← Magyarország

Kfv.38053/2021/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem sért jogszabályt az elsőfokú ingatlanügyi hatóság, amikor az okirattárában fellelhető szerződést az ingatlan-nyilvántartási kérelem elbírálásakor felhasználja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.053/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró A felperesek: név cím1) I. rendű név1 cím2) II. rendű A felperesek képviselője: Lotz és Társa Ügyvédi Iroda cím3, ügyintéző ügyvéd: dr. Kaszai Viktória) Az alperes: ... Főváros Kormányhivatala cím4 Az alperes képviselője: Dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: név2 cím5 Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: dr. Mihály Katalin Ügyvédi Iroda cím6, ügyintéző ügyvéd: dr. Mihály Katalin) A II. rendű alperesi érdekelt: név3 cím7 A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Moskola Csaba ügyvéd cím8 A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek
  2. szám alatt Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 2 Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Törvényszék
  3. január 14-én hozott 47.K.706.732/2020/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 47.K.706.732/2020/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és II. rendű felperest, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az I. rendű alperesi érdekeltnek 101.600.- (százegyezer-hatszáz) forint, a II. rendű alperesi érdekeltnek 60.000.- (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű és II. rendű felperest, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes tulajdonát képezték a ...i .... és .... helyrajzi számú, míg a II. rendű felperesét a ...i ... helyrajzi számú ingatlanok. [2] A II. rendű alperesi érdekelt jogelődje (a továbbiakban: II. rendű érdekelt) az I. rendű felperessel
  6. december 1-jén, a II. rendű felperessel
  7. február 20-án a fenti ingatlanokra külön-külön szerződésekben opciós megállapodást kötött, amelyek alapján a vételi jog az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzésre került. Az opciós megállapodások tartalmazták, hogy a vételi jog gyakorlására a II. rendű érdekelt a felperes hozzájárulása nélkül is jogosult maga helyett más gazdálkodó szervezetet vagy ha jogszabály lehetővé teszi, más harmadik személyt állítani. [3] A
  8. november 25-én kelt megállapodásukban a II. rendű érdekelt az I. rendű alperesi érdekeltet (a továbbiakban: I. rendű érdekelt) a perbeli ingatlanok tekintetében a vételi jog gyakorlására kijelölte. A szerződő felek az okiratokban meghatalmazták Dr.U.K. ügyvédet, hogy a vételi jog esetleges gyakorlása esetén eljárjon a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése érdekében és képviselje őket. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 3 [4]
  9. november 25-én születtek az I. rendű érdekelt azon nyilatkozatai, amelyekben rögzítést nyert, hogy a vételi jogot gyakorolni kívánja. Dr.U.K. ügyvéd
  10. november 26-án az elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz a vételi jog gyakorlására és a vételi jog gyakorlásának kijelölésére vonatkozó iratok csatolásával a tulajdonjog bejegyzése és vételi jog törlése iránti kérelmet nyújtott be a perbeli ingatlanokra vonatkozóan. [5] Az I. rendű érdekelt
  11. december 14-én becsatolta az elsőfokú hatóság felé a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatoknak a felperesek részére történő kézbesítését igazoló tértivevények másolatát és azok közjegyzővel hitelesített példányát. A tértivevények szerint a küldemények „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a feladóhoz. [6] Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a
  12. március 18-án hozott végzésével felfüggesztette eljárását, mert a felperesek igazolták, hogy a Fővárosi Bíróság előtt pert indítottak a vételi jog gyakorlásának érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítása iránt. [7] A Fővárosi Törvényszék a 7.G.41.044/2011/
  13. számú ítéletében több alperes számadási kötelezettségét megállapította, ugyanakkor ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította, a marasztalásra irányuló keresetek vonatkozásában a pert megszüntette. Egyebek mellett megállapította, hogy többek között jelen per I. rendű érdekeltje kijelöléssel megszerezte az opciós jog gyakorlásának jogát. [8] A Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.703/2019/10/II. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítélete nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseket részben megváltoztatta oly módon, hogy mellőzte meghatározott alperesek számadási kötelezettségének megállapítását és döntött a perköltségről. [9] Az alperes a
  14. április 9-én kelt 315305/1/
  15. ügyiratszámú határozatával döntött a perbeli ingatlanok tekintetében az eljárás felfüggesztésének ténye törléséről, az I. rendű érdekelt tulajdonjogának vétel jogcímén történő bejegyzéséről, továbbá a II. rendű érdekelt vételi jogának törléséről. [10] Az indokolásban rögzítette, a felfüggesztés alapját képező bírósági eljárás jogerősen befejeződött, ezért a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárás folytatható. Az alperes a rendelkezésére álló okiratok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint járt el. [11] A Kúria a
  16. május 21-én hozott Pfv.V.20.352/2020/
  17. számú ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.703/2019/10/II. számú ítéletének felülvizsgálattal nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálatot támadó részében több kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a pert e körben megszüntette. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indokolásban többek között kiemelte, hogy a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a polgári per I. rendű alperese a
  18. november 25-i, az engedményezéstől és a vételi jog gyakorlására kijelölésekről szóló levelében a vételi joggal biztosított kölcsönszerződéseket, azok keltezési dátumait, szerződésszámai feltüntetésével egyértelműen megjelölte. A vételi jog gyakorlására kijelölés a felperesek által nyilvánvalóan ismert opciós szerződéseken alapult, amelyek az opciós vételárat valamennyi ingatlan tekintetében összegszerűen tartalmazták. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 4 A kereseti kérelem [12] A felperesek eljárási- és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással keresetet nyújtottak be az alperes határozatával szemben. Az elsőfokú ítélet [13] A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. [14] Kiemelte, hogy a következetes kúriai gyakorlat szerint az ingatlan-nyilvántartási hatóság regisztratív szerv, nem tartozik a hatáskörébe annak eldöntése, hogy a perbeli vételi jog érvényesen fennállt-e, a vételi ajánlat jogszerű volt-e, az opciós jog jogosultja jogszerűen gyakorolta-e jogát vagy sem. [15] Az elsőfokú bíróság tényként rögzítette, hogy a perbeli ingatlanokra vonatkozó opciós megállapodások az alperes nyilvántartásában szerepeltek, azok az ingatlannyilvántartásról szóló
  19. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  20. §-ában meghatározott okirattár részét képezték. Az alperesi határozat tartalmazza az opciós megállapodásokra vonatkozó utalást, így nem foghat helyt az a felperesi érvelés, hogy az alperes döntésénél az opciós megállapodások ne álltak volna rendelkezésre. Nincs olyan jogszabályi tiltás, hogy az alperesnél korábban meglévő és az okirattárban nyilvántartásba vett okiratot egy újabb kérelem előterjesztésekor az alperes ne lenne jogosult felhasználni. Nincs jelentősége annak a ténynek, hogy miként került az alperesi okirattárból az opciós szerződés a per tárgyát képező eljárás iratanyagába, így a törvényszék mellőzte az erre vonatkozó felperesi szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt. [16] A törvényszék szerint az I. rendű érdekeltet nem terhelte olyan kötelezettség, hogy csatolja az opciós megállapodásokat. Ebben a körben hivatkozott az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/
  21. (XII.29.) FVM. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
  22. §

(4)bekezdésére. [17] Az Inytv. 51. §
(1)bekezdése szerinti elutasításnak nem lehet oka az, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat kézbesítését igazoló tértivevény nem a kérelemhez került becsatolásra, hanem azt később pótolta az I. rendű érdekelt. [18] A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.IV.37.172/2007/
  1. számú ítéletében nem követelte meg a tértivevények kérelemhez történő csatolását, hanem elengedőnek tartotta hogy a vételi nyilatkozat a földhivatali eljárás megindulását követően kerül kézbesítésre. A törvényszék a tértivevény csatolását pótolható hiányosságnak tekintette, amelynek az I. rendű érdekelt eleget tett. Az önkéntes hiánypótlást jogszabály nem zárja ki, az Inytv.
  2. §
(1)bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy a hiánypótlás csak a hatóság felhívására teljesíthető. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 5 [19] Az opciós megállapodások 8. pontja megadta a bejegyzési engedélyt, így az Inytv. 39. §
(3)bekezdés f) pontja szerinti elutasítási ok nem áll fenn. A KGD 2003.
  1. számú döntésnek megfelelően a hatóság nem jogosult a perbeli szerződést érintően a felek szerződéses akaratának tartalmi vizsgálatára. A jogosult által adott bejegyzési engedélynek önmagában alkalmasnak kell lennie a bejegyzésre. Az elsőfokú bíróság az opciós szerződés
  2. pontjában megadott engedélyt a fentiek szerint megfelelőnek tekintette, így a tulajdonjog bejegyzésének nem állt fenn törvényes akadálya. Az opciós jog gyakorlásának kérdéséről szóló megállapodás egyértelműen tartalmazza, hogy a II. rendű érdekelt helyett az I. rendű érdekelt gyakorolja az opciós jogot. A kijelölést az opciós szerződés
  3. pontja lehetővé tette. [20] Az Inytv-nek a kérelem benyújtásakor hatályos
  4. §
(3)bekezdése kötelezően előírta a jogi személyek esetén az aláírási címpéldány kérelemhez történő csatolását. Az I. rendű érdekelt a kérelemhez aláírási címpéldányt nem, csak az ügyvezetőjének aláírásmintáját mellékelte, vagyis nem megfelelő dokumentumot csatolt. Ugyanakkor az eljárás felfüggesztése alatt az Inytv. 37. §
(3)bekezdés módosult és annak b) pontja értelmében lehetővé vált az aláírásminta csatolása is. Ezért az időközbeni jogszabályváltozás miatt az I. rendű érdekelt kérelme nem tekinthető hiányosnak. [21] A „Nyilatkozat vételi jog érvényesítésére” megnevezésű iraton az I. rendű érdekelt érvényes ügyvédi meghatalmazást adott Dr.U.K. ügyvédnek a földhivatali kérelem benyújtására és a földhivatal előtti, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás vitelére. Az okiratot az ügyvéd
  1. november 25-én ellenjegyezte, és ez
  2. december 14-én az alpereshez benyújtásra került. [22] A már hivatkozott legfelsőbb bírósági eseti döntés egyértelműen kimondta, hogy nem idő előtti a bejegyzési kérelem, ha a vételi nyilatkozatot a földhivatali eljárás alatt kézbesítették. Az értesítés postára adása
  3. november 25-én megtörtént. Ezt követően az I. rendű érdekelt a bejegyzés iránti kérelmét előterjesztette az alperesnél. A kérelem szabályszerűen került benyújtásra és ranghely alapítására alkalmas volt. Így a kérelem időelőttiségére vonatkozó felperesi okfejtés nem jogszerű. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [23] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak a határozatokra is kiterjedő – a keresetben is megjelölt keretek közötti – részleges megsemmisítése és a perbeli ingatlanok tulajdoni lapjairól az I. rendű érdekelt tulajdonjogának törlése iránt. Másodlagosan kérték a határozatok és az ítélet részleges megsemmisítése mellett az érintett ingatlanok tekintetében a tulajdonjog bejegyzési kérelmek elutasítását. Harmadlagos kérelmükben a felperesek a határozatok és az ítélet részleges hatályon kívül helyezése mellett indítványozták, hogy a Kúria utasítsa az elsőfokú hatóságot a tulajdonjog bejegyzési eljárások tekintetében új eljárásra. A felperesek negyedlegesen kérték, hogy a Kúria a jogerős ítéletet úgy változtassa meg, hogy az alperesi határozatot részlegesen semmisítse meg és e körben az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására, amelynek végén a Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 6 tulajdonjog bejegyzési kérelmeket utasítsa el. A felülvizsgálati kérelem nem terjed ki a tulajdoni lap III. részére elrendelt be - illetve feljegyzett jogok törlését érintő rendelkezésekre. [24] A felperesek álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  5. §
(3), 116. §
(2), 117. §
(2),
(3)bekezdéseit; az Inytv.
  1. §,
  2. §-át,
  3. §
(6)bekezdését, 29., 32.,
  1. §-át,
  2. §
(3)bekezdés f) pontját, 39. §
(4)bekezdés d) pontját, 47.,
  1. és
  2. §-ait. Sérti továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1),
(2), 8. §
(1), 36. §
(2), 60. §
(1)és
(2)bekezdését, valamint a 3/
  1. számú KPJE határozatot (a továbbiakban: KPJE határozat). [25] A felperesek kérték az érdemi felülvizsgálat indokolásaként figyelembe venni a kereseteik teljes indokolását. [26] Kifejtették, az opciós szerződéseket az I. rendű érdekelt a tulajdonjog bejegyzési kérelemhez nem csatolta, az alperes úgy hozta meg határozatait, hogy nem ellenőrizte a benyújtott iratok felek akaratának való megfelelőségét, a felek személyét, jogosultságait és nem állt rendelkezésre bejegyzési engedély. Az opciós szerződések valahol és valamikor mégis „belekeveredtek az alapügy irataiba”, ezért ítéletében a törvényszék csupán azt a tényt rögzítette, hogy azok az alperes okirattárában rendelkezésre álltak és csak valószínűsítette azt, hogy azokat a hatóság a kérelmek elbírálásánál hivatalból felhasználta. [27] Az ingatlanügyi hatóságnak vizsgálnia kellett volna az I. rendű érdekelt „kérelmezési jogosultságát”. Az opciós szerződések
  2. pontja alapján a felperesek valóban hozzájárultak ahhoz, hogy az eredeti opciós jogosult maga helyett mást jelöljön ki a vételi jog gyakorlására, de ezt adat hiányában a hatóság csak akkor tudhatta, ha az eljárás iratai között már ott voltak az opciós szerződések. Azonban ez a korábban kifejtettek szerint nem így történt. [28] A harmadik személy kijelölésekor az eredeti jogosultnak értesíteni kellett volna a kötelezettet, vagyis az érintett felperest, hogy maga helyett mást jelölt ki a vételi jog gyakorlására. Az értesítés, illetve az érintett felperesnek való megküldés igazolása a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemből hiányzott, amely hiányosságot nem pótolták. Az értesítésnek a hivatkozott KPJE határozatban foglaltak szerint is kiemelt jelentősége van. A kijelölésről szóló megállapodások a felperesek értesítésének igazolása hiányában az I. rendű érdekelt kérelmezői jogosultságát önmagukban nem igazolják. Az alapvető okiratok hiánya miatt az alperesnek az Inytv.
  3. §
(4)bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania a kérelmeket. [29] Az opciós szerződésekben szerepel a II. rendű érdekelt javára szóló bejegyzési engedély, de ezt nem lehet kiterjeszteni az I. rendű érdekeltre. Emellett a korábban írtaknak megfelelően az opciós szerződések nem álltak rendelkezésre a bejegyzés időpontjában. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hivatalból nem lehet pótolni a hiányzó okiratot, a hatóság nem keresgélhet a saját irattárában fellelhető iratok között annak érdekében, hogy a hiányos kérelemnek helyt adhasson. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 7 [30] Az opciós szerződésekbe foglalt bejegyzési engedély kiterjeszthetősége anyagi jogi kérdés, ebben az ingatlanügyi hatóság és a közigazgatási bíróság nem foglalhatott volna állást. Ezt meghaladóan a bejegyzési engedély utódlása nem következett be automatikusan a vételi jogot gyakorló I. rendű érdekelt javára. A fentieket támasztja alá a hivatkozott KPJE határozat. [31] A tulajdonjog bejegyzési kérelmekhez csatolt ügyvédi aláírásminta körében a felperesek kiemelték, hogy az 2015. május 2-ig az ingatlan-nyilvántartásban nem volt elégséges és az ügyvezető képviseleti jogának igazolására csak közjegyző által készített aláírási címpéldányt lehetett felhasználni az Inytv. 37. §
(3)bekezdésének megfelelően. Így hiányzott a gazdálkodó szervezet tulajdonjogának bejegyzéséhez kötelezően előírt okirat. Továbbá a hatósághoz becsatolt aláírási címpéldány helyett benyújtott aláírásminta a szükséges alakiságokat is nélkülözi, azaz hiányzik róla az ügyvéd szárazbélyegzője, ami alakilag nyilvánvalóan érvénytelen okiratot eredményez. Az alperes érzékelve az aláírásminta hiányosságait a felfüggesztést követően 2020-ban aláírási címpéldányt kért be az opciós jog eredeti jogosultjának képviselőjétől, R.A. aki a tulajdonjog bejegyzési eljárásnak eleve nem is volt részese, de az új opciós jogosult ügyvezetőjétől nem állt rendelkezésre sem aláírási címpéldány, sem aláírásminta. [32] A tulajdonjog bejegyzési kérelmet benyújtó Dr.U.K. ügyvéd a meghatalmazását elfogadó nyilatkozatot nem tett, külön okiratba foglalt meghatalmazást nem csatolt, így az eljárásra nem volt érvényes meghatalmazása. [33] A polgári perben a bíróság a tulajdonjog megszerzésének időpontját 2009. december 9-ében határozta meg, így a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtása idő előtti volt. [34] A felperesek szerint az ügyben három hivatásos bíróból álló tanácsnak kellett volna eljárnia a Kp. 8. §
(1)bekezdésére figyelemmel. Ennek hiányában az ügy bonyolultsága is megalapozhatta volna a három bíróból álló tanács eljárását, mint ahogy egy másik hasonló ügyben történt. [35] A felperesek sérelmezték, hogy a törvényszék a Kp. 36. §
(2)bekezdése szerint előterjesztett kifogásaikra nem vagy csak részlegesen reagált. [36] Az I. rendű és a II. rendű érdekelt külön-külön előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozták. Döntés a befogadásról [37] A Kúria a Kfv.III.37.337/2021/
  1. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 8 Eljárás a szabálytalansági kifogás körében [38] A Kúria a Kfv.III.37.337/2021/
  2. számú végzésében az ügy iratait visszaküldte a Fővárosi Törvényszéknek az eljárás szabálytalansága miatt benyújtott kifogás elbírálásához szükséges intézkedések megtétele végett. Előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy a felperesek által előterjesztett eljárás szabálytalansága miatti kifogást bírálja el, majd ezt követően az iratokat ismételten terjessze fel a Kúriára. [39] A Kúria a Kfv.III. 37.337/2021/
  3. számú végzésében a felülvizsgálati eljárást a felperesek által
  4. sorszám alatt előterjesztett eljárás szabálytalansága miatti kifogás elbírálásáig felfüggesztette. [40] A Fővárosi Törvényszék a 47.K.706.732/2020/
  5. számú végzésében a
  6. sorszám alatt előterjesztett felperesi eljárás szabálytalansága elleni kifogást elutasította. [41] A törvényszék döntésére figyelemmel a Kúria eljárását Kfv.III.38.053/
  7. szám alatt folytatta. [42] A felperesek
  8. alszámon a Kúria eljárásával szemben szabálytalanság elleni kifogást terjesztettek elő, amelyet a Kúria a Kfv.III.38.053/2021/
  9. számú végzésében elutasított, azzal hogy döntését a felülvizsgálati eljárást befejező határozatában indokolja meg. A Kúria döntése és jogi indokai [43] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [44] A Kp.
  10. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [45] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le. A felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletben foglaltakkal egyetért, a felülvizsgálati kérelmet elbírálva az alábbiakat fejti ki. [46] Jelen per II. rendű felperese és az alperes előtt folyamatban volt közigazgatási perben a Kúria Kfv.III.37.357/2021/
  1. szám alatt hozott ítéletet, amelyben hatályában fenntartotta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 9 [47] A Kúria rámutat, hogy a fenti ítélettel elbírált per és jelen per között a Kúria Jpe.I.60.002/2021/
  2. számú – jogegységi panasz eljárás eredményeként hozott – határozata [20] bekezdésének megfelelően ügyazonosság áll fenn, mert az alkalmazott anyagi jogszabályok egyezőek, a jogértelmezés szempontjából releváns tények azonosak, továbbá a közigazgatási perben a hatósági, a kereseti és a felülvizsgálati kérelem ténybeli és jogi azonosságot befolyásoló elemei túlnyomórészt megegyeznek. [48] A Kúria K.III. tanácsa nem kíván eltérni a Kúria Kfv.III.37.357/2021/
  3. számú ítéletben foglaltaktól. [49] A Kp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre való hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [50] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a Kp. 115. §
(1)bekezdéséből is következően a felülvizsgálati eljárás kereteit a felülvizsgálati kérelem határozza meg, a Kúria – főszabály szerint – a felülvizsgálati kérelemben foglaltakról dönthet, az abban írtakat kell vizsgálnia. A felülvizsgálati eljárásban elbírálandó jogszabálysértéseket a felülvizsgálati kérelemnek kell tartalmaznia, ezért a felperesek visszautalása a kereset indokolására nem vehető figyelembe, a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekről dönthet. [51] A Kp. 8. §
(1)bekezdése szerint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A 8. §
(3)bekezdés e) pont utolsó fordulata kimondja, egyesbíró jár el elsőfokon a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos perben. A 8. §
(4)bekezdése értelmében, ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró
(3)bekezdés szerinti perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. [52] A perbeli jogvita a felek és az érdekeltek által sem vitatottan ingatlannyilvántartási ügyben indult. Az ingatlan-nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül, így az ingatlan-nyilvántartási ügyekben a Kp. 8. §
(1)bekezdésében írt általános szabályokhoz képest a 8. §
(3)bekezdés e) pontjában foglalt kivételnek megfelelően elsőfokon egyesbíró jár el. [53] Az egyesbíró mérlegelési jogkörébe tartozik az, hogy a Kp. 8. §
(4)bekezdését alkalmazva az ügyet tanács elé utalja. Az elsőfokú bírói döntés a felülvizsgálati bíróság által nem felülbírálható. A fentiekre tekintettel a törvényszék nem sértette meg a Kp. 8. §
(1)bekezdését, 8. §
(3)bekezdés e) pontját és 8. §
(4)bekezdését, amikor egyebíróként járt el. [54] A Kúria a továbbiakban a felperesek által a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogi jogszabálysértéseket vizsgálta és döntött azokról. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 10 [55] A Kúria a korábban hivatkozott Pfv.V.20.352/2020/12. számú ítéletében az Inytv. 62. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti elsődleges és másodlagos keresetek tekintetében a másodfokú polgári bírósági ítéletet ebben a keretben és az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Ebből következően az elsődleges és másodlagos kereseteken belül jelen per I. rendű érdekeltjével szemben a felperesek által előterjesztett törlési igény jogerős elbírálására nem került sor (ítélet [108], [109] pontjai). [56] A Kúria a fenti ítéletében ugyanakkor a jelen közigazgatási perre is kiható megállapításokat tett. [57] Az ítélet [124] pontjában rögzítette, hogy a vételár meghatározottságát a másodfokú bíróság mindenben helytállóan állapította meg, amint arra is helyesen mutatott rá, hogy a vételi jog eredeti jogosultjának a kiértesítése a kijelölésekről nem bír jelentőséggel. A kijelölések hatályosulásához a felperesek tudomásszerzésére nem volt szükség. [58] A kúriai ítélet [127] pontja szerint az opciós jog gyakorlásáról szóló értesítés „nem kereste” jelzéssel történt visszaküldésének jelentőségével, a tudomásszerzés 2009. december 10-i időpontban történt megállapításával összefüggésben a másodfokú bíróság által kifejtett indokolással a Kúria mindenben egyetért, ahhoz csupán hozzáfűzi a következőket. A szerződő feleket a szerződés teljesítése körében általános együttműködési kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a felpereseket a kölcsönszerződés adósaiként az ellenszolgáltatás teljesítése körében a kölcsönszerződések biztosítékaiként kikötött vételi jog érvényesülése során is nyilvánvalóan terhelte. A felperesek e kötelezettségével nem egyeztethető össze az a magatartás, amellyel a másik szerződő fél jogszerű szerződéses nyilatkozata hatályosulásának meghiúsítására törekedtek. [59] A [129] pontban a Kúria többek között kiemelte, hogy a vételi (opciós) jogra a régi Ptk. 375. §
(4)bekezdése utaló szabálya folytán a visszavásárlási jog szabályait, míg a visszavásárlási jogra a régi Ptk. 374. §
(5)bekezdése ugyancsak utaló rendelkezése folytán az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A régi Ptk. 373. §
(2)bekezdésének első mondatára figyelemmel, amennyiben az adásvétel tárgya ingatlan, az elővásárlásra jogosultnak – az adott ügyben tehát a vételi jog jogosultjának – írásban kell közölnie az elfogadó nyilatkozatát az eladóval ahhoz, hogy az adásvételi szerződés érvényesen létrejöjjön. [60] A felülvizsgálati bíróság osztja az elsőfokú ítélet [14] pontjában írtakat, amely szerint a következetes kúriai joggyakorlatnak megfelelően az ingatlan-nyilvántartási szerv regisztratív hatóság, nem tartozik a hatáskörébe annak eldöntése, hogy a perbeli vételi jog érvényesen fennállt-e, a vételi ajánlat közlése jogszerű volt-e, az opciós jog jogosultja jogszerűen gyakorolta-e jogát, vagy sem. Szigorúan az Inytv-ben és a Vhr-ben előírt tartalmi és formai követelmények alapján köteles a hatóság vizsgálni a bejegyzésre irányuló kérelmeket. [61] Az Inytv. 26. §
(6)bekezdése alapján a kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 11 okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. A
  1. § értelmében jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést, megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. [62] Az I. rendű érdekelt bejegyzési kérelméhez csatolta a
  2. november 25-én kelt „Megállapodás opciós megállapodásból eredő vételi jog gyakorlásának kijelölésére” és az ugyanaznap kelt „Nyilatkozat vételi jog érvényesítésére” megnevezésű okiratokat mindhárom érintett ingatlanra vonatkozóan. Ugyanakkor az opciós megállapodásokat az I. rendű érdekelt kérelméhez nem mellékelte, azokat az elsőfokú hatóság az okirattárból szerezte be. [63] A perbeli ingatlanok tulajdoni lapjaira a II. rendű érdekelt vételi joga bejegyzésre került, így az Inytv.
  3. §-ában szabályozott okirattárnak tartalmaznia kellett a vételi jog bejegyzésének alapjául szolgáló szerződést, vagyis ingatlanonként az opciós megállapodást. A Kúria megítélése szerint nem sértett jogszabályt az elsőfokú hatóság akkor, amikor az okirattárból szerezte be a kérelemhez nem csatolt opciós megállapodásokat. A fentiekkel ellentétes felperesi érvelés nem jogszerű, jogszabályhellyel nem alátámasztott. [64] A Vhr.
  4. §
(4)bekezdése kimondja, a vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. Az Inytv. 51. §
(1)bekezdése szerint el kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi és alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható. [65] Az I. rendű érdekelt a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat közlését igazoló tértivevényeket a bejegyzési kérelméhez nem csatolta, azokat önkéntes hiánypótlás keretében 2009. december 14-én nyújtotta be a hatósághoz. [66] A Kúria hangsúlyozza, a bejegyzési kérelem elutasítására az Inytv. 51. §
(1)bekezdésére alapítottan akkor kerülhet sor, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnál merült fel olyan tartalmi vagy alaki hiányosság, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. A vételi jog gyakorlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozat megküldését igazoló tértivevény utólagos csatolása nem ad lehetőség a bejegyzési kérelem elutasítására. A tértivevény utólagos, a határozat meghozatala előtti önkéntes hiánypótlás keretében történő benyújtása jogszerű, ezt igazolja a törvényszék által helyesen hivatkozott Kfv.IV.37.172/2007/
  1. számú legfelsőbb bírósági ítélet
  2. oldal utolsó bekezdése is. [67] Az opciós szerződések
  3. pontja rögzíti, hogy a vételi jog (opció) gyakorlására a Vevő az Eladó hozzájárulása nélkül is jogosult maga helyett más gazdálkodó szervezetet, vagy ha a jogszabály lehetővé teszi, más harmadik személyt állítani. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 12 [68] A felülvizsgálati bíróság szerint a korábban írtaknak megfelelően az opciós szerződéseket az elsőfokú ingatlanügyi hatóság jogszerűen szerezte be az okirattárából, ezért nem foghat helyt az a felperesi okfejtés, hogy nem igazolt az I. rendű érdekelt „kérelmezői jogosultsága”. [69] A Kúria a Pfv.V.20.352/2020/
  4. számú ítéletében – a polgári per felperesének harmadlagos felülvizsgálati kérelmét elbírálva – a [124] pontban megállapította, a másodfokú bíróság egyebek mellett helyesen mutatott rá arra, hogy a kijelölések hatályosulásához a felperesek tudomásszerzésére nem volt szükség. [70] A Kúria jelen közigazgatási ügyben eljáró tanácsa nem térhet el a Kúria polgári tanácsa fenti ítéletében foglaltaktól, de nem is kíván eltérni. [71] Az I. rendű érdekelt és a II. rendű érdekelt
  5. november 25-én kötötték meg a vételi jog gyakorlására történő kijelölésre vonatkozó megállapodásokat. Ugyanaznap születtek az I. rendű érdekelt vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozatai. Az I. rendű érdekelt megbízásából Dr.U.K.
  6. november 26-án nyújtotta be a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmeket a fenti iratok csatolásával. A vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazó postai küldemények az I. rendű érdekelthez
  7. december 10-én érkeztek vissza a felperesektől „nem kereste” jelzéssel. A postai küldemények postára adása
  8. november 25-én történt. [72] A Legfelsőbb Bíróság a korábban hivatkozott Kfv.IV.37.172/2007/
  9. számú ítéletében kimondta, nem idő előtti a bejegyzési kérelem, ha a vételi nyilatkozatot a földhivatali eljárás alatt kézbesítették. [73] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa nem kíván eltérni a fenti legfelsőbb bírósági ítéletben foglaltaktól, azt irányadónak tartja. Az I. rendű érdekelt a vételi nyilatkozatokat tartalmazó postai küldeményeket a bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően megküldte a felpereseknek, azok az elsőfokú határozat meghozatalát megelőzően „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza, a tértivevények a hatóság felé csatolásra kerültek. A bejegyzési kérelem benyújtása a fenti tényállás mentén nem volt idő előtti. [74] Az opciós szerződések
  10. pontja szerint az Eladó a jelen megállapodás aláírásával visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a Vevő jelen megállapodás szerinti vételi jogának gyakorlása esetén az Ingatlan tulajdonjoga – az Eladó minden további nyilatkozata és hozzájárulása nélkül – a Vevő javára az
  11. pont szerinti nyilatkozat kézhezvételét követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. [75] Az Inytv. korábban hivatkozott
  12. §-ára tekintettel jogok bejegyzéséhez egyebek mellett szükséges a bejegyzési engedély, amelyet a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhat. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 13 [76] Az opciós szerződések
  13. pontjában a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a vételi jog gyakorlására a II. rendű érdekelt a felperesek hozzájárulása nélkül is jogosult maga helyett más gazdálkodó szervezetet állítani. [77] A Kúria véleménye szerint az opciós szerződések
  14. és
  15. pontjának együttes értelmezéséből egyértelmű, hogy a
  16. pontban megadott bejegyzési engedély kiterjed a
  17. pontra hivatkozással vételi jogot szerző új jogosultra, vagyis az I. rendű érdekeltre is. [78] A KPJE határozat rendelkező részében kimondja, hogy az elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba csak akkor jegyezhető be, ha az eladó az elővásárlásra jogosult javára a bejegyzést megengedő nyilatkozatot (bejegyzési engedélyt) megadja. [79] A régi Ptk.
