Pf.20033/2024/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés második mondatára hivatkozással. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.033/2024/6/I. Az I.r. felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Dr. Klesics és Dr. Tuller Ügyvédi Iroda (Cím5; ügyintéző: ügyvéd1 ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Poharánszki Ügyvédi Iroda (cím6 ügyintéző: dr. Poharánszki István ügyvéd) A per tárgya: változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 6.P.20.766/2023/

1. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 2 felperes
2. szám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 101.600,(egyszázegyezer-hatszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Cg.Cégjegyzékszám1 cégjegyzékszámú alperesi betéti társaságnak
3. szeptember
4. napja óta beltagja a felperes, kültagja személy1 A felperest, mint üzletvezetőt
5. március
6. napján jegyezték be a cégjegyzékbe vezető tisztségviselőként, míg személy2t önálló képviseleti joggal rendelkező cégvezetőként
7. február 20-i hatállyal. [2] A felperes
8. április
9. napjára összehívta az alperes legfőbb szervét, a tagok gyűlésén a meghívó szerint két napirendi pont szerepelt:
10. Döntés Felperes1 ügyvezető visszahívásáról;
11. Döntés új ügyvezető választásáról. [3] A tagok gyűlésén a felperest, mint az alperes beltagját meghatalmazott képviselte, emellett a felperes ügyvezetőként a társaság legfőbb szervi ülésen való képviseletére is megbízást adott. Az alperes kültagját teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással személy2 cégvezető képviselte, továbbá megjelent a legfőbb szervi ülésen a cégvezetőtől kapott meghatalmazással egy jogi képviselő is, akinek meghatalmazása a kültag érdekében és képviseletében az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott jogkörben való eljárásra szólt. [4] A felperestől kapott meghatalmazás alapján eljárva a társaság képviseletével megbízott jogi képviselő a
12. április 20-i legfőbb szervi ülésről valamennyi jelenlévő hozzájárulásával hangfelvételt készített. [5] A tagok gyűlésén az
13. napirendi pontról, a felperes, mint ügyvezető visszahívásának kérdéséről a kültag igennel, a felperes nemmel szavazott annak ellenére, hogy a cégvezető által meghatalmazott jogi képviselő ott közölt álláspontja szerint a felperes személyes érintettség miatt a napirendi kérdésben szavazásra nem volt jogosult. A
14. napirendi ponttal, az új ügyvezető megválasztásával kapcsolatban a felperes a kültag vezető tisztségviselővé megválasztását szavazatával nem támogatta, a kültag képviselője személyes érintettség miatt nem szavazott. Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 3 [6] Az alperes tagok gyűlésén való képviseletével megbízott jogi képviselő, ügyvéd1 a
15. április 20-i tagok gyűléséről általa felvett jegyzőkönyvet
16. április
17. napján az alperest nyilvántartó cégbíróságnak egyéb beadványként megküldte azzal, hogy a beadvány intézkedést nem igényel. [7] Az alperesi jogi képviselő
18. szeptember
19. napján benyújtott változásbejegyzési kérelmében a felperes ügyvezetői jogviszonyának törlését kérte. A cégbíróság Cg.Cégjegyzékszám1/
20. sorszámon hiánypótlásra felhívó végzést adott ki, majd alperesi hiánypótlást követően
21. sorszámú változásbejegyző végzésével a felperest, mint vezető tisztségviselőt az alperes cégjegyzékéből
22. április 20-i hatállyal törölte. [8] A felperes keresetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
23. évi V. törvény (Ctv.)
24. §

(1)bekezdése alapján a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága

1. november
2. napján kelt, Cg.Cégjegyzékszám1/
3. számú változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését és a felperes ügyvezetőkénti visszajegyzését kérte. [9] Állította, hogy a változásbejegyző végzés a Ctv.
4. §

(5)bekezdésében írt, a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határidejét előíró jogszabályt sértette. A cégbírósági hiánypótló végzés nyomán benyújtott alperesi beadvány a mulasztás okát nem jelölte meg, az abban felhozottak cégjogi szempontból irrelevánsak és bizonyítatlanok, nem vezettek okszerűen a változásbejegyzési kérelem benyújtására nyitva álló jogszabályi határidő elmulasztásához. [10] A felperes állítása szerint a sérelmezett végzés a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:25. §

(1)bekezdés c) pontjába és

(2)bekezdésébe, a 3:19. §

(1)bekezdésébe és a 3:143. §

(2)és

(3)bekezdésébe is ütközött, mert a vezető tisztségviselői jogviszony megszüntetéséhez szükséges legfőbb szervi határozat a

1. április 20-i tagok gyűléséről felvett jegyzőkönyvből nem volt kiolvasható, a cégbíróság társasági határozat hiányában törölte a felperest ügyvezetőként a cégnyilvántartásból. Amennyiben hozott is határozatot a tagok gyűlése, az alperes társasági szerződésének
2. pontja alapján a szavazategyenlőségre tekintettel döntés nem született, így a felperest az ügyvezetői tisztségéből nem hívhatták vissza. Ha a tagok gyűlésén a beltag személyes érintettség miatt az
3. napirendi pontról nem szavazhatott volna, a kültagnak a Ptk. 3:
4. § alapján a társasági határozatot kellett volna megtámadnia. [11] A felperes szerint a változásbejegyző végzés a Ptk. 3:
5. §

(1)bekezdését és a Ctv. 46. §

(6)bekezdését is sértette. A kültagot a legfőbb szervi ülésen egy képviselő képviselhette volna, a jegyzőkönyvből kitűnően azonban a megbízásából ketten is eljártak. A cégbíróság a hibát észlelte, majd annak ellenére a kérelemnek megfelelő döntést hozott, hogy alperes a hiányosságokat nem pótolta. [12] A felperes állítása szerint a változásbejegyző végzés amiatt is jogszabálysértő, mert bár az alperes a hiánypótlási eljárásban kérte a könyvvizsgáló törlését, a cégbíróság a kérelemnek megfelelő döntést nem hozta meg és azt el sem utasította. Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 4 [13] A felperes arra is hivatkozott, hogy a változásbejegyző végzés a Ptk. 3:156. §-át, 3:144. §

