Kf.700462/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés c) pontjára alapított többletszolgálatért fizetendő megbízási díj igényének vizsgálati szempontjai a keresettel lefedett időszak1, időszak2 és időszak3-ban. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.462/2024/

1. felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe., eljáró: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: vármegye1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Gál Mária Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita) A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Miskolci Törvényszék 9.K.701.337/2023/
3. számú ítélete Ítélet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.944 (tizenötezerkilencszáznegyvennégy) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/
4. 2 [1] A felperes
5. február 1-től a hivatásos állomány tagjaként körzeti megbízott beosztásban teljesített szolgálatot az alperes helység1 Rendőrkapitányság Osztály1 állományában, működési körzete település1, település2 és település3 települések. Az alperes a körzeti megbízotti működési körzetekből helység2 Körzeti Megbízotti Csoport működési körzetet alakított ki, amelybe a fenti településeken kívül további 10 település tartozott. [2] Az előzményekhez tartozik, hogy a felperes a
6. október
7. -
8. október
9. közötti időszakra bruttó 1.043.568 forint megbízási díj és törvényes késedelmi kamata iránt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
10. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
11. §

(1)bekezdés a), b), c) pontjai szerinti jogalapon marasztalási keresetet terjesztett elő. Keresetének a Miskolci Törvényszék a 13.K.700.124/2022/

1. számú ítéletével helyt adott, és kötelezte az alperest megbízási díj megfizetésére. Az ítéletet az alperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf.700.278/2022/
2. számú ítéletével helybenhagyta. [3] A felperes
3. szeptember 11-én szolgálati panaszt (szolgálati panasz 2.) terjesztett elő állományilletékes parancsnokához, a
4. november
5. -
6. augusztus
7. közötti időszakban (a továbbiakban együtt: perbeli időszak) a beosztásába nem tartozóan működési, illetve csoportműködési körzetén kívül rendszeresen ellátott járőrszolgálatok, TIK küldések, átkísérések, kísérőőri, őrzési, szabálysértési előkészítő eljárási és ideiglenes megelőző távoltartási feladatok ellátásáért. Kifejtette, hogy a 25/
8. (VIII. 11.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat)
9. augusztus 11-ig hatályos rendelkezései szerint a beosztásába nem tartozó, működési körzetén kívüli rendszeres szolgálati feladatok ellátásáért megbízási díjra jogosult, és a KMB szabályzat módosítása utáni,
10. augusztus 12-i időszaktól a megbízási díj ugyanúgy megilleti. A KMB szabályzat módosítása a Hszt.vel és a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
11. (VI. 15.) BM rendelettel (a továbbiakban: BMr.1) ellentétes. Az alperes vezetője a
12. október 30-án kelt határozatszám
13. számú határozatával a panaszt megalapozatlanság miatt elutasította. A kereset és a védirat [4] A felperes a keresetében az alperes kötelezését kérte a
14. november
15. –
16. augusztus
17. közötti időszakra bruttó 637.736 forint megbízási díj és középidőtől (
18. január 6.) számított késedelmi kamata megfizetésére. [5] Állította, hogy a perbeli időszakban minden szolgálatban végzett a beosztásához nem tartozó járőri és egyéb járőr jellegű feladatokat, melyekért anyagi ellentételezést nem kapott. Az alperes jogszerűtlenül járt el, mert utasításra a körzeti megbízotti beosztásának ellátása mellett járőri feladatokat (járőrszolgálat) végeztetett vele, amelyek nem tartoztak a megengedhető tevékenységébe, ilyenkor rendszeresen elhagyta a működési körzetét; továbbá tettenérés esetén is eljárt szabálysértési ügyekben, ezek jellemzően fatolvajokat jelentettek, valamint ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatokat is készített, hirdetett ki és kézbesített. Megbízási díj igényét a Hszt.
19. §

(1)bekezdés a), b), c) pontjaira alapította. [6] A KMB Szabályzat

1. augusztus 12.-i hatállyal beiktatott módosítása álláspontja szerint a megbízási díj igényét nem rontja le. Analógiaként utalt a bűnügyi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/
2. 3 technikusokra kimunkált, a Kúria Kf.III.45.173/2021/
3. számú ítéletének elvi tartalmára, a munkáltatónak nincs korlátlan szabadsága a normaalkotás során és a jogszabályok felhatalmazása alapján azok keretei között biztosított a normaalkotás lehetősége, aminek a KMB Szabályzat módosítás nem felel meg, továbbá a Hszt.-vel és a BMr.1.-el is ellentétes. A működési körzetén kívül rendszeresen ellátott szolgálati feladatokért megbízási díjra jogosult. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában érvényesítette, mivel több különböző beosztás feladatait látta el, amelyek szolgálatteljesítési ideje jelentős részét tették ki, amivel az alperes költségmegtakarítást ért el. [7] Az alperes a védiratában a kereset teljes elutasítását kérte, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. Álláspontja szerint a kereseti követelést három időszakra bontva szükséges vizsgálni. A
4. november
5. –
6. augusztus
7. közötti, a KMB Szabályzat módosítása előtti időszak (a továbbiakban: időszak 1.) tekintetében kifejtette, hogy a megbízási díj fizetésének feltételei egyik jogcímen sem állnak fenn, a Hszt.
8. §

(1)bekezdés

1. a)pontja kapcsán a kereset csupán vélelmeket tartalmaz, míg a
2. b)pont szerinti feltételek fennálltát a felperes még csak nem is valószínűsítette. A Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. c)pontja körében nem jelölt meg olyan szolgálati feladatot, amely a KMB Szabályzat 2. pontjában írtak körén kívül esne. A KMB Szabályzat 15. pontja alapján létrehozott körzeti megbízotti csoportokkal a felperes működési körzete a csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési körzetére kibővült. A járőrrel közös közterületi szolgálat a KMB Szabályzat 24. pontja alapján az általános rendészeti feladatokba sorolandó. Megalapozatlan azon felperesi hivatkozás is, hogy egyes szolgálati napokon a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatban foglalt járőri/járőrvezetői/járőrparancsnoki feladatokat látta volna el. A TIK ügyeletvezetője nemcsak a járőrök, hanem a teljes, aktuálisan szolgálatot teljesítő személyi állomány vonatkozásában gyakorolja az utasításadási jogát, így a körzeti megbízottak közterületi szolgálat ellátási tevékenységét is irányítja. A KMB szabályzat 24. pontja megteremti a lehetőséget a járőrrel közös közterületi szolgálat ellátására, a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható. A felperes csupán általánosan állította az átkísérési és a szabálysértési eljárási szolgálti feladatokat, a keresetből nem derül ki, hogy nem volt-e kapcsolható eredeti alaptevékenységéhez. Az ideiglenes megelőző távoltartási feladatokat a kereset nem részletezte, nem konkretizálta. A jogalap elsődleges vitatása mellett az alperes hangsúlyozta, hogy amennyiben a felperes a munkaköri leírásában rögzített feladatai ellátásáért megbízási díjra lenne jogosult, úgy az a rendvédelmi illetményalap 50%-áig terjedő mértékű havi díjazást nem haladhatja meg. [8] A 2022. augusztus 12. – 2023. január 31. közötti időszak (a továbbiakban: időszak 2.) tekintetében (KMB Szabályzat módosítása utáni időszak) hivatkozott arra, hogy a norma módosítása eredményeként pontosított formában érvényre jutott a körzeti megbízottak beosztásába tartozó feladatainak meghatározása körében kezdettől fogva fennálló, eredeti normaalkotói szándék. A bűnügyi technikusokra kimunkált, a Kúrai Kf.III.45.173/2021/4. számú ítéletében foglalt elvi tartalom a perbeli esetre nem alkalmazható, mert a normaalkotó az ORFK utasításban pontosította, egyértelműsítette a körzeti megbízottak feladatait, az adott beosztás keretein belül, így egyrészt egyértelművé tette a körzeti megbízotti szolgálat fogalmát, ezzel együtt a körzeti megbízotti beosztás rendeltetését, másrészt azokat a rendőrkapitányság illetékességi területén, harmadrészt a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló ORFK utasítás alapján kell végrehajtani. A KMB Szabályzat 16. pontja
2. ag)alpontja alapján a körzeti megbízotti tevékenység összehangolásárét felelős parancsnok a rendőrkapitányság illetékességi területén, a közterületi jelenlét folyamatos biztosítása érdekében a körzeti megbízotti szolgálatot a járőrszolgálattal összehangoltan szervezi. A KMB Szabályzat 24. és 50. pontjai alapján a körzeti megbízott szolgálatba járőrrel együtt is beosztható, mely során a parancsnokként kijelölt rendőr a körzeti megbízott. A módosított KMB Szabályzat 21. pontja értelmében a körzeti megbízott a rendőrkapitányság illetékességi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/4. 4 területéről eseti jelleggel elvonható, többek között kísérőőri feladatok ellátására. Az időszak2. tekintetében a fenti normarendelkezések egymással összhangban történő értelmezése útján megállapítható, hogy a felperes nem látott el olyan többletfeladatot, amely alapján a Hszt. 71. §-a szerinti megbízási díjra megalapozottan igényt tarthatna. [9] A 2023. február 1-jét követő időszak (a továbbiakban: időszak 3.) tekintetében a kereset teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hogy 2023. február 1. – 2023. augusztus 31. között jelentős mértékben módosult a Hszt. 71. §

(1)-

(5)bekezdésében írt normaszöveg, és a szolgálatteljesítésre vonatkozó 101-

1. §-ok, így a felperes rendes szolgálatteljesítési idején belül a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladat nem minősül többletfeladatnak. Erre tekintettel a felperes nem látott el a Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti, beosztásába nem tartozó többletfeladatot, a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának második fordulatában szabályozottakon túli többletfeladat ellátásra pedig még utalás szintjén sem hivatkozott a keresetben. Az elsőfokú bíróság ítélete [10] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek a

1. november 1-től
2. augusztus 31-ig terjedő időre bruttó 637.736 forint megbízási díjat, és annak
3. január 6-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 39.886 forint perköltséget. [11] A keresettel érintett mindhárom időszak tekintetében azt vizsgálta, hogy a felperesnek a Hszt.

(1)bekezdése szerint jár-e, és ha igen, milyen mértékű megbízási díj. [12] A Hszt.

