A határozat elvi tartalma: [A bíróság számára hivatalból előírt eljárás megszüntetési ok esetén fogalmilag kizárt a Pp. 370. §
(3)bekezdésének az alkalmazása és az eljárási jogszabálysértés csupán a fél kérelmére történő figyelembevétele. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben – az utaló rendelkezés [Infotv. 31. §
(1)bekezdés] miatt – a másodfokú eljárásban is alkalmazandó a Pp. 379. §-a (az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetése miatt), ha az elsőfokú bíróság az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdése alapján nem szüntette meg hivatalból az eljárást. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.21.342/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Hegedűs D. Andrea pártfogó ügyvéd (cím1 Az alperesek: Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) I. rendű Kúria (1055 Budapest, Markó utca 16.) II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Erdős Viktor kamarai jogtanácsos (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) I. rendű alperesért Dr. Kun Péter beosztott bíró (1055 Budapest, Markó utca 16.) II. rendű alperesért A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.419/2025/6/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 29.P.21.457/2025/
- Rendelkező rész Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 2 A Kúria a felperesnek az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja. A Kúria a jogerős ítéletet– az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. A bíróság megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére a felperes köteles. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- december 17-én közérdekű adat megismerése iránti igényt nyújtott be az I. rendű alperesnél, amelyben az I. rendű alperes által a II. rendű alperes részére a
- december 16-án meghozott 6/
- Polgári Jogegységi Határozathoz megküldött pénzügyi szakmai véleményt mint közérdekű adat kiadását kérte. [2] A felperes
- december 18-án a következő közérdekű adatigény teljesítését kérte a II. rendű alperestől: az I. rendű alperes által a II. rendű alperes részére a
- december 16án meghozott 6/
- Polgári Jogegységi Határozathoz megküldött pénzügyi szakmai véleményt, mint közérdekű adatot adja ki a részére. [3] Az alperesek az adatigény teljesítését megtagadták, ezért a felperes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: NAIH) fordult. A NAIH előtt kifogásolta, hogy az alperesek nem teljesítették a közérdekű adat kiadása iránti igényét, holott a dokumentum keletkezésétől számított 10 év már eltelt. [4] A NAIH megszüntette a vizsgálatot az információs önrendelkezési jogról az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
(5)bekezdés a) pontja alapján, mivel az ügyben korábban jogerős bírósági határozatot hoztak. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.263/2023/
- számú jogerős ítéletében (a továbbiakban: jogerős határozat1) elutasította a pénzügyi szakmai vélemény kiadását, mivel az az Infotv.
- §
(5)bekezdése szerinti döntés megalapozását szolgáló adat. A jogerős határozat1 az ügy előzményeként utal arra, hogy már a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.510/2016/6-II. számú ítéletével kötelezte a Kúriát a jelen per tárgyát képező adat kiadására, amelyet a Kúria Pfv.IV.21.749/2016/
- sz. alatti ítéletével hatályában fenntartott. Az Alkotmánybíróság azonban a 3069/
- (IV. 10.) AB határozatával (a továbbiakban: Abh1) megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ezt követően indult eljárásban hozta meg a Fővárosi Ítélőtábla a jogerős határozat1-t. A NAIH határozata Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 3 rögzítette, hogy a 6/
- Polgári Jogegységi határozat meghozatala –
- december
- – óta a 10 év időtartam eltelt, a jogerős határozat1 alapján az adatok
- december 17-e óta megismerhetőek. A felperes a NAIH határozatát
- június
- napján vette át. A felperes keresete és az alperesek ellenkérelme [5] A felperes keresetében az előzetes adatigénylésben foglalt adatok kiadásának a teljesítését kérte az alperesektől. [6] A keresete jogalapjaként az Infotv.
- §
- pontját, a
- pontját, a
- §
(1)bekezdését, a 27. §
(5)és
(6)bekezdését, a 30. §
(5)bekezdését és a 31. §
(2)bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésére, IX. cikk
(1)bekezdésére, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Rómában
- november 4-én kelt egyezmény és az ahhoz tartozó 8 kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló
- XXXI. törvény (a továbbiakban EJEE) I. cikkére, X. cikkére, VI. cikkére, XVII. cikkére, valamint megjelölte az Európai Unió alapjogi chartájának (továbbiakban: Charta) XI. cikk,
- cikk, XX. cikk, XXI. cikk, XXXVIII. cikk, XLVII. cikk, LI. cikk, LII. cikk, LIII. cikk, LIII. cikk rendelkezéseit. [7] A II. rendű alperes alaki kifogásában az eljárás megszüntetését kérte, meg nem engedett keresethalmazatra hivatkozással. [8] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. rendű alperesnek az eljárás hivatalbóli megszüntetése iránti kérelmét és a felperes keresetét elutasította. [10] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes valójában nem vitatta az alperesek állításait – mivel csak arra hivatkozott, hogy az adatok döntést megalapozó adatok és tíz év eltelt – ezért azokat valónak fogadta el. [11] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, kötelezte az I. és a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül adja ki a II. rendű alperes
- december
- napján meghozott 6/
- polgári jogegységi határozat meghozatalához az I. rendű alperes által készített pénzügyi szakmai véleményét. Az alpereseket egyenlő arányban kötelezte a pártfogú ügyvédi díj megfizetésére. [12] A másodfokú bíróság a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlelt. Az elsőfokú bíróság a 6/II. sorszámú jegyzőkönyvben kihirdetett végzésével azt rögzítette, hogy az eljárás a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján szünetel, holott az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdése folytán, az általa rögzített tények alapján az eljárást hivatalból meg kellett volna szüntetnie. A Pp. 370. §
(3)bekezdése szerinti felhívására a felperes úgy nyilatkozott, hogy ezt az eljárási szabálysértést nem kéri figyelembe venni, a Pp. 379. §-a szerinti eljárás pedig nem lehetséges, ugyanis nem a Pp. 240. §
(1)bekezdése vagy a 241. §
(1)bekezdése szerinti ok áll fenn a perben, a 240. §
(1)bekezdés g) pontja pedig a perfelvételi tárgyalás esetén írja elő az eljárás hivatalbóli megszüntetését. Jelen esetben azonban a vizsgált Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 4 eljárási cselekmény az érdemi tárgyalási szakban történt, ezért a másodfokú bíróság érdemben vizsgálta a fellebbezést. [13] A másodfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a kérdésben, hogy a felperes nem vitatta az alperesek állításait az Infotv. 27. §
(2)bekezdés g) pontjára történő hivatkozásának megalapozottsága tárgyában. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság irataiból megállapítható, hogy a felperes jogi képviselője az alperes védekezését vitató nyilatkozatot tett (12. sorszámú jegyzőkönyv 10-11. oldal). Az Infotv. 27. §
(2)bekezdés g) pontja, valamint a Bszi. 37. §-a, 41/A. §
(3)bekezdése és a
- §-a alapján a jelen ügyben a felperes által kért közérdekű adat kiadása nem tagadható meg, mert annak kiadásával a bíróság működése nem lehetetlenül el. [14] A másodfokú bíróság megítélése szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezések nem zárják ki a kért adatok kiadását, hiszen azokat – az Infotv. szerint – nem lehet kiterjesztően értelmezni. A másodfokú bíróság jogértelmezése lényegében azonos a Kúria – az Alkotmánybíróság által megsemmisített – Pfv.IV.21.749/2016/
- számú határozatában foglaltakkal, amely szerint nem volt jogszerű az adatigény teljesítésének megtagadása. A kiadni kért közérdekű adat kvázi bírósági eljárásban merült fel, amely tárgyánál fogva – mint a devizahiteleket érintő kérdés – jelentős közügynek számít, ezért a másodfokú bíróság által elvégezett érdekösszemérés alapján a keresetet alaposnak ítélte. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő – hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [16] Megsértett jogszabályként az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdését, a Pp. 173. §
(3)bekezdését, a Pp.
- §-át, a Pp.
- §-át, a Pp.
- §-át, a Pp.
- §
(2)bekezdését, a Pp.
- §-át, a Pp.
- §-át, a Pp.
- §-át, a Bszi. – az érintett jogegységi döntés meghozatalakor hatályos –
- §
(1)bekezdését, továbbá a Bszi. 40. §
(4)bekezdését, a Bszi
- §-át és
- §-át, valamint az Infotv.
- §
(2)bekezdés g) pontját jelölte meg. [17] Az alperesek elsődleges felülvizsgálati kérelme szerint az elsőfokú bíróságnak az Infotv.31/B. §
(5)bekezdése alapján az eljárást hivatalból meg kellett volna szüntetnie. Hivatkoztak a Kúria Pfv.IV.20.864/2024/
- számú precedens határozatára, amely szerint az Infotv.
- § -a és a 31/C §-a közötti szabályai speciális szabályok a Pp. általános szabályozásához képest, és ezért a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben a polgári perrendtartás szabályait az Infotv. lex specialis eljárásjogi szabályaiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. [18] Állították, hogy a másodfokú bíróságnak nem a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint kellett volna eljárnia, hanem az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkeznie. A másodfokú bíróság azzal, hogy az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdése szerinti, az eljárás hivatalból történő megszüntetését megalapozó ok fennállását nem észlelte, a Pp.
- §-át megsértve bírálta felül érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét. A Kúriának a lényeges eljárási szabálysértésre is tekintettel a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az első és másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az eljárást meg kell szüntetni. Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 5 [19] Hivatkoztak arra is, hogy a kereset meg nem engedett látszólagos személyi keresethalmazatot valósít meg, ezért az alperesek ellen két külön perben érvényesíthetné az igényét. Mivel sem a kényszerű pertársaság (Pp. 36. §), sem a célszerűségi pertársaság (Pp. 37. §) feltételei nem állnak fenn, ez egy burkolt látszólagos személyi keresethalmazat, amelyet a Pp. 173. §
(3)bekezdése nem tesz lehetővé, ezért az együttes perlésükre nincs jogszerű lehetőség. [20] Az alperesek másodlagos felülvizsgálati kérelmének indokai szerint a Kúria jogegységi eljárása nem nyilvános eljárás, ezért az annak során beszerzett adatok kiadására az Infotv. 27. §
(2)bekezdés g) pontja alapján nincs jogszerű lehetőség. [21] Hangsúlyozták, hogy a másodfokú bíróság tévesen határozta meg a jogegységi eljárás jogi természetét, ennek következtében a jogerős ítéletnek az az értelmezése, hogy a jogegységi eljárás irata – így a perben megismerni kért vélemény is – közérdekű adatigénylés keretében bárki számára megismerhető, az Infotv. 27. §
(2)bekezdés g) pontját, a Bszi. érintett jogegységi határozat meghozatalakor hatályos 37. §
(1)bekezdését és a 42. §
(1)bekezdését sérti. [22] Érvelésük szerint az Alkotmánybíróság megjelölt határozataiban kifejtett jogértelmezés alátámasztja, hogy a jogegységi eljárás nem nyilvános eljárás, ezért annak során beszerzett adatok kiadására az Infotv. 27. §
(2)bekezdés g) pontja alapján nincs lehetőség. [23] Rámutatták, hogy a másodfokú bíróság megítélésével szemben az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes érdemben nem vitatta az állításaikat, ezért érdemi felülbírálatnak nem volt helye. [24] A felperes hatályos felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, azonban kérte az eljárás felfüggesztését a Pp. 126.§-a alapján az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága eljárása miatt és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését annak megállapítása érdekében, hogy a Pp. 72. §
(1)és
(2)bekezdésével, illetve az Infotv. 31. §
(6)bekezdésével és a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 33/A.
(1)bekezdésével, továbbá az Infotv. 31/C. §
(1)bekezdés
- a)és
- d)pontjával, valamint
(5)bekezdésével összefüggésben értelmezett
(4)bekezdése sérti-e a felperes Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)és
(7)bekezdésében biztosított bírósághoz való jogát, a bírósághoz való tényleges hozzáférését, az eljárási törvény által biztosított – Pp. 406. §
(3)bekezdés b) pont – perorvoslathoz való jogát, illetve a perorvoslathoz - felülvizsgálathoz – való tényleges hozzáférését, sérti az Alaptörvény Q) cikk
(2)és
(3)bekezdésével, valamint I. cikk
(2)bekezdésével összefüggésben értelmezett XV. cikk
(2)bekezdése által tilalmazott hátrányos megkülönböztetést. Az Alaptörvény B) cikk
(1)bekezdésére, Q) cikk
(2)és
(3)bekezdésére, továbbá I. cikk
(2)bekezdésére alapján a felperesre vonatkozó eljárási szabályok összességükben, a végeredményüket tekintve összeegyeztethetetlenek az EJEE 1. cikkével összefüggésben értelmezett 6. cikk
(1)bekezdésének első mondatával, a
- cikkében, valamint
- cikkben foglaltakkal, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága releváns joggyakorlatával, mert végeredményüket tekintve elzárják, megfosztják a felperest a törvény által biztosított jogának tényleges, érdemi gyakorlásától, illetve a hatékony jogorvoslat tényleges igénybevételétől. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 6 [25] A Kúria – a jelen felülvizsgálati eljárásban érdemben vizsgált jogszabálysértések körére tekintettel – nem találta indokoltnak, ezért mellőzte a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését és a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését a felperes által megjelölt jogszabályok alaptörvényellenességének megállapítása és megsemmisítése végett. A Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálhatja felül, a felülvizsgálati ellenkérelem a felülvizsgálati kérelem elbírálásának korlátai között nem szerepel. A felülvizsgálati kérelem elbírálásához és a konkrét jogvita eldöntéséhez nem volt szükség a kötelező jogi képviselet és a soronkívüli eljárást biztosító – a felperesre is irányadó – rendelkezések alkalmazására, ezért az indítvány tekintetében a Pp. 126.§
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel nem teljesült. [26] A Kúria utal a Kf.III.37.326/2020/
- számú ítéletében kifejtettekre, amely szerint amennyiben a fél kezdeményezi, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz az alkalmazandó jogszabály alkotmányossági vizsgálatát kérve, de a bíróság e kezdeményezéssel nem ért egyet, úgy elégséges, ha az ügyben hozott döntés csak utal arra, hogy nem találta indokoltnak indítvány benyújtását az Alkotmánybírósághoz. A bíróság érdemben nem köteles indokolni azt a döntését, amellyel az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését mellőzi. Ellenkező esetben a bíróság közvetve vagy közvetlenül az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényben rögzített hatáskörét vonná el. [27] A felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is indítványozta, azonban ehhez kapcsolódó tény- és jogállítást, indokolást nem adott elő, ezért a Kúria mellőzte a kérelem elbírálását. [28] Az alperesek elsődleges felülvizsgálati kérelme a következők szerint alapos. [29] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján elsődlegesen azt kellett megítélni, hogy a másodfokú bíróság a Pp.
- §-ára tekintettel az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdésében meghatározott hivatalbóli eljárás megszüntetési ok figyelmen kívül hagyásával döntött-e érdemben a keresetről. [30] A másodfokú bíróság azt helytállóan észlelte hivatalból, hogy az elsőfokú bíróság bár megállapította, hogy a folytatólagos érdemi tárgyaláson megjelent „I. rendű és II. rendű alperes nem kívánta az ügy tárgyalását, a felperes által pedig a mai tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni és egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását,” a felperes jogi képviselője távolmaradásának jogkövetkezményét jogszabálysértően vonta le. Az elsőfokú bíróságnak a Pp. 121. §
(1)bekezdése helyett ugyanis az Infotv. 31/§. §
(5)bekezdése alapján az eljárást hivatalból meg kellett volna szüntetnie. A másodfokú bíróság azonban – eltérő jogi álláspontja miatt – hivatalból nem vonta le a mulasztás jogkövetkezményét, helyette a Pp. 370. §
(3)bekezdését alkalmazta. A fellebbező felperes – a másodfokú bíróság felhívására – nem kérte figyelembe venni ezt az eljárási szabálysértést, és a másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a Pp. 379. §-a alapján sem szüntethető meg az eljárás, ezért ezt az eljárási szabálysértést figyelmen kívül hagyta és a fellebbezést érdemben bírálta el. [31] A Kúria nem ért egyet a másodfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdésének megsértése csak a fellebbező fél kérelmére vehető figyelembe. A Pp. másodfokú eljárásban is érvényesülő főszabálya a kérelemre történő felülbírálat, amely összhangban van a felek rendelkezési jogával, a Pp. 370. §
(3)bekezdése ezt biztosítja. Ettől eltér azonban az az eset, amikor a másodfokú bíróságnak a jogszabálysértést hivatalból kell figyelembe vennie; ide tartoznak az ún. kötelező hatályon kívül helyezési okok, amelyeket hivatalból kell észlelnie, azaz a másodfokú bíróság a fellebbezési, csatlakozó fellebbezési Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 7 kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból gyakorolja ezt a jogkörét és az is, ha erre az eljárás hivatalbóli megszüntetése miatt kerül sor a Pp. 379. §-a alapján. A bíróság számára hivatalból előírt eljárás megszüntetési ok esetén ugyanis fogalmilag kizárt a Pp. 370. §
(3)bekezdésének az alkalmazása és az eljárási jogszabálysértés csupán a fél kérelmére történő figyelembevétele. [32] A Pp.
- §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel – teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll – hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a
- §
(1)bekezdése vagy a 241. §
(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt – megfelelő határidő tűzésével – fel kell hívni. Az Infotv. 31/C. §
(1)bekezdés
- a)pontja az érdemi tárgyalás elmulasztása esetén (
- is)kizárt az igazolás, ezért a Pp. 379. § második fordulatában írt rendelkezés az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdése esetén nem alkalmazható. [33] Az Alaptörvény 28. cikke érelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [34] Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az önkényes bírói jogértelmezés sértheti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot. A jogértelmezési hiba contra constitutionem akkor válik önkényessé, ha a bíróság az Alaptörvény
- cikkében foglalt jogértelmezési szabályokat kifejezetten figyelmen kívül hagyja {10/
- (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [28], 23/
- (XII. 28.) AB határozat, Indokolás [28]}. A jogértelmezés Alaptörvényben rögzített elveinek betartása minden kétséget kizáróan részét képezi a tisztességes bírósági eljárásban megvalósuló jogértelmezéssel szemben állított minimális alkotmányos követelményeknek {23/
- (XII. 28.) AB határozat, Indokolás [26], megerősítve: 33/
- (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [29]}. Ezért a Kúriának a Pp. és az Infotv. vizsgált rendelkezéseinek értelmezése során az Alkotmánybíróság által a tisztességes eljárás (XXVIII. cikk) érvényesülése körében meghatározott szempontrendszert kell alkalmaznia. A szabály de facto nem rögzíti, de az Alkotmánybíróság értelmezése szerint része a tisztességes eljárásnak az is, hogy az eljárásban biztosítva legyen a fegyverek egyenlősége {22/
- (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [49]– [50]}. [35] A Kúria a Pp.
- §-ának értelmezéséhez áttekintette az Infotv. rendelkezéseit, mivel az Infotv.
- §
(1)bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben a Pp. rendelkezéseit a 21/A. alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. [36] Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény módosításáról szóló
- évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.) meghatározta azon lex specialis jelleggel alkalmazandó eljárásjogi szabályokat, amelyek kifejezetten az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint indítható perek tekintetében alkalmazandóak. A Módtv. 2. §-ával kiegészített Infotv. 31/A–31/C. §-a e perek gyorsításának, hatékonyságának növelése érdekében 3 napos tárgyalási időközt, az alperes érdemi védekezésére 8 napos határidőt határoz meg a perfelvételi szakban. Ha pedig a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, azt is kimondja, hogy a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 8 és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye (Kúria Pfv.IV.21.245/2025/6.). A szűk körben megtartható folytatólagos érdemi tárgyaláson a mulasztás következményei részben eltérőek az általános rendelkezésektől: ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyalást el nem mulasztó fél a tárgyalás megtartását nem kéri, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás távollétében történő megtartását, az eljárás nem szünetel, helyette a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti [Infotv. 31/B. §
(5)bekezdés]. Ez utóbbi rendelkezés az alperes mulasztása esetére meghatározott szigorú jogkövetkezmények [Infotv.31/A. §
(3)-
(4)bekezdés] mellett a folytatólagos érdemi tárgyalási szakban a felperes mulasztását szankcionálja, biztosítva a felek közötti egyensúlyt. [37] A Pp. preambuluma szerint a bíróságok a perrendtartás szabályait a magánjogi jogviták tisztességes eljárás elvén nyugvó rendezése és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatása érdekében alkalmazzák. A Pp. rendelkezéseit az Infotv.-ben szabályozott speciális rendelkezések mellett kell alkalmazni. [38] A Pp. 379. §-a – az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetése miatt – nem utal vissza az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdésére, erre azonban ennek a rendelkezésnek az alkalmazásához a Kúria megítélése szerint az utaló rendelkezés [Infotv. 31. §
(1)bekezdés] miatt nincs is szükség. A Pp.
- §-ának első fordulata akkor alkalmazható, ha a bíróságnak az eljárást hivatalból kell megszüntetnie, ez a feltétel pedig már az elsőfokú eljárásban fennállt. Az ezzel ellentétes jogértelmezés azt eredményezné, hogy bár a másodfokú bíróságnak az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási szabálysértést hivatalból figyelembe kell vennie, azonban ennek jogkövetkezménye nem lenne levonható. Az Alaptörvény
- cikkének figyelembe- vételével elvégzett jogértelmezés alapján a Pp.
- §-a – a Pp. preambulumában is rögzítettek szem előtt tartásával – nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a másodfokú bíróság számára az eljárás hivatalbóli megszüntetését az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdéséhez kapcsolódóan is lehetővé tegye az elsőfokú bíróság ítéletének kötelező hatályon kívül helyezése mellett. [39] A Kúria jogértelmezése szerint az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdése a Pp.
- §-ában írt, a Pp.
- §
(1)bekezdésében és 241. §
(1)bekezdésében írt, az eljárás bármely szakaszában alkalmazandó, hivatalbóli megszüntetési okokat a közérdekű adat kiadása iránti perekben bővítő, a folytatólagos érdemi tárgyalás elmulasztása miatti speciális rendelkezés. E rendelkezésnek – a rövidebb eljárási határidők, a perek lefolytatásának gyorsítása, hatékonyságának növelése iránti jogalkotói cél szem előtt tartása mellett – nem tulajdonítható olyan értelmezés, amely szerint e speciális jogkövetkezmény – a Pp. 379. §-ának utaló szabálya ellenére – kizárólag az elsőfokú eljárás során alkalmazandó. [40] A kifejtettek miatt a jogerős ítélet a fent megjelölt eljárási szabályok megsértésére tekintettel az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, ezért a Kúria a Pp. 424. §
(3)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az eljárást hivatalból megszüntette. A döntés elvi tartalma [41] A bíróság számára hivatalból előírt eljárás megszüntetési ok esetén fogalmilag kizárt a Pp. 370. §
(3)bekezdésének az alkalmazása és az eljárási jogszabálysértés csupán a fél kérelmére történő figyelembevétele. Kúria IV.Pfv.21.342/2025/15 9 [42] A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben – az utaló rendelkezés [Infotv. 31. §
(1)bekezdés] miatt – a másodfokú eljárásban is alkalmazandó a Pp. 379. §-a (az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetése miatt), ha az elsőfokú bíróság az Infotv. 31/B. §
(5)bekezdése alapján nem szüntette meg hivatalból az eljárást. Záró rész [43] Az alperesek nem számították fel az eljárás hivatalbóli megszüntetéséhez kapcsolódó perköltségüket, ezért a Kúria a Pp. 82. §-a alapján arról nem határozott. [44] A Kúria a Pp. 101.
(3)bekezdése és a 102. §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére a felperes köteles. [45] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [47] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró