← Magyarország

Pfv.20784/2022/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ideiglenes megelőző távoltartás iránti kérelem nem minősül megelőző távoltartás iránti kérelemnek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.II.20.784/2022/

  1. A tanács tagjai: Nyírőné dr. Kiss Ildikó a tanács elnöke dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró dr. Hajdu Edit bíró A kérelmező: kérelmező1 (cím1) A kérelmező jogi képviselője: Gammer-Nagy Ügyvédi Iroda ügyvéd (cím2, ügyintéző: dr. Gammer-Nagy Hajnalka ügyvéd) A kérelmezett: kérelmezett (cím3) A kérelmezett képviselője: dr. Pintér Edina Györgyi ügyvéd (cím4) A per tárgya: megelőző távoltartás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Tatabányai Törvényszék 1.Pkf.50.164/2022/
  2. Kúria II.Pfv.20.784/2022/3 2 Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Tatabányai Járásbíróság 10.Pk.50.366/2022/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és az eljárást megszünteti. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező és a kérelmezett (a továbbiakban: a felek) házastársak, utolsó közös lakhelyük a cím5 ingatlan volt. A felek között házasság felbontása és járulékai iránt peres eljárás van folyamatban. [2] A kérelmező
  4. március 15-én a T. Rendőrkapitányságon feljelentést tett, mert a kérelmezett bántalmazta és a magánéletébe egyéb módon önkényesen beavatkozott. A T. Rendőrkapitányság
  5. március 15-én nyomozást rendelt el a Büntető Törvénykönyvről szóló
  6. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  7. §

(2)bekezdés a) pontjába ütköző és
(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő személy elleni erőszak vagy közveszélyt okozó cselekménnyel fenyegetett zaklatás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás elrendeléséről a kérelmezőt
  1. március 23-án értesítette. A kérelmező kérte a kérelmezettel szemben a büntetőeljárásról szóló
  2. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.)
  3. §
(2)bekezdés b) pontja (vagyont érintő kényszerintézkedés), illetve a 280. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti távoltartás kényszerintézkedés elrendelését. A kérelem és az ellenkérelem [3] A kérelmező a
  1. április 12-én tett feljelentés kiegészítésében kérte, hogy a rendőrség a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló
  2. évi LXXII. törvény (továbbiakban: Hketv.)
  3. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint ideiglenes megelőző távoltartást rendeljen el. Kérelmét arra alapította: a kérelmezett több közös ismerősüket megkereste, hogy szakítsák meg vele a kapcsolatot, továbbá az utolsó közös lakóhelyükön levő komposztálóban ismeretlen okból tűz keletkező tűz keletkezett. [4] A kérelmezett az eljárásban nem nyilatkozott. Az első- és másodfokú végzés Kúria II.Pfv.20.784/2022/3 3 [5] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező kérelmét elutasította, mert a lefolytatott eljárás adatai alapján bizonyítatlannak ítélte a Hketv. 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott feltételek megvalósulását. [6] Kifejtette: a hivatkozott konkrét magatartással kapcsolatban kétségtelen, hogy kifejezetten kellemetlen és kényelmetlen, azonban ez önmagában még nem alapozza meg a Hketv. szerint védeni kívánt jogok sérelmét. A megjelölt tűzeset és a kérelmezett magatartása közötti ok-okozati összefüggés pedig nem volt megállapítható. [7] Az elsőfokú bíróság vizsgálta a kérelmező nyilatkozatait abban a tekintetben is, hogy a barátoktól, ismerősöktől hozzá visszajutó információk a lelki egészségét veszélyeztették-e. Ebben az esetben a kérelmezett magatartása nem közvetlenül a bántalmazott (kérelmező) sérelmére, hanem más – az eljárásban nem érintett – nagykorú személyek felé valósult meg, tehát a törvény által előírt közvetlenség feltétele hiányzik. Nem valósult meg olyan magatartás sem, amely a kérelmező lakóhelye tekintetében a törvény által védett érdekek sérelmét idézné elő. [8] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [9] A fellebbezés alapján kizárólag azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság eljárásának volt-e alapja: a kérelmező kérte-e a megelőző távoltartás iránti eljárás lefolytatását. [10] A másodfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a kérelmező a T. Járási Ügyészség által megküldött „feljelentés kiegészítése” megnevezésű beadványában a Hketv.-re való hivatkozással határozott kérelmet terjesztett elő az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére, amelyre a rendőrség helyszíni eljárása során nem került sor. Az elsőfokú bíróság által kitűzött személyes meghallgatáson azonban a kérelmező egyértelmű nyilatkozatot tett a megelőző távoltartás iránti kérelme fenntartásáról. Az elsőfokú bíróság ezért megalapozottan tekintette úgy, hogy a kérelmező a megelőző távoltartás elrendelése iránt folyamatban levő eljárás lefolytatására irányuló kérelmet tartott fenn és azt alappal bírálta el a Hketv. alapján. [11] Az ügyészség által továbbított iratok az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére irányuló kérelem mellett tartalmazták a távoltartás kényszerintézkedés alkalmazására irányuló kérelmet is, azt azonban nem; kizárólag a Hketv. alapján előterjesztett kérelmet bírálták el. Az elsőfokú bíróság a hatáskörébe tartozó eljárást folytatta le, abban hozott határozatot, ezzel összefüggésben nem állt fenn a fellebbezésben hivatkozott ok a kérelem visszautasítására, majd az eljárás megszüntetésére. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében azt kérte, hogy a Kúria a jogerős végzést helyezze hatályon kívül és az eljárást szüntesse meg. A végzés jogszabálysértő voltát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §
(2)bekezdése megsértésére alapította. Kúria II.Pfv.20.784/2022/3 4 [13] Jogi érvelése szerint nem kérte a Hketv. szerinti polgári nemperes eljárás lefolytatását, ugyanis elsődlegesen és kifejezetten a Be. szerinti kényszerintézkedés elrendelését indítványozta és ezzel összefüggésben kérte a rendőrség eljárását az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésére. Tény, hogy a rendőrség nem intézkedett, ezért kérelme utóbb okafogyottá vált. [14] Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az ügyészség által megküldött feljelentés kiegészítése iránti beadványát a Hketv.
  1. §-a szerinti megelőző távoltartás iránti kérelemnek minősítette. A feljelentés kiegészítésében egyértelműen nem a bíróság, hanem a rendőrség eljárását indítványozta, beadványa tehát nem tekinthető a megelőző távoltartás iránti kérelemnek. Az ideiglenes megelőző távoltartás [Hketv.
  2. §] és a megelőző távoltartás [Hketv.
  3. §] iránti kérelem pedig nem azonosak. Az első- és a másodfokú bíróság által lefolytatott eljárás a konkrét kérelem hiányában jogszabálysértő, az ügyészség felé a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésre tett sértetti indítványt. [15] A fentiek alapján az ügyészség által továbbított indítvány elintézése nem tartozott az elsőfokú bíróság hatáskörébe, abban a büntetőeljárás keretében a nyomozási bíró járhatott volna el. Az elsőfokú bíróságnak az eljárást megindító iratot vissza kellett volna utasítania [Pp.
  4. §
(1)bekezdés b) pont]. [16] A kifejtettek alapján a jogerős végzés sérti a Pp. 2. §
(2)bekezdését, mert a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – kötve van. Pontosan megjelölte a kérelmének elbírálására vonatkozó jogszabályhelyet. Az elsőfokú bíróságnak arra is lett volna jogi lehetősége, hogy a kérelmet tisztázza, ilyen felhívást azonban nem tett. Az első- illetve a másodfokú bíróság nem észlelte, hogy az általuk lefolytatott eljárást nem kívánta, tehát azt le sem lehetett volna folytatni. [17] Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a Hketv. 13. §
(2)bekezdése alapján – visszautalva a Pp. 170. §
(2)bekezdésére – a kérelemnek határozottnak kell lennie. Az ügy irataiból egyértelműen megállapítható, hogy nem volt az eljárás megindítására alkalmas, a Hketv. 14. §
(3)bekezdés szerinti konjunktív feltételeknek megfelelő kérelem az eljárásban, továbbá ilyet szóban sem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság kérdésére a kérelem fenntartására utaló „fenntartom” nyilatkozat nem tekinthető úgy, hogy kérelmet terjesztett elő. Fenntartani ugyanis csak olyan kérelmet lehet, ami létezik, márpedig csak az ügyészség felé tett indítványt. [18] A kérelmező sérelmezte az ügy érdemére kiható hiányosságokat és jogszerűtlenségeket (kézbesítés), illetve utalt arra, hogy a Pp. 115. §
(1)bekezdése és a Hketv. 15. §
(4)bekezdése szerint hiánypótlásra kellett volna őt felhívni. [19] elő. A kérelmezett a felülvizsgálati kérelemre felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett A Kúria döntése és jogi indokai Kúria II.Pfv.20.784/2022/3 [20] 5 A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapos. [21] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében döntően a Pp. 2. §
(2)bekezdése megsértésére alapítva az eljárást megindító kérelem hiányára hivatkozott. A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy volt-e a kérelmezőnek a Hketv. 14. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelő, a
  1. §-ban meghatározott megelőző távoltartás iránti eljárás lefolytatására irányuló kérelme. [22] A megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik [Hketv.
  2. §
(1)bekezdés]. [23] A Hketv. alapján a megelőző távoltartás elrendelése kezdeményezésének két módja van: hivatalból a rendőrség kezdeményezésére; illetve a bántalmazott, a bántalmazottnak a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozója és hozzátartozója, valamint bejegyzett élettársa kérelmére [Hketv. 14. §
(1)bekezdés]. A hivatalbóli eljárás előzménye a rendőrség hatáskörébe tartozó ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése [Hketv. 6. §
(2)bekezdés], amelynek időtartama legfeljebb 72 óra lehet [6. §
(4)bekezdés] és a rendőrség a határozat (védelmi tanúsítvány) megküldésével az arra illetékes járásbíróságnál kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését [7. §
(2)bekezdés]. A személyek által kezdeményezett eljárásban a kérelem tartalmi elemeit a törvény meghatározza: az alapja – többek között – az eljárás lefolytatása iránti kérelem [14. §
(3)bekezdés a) pont]. [24] A jelen ügyben az eljárást megindító – az Ügyészség által megküldött – irat a kérelmező feljelentés kiegészítése volt. Az okiratban a kérelmező egyértelműen megjelölte, hogy a rendőrség hatáskörébe tartozó ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését kéri, meghatározta a Hketv. ide vonatkozó jogszabályhelyét is [6. §]. A jogszabályhely pontos megjelölésére tekintettel kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező nem a Hketv. 14. §
(3)bekezdése szerinti megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő, annak címzettjeként a rendőrséget tüntette fel. [25] A fentiek alapján a kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy nem nyújtott be a polgári bíróság hatáskörébe tartozó megelőző távoltartás iránti kérelmet, a rendőrség eljárását indítványozó kérelme nem tekinthető a Hketv. 14. §
(3)bekezdése tartalmi elemeinek megfelelő polgári nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelemnek, azaz azt a bíróságnak a Hketv. 13. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 176. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatáskör hiányában vissza kellett volna utasítania. [26] A bíróság a személyes meghallgatást kitűzte és az iratok ismertetése után a kérelmezőt kérelmével kapcsolatban nyilatkoztatta. Tény, hogy a személyesen eljáró kérelmező a jegyzőkönyv szerint a kérelmét fenntartotta és a nemperes eljárásban a megelőző – és nem az ideiglenes megelőző – távoltartás elrendeléséről nyilatkozott. A rendelkezésre álló jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a kérelmező egyrész fenntartotta az írásban előterjesztett – egyértelműen a rendőrség eljárására vonatkozó – kérelmét, egyben megelőző távoltartás elrendelését kérte. Az adatokból kitűnően a személyesen eljáró kérelmező nem tett különbséget az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás iránti eljárás között. Írásbeli beadványa és szóbeli nyilatkozata két különböző eljárásra vonatkozott, az elsőfokú bíróság azonban nem oldotta fel az eltérést, nem tájékoztatta a két eljárás közötti Kúria II.Pfv.20.784/2022/3 6 különbségről. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kérelmezett az idézéssel együtt az írásbeli kérelmet kapta meg. Ha az elsőfokú bíróság a kérelmező kérelmét – az értelmezése szerinti tartalommal – megelőző távoltartás iránti kérelemnek minősíti, erről a kérelmezettet köteles lett volna értesíteni. [27] A másodfokú bíróság csak a jegyzőkönyvi nyilatkozatot értékelte. Nem vetette össze az írásbeli kérelem és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozat közötti különbséget, nem értékelte, hogy a jogi álláspontja szerinti értelmezés esetén a kérelmezett tájékoztatása elmaradt, a kérelem nem felelt meg a Hketv. 14. §
(3)bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek. [28] A jogerős határozat sérti a Pp. 2. §
(2)bekezdését: a kérelmező nem kérte a polgári nemperes eljárás lefolytatását, kérelme még tartalma szerint sem tekinthető a bíróság eljárására irányuló nyilatkozatnak. A másodfokú bíróság az eljárást megindító kérelem hiányában jogszabálysértően bírálta el érdemben az elsőfokú bíróság végzését. [29] A fentiek alapján a Kúria a Pp. 424. §
(3)bekezdésének megfelelően a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva az eljárást megszüntette. [30] A Kúria a jogerős végzést tárgyalás megtartása nélkül bírálta el. [31] A kérelmező felülvizsgálati kérelme eredményes volt. Felülvizsgálati eljárási költség iránti kérelmet nem terjesztett elő, ezért az arról való rendelkezést a Kúria mellőzte. [32] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés r) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. augusztus
  2. Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.