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaira alapított igény kapcsán egyrészt azt emelte ki, hogy a felperes tényállítása hiányos volt, sem a keresetben, sem a per során nem jelölte meg egyértelműen, hogy pontosan melyik volt az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen járőri beosztás, amely ellátásával megbízták. Egyetértett az alperes azon jogi álláspontjával, hogy az eligazító lapok, beszámolók részbeni egyezőségéből, hasonlóságából sem lehet arra következtetni, hogy a felperes a perbeli időszakban ideiglenesen megüresedett, vagy betöltetlen járőri beosztás feladatait látta volna el. A ténylegesen dolgozó járőrök alacsony létszámából még nem következik, hogy a felmerülő járőri munkát ne tudnák ellátni, legfeljebb azt lehet megállapítani, hogy az helység1 Rendőrkapitányságon a perbeli időszakban rendszeresen több járőri és járőrvezetői státusz időszakosan nagyobb számban betöltetlen volt, az ezt meghaladóan tett vizsgálódás azonban az alperes működési körébe tartozó munkaszervezéssel kapcsolatos kérdés, amely túlmutat a per tárgyán (Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.035/2024/4.). A Hszt. 71. §

(1)bekezdés a) pontjának feltétele akkor teljesül, ha a fél foglalkoztatására egy kifejezetten meghatározott, betöltetlen munkakör ellátása céljából kerül sor (Kúria Kf.39.661/2020/5.). Nem merült fel adat arra sem, hogy a perbeli időszakban a rendőrkapitányság illetékességi területén lett volna szolgálati beosztás ellátásában akadályozott személy. [13] Az elsőfokú bíróság a felperesnek a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. c)pontjára alapított igényével összefüggésben az időszak 1. vonatkozásában rögzítette, hogy a járőr és a körzeti megbízott két különböző beosztás, amelyre két, egymástól elkülönülő jogi norma vonatkozik, ugyanakkor a feladatok egy részében vannak átfedések. Az ellátott tevékenységek jogi megítélése tekintetében kiemelte, hogy a KMB Szabályzat 2. pontja
2. a)és
3. b)alpontja Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/4. 5 értelmében a körzeti megbízotti szolgálat alapvető célja a körzeti megbízotti működési körzetben található településeken a rendőrség állandó közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint a rendőri jelenlét biztosítása. Ez ugyan kibővült a helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok folyamatos ellátásával, azonban a körzeti megbízott közterületi tevékenysége kizárólag a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatokra koncentrálódhat. Ezzel szemben a járőr feladatai közé tartozik a már bekövetkezett rendkívüli eseményekre (bűncselekményekre, szabálysértésekre) történő reagálás, márpedig a felperes TIK küldéseit átvizsgálva nagy számban voltak olyan közterületi feladatai, amelyek járőr hatáskörébe tartoznának. A perben beszerzett reprezentatív kimutatás adatai alapján azt is megállapította, hogy a felperes rendszeresen, nem eseti jelleggel teljesített TIK küldéseket, ezeket nagy számban a működési és a csoportműködési körzetén kívül is ellátta. Az alperes nem tudta igazolni azt az állítását, hogy e küldések kizárólag különösen indokolt, késedelmet nem tűrő esetekben történtek, és az esetek gyakorisága miatt az sem volt alátámasztható, hogy a felperes feladatellátása e körben csupán eseti jelleggel történt volna. [14] A bíróság nem osztotta az alperes azon jogértelmezését, hogy a KMB Csoport létrehozásával felperes működési körzete a csoport összeadódott működési területére bővült volna. Rámutatott, hogy a körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének megváltozását. [15] Az időszak 2. tekintetében hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.459/2023/4. számú döntésére, amelyben a másodfokú bíróság hasonló tényállás mellett kimondta, hogy az ORFK vezetője a KMB Szabályzat módosításával [2. pont b),
4. c)alpontok és 44. pont] arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat szerinti feladatok ellátását. Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzat módosításának olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr1. szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, a Hszt-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetménymeghatározásra (154-164. §) kialakított kógens rendelkezései. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma. [16] Az elsőfokú bíróság a felperes személyes előadásából, a tanúvallomásból és a perben rendelkezésre álló iratanyagból megállapította, hogy a felperes az időszak 2-ben is rendszeresen, lényegében szinte valamennyi szolgálatteljesítése során ellátott járőrfeladatot, ami az ítélőtáblai döntés értelmében a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §

(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. A felperes által csatolt kimutatás alapján megállapította, hogy az időszak 2-ben a felperes összesen 16 alkalommal foganatosított elővezetési feladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén kívül, mivel a körzeti megbízottnak a feladat végrehajtásakor minden esetben ki kellett mennie az elővezetendő személy lakóhelyére, és meg kellett kísérelnie az elővezetést. Ebből következően a megbízási díj iránti igényt a sikeres és sikertelen elővezetés is megalapozta, ha a felperesnek a működési körzetén kívüli helyszínre kellett kimennie. Az átkísérési, kísérőőri beosztáshoz tartozó feladatok a KMB Szabályzat módosítását követően már nem voltak tilalmazottak, ilyen feladatok ellátására a felperes eseti jelleggel elvonható volt a rendőrkapitányság illetékességi területéről a KMB Szabályzat

1. pontja alapján. A felperes azonban a per során nem tudott kimutatást csatolni az átkísérési feladatok számáról, és a tanúvallomás szerint ez nem volt rendszeres feladatellátás a körzeti megbízottak részéről. A felperes az ideiglenes megelőző távoltartási eljárásokat teljes egészében lefolytatta, a KMB Szabályzat
2. pont g) alpontjában foglalt tilalom ellenére részt vett a határozat Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/
3. 6 elkészítésében, kihirdetésében és kézbesítésében is, továbbá az ismert elkövetőkkel szemben megindult eljárásokban és tettenérés esetén is közreműködött, holott a KMB Szabályzat
4. pontja szerint ilyen esetekben nem járhatott volna el. [17] Az időszak
5. tekintetében az elsőfokú bíróság a Hszt. módosításával kapcsolatban kiemelte, hogy a felperes a megbízási díjra a Hszt.
6. §

(3)bekezdésének hatályos rendelkezése szerint is jogosult, mivel ezen időszakban a járőrfeladatok ellátásával nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen jelentős, a szolgálati beosztásához nem tartozó többletmunkát végzett. A Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának módosítása a hivatásos állomány tagját általános jelleggel a megbízási díjra való jogosultságból nem zárja ki, ellenkező értelmezéssel a megbízási díj jogintézménye kiüresedne. A Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának ezért csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged, ellenkező esetben a hivatásos állományú tag ellenszolgáltatás nélküli, lényegében korlátozásoktól mentesen a beosztásához nem tartozó feladat ellátására megbízhatóvá válna (Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.031/2024/4.). [18] Összességében megállapította, hogy a felperes a teljes perbeli időszakra nézve a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult volt, munkaidejének jelentős részét a többletfeladatok ellátása tette ki, amely rendszeresen, folyamatosan jelentkezett amellett, hogy körzeti megbízotti feladatai alól felmentést nem kapott. Ezért az illetményalap 75%-ában meghatározott díjigényt az elsőfokú bíróság nem találta eltúlzottnak. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [19] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet anyagi jognak való megfelelősége felülbírálatát, egészében megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Másodfokú perköltséget igényelt. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §

(1)-

(6)bekezdéseiben, a BMr.

2. számú mellékletében foglaltak téves értelmezésével jogsértő módon hozta meg döntését. Tévesen értelmezte továbbá a KMB szabályzat
3. pontjának
4. pont d) alpontjában, 18., 20-22., 24-25., 31., 33., 15., 18, 20, 21, 22, 24, 25, 31, 37, 57-58, 61-
5. pontjaiban írt rendelkezéseket. [20] A teljes perbeli időszakban a felperes Hszt.
6. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított igénye tekintetében vitatta az elsőfokú ítélet jogértelmezését. Az időszak

1. kapcsán akként érvelt, hogy a peradatok nem támasztották alá, hogy a felperes rendszeresen járőri beosztáshoz tartozó feladatokat látott volna el. Védirati álláspontjával egyezően kifejtette, hogy a KMB Szabályzat
2. és
3. pontja szerinti közterületi feladatokat a felperes a működési körzetén kívül is elláthatta, mivel nem járőri beosztásba tartozó feladatokat végzett, amit alátámaszt a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
4. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati szabályzat)
5. §

(1)bekezdése, miszerint a járőrszolgálat (járőrözés) egy rendőri ellenőrzési feladatellátási mód, forma. A körzeti megbízott ezen ellenőrzési formát a KMB Szabályzat

