← Magyarország

Kf.700335/2024/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6.szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3.) Az alperes képviselője: Dr. Gál Mária Ildikó kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes

  1. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Miskolci Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 12.K.700.763/2023/
  2. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 13.000 (tizenháromezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az helység1 Rendőrkapitányságon körzeti megbízottként dolgozott a
  3. február
  4. napjától
  5. január
  6. napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak), működési körzete helység2 és helység3 település volt. Az alperes körzeti megbízotti csoportot (a továbbiakban: KMB csoport) hozott létre, amelybe a felperes működési körzetébe tartozó településeken Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6 [2] [3] [4] [5] [6] 2 kívül helység4, helység5, helység6, helység7, helység8, helység9, helység10, helység11 települések tartoztak. A felperes a perbeli időszakban rendszeresen látott el a beosztásához nem tartozó feladatokat a körzeti megbízotti, illetve a KMB csoport működési körzetén kívül, amelyért ellentételezésben nem részesült. A körzeti megbízotti feladatain túl szolgálatai túlnyomó többségében, valamennyi hónapot érintően a KMB csoport teljes működési körzetén belül, szükség esetén pedig a KMB csoport működési körzetén kívül is látott el járőrfeladatokat. A Tevékenység-irányítási Központhoz (TIK) érkezett bejelentések kivizsgálására rendszeresen, lényegében valamennyi szolgálatot illetően küldésre került a helység15 Rendőrkapitányság teljes illetékességi területére, így rendszeresen kellett intézkednie helység12, helység13, helység14 területén is. A saját működési körzetén kívül havonta változó esetszámmal, az érintett hónapok többségében látott el átkíséréseket büntetés-végrehajtási intézetekbe, fogdákba, szükség esetén a megyén kívül lévő településeken is. A covid járvánnyal összefüggésben 2021-ben összesen öt alkalommal határellenőrzést végzett.
  7. augusztus
  8. napját követően
  9. január
  10. napjáig összesen öt alkalommal teljesített átkísérési feladatokat,
  11. november
  12. napján pedig a helység16 Rendőrőrs illetékességi területén nemzetközi együttműködés keretében látott el feladatot. A perrel érintett időszakban kettőnél nem több esetben merült fel ideiglenes megelőző távoltartási feladata, melynek keretében határozat-tervezetet készített, és negyedévente 1-2 alkalommal végzett szabálysértési előkészítő eljárási cselekményt is, amely jellemzően őrizetbevétellel kapcsolatos határozattervezetek készítését jelentette. A Miskolci Törvényszék a
  13. szeptember
  14. napján kelt 103.K.701.466/2021/
  15. számú ítéletével kötelezte az alperest a
  16. január
  17. napjától
  18. január
  19. napjáig terjedő időre 1.072.556 forint megbízási díj és kamatai megfizetésére. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.281/2022/
  20. számú,
  21. március
  22. napján kelt ítéletével helybenhagyta. A felperes megbízási díj iránti, a perbeli időszakra előterjesztett szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében 695.712 forint megbízási díj, ennek
  23. február
  24. napjától számított késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megbízási díj mértékét a havi rendvédelmi illetményalap 75%-ában (28.988 forintban) határozta meg. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  25. évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjára, valamint
(5)bekezdésére, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII. 9.) ORFK utasításra (a továbbiakban: KMB Szabályzat), a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  2. (VI. 15.) BM rendeletre (a továbbiakban: 30/
  3. (VI. 15.) BM rendelet) alapította. Keresetleveléhez kimutatást csatolt a perbeli időszakban által ellátott tevékenységekről. Az alperes védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a megbízási díj megfizetésének feltételei a felperes által megjelölt egyik jogcímen sem állnak fenn, mert nem töltött be ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztást, nem helyettesített a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személyt, nem jelölt meg olyan szolgálati feladatot sem, amelyet a rá vonatkozó szabályok és munkaköri leírása alapján ne kellett volna ellátnia. Hangsúlyozta, hogy a körzeti megbízott közrendvédelmi feladataiba beletartoznak a járőri feladatok, a feladatkör tartalmát tekintve a két beosztás feladatai nem különböznek lényegesen. A KMB Szabályzatban meghatározott rendészeti feladatok átfedést mutatnak a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  4. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) III. és IV. fejezetében foglaltakkal, a közrendvédelmi, közterületi feladataik szinte azonosak, így azok elvégzése Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6 [7] [8] [9] [10] [11] 3 többletfeladatként nem értékelhető. A KMB Szabályzat
  5. augusztus
  6. napjától hatályos módosítása kapcsán kiemelte, hogy a körzeti megbízott feladata a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén a rendőri jelenlét biztosítása és a rendőrség hatáskörbe tartozó helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok folyamatos ellátása a Járőrszabályzat alapján. A felperes nagyrészt a KMB csoport működési körzetében látta el a feladatait, a csoport pedig éppen azért került kialakításra, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességét lefedje az állomány tevékenysége. A kísérőőri feladatok ellátásával összefüggésben arra mutatott rá, hogy a felperes a KMB Szabályzat
  7. pontja alapján a működési körzetéből jogszerűen került elvonásra, mivel az elvonások száma az eseti jelleget támasztja alá. Az ideiglenes megelőző távoltartással és a szabálysértési eljárási feladatokkal összefüggésben hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű feladatok a körzeti megbízotti tevékenység keretébe beilleszthetőek. A felperes által ténylegesen végrehajtott feladatok számára jelentős többlet terhelést nem jelenthettek, így a jogalap fennállása esetén is legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ára jogosult. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 532.070 forint megbízási díj, ennek
  8. február
  9. napjától járó késedelmi kamata és 34.000 forint perköltség megfizetésére, míg a keresetet ezt meghaladóan elutasította. A felperes Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára alapított megbízási díj igényét a teljes peresített időszakra alaptalannak találta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontja körében abból indult ki, hogy a 30/2015. (VI. 15.) BM rendelet 2. melléklete szerint a körzeti megbízott és a járőr külön beosztás. Az e beosztásokhoz tartozó feladatokat két külön szabályzat, a KMB Szabályzat és a Járőr Szabályzat tartalmazza. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos 2. pontját, a 3. pont
  2. d)alpontját és 15. pontját értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy a körzeti megbízott működési körzete a saját működési körzete, a KMB csoport létrehozása pedig azt célozta, hogy a csoportba tartozó körzeti megbízott távolléte esetén is biztosított legyen a körzeti megbízottak folyamatos jelenléte. A KMB csoport létrehozása azonban nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltozását, amit a KMB Szabályzat 72. pont
  3. c)alpontja is alátámaszt. A KMB Szabályzat ugyan lehetővé teszi, hogy körzeti megbízott bizonyos esetekben járőri tevékenységet is ellásson, azonban a Kúria következetes gyakorlata szerint (Mfv.I.10.751/2016/4.) amennyiben jogi norma az adott munkakörre nézve kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírásban. Ennek szem előtt tartásával megállapította, hogy a felperes feladatait az alperes a KMB Szabályzattal ellentétesen bővítette, ami többletfeladatként értékelendő. Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a TIK küldésekkel a KMB Szabályzat 21.
  4. d)pontja alapján a körzeti megbízott jogszerűen vonható el a körzetéből, azonban kizárólag alkalomszerűen, késedelmet nem tűrő esetekben, mely feltételek fennállása a perbeli feladatellátásoknál nem igazolódott be. Átkíséréssel, kísérőőri beosztással a KMB Szabályzat 25.
  5. a)pontja szerint nem lett volna megbízható a felperes, a meghallgatott tanú vallomásával is igazoltan mégis rendszeresen végzett utasításra ilyen tevékenységet a saját és a KMB csoport működési körzetén kívül is. A különleges jogrend idején végzett covid ellenőrzéseket (határellenőrzéseket) azonban eseti, és ezért jogszerű elvonásként nem vette figyelembe a megbízási díjat megalapozó feladatellátásként. Az elsőfokú bíróság következtetése szerint a felperes a 2020. június 1. napjától 2022. augusztus 11. napjáig terjedő időszak vonatkozásában a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján megbízási díjra jogosult, mivel rendszeresen végzett a kinevezése szerinti beosztásához nem tartozó feladatot úgy, hogy a körzeti megbízotti feladatai alól mentesítést nem kapott. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6 [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] 4 A KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosított 2., 15., 21., 24., 25. a),
  2. g)és 44. pontja együttes értelmezése alapján az ettől az időponttól a saját működési körzeten kívül végzendő területi járőrözést, a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén ellátott közrendvédelmi és átkísérési feladatokat a felperes szolgálati beosztásához tartozó feladatköröknek értékelte. Beosztáson kívüli feladatellátásnak a rendőrkapitányság illetékességi területén kívül öt alkalommal elvégzett átkísérést és a helység16 Rendőrőrs területén ellátott szolgálati feladatot tekintette, de a majd féléves időtartamra figyelemmel eseti jellegűnek minősítette. Erre figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a felperes 2022. augusztus 12. napjától megbízási díjra nem jogosult, ezért ebben a részében a keresetet elutasította. Az illetményalap 75%-ában megjelölt, az alsó határhoz közeli mértékű megbízási díj iránti igényt – figyelemmel a többletmunka gyakoriságára, időigényességére, bonyolultságára – indokolt ellenszolgáltatásnak értékelte, ezért a keresetet ennek megfelelő összegben teljesítette. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontját, 45.§-át, a 30/2015. BM rendelet 2. számú mellékletét, a KMB Szabályzat 2. pontjában, 3. pont
  2. d)alpontjában, valamint 15., 18., 20., 21., 22., 24., 25., 31., 37., 57-58., 60-63., továbbá 70. és 72.
  3. c)pontjaiban írt rendelkezéseket, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/2015. BM rendelet) 10.§
(2)bekezdését jelölte meg. Kiemelte, hogy a KMB Szabályzat, továbbá a körzeti megbízotti tevékenységet szabályozó normák előírásai is részét képezik a felperes munkakörének, a munkaköri leírással együtt. A körzeti megbízottnak szolgálatai 70%-ában közterületi tevékenységet kell végeznie, így a hatályos jogi normák értelmében a közrendvédelmi járőrözéssel kapcsolatos feladatok jogszerűen kerültek a felperes munkaköri leírásába. Önmagában azonban az alapján, hogy a felperes esetlegesen a működési körzetén kívül is ellátott ilyen feladatot, nem jelenthető ki megalapozottan, hogy járőr beosztásba tartozó feladatot látott volna el. A közrendvédelmi közterületi tevékenység valójában járőrözést jelent, járőrként a körzeti megbízott a saját beosztásához tartozó feladatot lát el, így a járőr feladatok tekintetében a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában írt feltétel nem teljesült. Hangsúlyozta, hogy az alperes KMB csoportot hozott létre, így nem csak a KMB Szabályzat
  1. augusztus 12-i módosításától, hanem a csoportkörzet megjelenésével módosult a felperes körzeti megbízotti működési körzete. A KMB csoport működési körzetén belül a felperes köteles volt a rábízott tevékenységet ellátni, hiszen a csoportkörzet létrehozásának célja éppen a folyamatos rendőri lefedettség biztosítása volt annak érdekében, hogy a körzeti megbízott az eredeti, szűkebb működési körzeten kívül, a KMB csoport teljes területén eljárhasson. Állította, hogy a TIK küldés ténye nem teszi a feladatot önmagában járőri feladattá, így az elsőfokú bíróság a körzeti megbízott feladatkörébe tartozó tevékenységet értékelte tévesen többlettevékenységnek. Álláspontja szerint a körzethatár átlépése sem jelent többletfeladatot, miután ez a körülmény a tevékenység tartalmán, jellegén nem változtat. A marasztalás leszállítására irányuló határozott fellebbezési kérelem előterjesztése nélkül hangsúlyozta azt is fellebbezésében, hogy a körzeti megbízotti beosztásnál több fokozattal alacsonyabb a járőri beosztás, ezért legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díj lehet indokolt. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6 [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] 5 A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Idézte a Kúria irányadó gyakorlatát, és kiemelte, hogy a munkáltató kizárólag a körzeti megbízotti beosztás keretein belüli feladatok tekintetében állapíthat meg munkaköri feladatokat, ezeken kívül csak a KMB Szabályzatban meghatározott körben és kizárólag eseti jelleggel vonható el a működési körzetéből. Az általa elvégzett feladatok azonban ezen mind területileg, mind tartalmukban, mind pedig rendszerességükkel túlmutattak. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Ennek megfelelően a felülbírálat csak a
  1. február
  2. napjától
  3. augusztus
  4. napjáig tartó időszakra (a továbbiakban: jogosultsági időszak) terjedt ki, és nem érintette a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti igényérvényesítést, valamint a 2022. augusztus 12. napját követő időszak vonatkozásában érvényesített követelés elutasítását. Az alperes fellebbezésében megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjára, amely szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Ugyanezen jogszabályhely
(5)bekezdése értelmében, ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A munkáltatónak az a joga azonban, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. Erre figyelemmel alaptalanul állította az alperes a kinevezéskori eljárást és a munkaköri leírást szabályozó Hszt. 45. §-ának megsértését. A Kúria következetes gyakorlata szerint nem annak van jelentősége, hogy az adott feladat szerepel-e a felperes munkaköri leírásában, hanem annak, hogy megfeleltethető-e a felperes kinevezésében meghatározott szolgálati beosztásnak. Az a döntő, hogy bizonyos feladatok a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozónak minősülnek-e, függetlenül attól, hogy e feladatokat az alperes rögzítette-e a felperes munkaköri leírásában vagy sem (Kf.III.39.369/2021/5., Kf.VII.45.117/2022/4.). A munkaköri leírás – amit nem kizárt, hogy a hivatásos állományú személy csak a szolgálati viszony létesítését követően kap meg – a munkáltató egyoldalú nyilatkozata, a munkáltató azonban egyoldalú utasítási jogával a munkaköri leírásban is csak a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a ténylegesen ellátandó feladatokat (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4.). Az alperes fellebbezésében a felperes működési körzetén, illetve a csoportkörzeten belül és kívül végzett, a felperes által többletfeladatként megjelölt járőri feladatokkal kapcsolatban egyaránt arra utalt, hogy a járőri feladat a körzeti megbízotti szolgálati beosztáshoz tartozó feladat. A körzeti megbízott – szolgálatának céljára figyelemmel – eljár működési körzetében a rendőrségnek a lakossággal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel való állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása, a rendőri jelenlét biztosítása, a jogsértések megelőzése, felderítése, és az azokra történő reagálás érdekében, továbbá folyamatosan ellátja a helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6 [26] [27] [28] [29] 6 rendészeti feladatokat (KMB Szabályzat 2. pont). A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás egymástól különböző beosztások – még ha található is átfedés a feladatok között. Több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ellentétes következtetés nem vonható le a KMB Szabályzat 37. pontjának abból a rendelkezéséből sem, amely szerint a körzeti megbízottnak munkaideje 70%-át közterületen kell töltenie. Ebből következően közömbös, hogy a felperes melyik szabályzat, utasítás vagy magasabb szintű jogi norma rendelkezése szerint látta el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó többletfeladatot. A díjazásra való jogosultság szempontjából nem jelentős az a körülmény sem, hogy a járőri beosztás alacsonyabb fizetési besorolású munkakör, mint a körzeti megbízotté, kizárólag az értékelhető, hogy a felperesnek saját feladatai mellett – amely alól nem vitásan nem mentesítették – más beosztás feladatait is el kellett látnia. A körzeti megbízott feladatainak közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan meghatározta; erre utal továbbá a KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontja is. A KMB Szabályzat tartalmából következően a felperesnek a körzeti megbízotti körzetén kívül teljesített rendőri feladatai (ide nem értve a KMB Szabályzat 21. pontjában részletezettek szerint, eseti jelleggel történő elvonással végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősültek. Ebből kiindulva mindazoknál a szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzetén kívüli volt, a körzeti megbízotti és a járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs jelentősége. A KMB csoport létrehozása mellett is egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatnak a körzeti megbízott működési körzetében végzett feladat minősül, a körzeti megbízotti csoport, és ahhoz kapcsolódó működési körzet kialakítása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, kibővülését. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria is több határozatában, amikor kimondta, hogy ha a járőrfeladatokat a körzeti megbízott a működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ebből következően, még ha munkaszervezési szempontból célszerű is, a körzeti megbízott saját működési körzete nem bővíthető korlátlanul – és főképpen többletmunkájának ellentételezése nélkül – a KMB csoportkörzet létrehozásával. Alaptalanul hivatkozott ezért az alperes arra, hogy a körzeti megbízotti csoport működési körzetében ellátott feladatok nem tekinthetők többletfeladatnak. Ebből következően annak sincs jelentősége a körzeten kívüli munkavégzés díjazása szempontjából, hogy az kinek – adott esetben a TIK vagy a parancsnok – utasítására történt. Nem sértette meg az elsőfokú bíróság a KMB Szabályzat 21. pontját sem. Az átkísérési tevékenységekkel kapcsolatos kísérőőri feladatok körében ugyancsak helyes az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes működési körzetéből történő elvonása szolgálati beosztása keretein belül e feladatokra nem is valósulhatott volna meg. A felperes által előadottak és a csatolt tevékenységkimutatás alapján azonban mindezek a járőri tevékenységekkel együtt rendszeresen visszatérő feladatellátást jelentettek számára a jogosultsági időszakban. Az alperes a panaszolt többletfeladatokat tartalmazó, szolgálatokra lebontott kimutatás ismeretében sem a szolgálati panaszt elutasító határozatában, sem a Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6 [30] [31] [32] [33] [34] [35] 7 védiratában nem jelölte meg, hogy melyek azok a feladatteljesítések, amelyek álláspontja szerint a körzeti megbízotti működési körzetéből a KMB Szabályzat szerinti eseti jelleggel történt elvonásnak minősültek. Teljesítenie kellett a felperesnek a TIK küldéseket is, nem kizárólag az élet, testi épség, vagyonbiztosítás veszélyeztetésére vonatkozóakat [KMB Szabályzat 21.
  3. d)pont], hanem bármilyen egyéb küldést is attól függetlenül, hogy az különösen indokolt, késedelmet nem tűrő feladatokkal volt-e kapcsolatos. Az alperes hivatkozásával szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a küldött kiválasztására jellemzően nem a sürgősség, hanem a területi közelség alapján került sor. Az azonban igazolt, hogy minden hónapban kellett TIK küldés alapján feladatot végeznie, ami nem értékelhető eseti jellegnek. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a Kúria gyakorlata következetes abban a kérdésben is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Ennek tükrében a keresetlevélhez csatolt kimutatásban írtak szerint a felperes a jogosultsági időszakban folyamatosan és rendszeresen látott el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén, és jelentős részben még a KMB csoport körzetén is kívül. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és az egyéb körzeten kívüli feladatok ellátása a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71.§
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. Nem volt vitás, hogy a felperes rendszeresen végzett a működési körzeten kívüli és a csoport működési körzeten kívüli járőri, járőrszolgálati, átkísérési és egyéb rendőri feladatokat, azt azonban az alperes fellebbezésének indokolásában vitatta, hogy mindezek teljesítése, az azzal járó többletterhelés és az ellátott szolgálati beosztás besorolásának figyelembevételével a rendvédelmi illetményalap 50%-át meghaladó megbízási díj állapítható meg. Miután az elsőfokú ítélet jogszerűségének felülbírálata a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértésre és az ennek alapjául előadott indokokra tekintettel is csak a határozott fellebbezési kérelem korlátai között végezhető el [Kp. 99.§
(1)bekezdés, 100.§
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pont, 108.§
(1)bekezdés], a jogalap fennállása mellett a marasztalás mérséklésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogszabálysértő jellegét a megsértettként megjelölt jogszabályhely és az ezzel összefüggésben kifejtett jogszabálysértés alapján a megbízási díj leszállítására irányuló határozott fellebbezési kérelem keretei között vizsgálni tudja. A fellebbezés ennek hiányában indokolása ellenére alkalmatlan volt a keresetet a jogosultsági időszakra a rendvédelmi illetményalap 75%-át kitevő összegben teljesítő elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására és a marasztalás leszállítására. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján - fellebbezett részében - helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdése, a 82.§
(3)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával, a felperes kérelmével egyezően állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.335/2024/6 [36] 8 A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. május
  2. Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.