← Magyarország

Bfv.577/2023/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ügydöntő határozat hatályában fenntartása, mivel a felülvizsgálati indítványok részben a törvényben kizártak, részben alaptalanok.

  1. A büntetőügyek elbírálására, büntetőügyekre vonatkozóan a joghatóság átvételére vagy megosztására vonatkozó európai uniós jog hiányában a Btk.
  2. §-a szerint a magyar büntető joghatóság hatálya alá tartozó bűncselekmény vonatkozásában az Európai Unió Bíróságának joghatósága nem állhat fenn.
  3. A felülvizsgálati indítvány nem tekinthető megindokoltnak, illetve burkoltan eltérő tényállás megállapítását célozza, amennyiben arra hivatkozik, hogy az elbírált cselekmény a fizika törvényei szerint nem történhetett meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.577/2023/
  4. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  5. január
  6. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége és más bűncselekmény Terhelt: Terhelt1 Elsőfok: helység1i Járásbíróság, 3.B.21/2022/7-I., ítélet, tárgyalás,
  7. április
  8. Másodfok: Kaposvári Törvényszék, 1.Bf.190/2022/8., végzés, tanácsülés,
  9. november
  10. Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: a terhelt és a védő a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Terhelt1 terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a helység1i Járásbíróság 3.B.21/2022/7-I. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.190/2022/
  11. számú végzését hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.577/2023/7-I 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A helység1i Járásbíróság a
  12. április
  13. napján kelt 3.B.21/2022/7-I. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  14. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  15. §

(1)bekezdés] és rongálás vétségében [Btk. 371. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés
  1. a)pont]. Ezért – halmazati büntetésül – 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélete, az egynapi tétel összegét pedig 2.000 forintban állapította meg. Az így kiszabott 400.000 forint megfizetésére 4 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett a pénzbüntetés megfizetésének, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályairól, valamint a lefoglalt bűnjelről; a magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. [2] A terhelt fellebbezése folytán eljáró Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. november 28. napján kelt 1.Bf.190/2022/8. számú végzésével a helység1i Járásbíróság 3.B.21/2022/7-I. számú ítéletét helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben elsőként a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. § a),
  2. b)
  3. c)pontjait, valamint a – helyesen – 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont és
(2)bekezdés a) pont szerinti felülvizsgálati okokat jelölte meg. [4] Indítványában előadta, hogy a bűncselekményeket a terhelt nem követte el. A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  1. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
  2. évi XL. törvény
  3. §-a és 37/A. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban hozott 3297/
  4. (VII. 17.) AB végzésre (azon belül dr. Szabó Marcell alkotmánybíró párhuzamos indokolásában felhívott Simmenthal ügyre), és az Európai Unió Bírósága C‑222/
  5. számú – előzetes döntéshozatali eljárásban született – határozatára utalva „joghatósági kifogást” tett azzal, hogy „a 2012.01.01-től alkalmazott Btk. és Be. egyebek mellett – mint a közjogi rend része – joghatósága nem hat ki” a terheltre. Emiatt az eljárt bíróságok és az ügyészség eljárását érvénytelennek tartotta. Álláspontja szerint a terhelt „elsősorban” az Európai Unió joghatósága alá tartozik, továbbá a Magyar Köztársaság és nem Magyarország állampolgára. [5] Mindezek alapján az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.722/2023/
  6. számú átiratában a terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  7. §
(1)bekezdése alapján – a Be. 660. §
(2)bekezdése b) pontjában írt okból tartott nyilvános ülésen – a helység1i Járásbíróság 3.B.21/2022/7-I. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.190/2022/
  1. számú – helyesen – végzését hatályában tartsa fenn. [7] Indokai szerint az alapügyben hozott jogerős ügydöntő határozat szerint a terhelt a terhére rótt cselekményt Magyarország területén, helység1on követte el. Hangsúlyozta, hogy Kúria 1.Bfv.577/2023/7-I 3 erre, valamint a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjára és a Be. 9. §
(1)bekezdésére figyelemmel cselekményének elbírálása a magyar joghatóság alá tartozik, ezért a magyar büntető anyagi jogi és eljárási szabályokat kell az elbírálás során alkalmazni. Az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a Be. 12. §
(1)bekezdés a) pontja,
(2)bekezdés a) pontja, a Be.
  1. §-a, a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján elsőfokon a helység1i Járásbíróság, másodfokon pedig a Kaposvári Törvényszék volt. Kifejtette azt is, hogy a joghatóság esetleges hiányának nincs jelentősége a tekintetben, hogy valaki a terhére rótt cselekményt fizikailag elkövethette-e vagy sem. A terhelt terhére rótt cselekményt pedig a bíróságok helyesen minősítették. [8] Ezt követően a terhelt is felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyben a Be. 648. § a), b) c) pontjait, valamint a – helyesen – 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont és
(2)bekezdés a) pont szerinti felülvizsgálati okokat jelölte meg. [9] Álláspontja szerint a vele szemben hozott határozatok jogszabálysértőek, a Legfőbb Ügyészség átirata pedig érdemi indokolást nem tartalmazott. [10] Indítványában, nagyrészt megismételte védője indítványát, előadta, hogy a terhére rótt bűncselekményeket „a fizika törvényei alapján sem” követhette el, illetve „joghatóság problematikája” áll fent, amelyet eddig hiába jelzett az eljárás során. A terhelt is arra hivatkozott, hogy mint az Európai Unió állampolgára elsősorban az Európai Unió jogának joghatósága alatt alá tartozik, ezen túlmenően a Magyar Köztársaság és nem Magyarország joghatósága alá tartozik. Ugyancsak utalt a 3297/
  1. (VII. 17.) AB végzésre és az Európai Unió Bíróságának C-222/
  2. számú döntésére. Álláspontja szerint a „joghatósági problémák” miatt bármely fokon eljáró egyetlen hatóság vagy bíróság sincs abban a helyzetben, hogy a „jelen ügyben vizsgálódhasson”. [11] Kérdésként jegyezte meg, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai a
  3. január 1je óta létező „új entitás, amely Magyarország névre hallgat” állampolgárai lettek-e, és a Magyar Köztársaság vagy Magyarország joghatósága alá tartoznak-e. Kifejtette, hogy a magyar bírák „nem igazán veszik figyelembe” az uniós elvárásokat, végül utalt az Európai Parlament 0724/
  4. számú „petíciós eljárásra”, mint amely ügyéhez kapcsolódik. [12] Mindezek alapján az első- és másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta, emellett a jelen felülvizsgálati eljárás felfüggesztését és az Európai Unió Bíróságának megkeresését. [13] A terhelt felülvizsgálati indítványa kapcsán a Legfőbb Ügyészség a BF.722/2023/
  5. számú átiratában a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt érintően tett nyilatkozatát változtatás nélkül fenntartotta. [14] III. A felülvizsgálati indítványok nem alaposak. [15] A Kúria a
  6. december
  7. napján hozott Bfv.I.1286/2023/
  8. számú végzésével a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján Bfv.I.1286/
  9. számon folyamatban lévő felülvizsgálati ügyet az ugyanezen ügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria előtt Bfv.I.577/
  10. számon folyamatban lévő felülvizsgálati ügyhöz egyesítette. [16]
  11. A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el [Be. 660. §
(1)bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozta, vagy ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés a), b) pont]. [17] A felülvizsgálati indítványok nem irányultak a terhelt terhére, ezt meghaladóan pedig a tanács elnöke nem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását. Ezért a Kúria a Kúria 1.Bfv.577/2023/7-I 4 felülvizsgálati indítványok elbírálására tanácsülést tűzött ki, és a megtámadott határozatot a Be. 659. §
(4)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket. [18] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a Be. 659. §
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntetőeljárás szabályainak megsértése miatt is helye van [Be. 648. § b) pont]. [20] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A
(2)bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság joghatóság hiányában járt el. A joghatóság hiánya a büntetőeljárásban minden esetben az eljárás megszüntetését eredményezi [Be. 492. §
(2)bekezdés g) pont, 567. §
(2)bekezdés f) pont]. [21]
  1. A védő és a terhelt az általa megjelölt felülvizsgálati okot – a magyar büntetőbíróság joghatóságának a hiányát – arra alapította, hogy a terhelt a hivatkozott európai bírósági döntés értelmében az Európai Unió, azon belül a Magyar Köztársaság állampolgára, ezért Magyarország joghatóságát nem ismeri el. [22] A Btk. a II. Fejezetében szabályozza a magyar büntető joghatóságot, annak időbeli, személyi és területi vetületét. E szabályokból következően a magyar állampolgár terhelt által belföldön elkövetett bűncselekmény a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján fel sem veti a magyar bíróság joghatóságának hiányát (Bfv.II.965/2021/3.). A felülvizsgálati eljárásban is irányadó, a jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a magyar állampolgár terhelt a cselekményét Magyarország területén, helység1on követte el, és a joghatóság kérdését felvető egyéb külföldi elem sem azonosítható az ügyben. [23] Téves a felülvizsgálati indítványok azon hivatkozása, hogy az Európai Unió Bíróságának joghatósága az ügyben felmerülhet, az ugyanis egyes büntetőügyekre kiterjedő hatáskörrel nem rendelkezik. [24] Az Európai Unió tagállamai között, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és több területen a tagállamok jogszabályainak közelítésére irányuló intézkedéseket is magában foglal [az Európai Unió működéséről szóló szerződés (2012/C 326/01 szám) 67. cikk
(3)bekezdés]. A tagállamok tehát nem mondtak le a szuverenitás részét képező saját büntető hatalmukról, vagyis az egyes büntetőügyek tagállami bíróságok általi elbírálásáról. A tagállamok az önálló joghatóságukat maguk jelölik ki, amely egyben az alkalmazandó (nemzeti) jogot is meghatározza. Magyarországon, büntetőügyekben a joghatóságra vonatkozó szabályozást a már említett Btk.
  1. §-a tartalmazza. [25] Az Európai Unió kizárólagos (szabályozási) hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a vámunióra, a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítására, a monetáris politikára azon tagállamok tekintetében, amelyek pénzneme az euro, a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére a közös halászati politika keretében, valamint a közös kereskedelempolitikára terjed ki [
  2. cikk
(1)bekezdés a)-e) pont]. [26] Az Európai Unió Bíróságának hatáskörét az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés tartalmazza. A szerződések szerint az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását e szerződések értelmezése és alkalmazása során. Kúria 1.Bfv.577/2023/7-I 5 [27] Mivel az Európai Unió, illetve annak Bírósága büntetőeljárást nem folytat a tagállamok állampolgáraival szemben, ezért joghatósági összeütközés sem merülhet fel büntetőügyekben. [28] A felülvizsgálati indítvány által hivatkozott Simmenthal ügyben az Európai Unió Bírósága valóban kifejtette az európai unió jogának elsőbbségét, vagyis azt, hogy minden nemzeti bíróságnak kötelessége a hatáskörén belül teljes egészében alkalmazni a közösségi jogot, és védelmezni azokat a jogokat, amelyeket az az egyéneknek juttat, és adott esetben félretenni (set aside) a nemzeti jog bármely rendelkezését, amely ütközik a közösségi joggal, akár korábban, akár későbben keletkezett annál (Indokolás
  1. bekezdés). [29] Azonban – mivel a kifejtettek szerint a büntetőügyek elbírálására, büntetőügyekre vonatkozóan a joghatóság átvételére vagy megosztására európai uniós jogszabály nem született – e bírósági döntés alkalmazhatósága nem merül fel büntetőügyekben, így jelen ügyben sem. Emiatt előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére sincs alap. [30] A Kúria megjegyzi azt is, hogy az indítványozók által felhozott, dr. Gyulai Sándor Csaba magyar állampolgár által az Európai Parlamenthez benyújtott 0724/
  2. számú petíció tárgya a 93/13 uniós irányelv (a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv) állítólagos be nem tartása. A petíció tárgya tehát nem büntetőjogi tárgyú, a terhelttel szemben lefolytatott eljáráshoz, sem a terhére rótt cselekményhez semmilyen formában nem kötődik. Ettől függetlenül azt is megjegyzi a Kúria, hogy önmagában a petíció benyújtása az Európai Parlamenthez a folyamatban lévő büntetőeljárásra, a terhelt cselekményének büntetőjogi értékelésére nincs kihatással, ekként az indítványban hivatkozott okból nincs helye felülvizsgálatnak. [31]
  3. Mindkét felülvizsgálati indítvány a terhelt a bűnösségét azzal is vitatta, hogy a terhelt a bűncselekményt a „fizika törvényei szerint” nem követhette el, további indokolást azonban ehhez nem fűzött. [32] A bűnösség hiányára ugyan felülvizsgálat alapozható [Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont], azonban a felülvizsgálati indítványban ebben az esetben is kötelezően meg kell jelölni az indítvány okát, vagyis az indítványt meg kell indokolni [Be. 652. §
(1)bekezdés]. A terhelt és a védő ugyanakkor érdemben nem fejtette ki, hogy a terhelt bűnössége pontosan milyen ok miatt nem következhet a tényállásból. Ezért a felülvizsgálati indítvány ezen részében érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas. [33] Ezen túl, a Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [34] Azáltal, hogy a terhelt, illetve a védő indítványában – a tartalma szerint – az irányadó tényállás szerinti emberi magatartás fizikailag lehetséges voltát vitatta, lényegében eltérő tényállás megállapításának igényével lépett fel, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [35] 4. A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó további feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] sem észlelt. [36] IV. Mindezek alapján a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak találta, ezért a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [37] A Kúria az ügyben öttagú tanácsban járt el [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdés, a Kúria ügyelosztási rendje IV.
  1. pont]. Kúria 1.Bfv.577/2023/7-I 6 [38] A végzés elleni fellebbezés a Be.
  2. §
(4)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria – a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén – az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.