1. pontjában meghatározott járőrözéssel hajtja végre, melyet a KMB Szabályzat módosítása alapján a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén is el kell látnia. A járőr és a körzeti megbízott is elláthat közterületi szolgálatot, a körzeti megbízott ezt jellemzően járőrözés keretében a KMB Szabályzat 50-
2. pontjaiban írt rendészeti feladatkörében hajtja végre, jellemzően gépkocsizó vagy gyalogos járőrözéssel. Az ítélet a [32] bekezdésében tévesen és jogszabálysértő módon rögzítette, hogy a körzeti megbízott felperes rendszeresen a beosztásába nem tartozó, jellemzően járőri beosztásba tartozó feladatot látott el; ehelyett az rögzíthető, hogy a felperes a beosztásába tartozó Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/
3. 7 rendészeti jellegű feladatait jellemzően járőrszolgálati formában, azaz járőrözéssel hajtotta végre. Az elsőfokú ítélet a KMB Szabályzat
4. pontját sértő módon határozta meg ítéletének [36] bekezdésében a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát, a körzeti megbízotti csoport létrehozása indokának téves értelmezésével. A KMB Szabályzat
5. pontja a körzeti megbízotti csoport létrehozásának indokaként a körzeti megbízotti feladatok folyamatos végrehajtását jelöli meg a csoport teljes területén, a csoport működési körzetében, azaz az összeadódott körzeti megbízotti működési körzetekben. A törvényszék ezzel ellentétes ítéleti következtetése téves és jogszabálysértő. Téves és jogszabálysértő az ítélet azon állítása, hogy a felperes megbízási díj iránti igénye az időszak 1-ben a Hszt.
6. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján alapos volt. [21] Az időszak 2 tekintetében előadta, hogy tévesen és jogsértő módon állítja az ítélet [38]-[40] bekezdéseiben, hogy amennyiben a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr1. szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai és a Hszt.-nek a besorolásra (114-119.§), valamint az illetmény meghatározására (154-162.§) kialakított rendelkezései (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700459/2023/4.). Ezzel szemben nem állította a per során, hogy a KMB Szabályzat módosítás alapján a körzeti megbízotti beosztás részének tekinthető a járőri beosztás feladatainak majdnem teljeskörű ellátása. Az elsőfokú bíróság konkrét jogszabályhely konkrét rendelkezésének megjelölése nélkül, megalapozatlanul tett ilyen állítást. Kétségtelen tény, hogy felperesi oldal is elismerte a per során, hogy a két beosztás feladatainak van egy közös keresztmetszete. A körzeti megbízotti beosztás nem foglalja magában a járőri beosztás valamennyi feladatát, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket a körzeti megbízott nem lát/láthat el, csak járőr és fordítva, de az elhatárolás szempontjából a bővebb feladatrendszer eredményezi egyébként a körzeti megbízotti beosztásnak a járőr/járőrvezetői beosztáshoz képest magasabb jogszabály szerinti besorolását, amelyhez lényegesen magasabb illetmény is társul. Az elsőfokú bíróság nem jelölte meg, hogy miként sérti a módosított KMB Szabályzat a Hszt. rendelkezéseit, a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) vonatkozó általános felsorolása sérti a jogszabálysértés konkrét megjelölésének követelményét. Az elsőfokú ítélet a [41], [46] bekezdéseiben tévesen, jogszabálysértő módon állapította meg, hogy felperes az elővezetési, átkísérési, ideiglenes megelőző és szabálysértési előkészítő eljárási feladatokra részben, mint működési körzetén kívül ellátott többletfeladatokra tekintettel megbízási díjra jogosult. Nem vette figyelembe, hogy a körzeti megbízott a módosított KMB Szabályzat 21. pontja értelmében a rendőrkapitányság illetékességi területéről eseti jelleggel elvonható kísérőőri feladat ellátására is, tehát a felperes által ellátott átkísérési feladatok nem tilalmazottak, továbbá csak annak van jelentősége, hogy az átkísérés hová történik, annak pedig nincs, hogy a feladat szükségessége hol merül fel, továbbá a felperes által megjelölt elővezetési feladatok ellátásának kötelezettségét a KMB Szabályzat 62. pont
2. b)alpontja egyértelműen nevesíti a körzeti megbízott rendészeti feladatai között, amelyet a rendőrkapitányság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező elővezetett tekintetében kell végrehajtania. A felperes által kigyűjtött elővezetések mindegyike kivétel nélkül a rendőrkapitányság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező elővezetettek tekintetében került foganatosításra, azaz a normatív rendelkezéseknek megfelelő volt, azok ellátása a felperest megbízási díjra nem jogosítja. Az ítélet ezzel ellentétes megállapításai tévesek és jogszabálysértőek. Erre tekintettel felperes az átkísérési és elővezetési feladatok végzésével nem látott el olyan többletfeladatot, ami alapján a Hszt. 71. §-a szerinti megbízási díjra megalapozottan tarthatna igényt, így az ítélet [46] bekezdésében rögzített következtetés szintén téves és jogszabálysértő. [22] Az időszak 3. tekintetében az ítélet tévesen és jogszabálysértő módon értékelte a [47]-[48] bekezdéseiben a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az igény megalapozottságát. E körben a Hszt.

1. §-ában írtakat tévesen, jogsértő módon, a Hszt.
2. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/
3. 8 §-ában foglaltaktól lényegében elkülönítve értelmezte. A felhívott jogszabályhely első fordulata alapján ugyanis a felperes által ellátott szolgálati beosztásból eredő, a második fordulata alapján a rendes szolgálatteljesítési időn belül külön ellentételezés nélkül a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladat nem minősül többletfeladatnak. Ez azonban az ítélet jogsértő megállapításával ellentétben nem üresíti ki a Hszt.
4. §-ában szabályozott megbízás jogintézményét, megbízási díj ugyanis továbbra is jár a szolgálatteljesítési időn kívüli, az érintett számára a végzettsége, képzettsége alapján általa ellátható, de a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén kívüli többletfeladatokért. A többletfeladatnak viszont a Hszt.
5. §

(3)bekezdése alapján jelentősnek kell lennie. Erre tekintettel a felperes nem látott el a Hszt. 102.§

(1)bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti, beosztásába nem tartozó többletfeladatot, a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának második fordulatában szabályozottakon túli többlet-feladatellátásra pedig még utalás szintjén sem hivatkozott. Többletfeladat hiányában pedig az Időszak 3-ban a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított megbízási díj iránti igény sem lehet alapos. Összességében az ítélet [49], [51] bekezdéseiben jogsértő módon állapította meg, hogy a felperes az egyébként a munkaköri leírásában rögzített feladatai ellátásáért megbízási díjra lett volna jogosult. Mindemellett a megbízási díj mértéke a keresetnek történő helyt adás esetén sem haladhatná meg a Hszt. 71. §