(1)bekezdését és a Ctv. 46. §

(1)bekezdését is sérti, mert amennyiben visszahívásra is került volna a felperes az ügyvezetői tisztségéből, a cégjegyzékből való törlésére nem kerülhetett volna sor, mert vezető tisztségviselő hiányában a felperes jogszabály erejénél fogva minősül az alperes vezető tisztségviselőjének. [14] A változásbejegyző végzés jogszabályba ütközését a Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. m)pontja alapján is állította, mert bírósági titkár önálló aláírási joggal a változásbejegyző végzés meghozatala során nem járhatott volna el. [15] A felperes a változásbejegyző végzést amiatt is jogszabálysértőnek tartotta, mert a cégbírósági hiánypótló felhívás ellenére az alperes nem csatolt olyan, a tagok gyűléséről felvett jegyzőkönyvet, amelyből a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásának ténye határozati formában kiolvasható lenne, így pedig hiányos tartalma ellenére hozott a cégbíróság a kérelemnek megfelelő tartalmú döntést. Állította, hogy a társasági szerződésben írt formai követelménynek megfelelő jegyzőkönyvet az alperes a cégeljárásban nem csatolt. [16] Kifogásolta, hogy az alperesi tagok gyűlésén a Ptk. 3:111. §

(1)bekezdésében írt szabállyal ellentétben „külső személyek” vettek részt. [17] Állította, hogy valamennyi jogszabálysértés esetében fennáll a Ctv. 65. §

(3)bekezdésében írt feltétel, hogy azokat a cégbíróságnak eljárása során észlelnie kellett volna. [18] A felperes az elsőfokú eljárás során jelezte, hogy

1. november
2. napján az alperesi tagok gyűlésén a cégvezetőt visszahívták, ezért ezen időpontot követően nem volt jogosult az alperes képviseletére és a nevében a peres eljárás vitelére meghatalmazást adni, ezért úgy kell tekinteni, mintha az alperes érdemi ellenkérelmet a peres eljárás során nem nyújtott volna be. [19] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a Ctv.
3. §

(5)bekezdésében írt határidő elmulasztása miatt a végzés nem jogszabálysértő. A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása miatt a Ctv.

1. § alapján pénzbírság kiszabásának lehet helye, az alperes igazolási kérelmének a bíróság azonban helyt adott. [20] Vitatta a Ptk. 3:
2. §

(1)bekezdés c) pontjára,

(2)bekezdésére, a 3:19. §

(1)bekezdésére és a 3:143. §

(2)és

(3)bekezdéseire alapított felperesi kereset alaposságát. A tagok a tagok gyűlésének megtartását nem ellenezték, a legfőbb szervi ülésről felvett, csaknem szó szerinti jegyzőkönyvből az események egyértelműen megállapíthatóak. Kivehető, hogy a tagok miről tárgyaltak, nyomon követhető, hogy döntés született, annak tartalma a jegyzőkönyvből kiolvasható. Abból, hogy a jegyzőkönyvet a tagok képviselői egyetértőleg aláírták, az következik, hogy az ott rögzítettek a tényeknek megfeleltek. A jegyzőkönyvből az is megállapítható, hogy az

1. napirendi ponttal kapcsolatban a kültag képviselője igennel szavazott, míg a beltag képviselője „nem” szavazatot adott le annak ellenére, hogy a kültag érdekkörébe tartozó résztvevő felhívta a figyelmet, hogy szavazásra nem jogosult. Sem a jogszabály, sem az alperes társasági szerződése nem követel meg a tagok Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 5 gyűlésén hozott alakszerű határozatot, nem írja elő kötelezően a jegyzőkönyv formai elemeit és a tagok gyűlésének eljárási rendjét sem. A felperes az alperes tagjaként az
2. napirendi pont vonatkozásában személyes érdekeltség miatt nem szavazhatott, mivel azonban a tagok gyűlése határozatképes volt, a kültag az
3. napirendi pontban érvényes döntést hozhatott. [21] Az alperes a Ptk. 3:
4. §

(1)bekezdésére és a Ctv. 46. §

(6)bekezdésére alapított keresetet is alaptalannak tartotta. személy2, az alperes cégvezetője teljes bizonyító erejű magánokiratban kapott meghatalmazást a kültag legfőbb szervi ülésen való képviseletére, arra, hogy a tag helyett és nevében ott eljárjon. Az alperes jogi képviselője az így meghatalmazott képviselőtől kapott meghatalmazást kifejezetten az ügyvédi törvényben írt feladatok ellátására, így a tag legfőbb szervi ülésen való képviseletére irányadó szabályok nem sérültek. Az alperes szerint a jegyzőkönyvből megállapíthatóan a kültag nevében érdemi nyilatkozatot csak a cégvezető tett, a jelenléti ívet a kültag képviselőjeként is csak ő írta alá. A könyvvizsgáló jogviszonya törlésének elmaradása nem adott okot a végzés hatályon kívül helyezésére, a mulasztás kijavító végzés meghozatala útján orvosolható. [22] Az alperes szerint a felperes Ptk. 3:

