A határozat elvi tartalma: A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.776/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Mohay György bíró A felperes: Felperes1 cím1 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím2 Az alperes képviselője: dr. Bődy Emese kamarai jogi előadó A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 31.K.701.801/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 31.K.701.801/2020/
- számú végzése ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Kúria VI.Kpkf.39.776/2020/2I/I 2 [1] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, mint az elsőfokú bíróság jogelődje a keresetlevél hiányainak megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívta fel a felperest. A felhívásban figyelmeztette őt a hiánypótlás elmaradásának lehetséges következményeként a keresetlevél visszautasítására. Az elsőfokú bíróság végzése [2] Az elsőfokú bíróság a
- május 15-én kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés j) pontja alapján. [3] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes a hiánypótlási felhívást tartalmazó végzést
- február 15-én átvette, keresetlevele hiányait azonban a kitűzött határidő alatt nem pótolta. Rámutatott, hogy a keresetlevélben foglaltakat a hiánypótlás teljesítésének elmaradása okán nem lehet érdemben elbírálni. [4] Tájékoztatást adott arról is, hogy a végzés elleni esetleges fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés, illetve a megsértett jogszabályhely pontos megjelölését. A fellebbezés [5] [6] [7] A felperes fellebbezéssel élt az elsőfokú bíróság végzése ellen. Fellebbezésében ügyének megoldását kérte a bíróságtól. Az alperes a fellebbezésre nem kívánt észrevételt tenni. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felperes fellebbezésének érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [9] A Kp.
- §
(3)bekezdése folytán a végzés elleni fellebbezésekre is irányadó 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. [10] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan – a Kp.
- §-ában foglaltakból következően – hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. Kúria VI.Kpkf.39.776/2020/2I/I 3 [11] A perbeli esetben a felperes a fellebbezésében egyetlen, annak alapját képező jogszabályhelyet sem jelölt meg, jogszabálysértésre semmilyen módon nem hivatkozott. Egyáltalán nem tett arra vonatkozó konkrét előadást, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet – a hiánypótlás elmaradása miatt – visszautasító végzését sérelmesnek tartaná és milyen okból. [12] Az elsőfokú bíróság fellebbezett végzésének jogorvoslati záradékában szerepelt, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés, illetve a megsértett jogszabályhely pontos megjelölését. Miután a felperes megelőzőleg megfelelő tájékoztatást kapott a jogszabálysértés megjelölésének szükségességéről, annak elmaradásának jogkövetkezménye – a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasítása – a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül levonható volt. [13] Minderre tekintettel a Kúriának a felperes fellebbezését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján vissza kellett utasítania. A döntés elvi tartalma [14] A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 107. §
(5)bekezdésére figyelemmel tanácsban, indokolással ellátott végzéssel határozott. [16] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [17] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye. Budapest,
- október
- dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró, dr. Mohay György s.k. bíró