(5)bekezdésében meghatározott, a rendvédelmi illetményalap 50%-áig terjedő mértékű havi díjazást, mert sem a munka bonyolultsága, sem az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, sem annak gyakorisága, sem a többlettudás szükségessége nem indokolja. [23] A felperes az ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, részletesen érvelt az ítélet helybenhagyása mellett. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és jogi indokai [24] Az alperes fellebbezése alaptalan. [25] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 108. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között - a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve - bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt, e körben is az ítélet - jogalapra vonatkozó - anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól. Az alperes a megbízási díj minimumösszegével összefüggésben megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg, ezért - a Kp. 99. §

(1)bekezdésére, 100. §

(2)bekezdés b) pontjára és 104. §

(1)bekezdésére figyelemmel - az ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódhatott, mivel a fellebbezésnek e körben nem volt olyan eljárási jogszabálysértésre hivatkozása, amelyeket a másodfokú bíróság összevethetett volna az ítéleti indokolással. [26] A Fővárosi Ítélőtábla nem érinthette a fellebbezésben nem támadott, nem vitatott ítéleti részeket, megállapításokat és jogértelmezéseket sem, így nem foglalhatott állást a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára alapított felperesi igény elutasítása körében az ítélet [25][29] bekezdéseiben kifejtett értelmezése tekintetében. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/4. 9 [27] A fellebbezésben támadott időszak1-re vonatkozóan a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított igény tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla kiemelten utal arra, hogy a hivatásos állomány tagjának többlettevékenységéért járó megbízási díj jogalapja körében a kiforrott ítélkezési gyakorlat szerint a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján a szolgálati beosztáson kívüli tevékenységnek van jelentősége (Kúria Kfv.VII.37.642/2020/5. - BHGY KKJ-2020-465). Ezen jogszabályi rendelkezésben meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezési beosztáshoz tartozó feladatkört lát el többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatnak minősül (Kf.VII.39.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3. - BHGY K-KJ2021-680, Kf.VII.45.117/2022/4. - BHGY K-KJ-2022-1176, Kf.III.45.110/2022/4. - BHGY K-KJ-2022-1226), amelyért megbízási díj jár. [28] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4. – BHGY K-KJ-2020-487, Kf.VII.39.389/2021/4. – BHGY K-KJ2021-685, Kf.VII.39.523/2021/4. – BHGY K-KJ-2021-744) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör - akár átmeneti, akár tartós - feladatainak ellátását. [29] A Kúria következetes gyakorlata szerint, a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszer szintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4. – BHGY K-KJ-2021-744, Kf.VII.45.076/2022/4. – BHGY K-KJ-2022-1036). [30] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb, köztük a tilalmazott kísérőőri, őrzési feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatások, a felperes személyes meghallgatása és állományilletékes parancsnoka tanúvallomása, valamint az egyéb okirati bizonyítékok alapján következtetett a többletfeladatok visszatérő rendszeres ellátására. A KMB szabályzat 2022. augusztus 11-ig hatályos 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a csoportműködési körzetben ellátott járőri és egyéb többletfeladatai miként felelnek meg a KMB szabályzat - különösen 15. és 24. pontjaiban foglalt - rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás - a KMB szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével - a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/4. 10 Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb járőr jellegű feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén és csoportműködési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem visszatérő rendszerességgel végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB szabályzat 37. pontja, 50-63. pontjai és a Szolgálati Szabályzat 70. §-a sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A KMB Szabályzat 24.pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálatra járőrrel közösen beosztható. A közös közterületi szolgálatot kell szervezni, Hogy a feladatellátás – a 21-22. pontban meghatározottak kivételével – működési körzetében történjen. [31] A KMB csoport létrehozása a KMB Szabályzat 15. pontjaiban foglalt szabályozásból következően nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna, az a körzeti megbízott csoport működési körzetével kibővülne. A körzeti megbízotti csoport létrehozásának célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a felperes körzeti megbízotti beosztásához és melyek haladják meg azt, olyan kérdés, melynek jogértelmezését a Kúria már elvégezte és álláspontjától a másodfokú bíróság eltérni nem kíván. A Kúria a körzeti megbízott által a működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta: amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át rendszer szintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és a csoport működési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4. – BHGY K-KJ-2022-930, Kf.VII.45.184/2021/4. – BHGY K-KJ-2022-929). [32] A KMB Szabályzat 15. pontja a körzeti megbízotti csoport létrehozásának lehetőségét azért írta elő, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen, ugyanakkor a KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott a csoport működési területén sem vehető igénybe járőrszolgálatra, csoport működési körzetében körzeti megbízotti feladatokat láthat el, járőrszolgálatot pedig csak saját működési körzetében járőrrel közösen végezhet. A KMB Szabályzat 15. és 24. pontjából nem következik olyan értelmezés, hogy a csoporttag működési körzete, annak külön rögzítése nélkül, kibővül a csoport összeadódott működési körzetére. A körzeti megbízott működési körzete változatlanul megmarad, függetlenül a csoport megalakításától, melyet alátámaszt a KMB Szabályzat 72.
2. c)pontjában írt azon rendelkezés is, hogy a körzeti megbízotti csoport létrehozása esetén a csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A fentiekre figyelemmel a közterületi szolgálat fogalmát - szemben a fellebbezésben foglaltakkal - nem értelmezte tévesen az elsőfokú bíróság, a felperes körzeti megbízotti beosztásától eltérő többletfeladat ellátásnak minősülnek az alperes utasítása alapján a KMB Szabályzat 24. pontjától eltérően teljesített rendszeres járőri feladatok felperes működési, akár csoport működési körzetén kívül, számos esetben nem is járőrrel, hanem másik körzeti megbízott párjával közösen. Az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy az időszak1-ben a felperes visszatérően, rendszeresen jelentkező, beosztásába nem tartozó többletfeladatokat végzett, amelyek a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhetők, és a megbízási díjra való jogosultságot megalapozták. [33] A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.459/2023/4., 3.Kf.700.482/2023/5.: 5.Kf.700.543/2023/

1. számú döntéseiben kimondta, hogy az ORFK, mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2. évi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/
3. 11 XLIII. törvény
4. §

(2)bekezdésének d) pont] vezetője a Jat. 23. §

(4)bekezdés c) pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így – a felperes által felhívott Rtv. 6. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerint is – normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a BMr.1 2. mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont
2. b)-
3. c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel –, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális distinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
4. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennél fogva a munkáltató a BMr.1 1. §
5. a)pontjába és a 2. sz. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. [34] A Jat. a 2010. előtti helyzethez képest a közjogi szervezetszabályozó eszközök jogrendszerben elfoglalt helyét tisztázta, a jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályozás mellett külön fejezetben (VI. Fejezet) rendelkezik a közjogi szervezetszabályozó eszközökről, törvényi szintű legitimációt nyújtva ezzel az e körbe tartozó jogi normák (határozat, utasítás) tekintetében. Deklarálta, hogy a Jat. 23. §-ának megfelelő közjogi szervezetszabályozó eszközök a Jat. 24. §

(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a BMr.1gyel [Alaptörvény T) cikk

(1)és

(2)bekezdés] nem állhat ellentétben, valamint nem ismételheti meg jogszabály rendelkezését. Fenti definícióból következően egyértelmű, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz nem általánosan kötelező, hanem csak az adott (vagy az általa irányított) szervre, és a szabályozásának tárgya szigorúan behatárolt. Egyértelmű az is, hogy jogszabállyal nem lehet ellentétes. [35] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzat módosításának olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr.1 szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított Amennyiben a bíróság a KMB szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a 30/2015. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB szabályzat 2. pont

1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a 2. pont
2. a)pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében - a Hszt. és a 30/2015. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül - nem lehet olyan értelmezésre jutni, Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/4. 12 hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. [36] A jogszabálysértés konkrét megjelölése követelményének [Hszt. 71.§

(1)bekezdés c) pont és 71.§

(5)bekezdés megsértése] az időszak2-t érintően az elsőfokú bíróság eleget tett, az ítélet [40] bekezdésében a felperes személyes nyilatkozatából, a tanúvallomásból és a perben rendelkezésre álló iratanyagból megállapította, hogy felperes a teljes perbeli időszakban a körzeti megbízotti feladatai mellett rendszeresen, a szolgálati ideje nagyobb részében járőrfeladatot is ellátott, mely tevékenységét a körzeti megbízotti működési körzetén és a csoport működési körzetén kívül is folyamatosan végrehajtotta. Ugyanezen bizonyítékok azt is alátámasztották, hogy felperes a 2022. augusztus 11. napja utáni időszakban is rendszeresen, lényegében szinte valamennyi szolgálatteljesítése során ellátott járőrfeladatot, márpedig a hivatkozott ítélőtáblai döntés értelmében a rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §

(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [37] Az elsőfokú bíróság által az időszak2-ben a Hszt. 71.§

(1)bekezdés

1. c)pontja körében értékelt átkísérési, elővezetési feladatok vonatkozásában az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és bizonyítékértékelést nem vitatta. Megfelelő alátámasztás nélkül, megalapozatlanul állította, hogy a bíróság tévesen értékelte, hogy a felperes többletfeladatot látott volna el. Az alperes fellebbezési vitatása súlytalan, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a bíróság e körben, a rendszeresség és folyamatosság megítélésénél a felperes személyes nyilatkozatát, a tanúvallomást és a perben rendelkezésre álló iratanyagot teljeskörűen figyelembe vette, az alperes pedig sem a tényállás megállapítását, sem a bizonyítékok értékelését, a feladatellátás tényét, a kimutatások helytállóságát konkrét eljárási jogszabálysértés megjelölésével nem vitatta. [38] Az elővezetési feladatok tekintetében az alperes alaptalanul állította, hogy azok ellátása a felperest megbízási díjra nem jogosítja, mert a KMB. Szabályzat 62. pont
2. d)alpontja és 2. pont
3. c)alpontja alapján a körzeti megbízott rendészeti feladatai között került nevesítésre, és a 25. pont rendelkezéseire tekintettel a rendőrkapitányság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező elővezetett tekintetében kell végrehajtani. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a KMB Szabályzat 62. pontja, mint speciális szabály feljogosítja a körzeti megbízottat az elővezetési feladatok foganatosítására, azonban a jogszabályhely a KMB Szabályzat módosítását követően is kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a körzeti megbízott e feladatot a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el, az elsőfokú bíróság pedig a csatolt kimutatás alapján helyesen állapította meg, hogy a felperes 2022. augusztus 11. napját követően összesen 33 alkalommal foganatosított elővezetési feladatot a működési körzetén kívüli helyszínekre. Jogértelmezésével, hogy a felperesi kimutatásokban szereplő átkísérési és elővezetési feladatok az időszak2-ben megalapozták a felperes Hszt. 71.§

(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díj iránti igényét, a másodfokú bíróság is osztotta, a fenti körülményeket figyelembe véve a teljes perbeli időszakra nézve helytállóan jutott az ítélet [46] bekezdésében arra a következtetésre jutott, hogy a körzeti megbízott felperes megbízási díj iránti igénye a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja alapján alapos volt. [39] Az időszak3 tekintetében rámutat a másodfokú bíróság, hogy a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának

1. február
2. napi hatályú módosítása a hivatásos állomány tagját általános jelleggel a megbízási díjra való jogosultságból nem zárja ki, ezen értelmezéssel a megbízási díj jogintézménye [a Hszt.
3. §

(1)bekezdés c) pontja, valamint

(3)bekezdése] mint speciális szabály, kiüresedne (Fővárosi Ítélőtábla, 5.Kf.700.375/2024/4.). A perbeli esetben az időszak3 szerinti megbízási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából relevanciával bíró körülmény, hogy a Hszt.

1. február
2. napjával bekövetkezett Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/
3. 13 módosítását követően a jogalkotó a megbízási díj jogintézményét megtartotta, azt a Hszt.
4. §-ában - a X. fejezetben meghatározott, a szolgálat teljesítésére vonatkozó rendelkezésektől elkülönítetten továbbra is szabályozni kívánta akként, hogy az általánoshoz képest eltérő, a korábbiakhoz viszonyítva szigorúbb feltételek szerinti elbírálást írt elő. Nem vitás, hogy a hivatásos állomány tagja - a jogalkotó szándéka szerint - a Hszt.
5. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles a szolgálati beosztásából eredő, valamint - a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül - a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. E szabály azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben e többletfeladatot az állomány tagja rendszeresen, tehát nem eseti jelleggel, és számára jelentős többletmunkát eredményezve végzi, annak ellentételezésére ne lenne jogosult. [40] A Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának ezért csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a 71. §

(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged; ellenkező esetben a hivatásos állományú ellenszolgáltatás nélkül, lényegében korlátozásoktól mentesen a beosztásához nem tartozó feladat ellátására megbízhatóvá válna. A Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában és

(3)bekezdésében meghatározott többletfeltétellel válik el a megbízási díj az általános szabályozástól; e speciális juttatás megfizetésére vonatkozó jogalkotói szándék a Hszt.

1. §-án keresztül érvényesül, ami abban ragadható meg, hogy habár a hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony, azonban a rendszeresen előforduló, jelentős többletmunka ellátásáért a hivatásos állomány tagjai is ellenszolgáltatásban kell, hogy részesüljenek. Ezt a jogi álláspontot támasztja alá, hogy a Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontjában a rendszeresen elvégzett jelentős többletmunkára való utalás nem szerepel, azonban e kitétel a

1. §-ban, mint speciális szabályban megtalálható; ezen feltételek teljesülése esetén megbízási díj jár. Fellebbezésében alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy az időszak3-ban a felperes megbízási díjra jogosultságát a Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontja kizárja, ugyanis ez esetben is érvényesül a "lex specialis derogat legi generali" elv, miszerint az általános szabályt a speciális szabály minden esetben felülírja. A perbeli esetben ez akként ölt testet, hogy a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjában szereplő általános szabály helyett a

1. §-ban rögzített speciális rendelkezést kell alkalmazni. [41] A többletfeladatnak jelentősnek kell lennie, amelynek teljesülését az elsőfokú bíróság helyesen fennállónak tekintette, mert a felperes szinte minden szolgálatát érintően (vagyis folyamatosan, rendszeresen), ezáltal nagy arányban látott el - a saját munkaköri feladatain felül - a beosztásába nem tartozó feladatokat. Ezért az elsőfokú bíróság - a megbízás rendszeres jellege és a jelentős többletmunka ellátása miatt - a kereset megalapozottságáról az időszak3-ban is helytálló döntést hozott. [42] A megbízási díj mértékével összefüggésben lényeges, hogy az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt ennélfogva az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg, mérlegelési tevékenységét azonban az alperes a fellebbezésében nem támadta. [43] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
2. §

(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [44] A pervesztes alperes a Kp. 99. §

(3)bekezdés és

1. § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§

(1)bekezdése és 102. §

(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §

(1)bekezdés a) pontja és 3. §

(5)Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.462/2024/

1. 14 bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [45] Az alperes az illetékekről szóló
2. évi XCIII. törvény
3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket (62.614 forint) a Kp. 99. §

(3)bekezdés, 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §

(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §

(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [46] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.

1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [47] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,

1. február
2. dr. Robotka Imre s.k. a tanács elnöke dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. bíró