  18. §
(4)bekezdése alapján egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A 374. §
(5)bekezdése szerint egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni. [80] A Kúria véleménye az, hogy a KPJE határozat jelen perrel érintett közigazgatási jogviszonyokra az alábbiak miatt nem alkalmazható. [81] A régi Ptk. 375. §
(1)bekezdése értelmében, ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opciót) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. [82] Az elővásárlásra irányadó KPJE határozat a vételi jog bejegyezhetősége tekintetében akkor alkalmazható, ha a régi Ptk. 375. §
(1)–
(3)bekezdései nem tartalmaznak e körben speciális rendelkezést. Ugyanakkor a régi Ptk. 375. §
(1)bekezdéséből levezethető, hogy a vételi jog gyakorlása során az eladóval – jelen esetben a felperesekkel – vételi jogot alapító szerződést kötő személy szerzi meg a dolog tulajdonjogát a vételi jog érvényesítése esetén, vagyis nem egy a szerződésen kívülálló harmadik személy, mint az elővásárlási jog gyakorlásakor. [83] Az opciós szerződések
  1. pontjában felhatalmazást kapott a II. rendű érdekelt arra, hogy a felperesek hozzájárulása nélkül maga helyett más gazdálkodó szervezetet állítson a vételi jog gyakorlására. A Kúria szerint ebből következően a
  2. pont szerinti bejegyzési engedély nem csak a II. rendű érdekeltre vonatkozik, hanem a vételi jog gyakorlására általa kijelölt személyre, szervezetre is, amely jelen esetben az I. rendű érdekelt. Az ezzel ellentétes jogértelmezés ellentétes lenne az opciós szerződéseket megkötő személyek – mások mellett a felperesek – akaratával is. [84] A Kúria megítélése szerint az I. rendű érdekelt tulajdonjogának bejegyzése nem a bejegyzési engedély felperesek által állított „kiterjesztésének” eredménye, hanem annak következménye, hogy az I. rendű érdekelt a felperesek szerződéses akaratának megfelelően – a felperesek hozzájárulása nélkül – kijelölésre került a II. rendű érdekelttel kötött megállapodás alapján a vételi jog gyakorlására. Így a felperesi bejegyzési engedély nemcsak az opciós szerződések megkötésével vételi joghoz jutó II. rendű érdekeltre vonatkozik, hanem Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 14 a vételi jog gyakorlásának kijelölése esetén a kijelölt szervezetre, vagyis jelen esetben az I. rendű érdekeltre is. A felperesek álláspontjával szemben az I. rendű érdekeltet jogosító bejegyzési engedély meglétéről az ingatlanügyi hatóságnak és – a felperesek keresete folytán – a közigazgatási bíróságnak is állást kellett foglalnia, mert a bejegyzési engedély megléte, vagy hiánya döntő kérdés a kérelem teljesíthetősége körében. Erről az ingatlanügyi hatóság és az elsőfokon eljárt közigazgatási bíróság is hatáskörében határozott. [85] A fentiekben írtakra tekintettel az I. rendű érdekelt rendelkezett a felperesek bejegyzési engedélyével, ezért az ingatlanügyi hatóság nem alkalmazhatta az Inytv.
  3. §
(3)bekezdés f) pontja szerinti elutasítást. [86] A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok – részben az I. rendű érdekelt által történt csatolással, másrészben az elsőfokú hatóság irattárából történő kiemeléssel – az elsőfokú hatóság rendelkezésére álltak, így nem volt indok az Inytv. 39. §
(3)bekezdés d) pontjában írt elutasító döntés meghozatalára. [87] A bejegyzési kérelmet az I. rendű érdekelt mint jogosult nyújtotta be a hatósághoz, erre figyelemmel nem foghat helyt az Inytv. 39. §
(4)bekezdés d) pontján alapuló felperesi érvelés. [88] Az I. rendű érdekelt vételi jog érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatai tartalmazzák, hogy az I. rendű érdekelt megbízza Dr.U.K. ügyvédet a nyilatkozat megszerkesztésével, ellenjegyzésével, valamint a földhivatalhoz történő benyújtásával, illetve a földhivatal előtti, a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó eljárás vitelével, valamint az Ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatokba történő betekintésre és másolatkikérésre. Az I. rendű érdekelti nyilatkozatokat Dr.U.K. ellenjegyezte és szárazbélyegzőjével hitelesítette, ezzel a megbízást elfogadta, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmeket az I. rendű érdekelt meghatalmazottjaként jogszerűen nyújtotta be. [89] Az Inytv. 2009 novemberében hatályos 37. §
(3)bekezdés első mondata rögzíti, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezetnek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál, (cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat (cégkivonat vagy cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat ) eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát, amely nem lehet 30 napnál régebbi, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §
(1)bekezdésének
  1. i)pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, továbbá cég esetében az aláírási címpéldányt. [90] A 2015. évi XLIV. törvény 15. §
  2. a)pontja által beiktatott – és az elsőfokú határozat meghozatala időpontjában is hatályos – Inytv. 37. §
(3)bekezdés b) pontja értelmében jogi személynek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a bejegyzési kérelemhez – cég esetében – közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldányt, vagy a cégbejegyzési Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 15 (változásbejegyzési) eljárásban készített és a közreműködő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintát kell csatolnia. [91] A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a törvényszék jogszabálysértéstől mentesen fejtette ki ítéletében, hogy a módosuló Inytv. 37. §
(3)bekezdését a folyamatban lévő eljárásban, mint hatályos jogszabályt alkalmazni kellett. [92] Az I. rendű érdekelt a bejegyzési kérelméhez csatolta ügyvezetőjének, P.A. az aláírásmintáját, amelyet Dr.U.K. ügyvéd ellenjegyzett és szárazbélyegzőjével hitelesített 2019. november 19-én. [93] Az aláírásminta a benyújtása időpontjában nem felelt meg az Inytv. 37. §
(3)bekezdésében foglaltaknak, azonban a jogszabályhely módosulása folytán a keresettel támadott alperesi határozat meghozatalának időpontjában az I. rendű érdekelt képviseleti jogának igazolására már alkalmassá vált. [94] Az alperes nem sértett jogszabályt akkor, amikor nem kérte be az I. rendű érdekelt cégjegyzésre jogosult új ügyvezetőjének aláírásmintáját, mert a bejegyzési kérelemmel együtt benyújtott aláírásminta a korábban írtaknak megfelelően eleget tett a módosított Inytv. 37. §
(3)bekezdésének. Felperesek nem tudtak hivatkozni olyan jogszabályhelyre, amely előírná, hogy a bejegyzési kérelmet elbíráló határozat időpontjában cégjegyzésre jogosult ügyvezetőtől szükséges aláírásminta rendelkezésre állása a kérelem pozitív elbírálásához. [95] A Kp. 36. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-a az eljárás szabálytalansága elleni kifogást, míg a 157-
  3. §-ai az eljárás elhúzódása miatti kifogás szabályait tartalmazzák. A
  4. §
(1)bekezdése rögzíti, a fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a fél a kifogását tárgyaláson szóban adja elő, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A 156. §
(2)bekezdése értelmében amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban a kifogással érintett eljárási cselekményt szabályszerűen lefolytatja vagy a szükséghez képest megismétli. Ha a bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. [96] A Kp. 36. §
(2)bekezdése kimondja, az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
  1. a)a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
  2. b)a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa bírálja el. [97] A felperesek az elsőfokú közigazgatási peres eljárás során kizárólag eljárás szabálytalansága elleni kifogást terjesztettek elő, az eljárás elhúzódása miatti kifogás benyújtására részükről nem került sor. [98] Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás nem minősül a törvényszék vagy a Kúria mulasztásával szembeni kifogásnak, ezért erre a Kp. 36. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja nem vonatkozik, vagyis a Pp. 156. §
(1)bekezdése szerinti eljárás szabálytalansága elleni Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I 16 kifogást annak a bíróságnak kell elbírálnia, amelynek eljárása során – az ellen – előterjesztették. [99] Az elsőfokú bíróság a Kúria utasításának megfelelően hatáskörében eljárva bírálta el a felperesek eljárás szabálytalansága elleni kifogását. Továbbá a Kúria a Kfv.III.38.053/2021/
  1. számú végzésében szintén hatáskörében eljárva döntött a II. rendű felperesnek a felülvizsgálati eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásáról, amely arra vonatkozott, hogy a felülvizsgálati bíróság véleménye szerint a felpereseknek az elsőfokú peres eljárás során benyújtott kifogását a törvényszéknek kellett elbírálnia. [100] A Kúria utal arra, hogy egyrészt a Pp.
  2. §-a szerinti eljárás szabálytalansága elleni kifogás kizárólag a közigazgatási bíróság és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság eljárására vonatkozhat, a keresettel támadott közigazgatási határozatot hozó hatóság eljárására nem irányadó. Másrészt a felperesek eljárás szabálytalanságára vonatkozó kifogása olyan eljárási és anyagi jogi kérdésekre vonatkozik, amelyeket a felperesek keresetükben és felülvizsgálati kérelmükben jogsérelemként jelöltek meg, így azokat a törvényszék és a Kúria ítéletében érdemben elbírálta. [101] A Kúria a Kp.
  3. §
(2)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [102] Nem sért jogszabályt az elsőfokú ingatlanügyi hatóság, amikor az okirattárában fellelhető szerződést az ingatlan-nyilvántartási kérelem elbírálásakor felhasználja. Záró rész [103] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson bírálta el. [104] A pervesztes felperesek a Kp. 35. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjára alapítottan kötelesek egyetemlegesen megfizetni az I. rendű érdekeltnek és a II. rendű érdekeltnek az általuk felszámított felülvizsgálati eljárási költséget. [105] Az alperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, a tárgyaláson képviseltette magát, de költség iránti igényt nem nyújtott be. [106] A felperesek kötelesek egyetemlegesen megfizetni a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam javára. Kúria III.Kfv.38.053/2021/15-I [107] 17 Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. ..., 2022. március 9. . Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.