1. §-ra hivatkozása téves jogszabály értelmezés miatt alaptalan, mert ez a szabály generálisan nem zárja ki, hogy a kültag is vezető tisztségviselővé váljon. Az alperesnek van két tagja, akik vezető tisztségviselő megválasztására jogosultak, amennyiben azonban ügyvezetőt nem választanak, törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának lehet helye. Utalt arra is, hogy az alperes rendelkezik a cégjegyzékébe bejegyzett, a cég általános képviseletére jogosult cégvezetővel. [23] Nem tartotta jogszabálysértőnek a támadott végzést abból az okból sem, hogy azt bírósági titkár által saját nevében hozta meg, mert a Ctv. 1/A. §-át az
2. §

(3)bekezdéssel együtt kell értelmezni, ezek összevetéséből pedig az következik, hogy a bírósági titkár a kérelemnek megfelelő döntést önállóan is meghozhatja. [24] Az alperes nem vitatta, hogy a tagok gyűlésén a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről nem hoztak határozatot, de sem jogszabály, sem az alperes társasági szerződése ilyen tisztségviselők megválasztását kötelezően nem írja elő. A társasági szerződés

1. pontjában írt, a jegyzőkönyvre vonatkozó alaki feltétel teljesült, mert a jegyzőkönyvet az ügyvezető és a döntésben részt vett tag képviselőik útján aláírták, igazolva ezzel, hogy a jegyzőkönyvbe foglaltak a tényleges történéseknek megfeleltek. [25] Az alperes hivatkozott arra, hogy a cégeljárásban a hiánypótló végzésben írtakat részben teljesítette, részben az ott felhozottakra nyilatkozatot tett, amit a bíróság elfogadott, így a perrel érintett végzés nem a hiánypótló végzésben írt hiányok fennállta ellenére született. Állította, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett képviseletre jogosult személy az alperes perbeli képviseletére meghatalmazást adhatott, ezért az érdemi ellenkérelem érvényes. [26] Az elsőfokú bíróság a fellebbezett ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az alperes perköltségének megfizetésére. A bíróság a Ctv.
2. §

(5)bekezdésére alapított jogszabálysértés körében kifejtette, hogy a cégbíróság a jogszabályban írt 30 napos határidő elmulasztását észlelte és ebben a körben hiánypótló végzésében az alperest nyilatkozattételre hívta fel. A Ctv. a 34. §

(2)bekezdésében maga határozza meg a változásbejegyzési kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén alkalmazandó Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 6 jogkövetkezményt, önmagában a mulasztás tényéhez a végzés jogellenességét nem kapcsolja. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás nem a teljes érintett cégeljárás valamennyi anyagi és eljárásjogi mozzanatára kiterjedő felülbírálat, ezért a cégbíróság jogszabályban írt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárását a perben nem kellett vizsgálnia. [27] A Ptk. 3:25. §

(1)bekezdés c) pontjára,

(2)bekezdésére, 3:19. §

(1)bekezdésére és 3:143. §

(2)és

(3)bekezdésére alapított jogellenesség kapcsán rámutatott, hogy a perben csak azok az okiratok vizsgálhatóak, amelyeket a jogszabályi rendelkezések alapján a cégbírósághoz a változásbejegyzési kérelemmel kapcsolatban benyújtottak. Ekként rendelkezésére állt a cégbírósághoz

1. április 25-én a felperesi képviselő által egyéb beadványként benyújtott tagok gyűlésének jegyzőkönyve (F/
2. melléklet), továbbá az ugyanerről a legfőbb szervi ülésről felvett jegyzőkönyv, amelyet a
3. szeptember 13-i változásbejegyzési eljárás kezdeményezésekor nyújtott be az alperesi jogi képviselő (F/
4. melléklet). Az F/
5. szám alatti mellékleten a felperes jogi képviselőjének elektronikus aláírása, az F/
6. alatti jegyzőkönyvön a kültag képviselőjének aláírása, valamint a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírása szerepel. A felperes a keresetlevél F/
7. számú mellékleteként csatolta azt a jegyzőkönyvet, amelyet a változásbejegyzési eljárásban az alperesi jogi képviselő a bíróság felhívására nyújtott be és amely az F/
8. alatt csatolt jegyzőkönyvvel teljes egészében megegyezett. Az elsőfokú bíróság a két jegyzőkönyv tartalmi összevetésével megállapította, hogy az azokban rögzítettek egymással egybevágó eseménysort mutattak be és megegyezően tartalmazták a gyűlésen elhangzott érdemi nyilatkozatokat. Hitelességüket, valóságukat igazolta, hogy mind a beltagot, mind a kültagot a tagok gyűlésén képviselők azokat aláírásukkal ellátták. A bírói gyakorlat általában a taggyűlési jegyzőkönyv alaki, tartalmi hiányosságaihoz a határozat érvényességére kiható jogkövetkezményt nem fűz, a perbeli esetben a határozat felülvizsgálata iránt peres eljárás nem indult. [28] A társasági szerződés
9. pontja szerint a határozatok érvényességéhez azoknak jegyzőkönyvbe foglalása szükséges. Sem jogszabály, sem a társasági szerződés nem írja elő a határozat rögzítésének meghatározott formáját a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyvek egyezően rögzítették, hogy a tagok gyűlésének napirendi pontjai szerint haladva azokra a jelenlévő, szavazati jog gyakorlására jogosultak érdemi nyilatkozatot tettek, akaratukat kinyilvánították, szavaztak, ezért aggálymentesen megállapítható volt, hogy azokról a Ptk. 3:19.§

(1)bekezdésében írt követelménynek megfelelő döntést, határozatot hoztak. [29] Az egyező tartalmú jegyzőkönyvekből megállapította, hogy a

1. április 20-i tagok gyűlésén mind a beltag, mind a kültag érdemi nyilatkozattételre jogosult képviselő útján képviselve volt, tehát a tagok gyűlése a Ptk. 3:
2. § értelmében határozatképesnek minősült. [30] A Ptk. 3:
3. §

(2)bekezdésére és a Ptk. 3:19. §

(2)bekezdés f) pontjára alapított kereset kapcsán hangsúlyozta, hogy sem a Ptk., sem az alperes társasági szerződése nem követelte meg a szavazásból kizárás tárgyában külön határozat hozatalát. A bírói gyakorlat szerint eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában önmagában a kizárási ok fennállta a törvény erejénél fogva eredményezi a kizártságot (BDT2018.3828). A törvényszék szerint a beltag ügyvezetői tisztségből való visszahívása a beltag személyét közvetlenül és azonnal érintő jogi érdeket alapító érintettség volt, ami a szavazásból a beltagot – eltérő tartalmú társasági Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 7 szerződési rendelkezés hiányában – kizárta. Ebből következően az

1. napirendi pont vonatkozásában a kültag az ügyvezető visszahívásáról döntést hozhatott. A jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható volt a kültag képviselőjének az
2. napirendi ponttal kapcsolatban leadott szavazata, és így a meghozott döntés tartalma is. Mindezek alapján a cégbíróság nem sértett jogszabályt, amikor úgy tekintette, hogy a becsatolt okiratok alapján a változásbejegyzési végzés alapjául szolgáló társasági határozat léte és tartalma igazolt. [31] A Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdésére és a Ctv. 46. §

(6)bekezdésére alapított kereset kapcsán a törvényszék a Ptk. általános szabályából indult ki, mert az alperes társasági szerződése a tagok gyűlésén való képviseletre vonatkozóan nem tartalmaz a Ptk. 3:110. §

(1)bekezdésétől eltérő rendelkezéseket. A cégeljárás során csatolt iratokból megállapította, hogy mind a beltag felperes, mind az alperes kültagja a

1. április
2. napján tartandó tagok gyűlésére tagként a Ptk.-ban írt alaki követelményeknek megfelelő meghatalmazást adott. A kültag személy2t, az alperes bejegyzett cégvezetőjét hatalmazta meg, míg a beltag jogi képviselőnek adott meghatalmazást. A tagok gyűléséről felvett jegyzőkönyvekből kitűnően az alperes tagjai nevében határozati tartalmú érdemi nyilatkozatot csak a legitimációjukat a tagoktól származó meghatalmazásra alapító személyek tettek, a jelenléti ívet a tagok képviselőiként csak ugyanezek a személyek írták alá. Az alperes jogi képviselője ugyan a tagok gyűlésén jelen volt, de a keresetlevélhez csatolt meghatalmazása szerint a meghatalmazása nem tagsági jogok gyakorlására, hanem általában az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben írt feladatok ellátására irányult. A jegyzőkönyvek szerint jogi képviselőként érdemi nyilatkozatot a kültag nevében nem tett, szerepe a tagok gyűlése lefolytatásában való közreműködésre korlátozódott. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a változásbejegyző végzés jogellenességét ebből az okból sem találta megalapozottnak. [32] A felperesnek nem volt kereshetőségi joga a Ctv.
3. §

(1)bekezdése értelmében a könyvvizsgáló törlésével kapcsolatban, mert az a cégjegyzéki adat a felperest nem érintette. Amennyiben a cégbíróság a döntésével nem merítette ki teljeskörűen a változásbejegyzési kérelemben foglaltakat, úgy a határozat kiegészítésére vonatkozó szabályok alkalmazhatóak. [33] A Ptk. 3:156. §-ra, a 3:144. §

(1)bekezdésre és a Ctv. 46. §

(1)bekezdésre alapított kereset esetében az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a kontrollperben a cégbírósági eljárás alapjául szolgáló, a cégbíróság rendelkezésére állt okiratok alapján lefolytatható eljárás jogszerűsége kérdésében kellett állást foglalnia. A cégbíróságnak olyan, az alperestől származó tagok gyűléséről felvett jegyzőkönyv állt a rendelkezésére, amelynek a bejegyzett ügyvezető visszahívása miatt a felperes ügyvezetői jogviszonyának törlése volt az adekvát jogkövetkezménye. [34] Kifejtette, hogy a Ptk. 3:21. §

(3)bekezdése szerint a jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre. A Ctv. 24. §

(1)bekezdés h) pontja szerint a vezető tisztségviselőre vonatkozó adatok valamennyi cég esetében kötelező cégjegyzéki adatnak minősülnek, amelynek bejegyzéséhez az

1. számú melléklet I.
2. pontja szerint egyéb okiratok csatolása is szükséges. A cégbíróság vezető tisztségviselőre vonatkozó adatot hivatalból csak kivételesen, hatósági vagy bírósági döntés alapján jegyezhet be vagy törölhet. Nem állt azonban a cégbíróság rendelkezésére olyan okirat, amely alapján a vezető tisztségviselőt feltüntető cégjegyzéki rovatba bejegyzést tehetett volna. Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 8 [35] Amennyiben a vezető tisztségviselői megbízatás során az ügyvezető személyének változatlanul maradása mellett változás következik be, elsőként a már bejegyzett adat törlését, majd az új adat bejegyzését végzi el a nyilvántartó bíróság. A felperesi álláspont elfogadása esetén ez azt jelentette volna, hogy először a felperes ügyvezetőkénti törlése, azt követően a visszahívás időpontjához csatlakozó hatállyal a bejegyzése történt volna. Ebben az esetben a Ptk. 3:
3. §

(2)bekezdése alapján nem csak a beltag, hanem a kültag ügyvezetőkénti bejegyzésére is sor kellett volna kerüljön. Önmagában a felperes ügyvezetőkénti törlése már ebből az okból sem volt jogszabálysértő. [36] Abban a kérdésben, hogy a Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. m)pontjai értelmében a perbeli változásbejegyző végzés meghozatalára a bírósági titkár önállóan nem volt jogosult, az elsőfokú bíróság előrebocsátotta, hogy a Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés m) pontja a Ctv. 88. §ban szabályozott, a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme alapján indult különleges törvényességi eljárásban hozott határozata cégjegyzéki megfeleltetésének teremti meg a lehetőséget, ezért a perbeli esetben a felperes erre a jogalapra nem hivatkozhatott eredményesen. [37] A Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés b) pontjában a „kivételével” szó valamennyi, a pontban a szó előtt felsorolt társasági formára és eljárásra vonatkozik, így helyes értelme szerint bíró hozza meg a változásbejegyzési eljárásban a határozatokat, kivéve az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, - e törvényben meghatározott esetekben – a korlátolt felelősségű társaság változásbejegyzési eljárásában hozott határozatokat, valamint a 45. §

(2)bekezdésében szabályozott visszautasító végzést (amelyet a 45.§

(4)bekezdése szerint fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan, önálló aláírási joggal meghozhat). Ellenkező értelmezés esetén az idézett jogszabályhely és a Ctv. 50. §

(3)bekezdése egymással ellentétes, egymást kizáró hatásköri szabályt írna elő, hiszen míg utóbbi megengedi a korlátolt felelősségű társaság változásbejegyzési eljárása során a fogalmazó és a bírósági ügyintéző önálló eljárását a kérelemnek megfelelő döntés meghozatala során, az 1/A. §

(2)bekezdés b) pontja azt kizárná. A két rendelkezés az általános és speciális viszonyában sem állhat egymással, mert ebben az esetben a fogalmazó és a bírósági ügyintéző szélesebb körű eljárási jogosultsággal bírna, mint a szakvizsgával rendelkező bírósági titkár, ami nyilvánvalóan nem lehetett jogalkotói szándék. A bírósági titkárnak tehát volt hatásköre a betéti társaság változásbejegyzési eljárásában a kérelemnek megfelelő tartalmú végzés meghozatalára. [38] A törvényszék szerint jogszabályi rendelkezés és a társasági szerződés ilyen tartalmú szabálya hiányában nem volt jogszabálysértő, hogy jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására külön nem került sor, ugyanígy az sem tette jogszabályellenessé a jegyzőkönyvet, hogy azt a gyűlésen részt vett személyek jegyzőkönyvvezetőként és jegyzőkönyvitelesítőként kézjegyükkel ellátták. [39] A Ptk. 3:111. §

(1)bekezdés sérelmére alapított kereset kapcsán a törvényszék szerint a cégbíróság ezzel a körülménnyel a változásbejegyzési eljárás során nem foglalkozhatott, mert az az alapul szolgáló okiratok jogellenességének és így a cégbírósági eljárásnak a vizsgálati körén kívül esik. Nem indokolta a legfőbb szervi ülésen született határozat hatályon kívül helyezését önmagában az, hogy az ülésen olyan személy is részt vett, aki nem tag. A

1. április 20-i tagok gyűlésén született határozat bírósági felülvizsgálatát Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 9 egyik fél sem kérte, ezért az érvényes határozatnak minősül, így az alapján a változás bejegyzése nem volt jogszabálysértő. [40] Az alperes cégjegyzékébe a peres eljárás megindulásának időpontjában ügyvezető bejegyezve nem volt, vezető tisztségviselőként személy2 általános képviseleti joggal felruházott cégvezető viszont igen. A cégvezető ezért az alperes önálló képviseletére a jogi képviselői meghatalmazás kiállításának időpontjában meghatalmazást adhatott. [41] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való helyt adást, továbbá az alperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Állította, hogy a törvényszék ítélete nem felel meg az anyagi jogi előírásoknak, a másodfokú eljárásban szükséges a tényállás módosítása és a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés levonása és a megállapított tények másként minősítése. [42] A Ctv.
2. §

(5)bekezdésére alapított jogszabálysértés esetében arra hivatkozott, hogy a jogszabály nem írja elő, hogy a peres eljárás akkor indítható, ha ahhoz a perindítást, mint jogkövetkezményt írja elő egy másik jogszabály, ahogyan azt sem, hogy abban az esetben nem indítható meg a peres eljárás eredményesen, amennyiben céget egyéb jogkövetkezmény érheti. Az, hogy a késedelmes benyújtás esetére pénzbírságot ír elő a Ctv., nem jelenti azt, hogy a per tárgyát képező végzés jogszabályba ütközése miatt egyébként a peres eljárás nem indítható meg. Utalt arra is, hogy a cégbíróság nem alkalmazta a pénzbírságot, mint jogkövetkezményt sem. [43] A Ptk. 3:25. §

(1)bekezdés c) pontjára,

(2)bekezdésére, 3:19. §

(1)bekezdésére és 3:143. §

(2)és

(3)bekezdésére alapított jogellenesség kapcsán fenntartotta, társasági határozat nem született, amit a kiadott hiánypótló végzésből kitűnően maga a cégbíróság is észlelt. A határozatnak a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelő jegyzőkönyvbe foglalása nem történt meg, márpedig ehhez a társasági szerződés a határozat érvényességét kapcsolja, érvényes határozat pedig nem született. Abban az esetben, ha határozat született, akkor az nemleges döntés volt, mert minden tagnak egy szavazata van és az egyik tag igennel a másik tag nemmel szavazott. A cégbíróság nem állapíthatta volna meg magától, hogy a szavazáson úgy szavazott egy tag, hogy arra nem volt joga, mert ez ellentétes a határozat megtámadásával kapcsolatos peres eljárás jogintézményével. A bíróság magától nem értelmezheti úgy a határozatot, ahogy akarja, ha a tagok másképp döntöttek. [44] A Ptk. 3:156. §-ra, a 3:144. §

(1)bekezdésre és a Ctv. 46. §

(1)bekezdésre alapított jogellenességgel összefüggésben továbbra is állította, hogy kijelölt vagy választott ügyvezető hiányában a beltag továbbra is ügyvezetőnek minősült a törvény erejénél fogva. A kontrollperben a cégbírósági eljárás alapjául szolgáló, a cégbíróság rendelkezésére állt okiratok alapján lefolytatható eljárás jogszerűsége kérdésében kellett az elsőfokú bíróságnak állást foglalnia, azonban ez ad alapot arra, hogy a Ptk. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyja a cégbíróság, majd a törvényszék. Figyelembe kell vennie a közkereset társaságok és betéti társaságok szabályainál alkalmazott speciális szabályt ezen társaságok ügyvezetése kapcsán. Egyértelmű a betéti társaságoknál a beltag ügyvezetési joga a tagsági jogviszonyuk jellegére tekintettel, ugyanis a társaság tartozásaiért mögöttesen, korlátlanul és egyetemlegesen helytállni kötelesek. Emögött az az egyértelmű jogalkotói szándék áll, mely szerint annak a személynek, akinek saját magánvagyona szolgál kielégítési alapul egyes hitelezők Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 10 követeléseiért, muszáj, hogy döntési joga lehessen a társaság által vállalt kötelezettségekért, ezt pedig a képviseleti jog gyakorlása útján teheti meg. Téves a törvényszék azon indokolása, mely szerint a bejegyzett ügyvezető visszahívásának az ügyvezetői jogviszonya törlése volt az adekvát jogkövetkezménye. Amennyiben a cégbíróság és a törvényszék is úgy ítélte meg, hogy az ügyvezetőt visszahívták, abban az esetben is az adekvát jogkövetkezmény a felperes által hivatkozott Ptk. 3:144. §

(1)bekezdése alapján az lett volna, hogy az alperes ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi (bel)tag ügyvezető. Pusztán azért, mert egy jogszabályba ütköző állapot elérésére kérelmet terjesztettek elő, annak a cégbíróság nem adhatott volna helyt, helyt adás esetén pedig a jogszabályba ütközést a törvényszéknek meg kellett volna állapítania. A felperesi képviselő éppen ezért nyújtotta be az okiratokat azzal, hogy a cégbíróság azt helyezze az irattárba, tekintettel arra, hogy változásbejegyzési eljárást nem igényel. [45] A törvényszék által hivatkozott Ptk. 3:21. §

(3)bekezdéshez képest a betéti társaságokra vonatkozó speciális szabály alkalmazandó. [46] Mind a Ptk., mind a Ctv.

1. számú melléklet I.
2. pontja alapján a betéti társaság beltagja, mint vezető tisztségviselő bejegyzése során az okirati elv nem érvényesül. A Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdése értelmében a törvény erejénél fogva minősül vezető tisztségviselőnek a beltag és ennek alapján Ctv.

1. számú melléklet I.
2. pontja szerinti okirat benyújtására sincs szükség. Jogszabályellenes a törvényszék azon hivatkozása, mely szerint ebben az esetben a Ptk. 3:
3. §

(2)bekezdése alapján nem csak a beltag, hanem a kültag ügyvezetőkénti bejegyzésére is sor kellett volna kerüljön. Ez a jogszabályhely azt az esetet szabályozza, amikor nem marad vezető tisztségviselő a társaságban, jelenleg azonban a törvény erejénél fogva a felperes a vezető tisztségviselő. Ráadásul, ha a beltag bejegyzésre kerül, akkor az okafogyottá válik ezen bekezdés és a kültag bejegyzésének szükségessége is. [47] Továbbra is hivatkozott a Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. m)pontjára alapított jogellenességre. A Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés m) pontja nem nevesíti, hogy alkalmazásának a Ctv.

1. §-ban szabályozott különleges törvényességi eljárásban van helye. Nem szerepel a kérelem szó a törvényszövegben, és a különleges törvényességi eljárás kifejezés sem, így egyértelműen minden olyan eljárásra vonatkozik ez a szabály, ahol cégjegyzékbe bejegyzett személy céggel kapcsolatos jogviszonya törlésre kerül. [48] A jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvhitelesítő megválasztásának szabálytalanságára alapított jogszabálysértés kapcsán valóban nem jogszabálysértő a társasági szerződés és a Ptk. alapján, ha jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására külön nem kerül sor a tagok gyűlésén. Azonban a cégbírósági hiánypótlásra felhívó végzése 5.) pontja kimondta, hogy a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyvhitelesítő személyének megválasztása a tagok gyűlésére tartozó, határozathozatalt igénylő kérdés. Nem kötelező tehát ezen személyek megválasztása, azonban, ha valakinek a tagok gyűlésének ilyen szerepet szánnak és ekként vannak jelen, arról a tagoknak határozatot kell hoznia. [49] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében – az elsőfokú eljárásban előadott érvelése fenntartásával – az érdemben helyes elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. [50] 11 A felperes fellebbezése alaptalan. [51] A törvényszék a helyesen megállapított tényállásból helyes jogi következtetést vont le, érdemi döntésével és annak indokaival az ítélőtábla egyetértett (Pp.
2. §

(4)bekezdése). A fellebbezésben kifejtettekre a következőkre mutat rá. [52] A Ctv. 50. §

(5)bekezdése a változásbejegyzési kérelem benyújtására a cég számára szab a változás bekövetkeztétől számított 30 napos határidőt. Ennek indoka, hogy a piaci forgalom biztonsága és a hitelezők védelme megköveteli, hogy a közhiteles cégnyilvántartásba a megváltozott cégadatok is a lehető leggyorsabban bekerüljenek. Ezen jogszabályi határidő megtartása nem a cégbíróságot köti és a kérelmet teljesítő változásbejegyző végzést nem teszi jogszabálysértővé, ha a kérelmet 30 napon túl nyújtják be. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának késedelmes teljesítéséhez a Ctv. nem a kérelem elutasítása jogkövetkezményét, hanem a pénzbírság kiszabását fűzi. (Ctv. 34. §

(2)bekezdése) Ezért a határidőt elmulasztó, késedelmesen benyújtott változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés sem lehet jogszabálysértő csupán a határidő figyelmen kívül hagyása folytán. [53] A Ptk. 3:25. §

(1)bekezdés c) pontja és

(2)bekezdése, a 3:19. §

(1)bekezdése és a 3:143. §

(2)és

(3)bekezdése állított sérelme kapcsán az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy sem a törvény, sem pedig az alperes társasági szerződése nem határozza meg részletesen a döntéshozó szerv üléséről felvett jegyzőkönyv, valamint a tagok által hozandó határozat formai követelményeit. Ha az elkészült jegyzőkönyvből megállapítható a tagok gyűlése helye, ideje, a jelenlévők száma és kiléte, az általuk képviselt szavazati jog mértéke, a határozati javaslatokra leadott szavazatok, ellenszavazatok száma, az esetleges egyéb formai hiányosságoknak nincs a meghozott határozatok létezésére, érvényességére kiható jelentősége. (BDT2019.4019.) Az elsőfokú bíróság helyesen ítélte úgy, hogy a rendelkezésre álló jegyzőkönyv a fenti követelménynek megfelelt, mert abból egyértelműen kitűnt, hogy a tagok gyűlésén jelenlévő két tag egy-egy támogató és ellenző szavazatot adott le az ügyvezető visszahívásáról. [54] A változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság a Ctv. 50. §

(1)bekezdés szerint alkalmazandó 46. §

(1)értelmében köteles megvizsgálni, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24–

1. § és 27–
2. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1–
3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ezen előírásnak megfelelően, ha a változásbejegyzési kérelem a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatán alapul, a cégbíróságnak a nemperes cégeljárás keretei között a legfőbb szerv határozata - okiratokból kétségtelenül megállapítható - jogszerűségét is vizsgálnia kell. E vizsgálatnak értelemszerűen arra is ki kell terjednie, hogy a határozat meghozatalára a jogszabályok és a létesítő okirat rendelkezéseinek megfelelően, a legfőbb szerv szabályszerűen megtartott ülésén került-e sor (Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.065/2017/9.). Az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött ezért arról, hogy ezen vizsgálat során a cégbíróság helyesen járt el, amikor hivatalból figyelembe vette, hogy a Felperes1t képviselő meghatalmazott a Ptk. 3:
4. §

(1)bekezdés f) pontja kizáró szabálya folytán nem szavazhatott volna, így a kültag szavazatával az ügyvezetőt visszahívták. Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 12 [55] A Ptk. 3:110. §

(1)bekezdése és a Ctv. 46. §

(6)bekezdése megsértésére alapított kereset kapcsán az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a kültag képviseletében egyetlen személy (személy2) tett érdemi nyilatkozatot, a szintén jelen levő, meghatalmazott jogi képviselő a tagok gyűlése jogszerű lebonyolításában segédkezett, arra ügyelt, hogy a legfőbb szerv ülését a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartsák meg. Ilyen körülmények mellett nem volt ok arra, hogy a cégbíróság ebben a körben hiánypótlási felhívást adjon ki, így annak sem volt jelentősége, hogy azt az alperes mennyiben teljesítette. [56] Az ítélőtábla egyetértett a törvényszék álláspontjával abban, hogy a cégbíróság hiánypótlásra felhívását követően benyújtott, könyvvizsgáló törlése iránti változásbejegyzési kérelem elbírálásnak hiánya a kontrollperben nem volt vizsgálható, mert ez a cégjegyzéki adat a feleprest nem érintette, ezért arra vonatkozóan nem volt a Ctv. 65. §

(1)bekezdése szerint kereshetőségi joga. (BDT2022.4470.) [57] A Ptk. 3:156. §, 3:144. §

(1)bekezdés és a Ctv. 46. §

(1)bekezdés sérelme kapcsán az ítélőtábla a következőket emeli ki. Az alperes

1. február 20-án kelt, a jelen ügyben alkalmazandó társasági szerződése VI.
2. pontja szerint – a Ptk. 3:
3. § alapján alkalmazandó 3:
4. § és 3:
5. § rendelkezéseivel egyezően - a társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, mely a társaság tagjaiból áll. A határozathozatalkor minden tagot egy szavazat illet meg. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg a határozatait. A VI.
6. pont értelmében egyhangú határozat szükséges a társasági szerződés módosításához, a jogutód nélküli megszűnés elhatározásához és a társaság átalakulásának elhatározásához; míg háromnegyedes szótöbbségű határozat szükséges a tag kizárása iránti per megindításának elhatározásához, az ügyvezetési és a képviseleti jog megvonásához. A Ptk. 3:
7. §

(3)bekezdése szerint a jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. [58] A Ptk. 3: 144. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető. Ezen szabály helyes értelme az, hogy a személyegyesítő jellegű közkereseti (betéti) társaság ügyvezetési tevékenységének ellátásáról a tagok kétféleképpen dönthetnek: ezt a tisztséget a létesítő okiratban megjelölt vagy a későbbiekben választott tagok láthatják el; avagy a tagok dönthetnek úgy is, hogy nem élnek az ügyvezető kijelölésére vagy választására szóló jogosultságukkal és ebben az esetben valamennyien jogosultak az ügyvezetői tisztség ellátására. Másképpen fogalmazva: ha a tagok a társaság létrehozásakor a létesítő okiratban az első lehetőséggel éltek, ügyvezetőt jelöltek ki (illetve később választottak) és az ilyen tisztséget betöltő tag ügyvezetői tisztsége megszűnik, a vezető tisztség csak úgy tölthető be, ha a tagok – a határozathozatalra vonatkozó szabályok betartásával – ismét ügyvezetőt választanak. Ettől eltérni csak akkor lehetséges, ha a tagok – ugyancsak a határozathozatalra vonatkozó szabályok betartásával – a társasági szerződést módosítják és abban rögzítik, hogy ügyvezetőt nem kívánnak választani, így az ügyvezetői tevékenységet valamennyi tag elláthatja (választás hiányában is). Ebből következően arra nincs törvényes lehetőség, hogy – a létesítő okirat ilyen tartalmú módosításáig – a társaság bármely tagja ügyvezetővé választás hiányában is magát önhatalmúlag ügyvezetővé nyilvánítsa a Ptk. 3:144. §

