A határozat elvi tartalma: Annak igazolására, hogy az érintett ellen három ügyben is indult büntetőeljárás, nem alkalmasak azok az újságcikkek, amelyekből nem állapítható meg az, hogy azokban ismertetett büntetőeljárásokban a felperes gyanúsítottként szerepelt volna. (PK 12,
- és
- sz. állásfoglalás) Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.223/2022/
- A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Dr. ifj. Vég Tibor ügyvéd,ügyvéd címe Az alperes: alperes, cég2 székhelye. Az alperes képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd,ügyvéd címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 22.P.20.342/2022/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.223/2022/4 2 Kötelezi az alperesi hírportált üzemeltető cég2 Kft.-t (cég2 székhelye.), hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett portál hírportál címoldalán 24 órán keresztül tegye közzé a „Helyreigazítás a cikk címe című cikkünk miatt” hírt, amelyről kattintással tegye elérhetővé az portál hírportálon dátum napján megjelent „cikk címe” című cikk címe alatt, a lead felett, amíg a cikk elérhető, de legalább 30 napig az eredeti cikkhez hasonló módon és betűszedéssel, kommentár és fénykép nélkül az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Az portál online hírportálon dátum napján „cikk címe” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy felperes ellen három ügyben indult korábban büntetőeljárás. A valóság ezzel szemben az, hogy felperessel szemben egyetlen ügyben sem indult büntetőeljárás. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy a cégvezető egy részvénytársaság révén elsődlegesen tulajdonolja a település6i kikötőt és a cég1 Zrt. aranyrészvényese. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes és egy általa tulajdonolt gazdasági társaság a kikötőt tulajdonló cég részvényeinek 3,45 %-át tulajdonolja, aranyrészvénnyel - mivel ilyen a cég1 Zrt.-ben nincs felperes nem rendelkezik. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy felperes egy magánnyomozó közreműködésével próbálja kideríteni, hogy ki lehet az, aki széles körben elérhetővé tette a cégek dolgozói számára felperes posztjait.” Kötelezte a cég2 Kft.-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000 forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívására 36.000 forint kereseti illetéket. [2] Ítéletének indokolásában idézte a Pp.
- §
(1)bekezdésében, 496. §
(1)bekezdésében, az Smtv. 4. §
(1)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)és
(2)bekezdésében, a PK
- és
- számú állásfoglalásban írtakat. [3] Rámutatott arra, hogy a felperes közéleti szereplőnek minősül, a sérelmezett közléseket tartalmazó cikk pedig a felperes közéleti tevékenységéhez kapcsolódik. Alappal hivatkozott az alperes arra, hogy a 3217/
- (VI. 19.) számú AB határozat értelmében a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.223/2022/4 3 politikai vita keretében elhangzott állítások még akkor is véleménynyilvánításként értelmezendőek, amennyiben formálisan, a bizonyíthatósági teszt alkalmazásával tényállításnak értékelhetőek. A perbeli esetben a kifogásolt közlések vonatkozásában kellett a bíróságnak megítélnie azt, hogy azok olyan véleménynyilvánításnak minősülnek-e, melynek védelme érdekében a felperes személyiségi jogai korlátozhatók. [4] Az első kifogásolt közlés tekintetében úgy ítélte meg, hogy az átlagos tájékozottságú olvasó szempontjából egyértelműen tényállításnak minősül az, hogy a felperessel szemben büntetőeljárások indultak, ez a bizonyíthatósági teszt alkalmazásával is egyértelműen igazolható. Ezzel szemben az alperes semmilyen bizonyítást nem ajánlott fel, nem is állította, hogy ez a közlés megfelelne a valóságnak, arra hivatkozott, hogy okszerű következtetés a részéről. [5] Az, hogy a felperes által korábban vezetett cég5 - felperes vezetői időszakára eső - gazdálkodásával, működésével összefüggésben korábban büntetőeljárások indultak, melyek megszüntetésre kerültek, az átlagolvasó szempontjából sem egyenértékű azzal, hogy a felperessel szemben indultak volna büntetőeljárások. Ez a tényállítás nem lényegtelen és sérelmes a felperesre nézve, figyelemmel arra is, hogy az alperes nem vitatta, hogy a felperes soha, semmilyen büntetőeljárásban nem volt érintett. [6] Az elsőfokú bíróság indokoltnak találta e körben a valós tények közlését is, mivel mind a felperes személyiségi jogainak védelme, mind az olvasók valósághű tájékoztatása megkívánja, hogy a helyreigazításból kiderüljön az is, hogy a felperessel szemben egyetlen büntetőeljárás sem indult. [7] Megállapítása szerint a másodikként sérelmezett kijelentés is tényállítás. Az Alapszabály alapján megállapítható, hogy a cég1 Zrt.-nek a felperes és az érdekeltségébe tartozó cég4 Kft. mellett további 95 tulajdonosa van, melyek mindegyike rendelkezik elsőbbségi részvénnyel. Az összesen 522 szavazathoz képest a felperes és a cég4 Kft. összesen 18 szavazattal rendelkezik, így nem tekinthető okszerűnek az az alperesi következtetés, miszerint a felperes elsődlegesen tulajdonolja a település6i kikötőt, sem pedig az, hogy a Zrt. aranyrészvényese. [8] E körben is indokoltnak találta a valós tények közlését. Az alperes a felperes által a valós tények tekintetében a
- február 24-én előadott tényállításokat nem vitatta, így azokat - tekintettel az okirati bizonyítékra is - valónak fogadta el. [9] A harmadikként sérelmezett közlést is tényállításnak tekintette, melynek valóságát az alperes nem bizonyította. Ezen kijelentés vonatkozásában ugyanakkor szükségtelennek tartotta a valós tények közlését, figyelemmel arra, hogy az semmilyen többletinformációt nem hordoz ahhoz képest, hogy a közlés valótlan. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.223/2022/4 4 [10] A helyreigazítás módját a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozta meg azzal, hogy a főoldalon 24 óra időtartamban találta indokoltnak a helyreigazításra utalást, mivel a perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a főoldalon a cikk címe ennél hosszabb ideig olvasható lett volna. A 24 órás időtartam megítélése szerint elegendő ahhoz, hogy az alperesi hírportál olvasói a helyreigazításról értesüljenek. [11] A Pp. 83. §
(1)bekezdése, valamint 499. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről. [12] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a helyreigazítás főoldalon való közzétételének 5 órára mérséklését kérte. Kérte a felperes perköltségben marasztalását is. [13] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(1)bekezdésében, valamint
(3)bekezdés a), c),
- d)és
- e)pontjaiban foglaltakra alapította. [14] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését, a Pp. 496. §
(4)bekezdés a) pontját, valamint 500. §
(2)bekezdés g) pontját. [15] Az elsőfokú bíróság nem adta indokát, hogy a keresetlevél miért nem sérti a Pp. 496. §
(4)bekezdés a) pontját, valamint 500. §
(2)bekezdés g) pontját. Hivatkozott arra, hogy nem üzemelteti a portál1 internetes sajtóterméket. Sajtó-helyreigazítási perben keresetváltoztatásnak nincs helye, így a kereset elutasításának lett volna helye. [16] Az elsőként kifogásolt közlés tényekből levont okszerű következtetés, amelynek valóságát az ellenkérelemhez csatolt cikkek igazolják. Valós tény, hogy a felperes által vezetett cég5 felperes vezetői időszakára eső gazdálkodásával, működésével kapcsolatban büntetőeljárások voltak folyamatban, amelyek megszüntetésre kerültek. Az általános közfelfogás szerint egy állami tulajdonú gazdasági társaság működésével, gazdálkodásával összefüggő büntetőeljárásban a vezető tisztségviselő minden esetben érintett, gyanúsított, vádlott is csak természetes személy lehet, így a cikk szerzője alappal fogalmazhatta meg azt a véleményét, hogy büntetőeljárások indultak a felperessel szemben. [17] A másodikként sérelmezett kijelentés szintén tényekből levont okszerű következtetés. Az alapszabályból látszik, hogy a felperes az igazgatóság elnöke, önálló képviseleti joggal. Az igazgatóság hatásköréből látható, hogy csak általános feladatokat lát el, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.223/2022/4 5 az operatív irányítás a felperes kezében van. Ő egymaga, egyszemélyi irányítóként köti meg a szerződéseket, írja alá a teljesítési igazolásokat, fizeti ki a számlákat, választja ki a beszállítókat. A cég4 Kft-nek 2 db elsőbbségi és 8 db törzsrészvénye, a felperesnek 1 db elsőbbségi és 4 db törzsrészvénye van a 435 db-ból. Az elsőbbségi részvény kétszeres szavazati jogot ad, illetve az alapszabály 7.3. pontjában rögzített használati jogot. Az elsőbbségi részvény hétköznapi elnevezése aranyrészvény. [18] A harmadikként kifogásolt közlés valós tényállítás. [19] A helyreigazításra utaló közlemény főoldalon 24 órán keresztül történő közzététele sérti az Smtv. 12. §
(2)bekezdését, a főoldalon ugyanis a cikkek címei legfeljebb néhány óra időtartamban jelentek meg. [20] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperesi kiadó perköltségben marasztalását indítványozta. [21] A kereseti kérelemben feltüntetett portál1 elírás eredménye. Keresete a Pp. 496. §
(4)bekezdése szerinti tartalmi elemekkel rendelkezett, előzetes helyreigazítási kérelmében a helyreigazítás szövegét, a kérelem címzettjét pontosan megjelölte. Az elírási hiba kiküszöbölése nem eredményezi a kereset módosítását. [22] Az, hogy egy állami gazdálkodó szervezet működésével, gazdálkodásával összefüggő büntetőeljárásban a vezető tisztségviselő minden esetben érintett, nem felel meg az általános közfelfogásnak. [23] Amennyiben az alperes a hatályos cégadatok alapján a fellebbezésében rögzített érvelésének megfelelő közléseket rögzítette volna cikkében, a sajtó-helyreigazítás alapossága más szempontok mentén lenne vizsgálható. Az alperes elsőbbségi részvényekkel kapcsolatos érvelése a cégadatok ismeretében is hiányos, hiszen az alperes eltekint attól a ténytől, hogy az érintett gazdálkodó szervezet valamennyi tulajdonosa a tulajdoni hányadához viszonyítva ugyanannyi elsőbbségi részvénnyel rendelkezik. Ebből pedig nem lehet levonni azt a következtetést, hogy elsődlegesen tulajdonolja az adott gazdasági társaságot. [24] A magánynyomozó igénybevételét az alperes semmivel nem bizonyította. [25] meg. Az elsőfokú bíróság a helyreigazítás közzétételének módját helyesen állapította Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.223/2022/4 [26] 6 Az alperes fellebbezése nem megalapozott. [27] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, így - az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemre tekintettel - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [28] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak megfelel, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le, felülmérlegelésnek nincs helye. [29] Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság a jogvitában irányadó jogszabályi rendelkezéseket teljeskörűen ismertette, azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. [30] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben írtak alapján az alábbiakra mutat rá. [31] A felperes az előzetes helyreigazítási kérelmét az portál szerkesztőségéhez címezte, abban pontosan megjelölte, hogy a kifogásolt cikk mely tényállításait sérelmezi és határozott kérelmet terjesztett elő a közzéteendő helyreigazítás vonatkozásában is. A felperesi keresetlevél a Pp. 496. §
(4)bekezdésében meghatározott tartalmi feltételeknek megfelel, a kereseti kérelem az előzetes kérelemben foglaltaktól nem tér el, az iratból az alperes személye is egyértelműen megállapítható. Az, hogy a határozott kereseti kérelem a portál1 internetes sajtóterméket jelöli meg a helyreigazítás közzétételének helyeként, nyilvánvalóan elírás, hiszen a kért helyreigazítás szövege, a keresetlevél alperest megjelölő része egyértelműen az portál hírportált nevesíti. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az elírás helyesbítése nem tekinthető a Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerinti keresetváltoztatásnak. [32] Az elsőként sérelmezett közlés, miszerint a felperes ellen három ügyben indult korábban büntetőeljárás, tényállítás, amelynek valóságát az alperes nem igazolta. Nem kizárt, hogy esetlegesen a bizonyításra kötelezett fél újságcikkek tartalmával igazolja azon állítása valóságát, miszerint valakivel szemben büntetőeljárások voltak korábban folyamatban, a perben becsatolt írások ugyanakkor a felperes vonatkozásában ennek igazolására nem alkalmasak. Az alperes által csatolt korabeli, 2011 februári cikkek (portál2 és portál3) arról számolnak be, hogy az cég5 gyanús ügyei kapcsán a felperessel összefüggő büntetőeljárás Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.223/2022/4 7 bűncselekmény hiányában lezárult. A további eljárások - az írások szerint - a felperest nem érintették, azok nem a felperes vezető tisztségviselői tevékenységének időszakához kapcsolódó cselekményeket, eseményeket érintettek. A sajtóközleményekből nem állapítható meg, hogy az érdemben figyelembe vehető büntetőeljárásban a felperes gyanúsított lett volna. A további büntetőeljárások vonatkozásában pedig egyértelmű, hogy azok nem az ő vezető tisztségviselői időszakában történt gyanús ügyleteket érintették. Erre tekintettel alaptalan az alperes azon érvelése is, miszerint a közfelfogás szerint egy állami gazdasági társaság működésével, gazdálkodásával kapcsolatos büntetőeljárás adott esetben a felperessel, mint vezető tisztségviselővel lenne összeköthető. Amennyiben ugyanis a büntetőeljárások nem a felperes vezetői tevékenysége idejére eső, hanem egyértelműen más vezető tisztségviselő működésének időszakára tehető ügyletekkel függenek össze, még az elvi lehetősége is kizárt annak, hogy a felperes személye az ezek miatt indított büntetőeljárásokban felmerülhetne, a felperes ezen eljárások gyanúsítottja lehetne. [33] A másodikként kifogásolt közlés - a cégvezető egy részvénytársaság révén elsődlegesen tulajdonolja a település6i kikötőt és a cég1 Zrt. aranyrészvényese - ugyancsak tényállítás, amelynek valóságát az alperes által becsatolt alapszabály nem igazolja. A rendelkezésre álló adatok szerint cég4 Kft-nek 2 db elsőbbségi és 8 db törzsrészvénye, a felperesnek 1 db elsőbbségi és 4 db törzsrészvénye van a 435 db-ból. Az elsőbbségi részvény kétszeres szavazati jogot ad, illetve az alapszabály 7.
- pontjában rögzített használati jogot. Mindezekből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes elsődlegesen tulajdonolná egy részvénytársaság révén a település6i kikötőt. A cikk nem adja magyarázatát annak sem, hogy mit jelent azon kifejezés, miszerint a felperes a cég1 Zrt. aranyrészvényese. Az aranyrészvény olyan részvényt jelent, amely a tulajdonosának a részvénytársaság alapszabályában meghatározott többletjogosítványokat (pl. vétójog) biztosít. A perbeli esetben az állapítható meg, hogy a felperes 1 db, a cég4 Kft. 2 db elsőbbségi részvénnyel rendelkezik a cég1 Zrt.-ben, amelynek további 93 tulajdonosa is van, melyek, illetve akik mindegyike rendelkezik elsőbbségi részvénnyel, amelyek valamennyiüknek kétszeres szavazati jogot és használati jogot biztosítanak. Az összesen 522 szavazathoz képest a felperes és a cég4 Kft. összesen 18 szavazattal rendelkezik. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy nem tekinthető okszerűnek az az alperesi következtetés, miszerint a felperes elsődlegesen tulajdonolja a település6i kikötőt, sem pedig az, hogy a zrt. aranyrészvényese. A felperesnek nincs olyan részvénye, amely a többi részvényessel szemben részére többletjogokat, „kiváltságokat” biztosítana, így ebben az összefüggésben az aranyrészvénnyel rendelkezése nem értelmezhető. [34] Az alperes a fellebbezésében a cikkbéli állítás alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy - az alapszabályból megállapíthatóan - a felperes az igazgatóság elnöke, önálló képviseleti joggal, az operatív irányítás a felperes kezében van. Ő egymaga, egyszemélyi irányítóként köti meg a szerződéseket, írja alá a teljesítési igazolásokat, fizeti ki a számlákat, választja ki a beszállítókat. Mindezek - valóságuk esetén sem igazolják a sajtóközlemény azon kijelentésének valóságát, miszerint a felperes elsődlegesen tulajdonolja a részvénytársaságot, hiszen a tulajdonlás, illetve az operatív irányítás nem egymást fedő fogalmak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.223/2022/4 8 [35] A harmadikként sérelmezett közlés - a felperes egy magánnyomozó közreműködésével próbálja kideríteni, hogy ki lehet az, aki széles körben elérhetővé tette a cégek dolgozói számára a posztjait - valóságát az alperes csupán állította, annak igazolására azonban bizonyítást nem ajánlott fel, bizonyítékot nem jelölt meg. [36] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság - a PK
- számú állásfoglalásban írtaknak is megfelelően - a valótlan tények híresztelésére tekintettel jogszerűen kötelezte az alperest helyreigazítás közzétételére. [37] A helyreigazításra utaló közlemény kezdőoldalon történő közzétételének elsőfokú bíróság által megállapított 24 órás időtartama az Smtv.
- §
(2)bekezdésében írtaknak és az internetes portálokon történő helyreigazítással kapcsolatban kialakult bírói gyakorlatnak megfelel. A helyreigazításra utaló szöveg 24 órán keresztül történő közzététele a főoldalon követi az olvasói szokásokat, és biztosítja annak reális lehetőségét, hogy a hírportál látogatói a napi rutinjukhoz igazodóan valóban értesülhessenek arról, hogy meghatározott - a főoldalon a cím és egy rövid lead megjelenítésével elérhető - cikk vonatkozásában az alperes helyreigazítás közzétételére köteles. Az alperesnek lehetősége van arra is, hogy a figyelemfelhívó közlemény főoldalon történő megjelenítését az eredeti cikk címének és leadjének megjelenítéséhez hasonló ütemezéssel „gördítse” egyre lejjebb a főoldalon megjelenő hírfolyamban. [38] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a felperes a másodfokú eljárásban teljes pernyertes lett. A felperes fellebbezési ellenkérelmében költségigényét bejelentette, de másodfokú költségeit nem számította fel, az igényelt költség összegét nem jelölte meg, a perköltség összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre sem utalt. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az alperest fellebbezési költség megfizetésére nem kötelezte. (Pp. 81. §) [39] Az alperesi portál üzemeltetője köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdése c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint fellebbezési illetéket a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének megfelelően. Budapest,
- április
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Virág Csaba s.k. bíró