Kfv.35016/2022/6 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt törvényi feltételek hiányában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.016/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Az I. rendű felperes: felperes1 cím1 Az I. rendű felperes képviselője: felperes2 cím2 A II. rendű felperes: felperes2 cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Németh Edina kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Pécsi Törvényszék
2. szeptember
3. napján kelt 7.K.700.448/2021/
4. számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.016/2022/6-2 2 Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes egységes képviseleti adatlapon (EGYKE) a II. rendű felperes állandó meghatalmazottkénti nyilvántartásba vétele iránt terjesztett elő kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóságánál, mint elsőfokú adóhatóságnál. A kérelem alapján az elsőfokú adóhatóság
5. február 22-től kezdődő hatállyal a II. rendű felperest az adóhatóság előtt, állandó meghatalmazáson alapuló képviselőként nyilvántartásba vette, majd ezt követően
6. február
7. napján meghozott 4310143698 iktatószámú határozatával az adóhatósági nyilvántartásból a nyilvántartásba vétel időpontjára visszamenőleges hatállyal törölte. Határozatában rögzítette, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló
8. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.)
9. §

(3)bekezdése szerint a nyilvántartásba vétel jogszerűtlenül történt, mert a II. rendű felperesnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál fennálló jogviszonya megszűnését követően még két év nem telt el a nyilvántartásba vétel időpontjában. [2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a

1. április
2. napján meghozott 2234037839/
3. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] Az I-II. rendű felperesek keresetükben elsődlegesen a másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását kérték, másodlagosan pedig az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Hivatkoztak arra, hogy a II. rendű felperes
4. június
5. napja óta nem dolgozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az elsőfokú adóhatóság a jogerős ítéletben foglalt tovább foglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget. [4] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
6. november
7. napján meghozott 7.K.27.345/2018/
8. számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette. [5] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a
9. április
10. napján meghozott Kfv.I.35.054/2021/
11. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította. A végzésében előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak az Alkotmánybíróság 3/
12. (I.7.) számú döntésében kifejtettek és a Kúria döntése alapján kell állást foglalnia az alperesi határozat jogszerűségéről. Az elsőfokú ítélet Kúria VI.Kfv.35.016/2022/6-2 3 [6] Megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Indokolása szerint határozatát az Alkotmánybíróság határozata és a Kúria új eljárásra utasító végzése alapján hozta meg. Rögzítette, hogy a II. r. felperes kormánytisztviselői jogviszonya
13. április
14. napján szűnt meg, az I. r. felperes az elsőfokú hatósághoz
15. január
16. napján nyújtotta be az egységes képviseleti adatlapot. A kérelem benyújtásának időpontjában fennállt a II. r. felperes vonatkozásában az Ütv.
17. §

(5)bekezdésében írt ügyvállalási korlát, hiszen az előírt hároméves korlátozó időszak még nem telt el. Mindebből következően az I. r. alperes jogszerű döntést hozott akkor, amikor a II. r. felperes képviseleti jogosultságát a nyilvántartásból törölte. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására kötelezését kérték. Előadták, hogy a jogerős ítélet ellentétes a jogi képviseletre vonatkozó szabályokkal, valamint a nyilvános tárgyaláshoz való alapvető alkotmányos joguk megsértése okán sérti a tisztességes eljárás követelményét is. [8] A befogadás körében felperesek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjaira – tartalmilag az
3. a)pont
4. aa)és
5. ab)alpontjaira – hivatkoztak és előadták, hogy mind az adóigazgatási eljárásban, mind a peres eljárásban alapvető garanciális jogaik sérültek. Álláspontjuk szerint a jogi képviseleti szabályok bírósági felülvizsgálati lehetősége, illetve a nyilvános tárgyaláshoz való jog megsértése olyan különleges súlyú jogkérdéseket vetnek fel, amelyek a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosításához is szükségesek. Utaltak arra, hogy a jogi képviselet tárgyában a Kúria kezdeményezésére az Alkotmánybíróság előtt egyedi normakontroll eljárás volt folyamatban, de az abban foglaltakat a bíróság nem vette figyelembe. Hivatkoztak arra is, hogy a Pécsi Törvényszék az ítéletét jogsértően tárgyalás mellőzésével hozta meg, megsértve ezzel az Alaptörvényt és az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [10] be, ha A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria VI.Kfv.35.016/2022/6-2 4
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. [12] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy egyrészt megjelölje azon okot vagy okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható, másrészt feltárja azon körülményeket, amelyek az általa megjelölt befogadási ok alátámasztására szolgálnak. [13] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [14] A Kúria a felperesek által megjelölt, a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában foglalt befogadási okokkal összefüggésben hangsúlyozza, hogy a hivatkozott jogkérdések – a jogi képviselettel összefüggő szabályok és a nyilvános tárgyalás elve – különös súlya, társadalmi jelentősége a Kúria által is elismert, ugyanakkor ezek tárgyában már számos elvi határozat született. Ekörben a Kúria nem észlelt a felperesek felülvizsgálati kérelme alapján olyan jogkérdést, amelyben kúriai állásfoglalása szükséges, illetve amely felvetette volna a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének igényét. Ekörben a Kúria nyomatékosan utal arra, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott alkotmánybírósági eljárásban hozott 3/2011. (I. 7.) AB határozat alapján már számos kúriai döntés született. A felperesek által felvetett körben a joggyakorlat már kialakult, melyet a Kúria jelen eljárásban is irányadónak tekint, attól nem kíván eltérni (Kfv.V.35.039/2021/22., Kfv.I.35.040/2021/3., Kfv.I.35.041/2021/16., Kfv.I.35.046/2021/14., Kfv.I.35.047/2021/9., Kfv.I.35.048/2021/9., Kfv.I.35.053/2021/4., Kfv.I.35.054/2021/6.). [15] A nyilvános tárgyaláshoz való jog felperesek által vélt sérelme tárgyában a Kúria rögzíti, hogy a jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az eljárási szabályok betartásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozó kérdés. Az iratokból ugyanakkor egyértelműen kitűnt, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban két tárgyalást is tartott (4. és 7. számú jegyzőkönyv), melyek közül az elsőn a II. rendű felperes is megjelent. A felperesek hivatkozásával ellentétben az elsőfokú bíróság nem tárgyaláson kívül bírálta el a keresetet, ezen hivatkozása alaptalan, így a befogadás körében nem volt értékelhető. [16] A felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetetten érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor eredményezheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a Kúria VI.Kfv.35.016/2022/6-2 5 különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz továbbá az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. [17] A felperesek nem támasztották alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érinti a társadalom széles körét és nem igazolták azt sem, hogy a jogkérdés a saját ügyükön túlmutat. [18] A Kúria nyomatékosan figyelembe vette azt is, hogy abban az esetben sem lenne mód a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a jogalanyok széles körét érintené a felvetett jogkérdés, mert annak tárgyában a hivatkozottak szerint a joggyakorlat már kialakult. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)pontja szerinti befogadás nem indokolt. [19] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont és
3. b)pont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását indokoltnak. A felperes sem hivatkozott az Európai Unió Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességére, illetőleg a Kúria határozatától jogkérdésben való eltérésre, ezért ezt a Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondatára figyelemmel a Kúriának érdemben vizsgálnia nem kellett. [20] Mindezek folytán a Kúria - jogszabályi feltételek hiányában - a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt törvényi feltételek hiányában. Záró rész [22] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § b) pontja zárja ki. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. március
2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.016/2022/6-2 A kiadmány hiteléül: ... 6