(1)bekezdés második mondatára hivatkozással. Ennek megfelelően - mivel a cég társasági szerződése a tagok akaratából ügyvezetőt jelölt - Felperes1 felperes az ügyvezetői tisztségének megszűnését követően csak Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 13 akkor kérhetné ismét a vezető tisztsége cégnyilvántartásba bejegyzését, ha szabályszerűen megtartott legfőbb szervi ülésen a tagok a határozathozatalra vonatkozó törvényi szabályok (Ptk.3:

1. §, 3:
2. §) megtartásával ismét megválasztották. [59] A fellebbezésben kifejtettekre az ítélőtábla egyidejűleg kiemeli azt is, hogy a felperes ügyvezetői tisztsége törlését követően az ügyvezetői tisztsége ismételt bejegyzésének további törvényi, eljárásjogi akadálya is volt. A felperes ügyvezetői tisztsége bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelem ugyanis nem érkezett a cégbíróságra. (Ctv.
3. §

(1)bekezdés) [60] Nem tévedett a törvényszék annak megállapításával sem, hogy a változásbejegyző végzés nem ütközött a Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés

1. b)és
2. m)pontjaiba sem azon okból, mert bírósági titkár hozta meg a végzést. A Ctv. 1/A. §

(1)bekezdése szerint a Ctv-ben szabályozott nemperes eljárásokban – a

(2)bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat. A

(2)bekezdés b) pontja szerint bíró hozza meg az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, - e törvényben meghatározott esetekben – a korlátolt felelősségű társaság, valamint a 45. §

(2)bekezdésében szabályozott visszautasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatokat és az m) pont szerint a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásban hozott határozatokat. [61] Az elsőfokú bíróság az Alaptörvény 28. cikke szerinti teleologikus, céltételező jogértelmezés alkalmazásával - és annak szem előtt tartásával, hogy a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelel, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak – jutott arra, hogy a Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés b) pontjában írt „az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, – e törvényben meghatározott esetekben – a korlátolt felelősségű társaság, valamint a 45. §

(2)bekezdésében szabályozott visszautasító végzés kivételével” normaszöveg ténylegesen azt jelenti, hogy mindazon változásbejegyzési kérelmek esetében kötelező bírónak eljárnia és a végzést meghoznia, amelyek ezeken kívüli cégformák esetében indultak, vagy meghatározott eljárásokra vonatkoznak. [62] Ellenkező értelmezés esetén az idézett jogszabályhely és a Ctv. 50. §

(3)bekezdése egymással ellentétes, egymást kizáró hatásköri szabályt írna elő, hiszen míg utóbbi megengedi a korlátolt felelősségű társaság változásbejegyzési eljárása során a fogalmazó és a bírósági ügyintéző önálló eljárását a kérelemnek megfelelő döntés meghozatala során, a kifejtettől eltérő értelmezés esetén az 1/A. §

(2)bekezdés b) pontja azt kizárná. Nyilvánvalóan nem lehetett jogalkotói szándék az, hogy a fogalmazó és a bírósági ügyintéző szélesebb körű eljárási jogosultsággal rendelkezzen, mint a szakvizsgával rendelkező bírósági titkár. [63] Azzal is egyetértett az ítélőtábla, hogy az 1/A. §

(2)bekezdés m) pontja valójában a Ctv. 88. § szerinti eljárásra vonatkozik. Ez következik abból, hogy a Ctv. 1/A. §

(2)bekezdés egyes pontjai tételesen megjelölik a cégbíróság előtt folyó egyes eljárásokat és az azokon belül meghozható egyes intézkedéseket (pl. f), g), h) i), j) pontok), kiemelve azokat az általános eljárás szabályai közül. Ennek megfelelően az 1/A. §

(2)bekezdés m) Győri Ítélőtábla II/F.Pf.20.033/2024/6/I. 14 egyértelműen a különleges törvényességi felügyeleti eljárások között a Ctv.

1. §-ban nevesített kérelem elintézését célzó eljárásra utal. [64] Arra önmagában helyesen hivatkozott a felperes, hogy a tagok gyűlése nem hozott formális döntést a jegyzőkönyvvezetőről és -hitelesítőről, viszont ilyen tartalmú jogszabályi előírás vagy a társasági szerződésbe foglalt rendelkezés hiányában ez nem is volt kötelező. Ebből fakadóan - a Ctv.
2. §

(1)bekezdésben írt kötelező vizsgálódási szempontokra tekintettel - nem volt jelentősége annak a ténynek, hogy a cégbíróság hiánypótló végzésében írtakat az alperes nem teljesítette. [65] A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [66] Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 83. §

(1)bekezdés alapján köteles megfizetni az alperesnek a Pp.

1. §-nak megfelelően, a 32/
2. (VIII.22.) IM rendelet
3. § alapján felszámított 80.000,- Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét. Győr,
4. június
5. Dr.Ferenczy Tamás s.k. a tanács elnöke Dr.Kovács Zsolt s.k. előadó bíró Dr.Konarik Attila s.k. bíró