Kfv.45024/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában írt okból a Kúria a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.024/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Oláh Balázs Ügyvédi Iroda felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Oláh Balázs Máté ügyvéd Az alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) A per tárgya: egészségbiztosítási ellátás megtérítése tárgyában indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 9.K.700.664/2023/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2022. szeptember 14-én tettleg bántalmazta ... (a továbbiakban: sérült) a ... külterületén található hétvégi ingatlanban. Az aznap elvégzett CT vizsgálat szerint a sérült orrcsontján törés nyomait, a másnap keletkezett sebészeti lelet szerint a fül-orr-gége klinika a sérült orrcsonttörését friss elváltozásnak véleményezte. A sérült 2022. szeptember 15-ől Kúria III.Kfv.45.024/2024/2 2 november 13-ig táppénzes állományban volt, október 12. napjáig 4-es, majd 8-as keresőképtelenségi kóddal. [2] Az alperes 2023. május 16-án fizetési meghagyást bocsátott ki, amelyben az 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 68. §-a alapján 158.275 forint egészségbiztosítási ellátási költség és kamata megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat szerint a sérült sérüléseit a felperes okozta, így köteles a sérült által a bántalmazás miatt igénybe vett egészségügyi szolgáltatások megtérítésére. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében elsődlegesen a fizetési meghagyás megsemmisítését, másodlagosan annak megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a határozat összegszerűségét 19.725 forintra szállítsa le. A felperes hivatkozása szerint a rendőrkapitányság határozata azt tartalmazta az esettel összefüggésben, hogy a sérült 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett, nem okozott olyan sérülést vagy egészségromlást, amely megalapozta volna a sérült mintegy két hónapos táppénzes állományát, ok-okozati összefüggés nem állapítható meg a sérült orrcsonttörése és a felperes cselekménye között. Az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §

(1)bekezdését, 5. §

(1)bekezdését, 6. §

(1)bekezdését és 62. §

(1)bekezdését, valamint

1. §-át. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte határozatában foglalt indokai fenntartásával. A per során úgy nyilatkozott, hogy a balesettel csak a
2. szeptember
3. és október
4. közötti időszakra kifizetett táppénz függ össze, melyhez járulnak az egészségügyi költségek. A bíróság ítélete [5] A bíróság a keresetet részben találta megalapozottnak. Kiemelte, hogy a felperes a perben elismerte, hogy tettleg bántalmazta a sérültet. A perben az volt vitatott, hogy a bántalmazás és a sérült táppénzes állománya között mennyiben volt megállapítható az okokozati összefüggés. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes olyan sérülést okozott a sérültnek, amely a sérült
5. szeptember
6. és október
7. közötti táppénzes állományával valamint az igénybe vett egészségügyi szolgáltatással okozati összefüggésben állt, ezért a felperes az Ebtv.
8. §-a alapján köteles ezek megtérítésére. [6] A bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
10. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte azzal, hogy az alperes olyan összeget – és kamatait – tartalmazó fizetési meghagyás kibocsátására köteles, amely tekintetében a felperes felelőssége az általa okozott sérülés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások tekintetében fennáll. [7] A bíróság az eljárás felfüggesztését a felperessel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem tartotta szükségesnek. Kúria III.Kfv.45.024/2024/2 3 A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontját jelölte meg, és az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésként az Alaptörvény „Szabadság és felelősség” fejezetére, azon belül a XXVIII. cikk

(1)-

(2)bekezdéseire hivatkozott, amelyek rögzítik, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el; valamint hogy senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Felhívta az Európai Unió Alapjogi Chartájának „Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog” címet viselő 48. cikkének

(1)bekezdését is, amely az Alaptörvényhez hasonlóan fogalmazza meg az ártatlanság vélelmét. [10] A felperes előadta, hogy a közigazgatási per tárgyát az képezte, hogy a bántalmazás és a sérült táppénzes állománya között mennyiben volt megállapítható az ok-okozati összefüggés. A bántalmazással kapcsolatban büntetőeljárás indult, amely a közigazgatási per során is végig folyamatban volt. Annak eldöntése tehát, hogy valóban történt-e bántalmazás, és ha igen, azért a felperes milyen mértékben felelős, kizárólag a büntető bíróság jogosultsága. Addig, amíg nem nyer jogerősen elbírálást, hogy a sérült sérüléseit a felperes okozta, az ártatlanság vélelmének fentebb megfogalmazott elve alapján a felperesi felelősséget nem létezőnek kell tekinteni, arra nem alapítható hatósági döntés. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságoknak a jogszabályi rendelkezéseket mindig az alapvető alkotmányos elvekkel összhangban kell alkalmazniuk, az Alaptörvényben rögzített alapvető jogoknak akkor is érvényesülniük kell, ha konkrétan nem jelennek meg az eljárási kódexekben. Azzal, hogy a közigazgatási perben eljáró bíróság nem függesztette fel az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, figyelmen kívül hagyta a felperes ártatlanság vélelméhez fűződő alapvető jogát, miközben tényként kezelte fennálló felelősségét, és ezáltal részben elismerte az alperesi eljárás jogosságát, megsértve ezáltal az Alaptörvény I. cikkének

(1)bekezdését. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria III.Kfv.45.024/2024/2 4
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [15] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással kérte, mely esetben a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását [Kfv.VI.37.129/2024/2., Kfv.VI.37.119/2024/2.]. [16] A felperes a befogadási kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjának megjelölését ellátta ugyan indokolással, azonban abban az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésként az Alaptörvény I. cikk

(1)bekezdésére, XXVIII. cikk

(1)-

(2)bekezdésére,

1. cikkére, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának
2. cikk

(1)bekezdésére hivatkozott. Azt viszont nem mutatta be, hogy mi az összefüggés a jogerős ítélet okozta jogsérelem és a hivatkozott alapjogi rendelkezések között, ezáltal adós maradt annak kifejtésével, hogy a jogerős ítélet az ügy érdemére kihatóan mely jogszabály, mely rendelkezését és milyen okból sérti [Kfv.VI.35.014/2024/4.]. A felperes nem jelölt meg olyan eljárásjogi szabályt sem, amelynek megsértését az eljárás felfüggesztésének elmaradása körében állított, továbbá az ártatlanság vélelméhez fűződő alapvető jogának sérelmével összefüggésben sem mutatta be, hogy az miként eredményezett az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést. Kizárólag az Alaptörvény, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapelvek megsértésére való hivatkozás nem elegendő az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés valószínűsítéséhez, ezáltal a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés ad) alpontja szerinti befogadáshoz. Ahhoz szükséges lett volna annak kifejtése is, hogy az konkrétan miért lenne az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabálysértésként értékelendő. Kúria III.Kfv.45.024/2024/2 5 [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában írt okból a Kúria a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége (Kfv.VII.37.067/2024). A felperes által a befogadás érdekében említett eljárási szabálytalanság ügy érdemére kiható jellege a felülvizsgálati eljárás eredményeként bizonyosan nem lenne megállapítható, mivel a per tárgya nem a felperes magatartásának büntetőjogi megítélése, hanem kizárólag az általa elkövetett cselekmény és a sérült sérülései, illetve a sérülések kapcsán felmerült egészségügyi ellátások költségei közötti ok-okozati összefüggés, az alapján pedig a fizetési meghagyás szabályszerűségének vizsgálata. A Kúria több döntésében kifejtette a büntető ügyben meghozott jogerős ítélet csak annyiban köti az eljáró bíróságot, hogy annak a bűnösség kérdésében elfoglalt állásponttól nem térhet el és nem állapíthatja meg azzal ellentétesen, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. A bűnösség kérdésére is kiható ellentétes ténymegállapítást nem tehet, de a kártérítési kötelezettség megállapítása körében a büntető ítélettől eltérően mérlegelhet. [18] A fentebb hivatkozottak szerint a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ennek az indoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság okának fennállását törvényi kötelezettsége ellenére nem indokolta, csupán az Alaptörvény, illetve az Alapjogi Charta rendelkezéseire hivatkozott azzal, hogy az ezekben rögzített ártatlanság vélelméhez fűződő alapvető joga sérült. Indokolás hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján nem volt mód. [19] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem álltak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában írt okból a Kúria a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [22] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. március
3. Kúria III.Kfv.45.024/2024/2 6 Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő