a miniszter lehet. A minisztérium a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény
- §
(2)bekezdés c) pontja és 19. §
(1)bekezdése értelmében mint kormányzati igazgatási szerv, a miniszter munkaszervezete. Az Energiaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/
- (III. 14.) EM utasítás
- függelék I.11.7.3.3.2.a) pontja alapján a főosztály1 koordinációs feladataival összefüggésben kezeli a közúti közlekedési nyilvántartás adatait, biztosítja azok helyességét, a feltárt adathibák megszüntetése érdekében intézkedik a nyilvántartás adatainak javításáról. A kérelmezői pontatlanság a kijelölés kérdésében való döntést érdemben nem befolyásolta. Az eljárás lefolytatására a kérelmezett közúti közlekedési nyilvántartó szerv jogosult és köteles. Hatáskörét – és egyúttal illetékességét – a fenti anyagi jogi rendelkezések határozzák meg. [31] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp.
- §
(2)bekezdés a) pontja, 13. §
(3a)pontja és 154. §
(3)bekezdése szerint eljárva – a kifejtettek alapján – a vizsgált közigazgatási eljárás lefolytatására az energiaügyi minisztert jelölte ki. Fővárosi Ítélőtábla 1.K.700.043/2026/
- 7 [32] Az ítélőtábla – nem értékelve a hatásköri vitával érintett közigazgatási szervek rendelkezésre álló iratok által dokumentált intézkedéseit – az Ákr.
- §
(2)bekezdés c) pontjában, továbbá
- §-ában rögzített jogszerűség és hatékonyság elvéhez köthetően nyomatékkal rögzíti, hogy hatásköri (és illetékességi) vita esetén a hatóságok egymás között azonnal, de legfeljebb három napon belül kötelesek megkísérelni a vita eldöntését az Ákr.
- §
(1)bekezdés c) pontja értelmében. A jogalkotó az illetékességi vita esetén a kijelölésre öt napos határidőt határozott meg. E határidőkből egyértelműen következik az összeütközés mielőbbi feloldásának, a vitarendezés gyors megoldásának szükségessége, ami azt a célt szolgálja, hogy az ügyek (különösen a kérelemre induló ügyek) észszerű időn belüli elintézését a hatásköri/illetékességi vita ne befolyásolja, az eljárás mielőbb megindulhasson és eredményesen lezárulhasson. [33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés w) pontja alapján illetékmentes. [34] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 151. §
(4)bekezdése, a perújítást a Kp. 154. §
(4)bekezdése zárja ki. Budapest,
- január
- dr. Antal Regina s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Józsa Ágnes s.k. bíró dr. Oláh Zsolt s.k. bíró