Bf.352/2024/9 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés, terhelt3 III. r. vádlottnál pedig a Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont. terhelt3 III. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év 8 (nyolc) hónapra enyhíti. Mindkét vádlottal szemben a szabadságvesztést börtönben rendeli végrehajtani. terhelt3 III. r. vádlott esetében a bűnügyi felügyelet beszámításánál szabadságvesztésnek négy nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. egy nap Egyéb részekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A szabadságvesztésbe beszámítja Terhelt1 I. r. vádlott tekintetében az általa

1. március
2. napjától a mai napig bűnügyi felügyeletben töltött időt azzal, hogy egy nap szabadságvesztésnek négy nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.352/2024/9/II 2 Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a rendelkező részben írt ügydöntő határozatával Terhelt1 I. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
3. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
4. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés] és gyógyszerhamisítás bűntette [Btk. 185/A. §

(1)bekezdés d) pont] miatt – halmazati büntetésül – 4 év fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra, terhelt3 III. r. vádlottat társtettesént elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], valamint új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184/B. §

(1)bekezdés b) pont] miatt – halmazati büntetésül – 3 év 4 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlottak a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Az általuk előzetes fogvatartásban, illetve a III. r. vádlott esetében bűnügyi felügyeletben is töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Terhelt1 I. r. vádlott esetében elrendelte a Miskolci Járásbíróság 7.B.2585/2014/

1. számú és a Budaörsi Járásbíróság 2.B.437/2018/
2. számú ítéleteivel kiszabott 2-2 év börtönbüntetés végrehajtását. Vagyonelkobzást alkalmazott az I. r. vádlott vagyonára 145 000 forint, továbbá a lefoglalt 65 800 forint és 976 euró összegre, míg a III. r. vádlott vagyonát illetően 710 500 forintra. Határozott az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, illetve a DNS minták lefoglalásának megszüntetéséről és megsemmisítéséről. Kötelezte az I. r. vádlottat 3 076 973 forint, terhelt3 III. r. vádlottat pedig 1 734 795 forint bűnügyi költség viselésére, megállapítva, hogy 258 237 forintot az állam visel. [2] Az elsőfokú ítélet ellen a nyilatkozattételre fenntartott törvényi határidőben az ügyészség mindkét vádlott terhére, kizárólag a büntetések súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést (
3. sorszámú elsőfokú irat). Indokai szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelő nyomatékkal a vádlottak terhére megállapított súlyosító körülményeket, így az I. r. vádlottnál a két próbaidő és más, tagállami büntetőeljárás hatálya alatti, valamint mindkét terheltnél a hosszabb időn keresztül történt elkövetést. A beismerésnek pedig túl nagy nyomatékot tulajdonított, ezért a vádlottaknál a büntetések mértékes indítványának megfelelő súlyosítására tett indítványt (Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség B.557/2022/89.). [3] Másfelől Terhelt1 I. r. és terhelt3 III. r. vádlottak enyhítés céljából, a védők enyhítésért és a törvényben irányadónál eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapítása, terhelt3 III. r. vádlott védője továbbá a bűnügyi költség mérséklése iránt terjesztettek elő jogorvoslatot (
4. sorszámú jegyzőkönyv
5. oldal). Terhelt1 I. r. vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában a szabadságvesztés csökkentése és a terhelt megromlott egészségi állapotára hivatkozva a törvényben irányadónál eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapítása mellett érvelt (
6. sorszámú másodfokú irat). terhelt3 III. r. vádlott védője a súlyosítást célzó vádhatósági fellebbezést nem tartotta alaposnak, utalt egyben rá, hogy e vádlott cselekménye jóval enyhébb megítélésű, mint társáé, így az ítéleti belső arányosság sérült az elsőfokú Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.352/2024/9/II 3 ítéletben, melynek a beismerésre, a megbánásra figyelemmel a lényeges enyhítését kérte (
7. sorszámú elsőfokú irat). [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.149/2024/
8. számú észrevételében az ügyészségi fellebbezést és az indokait mindkét vádlott vonatkozásában fenntartva tett indítványt az ítélet részbeni megváltoztatására, a büntetések súlyosítására, egyebekben a helybenhagyására. [5] A másodfokú bíróság a jogorvoslatokat a büntetőeljárásról szóló
9. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
10. §

(1)bekezdése értelmében nyilvános ülésen bírálta el. [6] A nyilvános ülésen az ügyész nem vett részt, a védők a fellebbezést fenntartották, Terhelt1 I. r. vádlott megromlott egészségi állapotára, terhelt3 III. r. vádlott a megbánására hivatkozott. [7] Az ügyészségi fellebbezés alaptalan, míg a védelmi jogorvoslatok részben alaposak. [8] Tekintettel arra, hogy a perorvoslatokat kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül, figyelemmel a Be. 590. §

(3)bekezdésére. [9] A Be. 590. §

(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és súlyos relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítését érintő rendelkezésre [Be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontok –
4. c)pont,

(5a)bekezdés]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása, a fellebbezés oka és a cél: a büntetéssel kapcsolatos rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket. [10] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék az eljárását a perjogi szabályok megtartásával folytatta le és nem vétett sem abszolút, sem olyan relatív hibát, mely az érdemi felülbírálatot kizárná. Hatályon kívül helyezési ok nem volt észlelhető. Az előkészítő ülésen a bűnösség beismerésének elfogadása perrendszerű volt, a hármas perjogi feltétel teljesült [Be. 504. §

(2)bekezdés a)-c) pont]. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.352/2024/9/II 4 [11] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát a törvényszék által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentette be a vádhatóság és a védelem is. Ilyenkor az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes, mely kötöttség a Be. 561. §

(3)bekezdés c) pontjában szabályozott, ún. történeti tényállásra vonatkozik, ami csak a kijavítás szabályai szerint módosítható az adott perjogi helyzetben. Ez nem irányadó viszont a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontja szerinti tényekre, köztük a vádlott korábbi büntetéseit érintő adatokra, melyek hiba esetén módosíthatók és a közhitelesség érdekében a korrekció nem is volt mellőzhető a német bíróság székhelyét és a büntetést érintő olyan elírás esetén, mely félreértésre adott okot. [12] E tényeket a másodfokú bíróság az indokolás [4] bekezdésében (

1. oldal első bekezdés) a nyilvános ülés adatai alapján annyiban helyesbíti, hogy Terhelt1 I. r. vádlottal szemben a Hanaui Járásbíróság a 2 év szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. [13] Az ítélőtábla megállapította, hogy az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést Terhelt1 I. r. és terhelt3 III. r. vádlottak bűnösségére. A felülbírálat kiterjesztése során nem volt észlelhető olyan körülmény, amely a terheltek felmentését, vagy az eljárás megszüntetését tette volna szükségessé, erre egyébként sem történt hivatkozás. [14] A cselekmények jogi minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. [15] A kábítószer-kereskedelem törvényi tényállásának megvalósulásánál irányadók a Kúria által jelenleg is fenntartott 1/
2. Büntető jogegységi határozat, az
3. BK vélemény, valamint az egyes precedens jellegű döntések (BH 2017.144, BH 2019.38, Kúria Bfv.II.328/2019/8., Bfv.III.279/2020/8.) iránymutatásai. E körben a törvényszék rendelkezését a másodfokú bíróság annyiban egészítette ki, hogy megjelölte mindkét vádlott esetében a Btk.
4. §

(1)bekezdésében írt kereskedői típusú elkövetői magatartást szabályozó törvényhelynél a kereskedéssel elkövetést rögzítő

1. fordulatot, hiszen e törvényi tényállás több és ugyanazon büntetési tétellel fenyegetett, de eltérő súlyú bűncselekményi magatartást nevesít (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik). A kereskedés fokozottabban veszélyes elkövetői magatartás, mint például a forgalomba hozatal, ezért ennek pontos rögzítése feltétlenül szükséges. Törvényesen került sor a társtettesség és a bűnszövetség megállapítására is. Terhelt1 I. r. vádlottnál azonban a jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelemnek nem minősítő körülménye e szervezettebb elkövetési forma, szemben terhelt3 III. r. vádlottal, ezért az I. r. vádlott tekintetében a Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pontjára utalást az ítélőtábla mellőzte azzal, hogy a bűnszövetséget a büntetés kiszabásánál lehetett külön értékelni. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.352/2024/9/II 5 [16] A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket a törvényszék döntően feltárta, azonban terhelt3 III. r. vádlottnál további – kisebb nyomatékú – súlyosító hatása van annak, hogy a kábítószert fogyasztotta is. [17] Az elsőfokú bíróság a büntetések kiszabásakor nem volt megfelelően tekintettel arra, hogy az Terhelt1 I. r. vádlott terhére megállapított kábítószer-kereskedelem bűntette súlyosabb megítélésű (5-20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés), mint terhelt3 III. r. vádlott kábítószerre elkövetett cselekménye, mivel az 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az I. r. vádlottal szemben kiszabott 4 év szabadságvesztés és a III. r. vádlott esetében alkalmazott 3 év 4 hónap szabadságvesztés a bűnhalmazatban lévő egyéb, egészséget veszélyeztető bűncselekmények mellett az ítélet belső arányosságának sérelmét eredményezte. Erre a III. r. vádlott védője helyesen utalt a jogorvoslatában. [18] Az ügyészség a vádiratban a tárgyaláshoz való jogról lemondás esetére az I. r. vádlottnál 4 év 6 hónap szabadságvesztés és 5 év közügyektől eltiltás, a III. r. vádlottnál 3 év 10 hónap szabadságvesztés és 4 év közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt. Az elsőfokú ítélet belső aránytalansága ugyan orvosolható lett volna az I. r. vádlott büntetésének súlyosításával, azonban e körben az ítélőtábla egyetértett a védő írásbeli észrevételében kifejtettekkel, miszerint a szabadságvesztés mértékét e vádlottnál csupán 6 hónappal lehetett volna súlyosítani, ez azonban ellentétes a Be. 605. §

(2)bekezdésében írtakkal. A súlyosítás egyébként sem volt indokolt. Erre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet belső aránytalanságát úgy küszöbölte ki, hogy a III. r. vádlott szabadságvesztés büntetését a rendelkező részben írtak szerint enyhítette, érintetlenül hagyva a közügyektől eltiltás mellékbüntetést. [19] Az így kiszabott büntetések már alkalmasak a büntetési célok elérésére és tettarányosak. A módosított büntetés egyben méltányos, mert maximális mértékben értékelésre került mindkét vádlott esetében az, hogy az előkészítő ülésen a váddal azonosan vállalták felelősségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, amivel hozzájárultak az eljárás hatékony, időszerű lefolytatásához. [20] Az ítélőtábla a már említettek szerint, részben az elsőfokú ítélet belső arányosságának biztosítása érdekében, nagyobb nyomatékot tulajdonítva a bűnösség beismerésének, lehetőséget látott terhelt3 III. r. vádlott szabadságvesztésének enyhítésére, míg az I. r. vádlottnál erre nem volt törvényes alap, miként a vádlottak büntetésének lényeges súlyosítására sem, ezért az ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. [21] Terhelt1 I. r. vádlott orvosi dokumentumokkal alátámasztott betegsége, megromlott egészségi állapota a büntetés letöltését jelentős mértékben megnehezítő, olyan különös méltánylást érdemlő tényezők, amelyek alapot adtak a Btk. 35. §

(2)bekezdésének alkalmazására és a törvényben meghatározott fegyháznál eggyel enyhébb, börtön végrehajtási Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.352/2024/9/II 6 fokozat megállapítására (BH

1. 516). E részben a másodfokú bíróság osztotta a védő érveit. [22] Tekintettel arra, hogy az ítélőtábla terhelt3 III. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 3 év tartam alá enyhítette, a Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében a szabadságvesztés végrehajtási fokozata már nem fegyház, hanem börtön. Ezen változtatás következtében terhelt3 III. r. vádlott esetében a bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezés módosítása is szükségessé vált a Btk. 92. §

(3)bekezdés a) pont

1. fordulata alapján. [23] A vagyonelkobzásra, a beszámításra, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, az I. r. vádlott esetében a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó, az ítélet egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezései törvényesek. [24] A III. r. vádlott védője a védencét terhelő bűnügyi költség kapcsán is jogorvoslattal élt, azt aránytalannak tartotta. E körben az ítélőtábla rámutat arra, hogy a kábítószerrel kapcsolatos büntetőügyekben általában több igazságügyi, esetlegesen orvosszakértői, elmeorvosszakértői, vegyészszakértői vélemények beszerzése szükséges, amelyeket nem lehet indokolatlannak tekinteni, többnyire számos tanú kihallgatására is sor kerül, mely bizonyítás költségekkel jár. A bűnösnek kimondott vádlottak e költségeket a törvényben előírtak szerint kötelesek viselni. A jelen ügyben a III. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség nem tekinthető eltúlzottnak, mérséklésének nem álltak fenn a feltételei. [25] A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezések részbeni alapossága folytán a Be.
2. §

(1)bekezdése szerint a szükséges részben megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [26] Terhelt1 I. r. vádlottal szemben alkalmazott, lakóhelyre korlátozott bűnügyi felügyelet beszámítása a Btk. 92. §

(1)és

(3)bekezdés a) pont

1. fordulatán alapul. [27] Ellentétes döntés hiányában a másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye [Be.
2. §

(1),

(2)és

(2a)bekezdés]. Debrecen,

1. június
2. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.352/2024/9/II 7 Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 9.B.332/2023/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.352/2024/
4. számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. június
6. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke