A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.156/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi érdekelt: felperesi érdekelt neve (felperes érdekelt címe) Az alperes: Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dobóczkyné dr. Bús Márta kamarai jogtanácsos A per tárgya: hallgatói gyermekgondozási díjjal kapcsolatos közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 103.K.700.128/2024/24. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.156/2024/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes török állampolgár, aki 2021. július 8-től a felperesi érdekeltnél áll munkaviszonyban. Lakóhellyel a ... szám alatt rendelkezik, Magyarországon a felperes címe alatt rendelkezik bejelentett szálláshellyel. [2] A felperesi érdekelt társadalombiztosítási kifizető helye 2022. február 2-án kelt CSO-ISZI/17-92/2022. iktatószámú határozatával 2021. december 28-tól 2023. december 28ig terjedő időszakra hallgatói gyermekgondozási díjat (a továbbiakban: GYED) állapított meg a felperes részére, a 2021. december 28-án született ...1 nevű gyermekére tekintettel. [3] Az alperes – felügyeleti eljárás keretében – a fenti határozatot a 2023. december 22én kelt CS/EBELL/648-13/2023. számú határozatával megváltoztatta és a felperes hallgatói GYED iránti kérelmét elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/E. §
(1)bekezdésére, 75/A. §-ára, 77. §
(3)bekezdésére, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/
- (XII. 1.) Korm. rendelet
- §
(5)bekezdésére, az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/
- (XII. 2.) Korm. rendelet
- § b) pontjára,
- §
(2)-
(3)bekezdésére, 7. §
(3)bekezdés c) pontjára hivatkozva. A határozat indokolásában foglaltak szerint a magyar és a EGT tagállami állampolgársággal, valamint magyarországi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező felperes nem jogosult hallgatói GYED-re, vagyis az ellátás megállapítása és folyósítása jogszerűtlen volt. [4] Az alperes megváltoztató határozata folytán a felperesi érdekelt kifizetőhelye a 2024. január 17-én kelt, ISZ-CSO/32/4/2024. iktatószámú határozatával a felperest a 2023. október 1-jétől 2023. december 28-ig terjedő időszakban jogalap nélkül felvett 518.235 forint összegű ellátás visszafizetésére kötelezte az Ebtv. 66. §
(1)bekezdésére, 71. §
(3)-
(4)bekezdésére, 71. §
(1)bekezdés b) pontjára és
(2)bekezdéseire hivatkozva. [5] A felperes keresetében a határozatok megsemmisítését kérte arra hivatkozva, hogy a
- évi XXX. törvénnyel
- április 7-én kihirdetésre került a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján a magyar állampolgárokat megillető jogokkal rendelkezik, a bejelentett szálláshelyét az Egyezmény értelmében lakóhelyként kell figyelembe venni, amelynek alapján jogosult az ellátásra. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével határozatokat megsemmisítette az Egyezmény
- Cikk
(1)bekezdés
- f)pontja,
- i)pontjának iii) alpontja, 4. Cikke, 8. Cikk
(1)bekezdése, az Ebtv. 42/E. §
(1)bekezdés
- a)pont
- af)alpontja, 8. §-a, 66. §
(1)bekezdése, 70. §
(3)bekezdése, 77. §
(3)bekezdése, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 114/
- (V. 24.) Korm. rendelet
- §-a,
- §-a alapján. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint az Egyezmény célját, azaz a Szerződő Felek állampolgárait az egyenlő bánásmód elve mentén azonos jogokkal és kötelezettségekkel felruházó szerződési szándék értelmezése alapján az alperes határozata jogszabálysértő, mert az Egyezmény
- Cikk
(1)bekezdés f) pontjában foglalt „lakóhely” fogalmat szűken értelmezve, azt az Ebtv. 42/E. §
(1)Kúria VII.Kfv.45.156/2024/2 3 bekezdés
- a)pont
- af)alpontja szerinti lakóhely fogalommal nem azonosította és a felperes részére korábban folyósított GYED-et megváltoztató határozatot hozott. A felülvizsgálati kérelem [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte az Ebtv. 42/E. §-a, az Egyezmény 2. Cikk
(1)bekezdése,
- cikke megsértésére hivatkozva. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontját jelölte meg. [9] A befogadhatóság körében előadta, az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a hallgatói GYED-re kiterjed-e az Egyezmény tárgyi hatálya. Álláspontja szerint az Egyezmény a biztosítási jogviszonyhoz kötődő ellátásokra terjed csak ki mindkét ország tekintetében, amely alól a hallgatói GYED kivételt képez, ezért az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az eljáró bíróság tévesen értelmezte az egyenlő bánásmód elvét a magyar állampolgárság konjunktív feltételnek való megfeleltetése tekintetében. Az Ebtv. 42/E. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ae)alpontja a hallgatói gyermekgondozási díjra való jogosultságra vonatkozó konjunktív feltételeket egyértelműen meghatározza, az eljáró bíróság téves következtetést vont le a „magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára” feltételnek való megfeleltetés tekintetében. A felülvizsgálati kérelemben általa ismertetett jogszabálysértések, illetve az abból következő elvi kérdések az ügy érdemére kihatóak. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VII.Kfv.45.156/2024/2 4 [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [16] A perbeli esetben az alperes a befogadás okát megjelölte, a befogadhatóság körében azonban – annak állításán túlmenően, hogy az elsőfokú bíróság az Ebtv. és az Egyezmény rendelkezéseit tévesen értelmezte –, nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben az ügy érdemére (a hallgatói GYED-re jogosultságra) vonatkozó bírósági döntést vitatta, nem mutatta be azonban, hogy a perben felmerült olyan vitás jogkérdés, amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezéssel összefüggésben, annak hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Ebben a körben nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [17] A fentieken túl a Kúria hangsúlyozza, hogy amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy a felvetett jogkérdés elbírálásával kapcsolatos jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon eljáró bíróság(
- ok)kialakított(
- ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.137/2023/2.). [18] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [19] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.45.156/2024/2 5 A döntés elvi tartalma [20] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [21] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- január
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József előadó bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró