A határozat elvi tartalma: A körzeti megbízotti működési körzeten kívül végzett tevékenység szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 7.Kf.700.245/2024/
- A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás jogtanácsos (cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Németh Róbert kamarai jogtanácsos (cím3) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó igény (megbízási díj) Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.K.700.119/2024/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes hivatásos állományú tagjaként teljesített szolgálatot körzeti megbízott beosztásban, beosztási helye a helység1 Rendőrkapitányság, körzeti megbízotti szolgálatteljesítési helye helység2 I. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.245/2024/5 [2] [3] [4] [5] 2 településrész. Az alperes körzeti megbízotti csoport működési körzetet is létrehozott, mely a fentiek mellett helység3, helység4, helység5, helység6, helység2, helység7, helység8, helység9, helység10, helység11 és helység12 településeket foglalja magában. A felperes
- november
- és
- augusztus 31-ig terjedő időszakban munkáltatói utasításra ellátott a körzeti megbízotti működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívüli, jellemzően az egész helység1 Rendőrkapitányság illetékességi területén járőri beosztás feladatot, járőrszolgálatot, TIK (Tevékenység Irányítási Központ) küldéseket, elővezetéseket, rendőri akciókat, átkíséréseket, előállított őrzéseket, kísérőőri beosztási feladatokat, hatósági karantén ellenőrzést. Az ezek után járó megbízási díj megfizetése iránt benyújtott felperesi szolgálati panaszt az alperes elutasította. A felperes a keresetében
- november
- és
- augusztus
- közötti időszakra bruttó 985.592 forint megbízási díj és annak
- május
- napjától számított törvényes kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (Hszt.)
- §ára, 71.§
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjára és az
(5)bekezdésére, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015.(XII.9.) ORFK utasítás (KMB Szabályzat) 2., 21., 22., 24-
- pontjaira alapította. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg. Az alperes a védiratában a követelés jogalapját vitatva elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díj mértékének illetményalap 50%-os mértékében történő megállapítást kérte. A keresethez csatolt felperesi tevékenység-kimutatás adattartalmát nem vitatta. Utalt a KMB Szabályzat
- pontjára, amely meghatározza a körzeti megbízott által ellátandó feladatok körét, és azt is, hogy a körzeti megbízott olyan feladattal nem bízható meg, amely eredeti alaptevékenység ellátásától elvonja. Kifejtette, az elvonás nem eredményezett az adott szolgálatban töltött munkaórák felénél nagyobb mértékben történő más beosztáshoz tartozó feladatellátást, a perrel érintett időszakban veszélyhelyzet állt fenn, illetve a későbbiekben háborús veszélyhelyzet került kihirdetésre, és a KMB Szabályzat 21.§ c) pontja szerint a körzeti megbízott a különleges jogrend alkalmával eseti jelleggel elvonható. Hivatkozott arra is, hogy a felperes nem többletfeladatként, hanem a munkakörébe tartozó feladat-ellátás helyett végezte el az általa megjelölt feladatokat, így megbízási díj nem illeti. A megbízási díj illetményalap 50%-ban történő megállapítása körében utalt arra, hogy a fő szempont a végzett feladattal való arányosság, a 75% álláspontja álláspontja szerint eltúlzott, nem áll arányban a felperes által végzett feladatok mennyiségével. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 985.592 forint és ennek
- május
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére. Felhívta a Hszt.
- §
(1)és
(5)bekezdését, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015.(VI.16.) BM rendelet 10.§
(2)bekezdését, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015.(VI.16.) BM rendelet 35.§
(6)bekezdését. Rámutatott, abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a körzeti megbízott beosztású felperes részéről a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontja szerinti többletfeladat-ellátás megvalósult-e. Következtetése szerint a felperes perbeli feladatellátása az eredeti beosztásától eltérő többletfeladat-ellátást jelentett, mivel a felperes az alperes utasítása alapján rendszeresen a KMB szabályzat 2. és 24. pontjában foglataktól eltérően teljesített a körzeti megbízotti működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívüli járőri feladatot, járőrszolgálatot, TIK küldéseket, elővezetéseket, rendőri akciókat, átkíséréseket, előállított őrzéseket, kísérőőri beosztás feladatait, hatósági karantén ellenőrzést is. A perbeli időszakban a felperest a körzeti megbízotti beosztás ellátása alól nem mentesítették, tehát Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.245/2024/5 [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] 3 nem az eredeti körzeti megbízotti beosztása helyett látott el más feladatokat. Utalt a Kúria joggyakorlatára, amely szerint a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja alapján a felperest akkor illeti meg megbízási díj, ha nem a kinevezési beosztáshoz tartozó feladatkört látott el többletfeladatként, a hangsúly tehát nem azon van, hogy okozott-e ez többletterhelést, hanem, hogy a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak minősül-e. Alaptalannak találta az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a különös jogrendre tekintettel mentesül a megbízási díj fizetése alól, utalt a Kúria Kf.VII.45.156/2021/
- számú ítéletére, mely szerint a körzeti megbízott a különleges jogrend időszakára is jogosult a megbízási díjra. Az összegszerűség körében az illetményalap 75%-át megbízási díjként nem találta eltúlzottnak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Jogszabálysértésként a Hszt.
- §
(1)és
(5)bekezdését jelölte meg. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, a felperes körzeti megbízotti beosztásnál alacsonyabb besorolási és fizetési fokozatba sorolható beosztáshoz tartozó feladatellátására az alapfeladata ellátása helyett került sor. Jogszabálysértőnek találta az elsőfokú bíróság ítéletét azért is, mert figyelmen kívül hagyta a KMB Szabályzat 21.) pontjának c) alpontjában foglaltakat, mely szerint a körzeti megbízott a rendőrkapitányság illetékességi területéről különleges jogrend alkalmával eseti jelleggel elvonható, a perrel érintett időszakban a veszélyhelyzet életbe lépte alatt különleges jogrend volt érvényben, amely lehetőséget teremtett a felperes elvonására. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az alperes a fellebbezését alapvetően a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének megsértésére alapította, így a másodfokú bíróság elsősorban e rendelkezések alkalmazását vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdése szerint a hivatásos állomány tagjának átmeneti megbízásáról, ami az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásának és tartósan akadályozott személy helyettesítésének [
- a)és
- b)pont] esetei mellett kiterjedhet a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásával, mint többletfeladattal történő megbízásra is [
- c)pont]. Az
(5)bekezdése szerint a hivatásos állomány tagját a többletszolgálatért, a rendvédelmi illetményalap 50%-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult abban az esetben, ha a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.III.45.090/2021/4.) hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. A per elbírálása szempontjából azonban nem ennek a körülménynek van jelentősége, mert a munkáltatónak joga az, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát.A jelen perben így valójában közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor. Az alperes a fellebbezésében nem tette vitássá, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti működési körzeten kívül végzett tevékenysége a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör volt, ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy e tevékenységeket a felperes a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett és nem mellette végezte. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.245/2024/5 [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 4 A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3. és Kf.45.033/2020/6.) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető. A felperest a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban, ebből az következik, hogy mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. A Kúria iránymutató gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kfv.VII.39.525/2021/3.) a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illeti meg a megbízási díj, ha a nem kinevezés szerinti beosztásához tartozó több feladatkört többletfeladatként látta el. A Hszt.
- §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt.
- §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. A Kúria több határozatában kifejtette azt is, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellet ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.V.45.156/2021/4.,Kf.VII.45.159/2021/7.,Kf.VII.45.184/2021/4.). Az alperes a megbízási díj mértékét nem vitatta, ezért a megbízási díj elsőfokú bíróság által megállapított, a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékével számított összegét a másodfokú bíróságnak vizsgálnia nem kellett (Kp. 100.§
(2)bekezdés b) pont). Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes által a Pp. 81.§
(1)és
(2)bekezdése és a 82.§
(3)bekezdése szerint felszámított másodfokú perköltség megfizetésére, amely áll az őt képviselő ügyvéd 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és az
(5)bekezdés alapján számított munkadíjából. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- november
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva bíró