← Magyarország

Pf.20270/2025/14 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az alapjogi mérlegelés elvégzésének kötelezettsége hivatalból terheli a bíróságot. Emiatt – fő szabályként – nélkülözhetetlen az iratok beszerzése, és a jelen ügyben nem állnak fenn olyan különleges körülmények, amelyek miatt ez mellőzhető lett volna. A vizsgálandó iratok rendelkezésre állásának biztosítása nem bizonyítási, ezen belül a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kérdés, mert a közérdekű adatok kiadása iránti perben a vonatkozó dokumentumok olyan okiratoknak minősülnek, amelyekben szereplő adatok képezik magának a pernek a tárgyát. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.270/2025/14-II. A felperes: Transparency International Magyarország Alapítvány 1055 Budapest, Falk Miksa utca

  1. IV/
  2. A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda ügyvédi iroda címe Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédi iroda2 címe A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 27.P.20.530/2025/
  3. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Végzés A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól kezdődő új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes másodfokú perköltségét 177.800 (százhetvenhétezer-nyolcszáz) forintban, az alperesét 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) forintban határozza meg. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Gazdaságfejlesztési Minisztérium
  4. március 1-jén közzétett közleménye szerint a Baross Gábor Tőkeprogram keretében újabb 600 milliárd forint jut a gazdaságba, mellyel a Kormány három pilléren –
  5. pillér: ingatlan- és értékpapír alapok,
  6. pillér: új tőkealapok felállítása (Zöld Alapok),
  7. pillér „Ráemelési” (Gazdaságélénkítő) pillér – keresztül támogatja a gazdaságot a beruházási aktivitás növelése, az energiahatékonyság javítása és a zöld fejlesztések megvalósítása érdekében. [2] A Baross Gábor Tőkeprogram a Nemzeti Tőkeholdingon (a továbbiakban: NTH) keresztül valósul meg. Az alperes a Nemzeti Tőkeholding tagja. [3] A felperes
  8. december 16-án közérdekű adatok kiadását kérte az alperestől, 19 pontban részletezve az adatokat. A kérelem
  9. pontjában a Baross Gábor Tőkeprogram keretében létrehozott, illetve a Baross Gábor Tőkeprogram keretében befektetésben részesülő Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 2 magántőkealapok alapkezelőinek kiválasztása során, 2022 óta keletkezett iratok, például pályázatok, jelentkezési lapok, részvételi szándéknyilatkozatok, bírálati lapok, bírálati jegyzőkönyvek, értékelőlapok, stb.; a
  10. pontban a Baross Gábor Tőkeprogram befeketéseinek elbírálását és értékelését végző személyek neve kiadását kérte. [4] Az alperes a
  11. december 31-én küldött levelében a teljesítési határidő 15 napos meghosszabbítását jelezte, majd
  12. január 27-én válaszolt az adatkiadási kérelemre. Közölte a Baross Gábor Tőkeprogram
  13. pillére (Zöld Alapok) és
  14. pillére (Gazdaságélénkítő) keretében létrehozott vagy befektetésben részesülő magántőkealapok alapkezelőivel szemben támasztott követelményeket (válaszlevél
  15. pont) és a kiválasztási eljárásra vonatkozó tájékoztatást adott (válaszlevél
  16. pont). [5] Az adatkiadási kérelem
  17. és a
  18. pontjában foglaltakat az alperes részben megválaszolta, részben megtagadta a kérelmezett adatok kiadását, az alábbiak szerint. [6] A
  19. pontra vonatkozóan közölte, hogy „A Baross Gábor Tőkeprogram
  20. pilléréhez kapcsolódó pályázat feltételei és eredményei megtalálhatóak az NTH Zrt. honlapján. A fentiekben kifejtett indoklás alapján a
  21. és
  22. pillér esetében nem állt fent pályáztatási kötelezettség az alapkezelők kiválasztása vonatkozásában. A tárgyi tőkealapok piaci alapú állami befektetéseit alátámasztó adatok, vizsgálatok és elemzések az Info tv.
  23. §

(5)bekezdése alapján döntés megalapozását szolgáló adatoknak minősülnek, melyek az Info tv. 27. §
(6)bekezdése alapján további jövőbeli döntések, befektetések megalapozását szolgálják, így nem nyilvános adatok.” [7] A
  1. pontra úgy nyilatkozott, hogy „A kérdésben megjelölt munkatársak, személyek neve az Info tv.
  2. §
  3. pontja alapján személyes adatnak minősül, így – figyelemmel az Info tv.
  4. §
  5. pontjában foglaltakra – kívül esik a közérdekű adat fogalmán.” [8] A felperes keresetében az előzetes kérelem
  6. és
  7. pontjában megjelölt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kiadására kérte kötelezni az alperest az e-mail cím e-mail címre történő megküldés útján. Perköltségét felszámította. [9] Keresetét az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
  8. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) és az állami vagyonról szóló
  9. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) rendelkezéseire alapította. [10] Állította, hogy adatkiadási kérelmének
  10. pontja közérdekű adatokat érint. A kiadás megtagadásának oka nem áll fenn, mert az alapkezelők kiválasztása már megtörtént, így a kérelmezett adatok jövőbeni döntéseket nem alapozhatnak meg. Az Info tv.
  11. §
(5),
(6)bekezdésével összefüggésben az Alkotmánybíróság jogértelmezésére hivatkozott [3070/
  1. (IV. 10.) AB határozat]. A döntés alapján az erre a megtagadási okra hivatkozó adatkezelőnek konkrétan elő kell adnia egyrészt azt, hogy a kiadni kért adatok milyen jövőbeli döntés megalapozását szolgálják, másrészt azt is, hogy az adatkiadás konkrétan mennyiben befolyásolja vagy hiúsítja meg annak meghozatalát. Jelen esetben az alperes ilyen tartalmú előadást nem tett. [11] Kérelme egyértelmű volt, annak tisztázására az alperes sem hívta fel; az alapkezelők kiválasztása tárgyában született valamennyi irat kiadását kérte. Az alperes üzleti titkainak védelmére csak abban az esetben hivatkozhatna, ha konkrétan bemutatta volna, hogy mely kiadni kért adat, mely üzleti titkait, milyen okból sértené. Ennek hiányában a szükséges érdekmérlegelés nem végezhető el. [12] Az adatkiadási kérelme
  2. pontjában megjelölt adatokat közérdekből nyilvános adatoknak tekintette. Érvelését az alperesnek az adatkiadási kérelem
  3. pontjára adott válaszára alapította (az alperes gondosan megvizsgálta a kiválasztott alapkezelők elvárt kritériumoknak való megfelelőségét, átvilágításukra, speciális megfelelőségi vizsgálatukra is sor került). A közlésből az Info tv.
  4. §
(2)bekezdésben foglaltakra tekintettel az következik, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 3 hogy az alperes részéről az alapkezelők kiválasztásában részt vevő személy neve (mivel személyében ellátja az alperes feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatot) közérdekből nyilvános adatnak minősül. [13] Mindemellett a
  1. pont alá tartozó adatok kiadásának kötelezettsége a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló
  2. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) rendelkezéseiből is következik. A Baross Gábor Tőkeprogram megvalósulását a kormány egyedi döntés útján, a költségvetés terhére biztosítja; az alperes közfeladatot lát el akkor, amikor kiválasztja a befektetésként közpénzben megnyilvánuló állami támogatásban részesülőket. Ennek alapján pedig az elbírálást és az értékelést az alperes feladat- és hatáskörében eljárva végző valamennyi személy neve közérdekből nyilvános adatnak minősül [Knyt.
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pont, 3. §]. [14] A befektetések elbírálását és értékelését végző személyek nem azonosak a döntések jóváhagyóival (a cég igazgatóságának tagjaival); mindazon személyeket jelentik, akik a befektetésekről való döntéshozatalban részt vettek. [15] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Nem vitatta, hogy közfeladatot lát el, melyre tekintettel közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok kiadására köteles; és azt sem, hogy a kiadni kért adatok így minősülnek. [16] Álláspontja szerint a közérdekű adatok kiadására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, mert a feltett 19 kérdésből 17-t a felperes által nem kifogásolt módon megválaszolt. A 17. kérdésre adott válasza megfelel a jogszabályi kötelezettségének, mert az 1. pillér vonatkozásában „jelezte, hogy a pályázat feltételei és eredményei megtalálhatóak az NTH Zrt. honlapján”, a 2. és 3. pillér vonatkozásában pedig azt, hogy nem áll fenn pályáztatási kötelezettsége az alapkezelők kiválasztására, így a vonatkozásban a felperesi kérelem „nem értelmezhető”. Mindemellett megalapozottan hivatkozott megtagadási okként a kiadni kért adatok döntés-előkészítő jellegére és arra, hogy azok kiadása üzleti titkait sérti. [17] Az adatok döntés-előkészítő jellege következik abból, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram keretjellegű, folyamatosan (jelenleg
  2. is)zajló befektetési program. A jövőbeni döntések a korábbi befektetések monitorozásán, elemzésén alapulnak; valamennyi már meghozott befektetési döntés a jövőbeni döntések előkészítésének minősül. [18] A „befektetésben részesülő magántőkealapok” kiválasztása során azt vizsgálták, hogy az adott befektető megfelelt-e a stratégiai célkitűzéseknek és a hozamelvárásoknak, így különösen értékelték az „alapkezelő” múltbeli eredményeit, piaci ismertségét és elismertségét, az „alapkezelő által kezelt tőkealap befektetési tevékenységét”, üzletbiztonságát. [19] Az alperes ellenkérelmében további megtagadási okként üzleti titkai sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a befektetéseket megalapozó iratok kiadása „teljes mértékben irreális és szembe megy az üzleti élet dinamikájával”, még akkor is, ha részben állami forrás képezi a támogatás alapját, mivel a fennmaradó 30% magántőke. A kérelmezett adatok kiadása komoly versenyhátrányt okozna, rontaná a jövőbeni befektetésekkel összefüggő tárgyalási pozícióját, ezért az Info tv. 27. §
(3)bekezdés alapján jogosult az adatok kiadásának megtagadására. [20] Az adatkiadási kérelem
  1. pontjában foglaltakat ellenkérelmében teljesítette, mert tájékoztatta a felperest arról, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram vonatkozásában hozott befektetési döntések végső jóváhagyása az állami befektető személye függvényében az alperes vagy az alperes igazgatóságának hatáskörébe tartozik. E testületek mindenkori tagjainak neve nyilvánosan elérhető a cégnyilvántartásban, illetve a társaságok honlapján. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 4 [21] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az email cím e-mail címre megküldve adja ki felperesnek az alábbi közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat: - a Baross Gábor Tőkeprogram keretében létrehozott, illetve a Baross Gábor Tőkeprogram keretében befektetésben részesülő magántőkealapok alapkezelőinek kiválasztása során 2022 óta keletkezett iratok; - a Baross Gábor Tőkeprogram befektetéseinek elbírálását és értékelését végző személyek neve. [22] Az alperest kötelezte a felperes 230.000 forint + áfa összegű perköltségének megfizetésére. [23] Az Info tv.
  2. § 5.,
  3. pontja, a Vagyontv.
  4. §
(1)bekezdése alapján, az alperes vitatásának hiányában megállapította, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül; a kiadni kért adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok. [24] Az adatkiadási kérelem
  1. pontjában megfogalmazott kérelmet egyértelműnek tekintette. Az alperes általánosságban hivatkozott félreértésre, nem adta konkrét magyarázatát annak milyen okból érthetőek másként a kiadni kért adatok. Ezt a védekezést az alperes korábbi nyilatkozatai sem támasztották alá. [25] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes ötletszerűen a befektetők, illetve az alapkezelők kiválasztására vonatkozóan adott választ. A
  2. január 27-i levél e pontot érintő első két mondata az alapkezelők kiválasztásának adataira értelmezhető, míg az utolsó mondat a befektetők kiválasztására vonatkozó adatigényként tekintette a kérelmet. [26] Az alperes ellenkérelme ugyanezen ellentmondást tartalmazza; a perfelvételi tárgyaláson tett állítása szerint akkor ismerte fel félreértését; ám a felperes kérelme egyértelműen az alapkezelő kiválasztása adataira vonatkozott. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság hiteltelennek, a per további adataival és saját korábbi állításaival is ellentétben állónak értékelte ezt a védekezést. [27] Nem találta alaposnak azt az érvelést sem, hogy az
  3. pillér vonatkozásában az alperes eleget tett a kérelemnek. Egyetértett a felperes arra vonatkozó okfejtésével, hogy ha a kérelmezett adat kiadására a fellelhetőségre való utalással kerül sor, akkor nem elégséges egy honlap megjelölése, hanem az adatok megtalálásának módját is egyértelműen közölnie kell az adatkezelőnek. Az alperes ezt nem tette meg, meg sem kísérelte bemutatni, hogy pontosan milyen módon nyerhetőek ki a kérelmezett adatok a hivatkozott honlap adattartalmából. [28] Alaptalannak értékelte azt a védekezést is, hogy a 2-
  4. pillér alapkezelői kiválasztására vonatkozó adatok tárgyában a kérelem nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ha a kérelemből kitűnik, hogy milyen jellegű adatok kiadására irányul, akkor az adatkezelőnek a nem pontos fogalmakkal megjelölt, de azonosítható adatok vonatkozásában is teljesítenie kell az adatigénylést. Ha a megismerési igény bármilyen szempontból pontosításra szorul, az adatkezelőnek erre fel kell hívnia a kérelem előterjesztőjét; a kiadni kért adatok esetleges pontatlansága nem mentesítheti az adatkezelőt az adatok kiadásának kötelezettsége alól, sőt, kifejezetten segítenie kell a kérelmezőt jogai gyakorlásában (BDT
  6. számon közzétett eseti döntés). [29] Az elsőfokú bíróság értelmezése szerint a pályáztatási kötelezettség hiánya egyértelművé teszi a kiadni kért adatok körét. Ha az alperes tartalmi és formai korlátok nélkül, maga határozhatja meg az alapkezelők kiválasztásának szempontjait és módját – azaz saját maga alakítja ki azt a szempontrendszert és eljárásrendet, mely alapján „kellő szakmai alapossággal” megállapítható, hogy a kiválasztott alapkezelők maradéktalanul megfelelnek az elvárt kritériumoknak (mint ahogyan azt az adatkiadási kérelem
  7. -
  8. pontjában foglaltakra Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 5 adott válasz tartalmazza) – akkor a felperes nem is tudja másként megjelölni a kiadni kért adatokat, minthogy az alapkezelők kiválasztására irányuló eljárással összefüggésben a kérelmezett időtartamban (2022-t követően) keletkezett valamennyi adat kiadását kéri. [30] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint alaptalanul védekezett az alperes azzal, hogy a befektetők kiválasztására vonatkozó adatok döntés-előkészítő jellegűek. Utalt e körben is az alperesnek az adatkiadási kérelem értelmezése tekintetében ellentmondásos nyilatkozataira (az alapkezelők, illetve a befektetők kiválasztására vonatkozó adatként értelmezés). [31] A felperes kérelme egyértelműen az alapkezelők kiválasztásának adataira vonatkozott, ezért a befektetők kiválasztására vonatkozó adatok esetleges döntés-előkészítő jellege nem lehet kellő alap az alapkezelők kiválasztására vonatkozó adatok kiadásának megtagadására. [32] Az alperes érvelésére tekintettel azonban bemutatta azt is, hogy az adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozás a befektetők kiválasztásának adatai esetében sem lehetne eredményes. Az Info tv.
  9. §
(5),
(6)bekezdését és e rendelkezések jogértelmezési szempontjait tárgyaló alkotmánybírósági gyakorlatot [3070/
  1. (IV. 10.) AB határozat] ismertetve arra következtetett, hogy csak a kiadni kért adat és a jövőben meghozandó döntés közötti konkrét, közvetlen, bizonyított összefüggés adhat alapot a kérelmezett adatok kiadásának döntés-előkészítő jellegre való hivatkozással történő megtagadására. Az alperes érvelése azonban nem felel meg ezen követelményeknek, mert az általánosság szintjén, konkrétum nélkül tagadta meg e címen az adatok kiadását. [33] Az elsőfokú bíróság döntése alapján a kért adatok kiadása üzleti titok védelmére hivatkozással sem tagadható meg az Info tv.
  2. §
(3)bekezdésére tekintettel. E körben is az alperes védekezésének ellentmondásos tartalmát emelte ki (alapkezelők vagy befektetők kiválasztására vonatkozó adatkénti értelmezés). A felperes kérelme egyértelműen az alapkezelők kiválasztásának adataira vonatkozott, ezért a befektetők kiválasztására vonatkozó adatok esetleges üzleti titkot sértő jellege nem lehet kellő alap az alapkezelők kiválasztására vonatkozó adatok kiadásának megtagadására. [34] Mindemellett az alperes az üzleti titok sérelmére az általánosság szintjén hivatkozott. Az adatkiadás megtagadására csak a kiadni kért adat és az üzleti érdeksérelem közötti közvetlen, oksági összefüggés ad alapot; erre az alperes előadást nem tett. [35] Az adatkiadási kérelem 19. pontjában foglaltak teljesítésére azért kötelezte az alperest, mert ellenkérelmében már nem tette vitássá, hogy ezen adatok kiadására köteles. Nem találta alaposnak a teljesítés megtörténtére vonatkozó érvelést. Az Info tv. 26. §
(2)bekezdés rendelkezéséből következően az alperes közfeladat-ellátására tekintettel mindazon személyek neve közérdekből nyilvános adatnak minősül – és azok kiadására köteles –, akik a közfeladatának ellátása során saját személyükben eljárnak. [36] Jelen esetben az alperes köteles kiadni azon személyek nevét, akik – feladat- és hatásköri rendjében foglaltaknak megfelelően – a Baross Gábor Tőkeprogram befeketéseinek elbírálásában és értékelésében részt vettek. A befektetések elbírálását és értékelését végzők személye nem azonosítható a végső jóváhagyást meghozókkal (az igazgatóság tagjaival). Kizárt, hogy maguk az igazgatóság tagjai végzik a befektetések elbírálásának és értékelésének minden részfeladatát; életszerűen csak az előterjesztések jóváhagyása tartozik az igazgatóság hatáskörébe. [37] A felperes Knyt.-re való hivatkozását a törvényszék olyan kisegítő érvelésnek értékelte, amely további, alternatív magyarázatát adta az alperes adatkiadási kötelezettségének. Nem értett egyet azzal a védekezéssel, hogy az Info tv. fenti rendelkezései Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 6 úgy értelmezendők, hogy a végső döntéshozók (jóváhagyók) értendőek a „tényleges döntéshozók” személye alatt. [38] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes által felszámított, ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Az eljárás illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (helyesen: 57. §)
(1)bekezdés o) pontja szerint állapította meg. [39] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérte a Pp.
  1. §-a alapján. Másodlagos kérelme az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult a Pp.
  2. §-a szerint. Harmadlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte a Pp.
  3. §a értelmében. Perköltségét felszámította. [40] Az elsődleges jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy a felperes keresetlevelét
  4. február 13-án elektronikus úton, de azt csupán az AVDH szolgáltatással hitelesítve nyújtotta be. A jogszabályi rendelkezések ismertetésével bemutatta, hogy az AVDH hitelesítéssel ellátott keresetlevél nem felel meg a Pp.
  5. §
(1)bekezdés, 114. §
(3)bekezdés, 325. §
(1)bekezdés f) pont, 608. §
(1)bekezdés, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 19. §
(1)bekezdés b) pont
(5)bekezdés, 22. §
(3)bekezdés a) pont, a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/
  1. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Dáptv. vhr.)
  2. §
(1),
(2),
(3),
(6)bekezdés, az ügyvédi tevékenységről szóló
  1. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.)
  2. §
(1)bekezdés, 46. §
(1)bekezdés rendelkezéseinek. [41] Az AVDH szolgáltatás keretében az IdomSoft. Zrt. mint szolgáltató által kiállított igazolás nem tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy az azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatás keretében hitelesített dokumentum teljes bizonyító erővel rendelkezik. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Kúria Kfv.37025/2025/3. számú határozata is. [42] A keresetlevélről, mint elektronikus dokumentumról hiányzik a felperes jogi képviselőjének az aláírása. Ebben az esetben az elsőfokú bíróságnak a Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pont rendelkezését kellett volna alkalmaznia; ítéletének jogi indokolása nem tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett fenti határozatától. Mindezek alapján az érdemi döntés sérti a Pp. 346. §
(5)bekezdését és 618. §
(1)bekezdés b) pontját. [43] Az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet vissza kellett volna utasítania, vagy azt hatálytalannak tekinteni. Utóbbi esetben – az Info tv. 31. §
(3)bekezdése szerinti perindítási határidőre és a Pp. 176. §
(1)bekezdés i) pontjában megfogalmazott visszautasítási okra tekintettel – az eljárást meg kellett volna szüntetni a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében. Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha a perfelvételi tárgyaláson a fél képviselőjeként megjelent személy által benyújtott keresetlevél nem szabályszerű, a megjelent személy korábbi perbeli cselekményei hatálytalanok és azokra a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (BH2023.4.101. számon közzétett döntés). A jelen esetben a Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja a hiánypótlás lehetőségét. [44] Az eljárás megszüntetésének elmaradása sérti a Pp. 176. §
(1)bekezdés i) pont, 240. §
(1)bekezdés a) pont és az Info tv. 31. §
(3)bekezdés rendelkezéseit. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 7 [45] Másodlagos fellebbezési kérelmében kifejtette, hogy az eljárás megszüntetési okot a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia; jelen esetben az alperes az ítélethirdetés előtt jelezte a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti törvényi feltételek fennálltát. Ilyen kérelem előterjesztésére az eljárás bármely szakaszában lehetőség van, figyelemmel a Pp. 241. §
(1)bekezdésére is. Az elsőfokú bíróság azonban nem tartotta ezt a körülményt a Pp. 224. §
(3)bekezdése szerinti olyan oknak, amely indokolná a tárgyalás megnyitását. Az alperes arra vonatkozóan is nyilatkozott, hogy kérelmének alaptalansága esetén a bíróságnak legkésőbb ítéletében kell indokolnia az e tárgyban hozott döntését, figyelemmel a Pp. 240. §
(5)bekezdésére. [46] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja szerint kérelme előterjesztésére a berekesztés után nincs lehetőség; a tárgyalás újbóli megnyitása iránti kérelmet pedig elutasította, mert az előadottak nem tették azt indokolttá. Az elsőfokú bíróság érdemben nem bírálta el az eljárás megszüntetése iránti kérelmet, ezáltal sérült a Pp. 346. §
(5)bekezdés rendelkezése. [47] Az eljárási szabálysértés lényeges, figyelemmel arra, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból levezethető az indokolási kötelezettség követelménye [Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk
(1)bekezdés, 7/
  1. (III. 1.) AB határozat]. [48] A fellebbező lényeges eljárási szabálysértésként jelölte meg a nem kellően tisztázott kereset elbírálását is. Az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a kereset nem kellően pontos; az „alapkezelőinek kiválasztása során 2022 óta keletkezett iratok” fogalma nem tisztázott és így sérti a Pp.
  2. §
(2)bekezdés a) pontját. Az alperest úgy kötelezte közérdekű adatok kiadására, hogy nem állapítható meg, ténylegesen milyen iratok tartoznak ide. [49] Az ítélkezési gyakorlat alapján hangsúlyozta, hogy „Az Info tv. 28. §
(3)bekezdése szerint a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen. Abból egyértelműen meghatározható legyen, hogy az igénylő mely adatot szeretné megismerni” (a Kúria Pfv.20425/2024/
  1. számú határozata). [50] Az igényelt adatok meghatározása és tartalmi vizsgálata nélkül nem ítélhető meg, hogy a felperes keresetében megjelölt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala eredményezhet-e olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése bárki számára az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. [51] A konkrét adatok megjelölése, így a határozott kereseti kérelem hiánya az ítélet rendelkező részének végrehajthatatlanságát eredményezi (a Kúria Pfv.21204/2021/
  2. számú határozata). Az elsőfokú bíróság a kereset értelmezhetetlenségét úgy kívánta orvosolni, hogy az érdemi döntés rendelkező részében lehagyta az első kereseti kérelem felsorolást tartalmazó részét, és olyan tág kötelezést fogalmazott meg, amely végrehajthatatlan. [52] Az ítélkezési gyakorlat szerint a nem kellően tisztázott kereset elbírálása, valamint az indokolási kötelezettség megsértése olyan lényeges eljárási szabálysértést valósít meg, amely a másodfokú eljárásban nem orvosolható (a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40066/2024/
  3. számú határozata). [53] Hatályon kívül helyezési okként hivatkozott a fellebbező az anyagi pervezetés szabályainak sérelmére is. Az ítélkezési gyakorlat alapján, ha az anyagi pervezetés hiánya miatt ellentmondó keresetlevélre tekintettel lesz pervesztes a fél, az az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését is megalapozhatja (BDT
  5. számon közzétett döntés). [54] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna adnia azt az iránymutatást, amely alapján az iratcsatolási, illetve az üzleti titok körében az egyes alapkezelők, mint az üzleti titok jogosultjai perbevonására vonatkozó kérelmeit megfelelően előterjeszthette volna. Ennek hiányában az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy más Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 8 üzleti titkaira vonatkozó nyilatkozatokat vagy bizonyítási indítványokat tegyen, bizonyítékot csatoljon. [55] A fentiek mérlegelése során figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen iratok tartoznak a kiadni kért adatok körébe (jelentkezési adatlap és mellékletei; indikatív szándéknyilatkozat – term sheet; MEIP és GAP teszt, elemzés; befektetési előterjesztés; kockázatkezelési vélemény és jogi vélemény). A fellebbező részletesen ismertette ezen iratok tartalmát. [56] Utalt az írásbeli ellenkérelmére, amelyben részletezte, hogy az alperes a jelentős piacon konkurens pénzügyi vállalkozásokkal versenyez, amely során az egyes alapok üzleti terveinek nyilvánossága jelentősen rontaná az alperes jövőbeli tárgyalási pozícióját, illetve üzleti érdekét is sértené. Az adatok üzleti titok jellegét a felperes sem vonta kétségbe. Az elsőfokú bíróság álláspontja ezzel szemben az volt, hogy az alperes az általánosság szintjén hivatkozott az üzleti titok sérelmére (elsőfokú ítélet [45] bekezdés). [57] Az anyagi pervezetés elmaradása miatt, a kiadni kért adatok ismerete hiányában, a dokumentumok érdemi vizsgálata nélkül a megtagadási ok vizsgálata megfelelően nem végezhető el. Ezért az elsőfokú ítélet ezen elemében felülbírálatra is alkalmatlan; az anyagi pervezetés hiánya ebben az összefüggésben minősül lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek. [58] Csak a dokumentumok konkrét elemzésével lehetséges azt megítélni, hogy az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése által biztosított információszabadsághoz fűződő érdek lehetővé teszi-e az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos fenti, nem vitásan üzleti titkokat tartalmazó információk megismerését és az azok alapján való véleményalkotást, szemben az ügyletben résztvevő társaságok üzleti titokhoz fűződő jogával. [59] Ezek ismeretében lehetséges állást foglalni arról, hogy jelentős érdeksérelmet okoz-e, ha a konkurens vállalkozások megismernék az alapkezelők üzleti stratégiáját, lehetséges befektetési célpontjait, a jövőben megcélzandó piaci szegmenseket és konkrét ügyleteket, azok tervezett árazását, amely lehetővé tenné számukra, hogy bizonyos piaci helyzeteket korábban kihasználva versenyelőnyre tegyenek szert az érintett alapkezelővel, továbbá az alperessel szemben. Az állami befektető számára pedig beszűkíti a jövőben más alapok létrehozása kapcsán folytatott alkufolyamat lehetőségeit. [60] A harmadlagos fellebbezési kérelmét a Pp. 183. §
(1),
(6)bekezdés, 237. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont rendelkezéseire alapította. Az ítélkezési gyakorlat alapján állította, hogy a bíróság anyagi pervezetésének szükségességét veti fel, ha a fél által előadott tény- és jogállítások ellentmondásossága miatt a nyilatkozata inkoherens (BH2024.7.162. számon közzétett döntés). [61] Az alperes az adatok kiadását az Info tv. 27. §
(3),
(5),
(6)bekezdésére hivatkozással tagadta meg. [62] A védett ismeret nyilvánosságra hozatala, ha az az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, korlátozható, azonban az adatkezelőnek kell bizonyítania döntésének jogszerűségét, a korlátozás indokoltságát; szükségességét és arányosságát (a Kúria Pfv.21441/2021/5. számú határozata). Az adatkiadás megtagadásánál az Info tv. 30. §
(1)bekezdésének rendelkezését is figyelembe kell venni; a nyilvánosságkorlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, és így szükségtelen korlátozásának minősül {6/
  1. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [40] bekezdés}. [63] A fellebbező megítélése szerint az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer szerinti érdekmérlegelést nem végezte el; nem adott anyagi Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 9 pervezetést arra tekintettel sem, hogy a megtagadási ok vizsgálatához szükséges a kiadni kért iratok csatolása a Pp.
  2. §
(3)bekezdésének figyelembevételével és a megtagadási okhoz kapcsolódó tényállítások megtételére sem hívta fel az alperest. Elmulasztotta a kiadni kért adatok tartalmi vizsgálatát, az üzleti titok megsértése körében nem vizsgálta a jogi érdeket, nem mérlegelte azt a szükségesség/arányosság körében. A nyilvánosság korlátozásának mellőzését érintő döntését az igényelt dokumentumok tényleges adattartalmának konkrét megvizsgálása nélkül hozta meg. [64] Nem észlelte, hogy a kereset nem kellően pontos, az „alapkezelőinek kiválasztása során 2022 óta keletkezett iratok” fogalma nem tisztázott; úgy kötelezte az alperest közérdekű adatként ezek kiadására, hogy nem állapítható meg, ténylegesen milyen iratok tartoznak e körbe. [65] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 183. §
(1),
(6)bekezdését, 237. §
(3)bekezdés a) pontját és az Info tv. 27. §
(3)bekezdését. Elmaradt a megfelelő anyagi pervezetés, és annak eredményeként a perbeli nyilatkozatok közti ellentmondás feloldása, a jogvita kereteinek tisztázása, illetve szükség esetén a további jogállításokkal összefüggésben a bizonyítási érdek helyes meghatározása. [66] A Pp. 369. §
(4)bekezdésére, 384. §
(1)bekezdésére hivatkozással indítványozta a másodfokú eljárásban a Pp. 237. §
(2)bekezdés és 370. §
(1)bekezdés rendelkezésének alkalmazását; az alperes felhívását, amelynek eredményeként a Pp. 163. §
(3)bekezdése szerinti zárt adatkezelés mellett csatolni fogja a felperes által kiadni kért adatokat és előadja a szükséges nyilatkozatokat. [67] Az adatkiadási kérelem
  1. pontjával összefüggésben az elsőfokú ítélet hiányosságaként jelölte meg, hogy nem tisztázott: „értékelést végző személyeken” pontosan milyen tisztviselőket kell érteni. [68] A Kúria Pfv.21204/2021/
  2. számú határozatára hivatkozott, mely szerint közérdekű adat kiadása iránti perben az ítélet adatok kiadására kötelező rendelkezésének egyértelműnek, határozottnak és végrehajthatónak kell lennie. Az adatok meglétének egyszerű feltételezése egyéb bizonyíték hiányában az adat kiadására kötelezés alapjául nem szolgálhat. Ezért az elsőfokú döntés sérti az Info tv.
  3. §
  4. pontját,
  5. §
(1),
(2)bekezdését és a Pp. 346. §
(3),
(4),
(5)bekezdését; olyan közérdekű adatok kiadására kötelezést tartalmaz, amelyek létezésére az érdemi döntés indokolása bizonyítékot nem tartalmaz. Ezért az elsőfokú ítélet e tekintetben felülbírálatra is alkalmatlan; a rendelkező rész nincs összhangban az indokolással és nem felel meg a végrehajthatósággal szemben támasztott követelményeknek. [69] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltségben marasztalására irányult. [70] Az elsődleges fellebbezési kérelmet azért találta alaptalannak, mert keresetlevele a Pp. 325. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül; tartalmazza az ügyvédi irodát képviselni jogosult irodavezető aláírását. [71] Bár az alperes nem adta elő, hogy a felperes a Dáptv. mely rendelkezését és hogyan sértette meg, ám a Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem lenne helye az eljárás megszüntetésének. A keresetlevél visszautasítása esetén ugyanis a felperesnek lehetősége lett volna az ismételt előterjesztésre és a joghatások fenntartására a Pp. 178. §
(1)bekezdése értelmében. [72] A felperes álláspontja szerint a fellebbező tévesen hivatkozott a Pp. 176. §
(1)bekezdés i) pontjára, 240. §
(1)bekezdés a) pontjára is. A Pp. 176. §
(2)bekezdés e) pontjára is tekintettel a keresetlevél visszautasításának csak abban az esetben lehetett volna helye a Pp. 176. §
(1)bekezdés i) pontja szerint, ha a felperes a kereset benyújtására nyitva álló határidőt Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 10 elmulasztotta volna. A Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a keresetlevél nem hatálytalannak minősülő egyéb beadvány, hanem visszautasításra alkalmas eljárást megindító kérelem; a keresetlevél elkésettsége viszont nem állapítható meg, ezt az alperes sem állította. [73] Ha a keresetlevél alaki hibában szenvedett volna, úgy a bíróságnak hiánypótlást kellett volna elrendelnie és a keresetlevél visszautasításának legfeljebb ezt követően lehetett volna helye, de ebben az esetben is csak a már hivatkozott ismételt beadás lehetősége mellett. [74] Ha az eljárás megszüntetésének mégis helye lenne, akkor az alapul szolgáló hiány pótolható (a keresetlevél elektronikus aláírásával); a Pp. 379. § alkalmazására nincs indok. [75] A felperes értelmezése szerint az alperes által hivatkozott Kúria Kfv.37025/2025/3. számú határozat indokolása a jelen eljárásban nem releváns. A döntés alapjául szolgáló ügyben a felülvizsgálati kérelmet utasították vissza; a visszautasított felülvizsgálati kérelem semmilyen aláírást nem tartalmazott, ezért a Pp. 325. §
(1)bekezdés d) pontja szerint sem minősült teljes bizonyító erejű magánokiratnak. [76] A felperes a Kúria Pfv.20294/2025/
  1. számú, közérdekű adat kiadása iránti perben hozott határozatát ismertette, amely szerint a Kúria Kfv.37025/2025/
  2. számú határozata nem minősül a Kúria közzétett határozatának. Ennek alapján a jelen ügyben sem lehet irányadó. [77] A másodlagos fellebbezési kérelmet is alaptalannak tartotta. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint a permegszüntetés körében előadott indokok nem voltak megalapozottak, így nem merült fel olyan kérdés, aminek további tárgyalása a berekesztett tárgyalás újbóli megnyitását indokolta volna [Pp.
  3. §
(3)bekezdés]. Mivel a tárgyalás berekesztését követően további nyilatkozat megtételének nincs helye, az alperes eljárás megszüntetési kérelme nem tekinthető joghatályos nyilatkozatnak. A Pp. 240. §
(5)bekezdése a joghatályosan előterjesztett megszüntetési kérelmekre vonatkozik; joghatályos kérelem hiányában az elsőfokú bíróságnak indokolási kötelezettsége sem volt, nem sérült a Pp. 346. §
(5)bekezdése. Az esetleges eljárási szabálysértés pedig a másodfokú eljárásban orvosolható lenne. [78] Állította a felperes, hogy a kereseti kérelem mindkét pontja kellően határozott volt. Az információs aszimmetriára tekintettel a felperes nincs abban a helyzetben, hogy a kiadni kért adatkört pontosan ismerje; a felperestől elvárható mérce az, hogy az adatigénylést és ezzel összefüggésben a kereseti kérelmet úgy fogalmazza meg, hogy abból a kiadni kért adatok köre megállapítható legyen. A felperes kötelessége továbbá, hogy az adatkezelő vitatása esetén az adatok közérdekű minőségét, illetve az adatkezelés tényét bizonyítsa. [79] Ezeknek a követelményeknek az adatkiadási kérelem
  1. pontja megfelelt; kérelmében kellően behatárolta a kiadni kért adatokat, hiszen az minden adat kiadására irányult. Nem a felperes és a bíróság feladata, hogy a kiadni kért adatokat tartalmazó iratokat megnevezze, mert egyikük sem rendelkezik ezen információkkal. Az alperes kötelezettsége és érdekköre, hogy érdemi védekezésében megjelölje, milyen adatokat kezel. A felperes csak ezt követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy bármilyen további nyilatkozatot tudjon tenni a kiadni kért adatok vonatkozásában. [80] Jelen ügyben nem volt vitás, hogy az alperes a Baross Gábor Tőkeprogram egyes pilléreinek megvalósítása során különböző alapkezelő szervezeteket választott ki; ebből következik, hogy a kiválasztás folyamán közérdekű adatok keletkeztek. [81] Továbbra is az Info tv.
  2. §
(3)bekezdésére hivatkozott; az e jogszabályhelynek megfelelő, az adatkérés egyértelműsítését célzó felhívást nem intézett hozzá az alperes, így valószínű, hogy egyértelmű volt számára a kiadni kért adatok köre. [82] Az anyagi pervezetés hiányára vonatkozó érvelést is vitatta a felperes. Az alperes fellebbezésében nem jelölte meg pontosan, hogy az anyagi pervezetés mely hiányosságát Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 11 sérelmezi; a jogorvoslati kérelem tartalmából kiolvashatóan saját ismereteinek esetleges hiányosságát kéri számon az első fokon eljárt bíróságon. [83] Az üzleti titok körében szükséges iratcsatolás, perbevonás megfogalmazása arra utal, hogy az alperes az elsőfokú bíróság arra irányuló kitanítását hiányolja, hogy az esetleges pernyertesség érdekében mit kellene tennie; ilyen tájékoztatási kötelezettsége a bíróságnak nincs. [84] Az elsőfokú eljárásban nem merült fel olyan körülmény, ami kifejezett anyagi pervezetést indokolt volna. Az alperes – részben bírói kérdésekre válaszolva – valamennyi lényeges tény vonatkozásában megtette perbeli nyilatkozatát, így az üzleti titok kapcsán is. Az alperes maga is tisztában volt azzal, hogy bizonyítási kötelezettség terheli az általa hivatkozott megtagadási okok körében, erre tekintettel további nyilatkozatai megtételére határidő biztosítását indítványozta (Fővárosi Törvényszék 27.P.20530/2025/6. számú jegyzőkönyv, 3. oldal). Az elsőfokú bíróság az indítványnak nem adott helyt, hanem a perfelvétel lezárására történő figyelmeztetéssel felhívta a feleket, hogy további nyilatkozataikat, bizonyítási indítványaikat tegyék meg. Az alperes ilyen nyilatkozattal, bizonyítási indítvánnyal nem élt. [85] Az Info tv. 31/A. §
(5)bekezdése szerinti, a perfelvétel lezárását akadályozó objektív körülmény nem merült fel. Az, hogy az alperes állítása szerint másként értelmezte a kiadni kért adatok körét mint a felperes és az elsőfokú bíróság, ilyen oknak nem tekinthető. [86] Az Info tv. 31/B. §
(1)bekezdésének megfelelő bizonyítást nem ajánlott fel; nem tekinthető érdemi nyilatkozatnak, hogy az alperes nyilatkozatai megtételére további határidőt kér. A perfelvétel lezárását akkor lehetett volna elhalasztani, ha az alperes tényszerűen meg tudta volna jelölni bizonyítási indítványát. Az anyagi pervezetés arra sem terjed ki, hogy a bíróság felhívja a felek figyelmét arra, hogy az Info tv. 31/C. §
(1)bekezdés g) pontja alapján beavatkozásnak lehet helye. [87] A felperes sérelmezte, hogy az alperes a fellebbezése 2.2.3. pontjában (a kiadni kért adatok körének ismertetésével) az Info tv. 31/B. §
(1)bekezdése szerint meg nem engedett utólagos bizonyítást folytatott le. Ezt a nyilatkozatot az ellenkérelemben kellett volna előadni; a jogorvoslati kérelembe foglalt védekezés elkésett, ezért érdemben nem lehet figyelembe venni. A nyilatkozata csupán annak alátámasztására alkalmas, hogy a kiadni kért adatokat az alperes kezeli. [88] A közérdekű adatok kiadásának az üzleti titokra alapozott megtagadása jogszerűségének vizsgálata tekintetében a fellebbező az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra való alkalmatlanságára utalt, holott ezt az iratanyagot neki kellett volna az elsőfokú eljárás során rendelkezésre bocsátania. [89] Az elsőfokú eljárás során valóban nem került sor az üzleti titok és az érdeksérelem érdemi vizsgálatára, ennek azonban nem az anyagi pervezetés hiányossága volt az oka, hanem az, hogy az alperes nem adott elő az általánosságon túlmutató érdemi nyilatkozatot az egyes adatok üzleti titok jellege és az esetleges nyilvánosságuk által okozott jelentős érdeksérelem vonatkozásában. A fellebbező ismertette e körben a Kúria Pfv.20180/2024/8. számú határozatát (Indokolás [48-51] bekezdés). A döntés elvi tartalma szerint, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme mint megtagadási ok konkrétan mely adattal összefüggésben áll fenn, az adat nyilvánosságra kerülése miért okozna a titokgazda beavatkozónak az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, az ennek megítéléséhez szükséges érdekmérlegelés nem végezhető el. [90] A harmadlagos fellebbezési kérelem tekintetében ismételten azt emelte ki, hogy az elsőfokú eljárás során nem merült fel olyan körülmény, amelyre tekintettel kifejezett anyagi pervezetés vált volna szükségessé. A Pp. 237. §
(4)bekezdésére alapított álláspontja Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 12 szerint az elsőfokú eljárás során a bíróság által az alpereshez intézett kérdések szolgáltak a jogvita kereteinek tisztázására. Az alperes tisztában volt azzal, hogy milyen körülményeket kell bizonyítania (ellenkérelem 2.3.1.
  1. pontja); a felperes a perfelvételi tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az alperes általános hivatkozása nem elegendő a megtagadás jogszerűségének bizonyítására. Mindezek ellenére az alperes további bizonyítást nem ajánlott fel a perfelvétel lezárását megelőzően; a Pp.
  2. §
(4)bekezdés alkalmazásának nincs helye. [91] Az adatkiadási kérelem
  1. pontját érintő jogorvoslati kérelem kapcsán az alperes ellenkérelmét idézte (
  2. oldal, 2.3.
  3. pont); ezzel szemben a kereseti kérelem azonban nemcsak a végső jóváhagyók társaságon belüli tisztségére irányult, hanem a Baross Gábor Tőkeprogram befeketéseinek elbírálását és értékelését végző személyek nevére. Ez adott esetben megegyezhet a végső jóváhagyók személyi körével is, azonban alperes ilyet nem állított; nyilatkozata csak a végső jóváhagyók tisztségére vonatkozott. [92] A fellebbezés alapos. [93] A per másodfokú tárgyalásán az alperes teljesítette a felperes adatigénylésének
  4. pontját. A felperes a teljesítést elfogadta, keresetének e részétől elállt. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/12-I. számú végzésében az elsőfokú ítéletet a Baross Gábor Tőkeprogram befektetéseinek elbírálását és értékelését végző személyek nevének kiadására kötelező része tekintetében hatályon kívül helyezte és az eljárást e részében megszüntette. [94] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet ezt meghaladó részében, az adatkiadási kérelem
  5. pontjára vonatkozó rendelkezései tekintetében bírálta el a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között, a Pp.
  6. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. [95] A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati kérelemben foglalt sorrend szerint végezte el az elsőfokú ítélet vizsgálatát; megállapítása szerint az elsőfokú ítélet érdemben nem bírálható felül. [96] Az elsődleges fellebbezési kérelmet a másodfokú bíróság nem találta alaposnak; a Pp. 379. § alkalmazására nem volt indok. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a Dáptv. 119. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn (
  1. október 31.) belül érkezett, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással ellátott keresetlevelet hatályos beadványnak tekintette. [97] A Dáptv. átmeneti rendelkezése, a
  2. §
(2)bekezdése értelmében az AVDH hitelesítés a támogatási szolgáltatásokba integráltan
  1. október 31-ig alkalmazható. Ezért az AVDH hitelesítéssel ellátott beadvány a Pp.
  2. §
(1)bekezdés j) pontja alapján megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményének, az ilyen módon hitelesített beadvány nem hiányos. [98] Emiatt nem volt szükség a keresetlevél hiányainak pótlására; a hiánytalan beadvány visszautasítására nem volt indok. A keresetlevél hatálytalanságát sem lehetett megállapítani; a felperes az Info tv. 31. §
(3)bekezdésében írt perindítási határidőt megtartotta, az eljárás megszüntetését megalapozó mulasztás [Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja, 176. §
(1)bekezdés i) pontja] nem terheli. [99] Az alperes fellebbezésében hivatkozott Kúria Kfv.37025/2025/3. számú döntése a Fővárosi Ítélőtábla számára a Pp. 346. §
(5)bekezdésének megfeleltethető, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatként nem ismert. A felperes által ezzel kapcsolatban megjelölt kúriai döntés (Pfv.20294/2025/4.) sem tartalmazza az alperes fellebbezésében említett határozatra utalást. [100] A fellebbező másodlagos jogorvoslati kérelmében alaptalanul sérelmezte az eljárás megszüntetése iránti kérelmének mellőzését, a tárgyalás ismételt megnyitásának elmaradását. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 13 A tárgyalás berekesztését követően az alperes kérelmét nem terjeszthette elő joghatályosan; annak tárgyában az elsőfokú bíróságnak döntést hozni, indokolni nem kellett [Pp. 346. §
(4)bekezdése]. [101] Az elsőfokú bíróságot nem terhelte a tárgyalás ismételt megnyitásának kötelezettsége. A berekesztett tárgyalás újbóli megnyitása a Pp. 224. §
(3)bekezdése alapján csak akkor kötelező a bíróság számára, ha a tárgyalás berekesztése és a határozat meghozatala között a tanács tagjainak személyében változás állt be. Minden más esetben a tárgyalás újbóli megnyitása csupán lehetőség a bíróság számára, ha azt indokoltnak tartja. Az adott ügyben az eljáró tanács személyében változás nem következett be; nem merült fel olyan kérdés sem, amely a további tárgyalást indokolta volna (az alperes hivatkozott kérelme az eljárás érdemi döntés nélküli befejezését célozta). Ezért a bíróságnak nem is volt olyan kötelezettsége, hogy a már berekesztett tárgyalást újból megnyissa. [102] Az elsőfokú ítélet Pp. 381. §-a szerinti hatályon kívül helyezésének okaként hivatkozott még az alperes a kereset pontosításának és az anyagi pervezetésnek az elmaradására. [103] Az Info tv. 28. §
(3)bekezdése értelmében a közérdekű adatigénylés tartalmával szemben törvényi követelmény, hogy az kellően pontos legyen. A jogorvoslati kérelemben is bemutatott ítélkezési gyakorlat szerint „… [a]z igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre” (Info tv.
  1. § törvényjavaslatához fűzött indokolás). Amennyiben az adatigénylés megfogalmazása alapján az igényelt adat egyértelműen nem azonosítható, az adatigénylés címzettje abban az elsődleges kérdésben sem tud állást foglalni, hogy a kért adat közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e. Vagyis azt sem tudja megítélni, hogy az igényelt adat a tevékenységével kapcsolatos-e, illetve az mely tevékenységével kapcsolatos. Az igényelt adat egyértelmű azonosíthatósága a közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat kiadására kötelező jogerős bírósági döntés végrehajthatóságának is feltétele (a Kúria Pfv.20425/2024/
  2. számú határozata, Indokolás [28]). [104] A közérdekű adat kiadása iránti perben a jogvita elbírálásának kiindulópontja az előzetes adatkiadás iránti kérelem; a felperes a perben csak olyan közérdekű adatok kiadását kérheti megalapozottan, amelyek kiadása iránt már előzetesen is kérelmet terjesztett elő (a Kúria Pfv.20993/2018/5., Pfv.21493/2021/
  3. számú határozatai). [105] A felperes alappal hivatkozott arra, hogy az adatkiadás iránti kérelem előterjesztésekor a kért adatok pontos mibenlétét, mennyiségét, minőségét általában nem tudja meghatározni, a kérelem is nyilvánvalóan ezek pontos megismerését célozza. Ez az információhiány azonban nem jelenti azt, hogy a kért adatok körét az általános ismereteihez képest ne kellene pontosan megfogalmaznia. A kiadni kért adatok körének egyértelmű meghatározása az alapja az alperes által hivatkozott megtagadási okok vizsgálatának, az ezzel kapcsolatos bizonyítási kötelezettségnek is. [106] A Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint a perfelvétel körében a felek keresetlevélben és perfelvételi iratban feltüntetett illetve perfelvételi tárgyaláson előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) – a bíróság közrehatása mellett – meghatározzák a jogvita kereteit. [107] A perfelvételi szak szerepe tehát a felek közötti jogvita tartalmának, kereteinek egyértelmű meghatározása. Ennek során kell a feleknek a bíróság elé tárni, hogy van-e, illetve Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 14 miben áll jogvitájuk és erről mely peranyag alapján kívánják a bíróság döntését. Az ezt követő érdemi tárgyalási szak szerepe, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvita és felek által előadott peranyag keretein belül a bíróság a szükséges és célirányos bizonyítást lefolytassa és az érdemi döntést meghozza. [108] A Pp.
  1. §-a alapján a bíróság az anyagi pervezetés terén alapvetően háromféle tevékenységet fejt ki: tisztázza a homályos nyilatkozatokat vagy kiegészítteti a hiányos nyilatkozatokat, segédkezik a felek jogállításainak egyértelművé tételében, majd mindezek alapján tájékoztatja a feleket a bizonyítandó tényekről, a bizonyítási kötelezettségről és a bizonyítási teherről, valamint a hivatalból figyelembe veendő tényekről és a kérelemtől eltérés törvény alapján fennálló lehetőségéről. A bíróságnak törekednie kell arra, hogy a felek a tényállás hiányos elemeit pótolják, lehetőséget nyújtva nekik arra, hogy azokat a tényeket és körülményeket, amelyekre hivatkozni kívánnak, helyes tartalommal és teljeskörűen előadhassák. A bíróság ennek érdekében kérdéseket tesz fel, vagy a feleket írásban hívja fel a nyilatkozatok egyértelművé tételére. [109] A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság eljárása a fenti követelményeknek nem felelt meg. A felperes előzetes adatkiadási kérelme egyezett ugyan a kereseti kérelemben foglaltakkal, arra azonban nem volt alkalmas, hogy a bíróság az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát érdemben vizsgálni tudja. [110] Az anyagi pervezetési kötelezettség a bíróságot az eljárás teljes tartama alatt terheli. Az adott eljárási szaknak, a felek nyilatkozatának megfelelően kell közrehatnia abban, hogy a jogvita eldöntéséhez szükséges valamennyi bizonyítandó tény mielőbb ismertté váljon, a bizonyítékok köre, és a szükséges bizonyítási indítványok a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. Ezért a felperes kezdeti információs hátrányából fakadó kereseti kérelem pontosítása, egyértelműsítése az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztését követően nélkülözhetetlen a nyilvánosság-korlátozás indokoltságának vizsgálatához. [111] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában többször utalt arra, hogy az alperes az adatkiadás iránti kérelmet ellentmondásosan értelmezte a megelőző eljárás és a per során is, ennek azonban nem tulajdonított jelentőséget; nem észlelte, hogy a Pp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt eljárási szabályok alapján a Pp.
  1. §-a értelmében anyagi pervezetési kötelezettsége áll fenn. [112] Az Alkotmánybíróság 6/
  2. (III. 11.) AB határozatának [38] bekezdése szerint „… csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum (Jelentés) tartalmának vizsgálatával állapítható meg ténylegesen az, hogy olyan közérdekű adatokat foglal magában, amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási indok konkrétan kiterjed, s amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása. A nyilvánosságkorlátozás indokoltságát tehát csak a kért dokumentumba foglalt adatok kapcsán, azok vizsgálatával, nem pedig a dokumentum egészét illetően lehet megállapítani. Az ettől eltérő jogértelmezés, mely a Jelentést – tartalmára tekintet nélkül – egészében véve döntés megalapozást szolgáló adatnak minősíti, s ilyen módon a Jelentés megismerését generálisan megakadályozza, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan tág körű, s ezáltal szükségtelen korlátozását engedi meg”. [113] Az Alkotmánybíróság jogértelmezésére tekintettel az ítélkezési gyakorlat megköveteli az adatigénylés tárgyát képező dokumentumok tartalmi vizsgálatát [a Kúria Pfv.20474/2024/5., Pfv.20557/2024/
  3. számú határozata]. [114] Az adott esetben azonban nem áll rendelkezésre a kiadni kért iratanyag; a bírói mérlegelés elvégzéséhez szükséges adatok nem állapíthatóak meg. Az elsőfokú bíróság ebben a tekintetben sem végzett a perfelvételi nyilatkozat hiányosságainak kiküszöbölésére alkalmas Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 15 anyagi pervezetést; a felet ezzel kapcsolatos jognyilatkozat tételére és konkrét cselekmények elvégzésére (az adott esetben az iratok csatolására) sem hívta fel. [115] Az alapjogi mérlegelés elvégzésének kötelezettsége hivatalból terheli a bíróságot. Emiatt – fő szabályként – nélkülözhetetlen az iratok beszerzése, és a jelen ügyben nem állnak fenn olyan különleges körülmények, amelyek miatt ez mellőzhető lett volna. [116] A vizsgálandó iratok rendelkezésre állásának biztosítása nem bizonyítási, ezen belül a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kérdés, mert a közérdekű adatok kiadása iránti perben a vonatkozó dokumentumok olyan okiratoknak minősülnek, amelyekben szereplő adatok képezik magának a pernek a tárgyát. Ezért alaptalanul hivatkozott a felperes fellebbezési ellenkérelmében arra, hogy az alperes utólagos bizonyítást folytatott le a jogorvoslati kérelmében. [117] Mindezekre az eljárásjogi hiányosságokra tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp.
  4. §-a értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól kezdődő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [118] A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a fellebbezési korlátok között kizárólag az eljárásjogi feltételek meglétét vizsgálta, de nem végzett a Pp.
  5. §
(3)bekezdés a)-e) pontjainak megfelelő, anyagi jogi felülbírálatot jelentő tevékenységet. Ennek hiányában a Pp. 369. §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság anyagi pervezetéssel összefüggő eljárását nem vizsgálhatta; fel sem merült, hogy saját anyagi jogi álláspontja szerinti anyagi pervezetést végezzen. [119] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen azt kell tisztáznia, hogy a felperes előzetes adatkiadás iránti, majd kereseti kérelme milyen adatokra terjedt ki; az alperesnek ehhez képest kell nyilatkoznia arra, hogy a megjelölt körbe pontosan milyen iratok tartoznak és azok adattartalmának kiadása mely okból korlátozható. Az elsőfokú bíróságnak ehhez képest kell a szükséges körben felhívni a Pp.
  1. § szerinti pervezetés keretében a perfelvételi nyilatkozata hiányosságainak pótlására, a nyilatkozatok részletezésére. Az adatok körének tisztázását követően vizsgálható az alperes által hivatkozott megtagadási okok tényleges fennállása. [120] Az alperest fel kel hívni a kiadni kért adatok, iratok zárt módú csatolására és annak megjelölésére, hogy azok milyen a kiadás alól mentesülő adatokat tartalmaznak. Az iratok megvizsgálása alapján kell megállapítani, hogy azok olyan közérdekű adatokat foglalnak-e magukban, amelyekre valamely nyilvánosság-korlátozási ok konkrétan kiterjed, és amelyeknek feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása. A felhívás eredménytelenségének jogkövetkezménye csak erre vonatkozó bírói pervezetés után vonható le. [121] A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében a Pp.
  2. §
(3)bekezdése szerint csak a felmerült perköltség összegét határozta meg, annak viselése, illetve megfizetése kérdésében az elsőfokú bíróságnak kell döntenie. [122] A felperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét a felszámítással egyezően, a csatolt megbízási szerződés alapján számította 3,5 munkaóra és 40.000 forint + áfa óradíj alapulvételével, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint. Az alperes részére az Ükr. 3. §
(2)bekezdése értelmében 5 x 7.000 forint + áfa összeget értékelt. [123] Az eljárás az Itv. 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.270/2025/14-II 16 Budapest,
  1. október
  2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Stecbauer Anita s.k. előadó bíró Dr. Kovács Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.