A határozat elvi tartalma: A csecsemőgondozási díjra jogosultság törvényi feltételeinek megállapítása során a főállású kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói jogviszony alapján, illetve az ezt követő teljes munkaidős munkaviszonyban történő foglalkoztatás alapján biztosításban töltött napokat össze kell számítani, ha az egyéni vállalkozói jogviszony szünetel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.367/2021/
- Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Schüller Ügyvédi Iroda (eljáró ügyintéző: dr. Schüller Adrienn ügyvéd, 1054 Budapest, Hold u. 8.) Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Sándor kamarai jogtanácsos A per tárgya: csecsemőgondozási díjjal kapcsolatos társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 5.K.700.581/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 5.K.700.581/2020/
- számú ítéletét megváltoztatja, az alperes
- április 2-án kelt FE-08/CSTPEO/7-21325/
- számú határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint első és másodfokú perköltséget. Kúria VII.Kfv.37.367/2021/5 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] A felperes
- március 3-tól főállású kisadózó egyéni vállalkozó volt, egyéni vállalkozói tevékenységét
- május 30-tól szüneteltette,
- június 1-tól a ... foglalkoztatónál áll biztosítási jogviszonyban (határozatlan idejű munkaviszonyban, teljes munkaidőben),
- március 12-től táppénzben részesül. [2] A felperes kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben
- március 13-án született gyermeke után,
- március 13-tól csecsemőgondozási díj folyósítását kérte. [3] Az alperes a felperes kérelmét a
- április 2-án kelt FE-08/CSTPEO/721325/
- számú határozatával elutasította. Határozatának indoklása szerint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
- §
(1)és
(2)bekezdése értelmében, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 9. §
(1)bekezdése alapján az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában különkülön kell elbírálni. A felperes a munkaviszonya fennállása alatt született gyermekére tekintettel a születését megelőző két éven belül összesen 286 nap, a Tbj.
- § szerinti biztosítási idővel rendelkezik, amelyekhez a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat nem lehet figyelembe venni, az egyéni vállalkozói tevékenysége nem szűnt meg, csak szünetel, ezért a ... foglalkoztatónál fennálló jogviszonya alapján nem jogosult az ellátásra. A felperes keresete, az alperes védirata [4] A felperes a határozattal szemben keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontja szerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók az esetében. A több egymást követően fennálló biztosítással járó jogviszony megállapítása esetén a jogviszony folyamatos, a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítással együtt járó járulékok, illetve tételes adó megfizetése a jogszabályoknak megfelelően megtörtént, ezért teljesültek az Ebtv.
- §
(1)bekezdés szerinti feltételek. [5] Az alperes a védiratban kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felperes esetében a vállalkozói tevékenység szüneteltetése ideje alatt a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony továbbra is fennáll, egyéni vállalkozását csak szüneteltette. Ennek hiányában sem Kúria VII.Kfv.37.367/2021/5 3 lenne biztosított, mert
- június 1-től a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
- évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katatv.)
- §
- pont a) alpontja alapján nem minősül főállású kisadózónak. A biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, akkor kell összeszámítani a fennálló biztosításban töltött napokkal, ha azok megszűnt biztosítási jogviszonyból származnak. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletét a Tbj.
- §
(5)bekezdésében, 5. §
(1)bekezdésében, 7. §
(1)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)bekezdés a) pontjában, az Ebtv. 40. §
(1)bekezdésében, 42. §
(8)bekezdésében, 43. §
(1)bekezdésében, 50. §
(2)és
(3)bekezdésében, az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) 27/A. §
(1)-
(1a)és
(3)bekezdésében, 31/D. §
(1)és
(4)bekezdésében, valamint a Katatv.
- és
- §-ában foglalt rendelkezésekre alapította. [7] Az ítélet indokolása szerint a felperes a szülés napján egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkezett, mert munkaviszonya fennállt, vállalkozói jogviszonya pedig szünetelt, nem szűnt meg, ezért jogosultságát jogviszonyonként külön-külön kellett vizsgálni. [8] A vállalkozói jogviszony szünetelése biztosítási szempontból történő megítélésénél a Tbj.
- §-át kell alkalmazni elsődlegesen, nem a Katatv.
- és
- §-át. [9] A természetes személy egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyt is létesíthet, ebben az esetben a biztosítás fennállását mindegyik jogviszonyában az adott jogviszonyra előírt feltételek vizsgálatával önállóan kell elbírálni. A felperes biztosítotti jogviszonyának alapja a Tbj.
- §-ára figyelemmel a munkaviszonya. A felperes a munkaviszonya alapján összesen 286 nap biztosítási idővel rendelkezik, és a munkaviszonya mellett szünetelő vállalkozási jogviszony idejét ehhez hozzászámítani nem lehet. [10] A felperes a munkaviszonya alapján fennálló biztosítási időhöz kérte összeszámítani az egyéni vállalkozói jogviszonya szünetelésével érintett időszakot, ezért nem az Ebtv. Vhr. 27/A. §
(3)bekezdését, hanem az
(1)bekezdést kellett figyelembe venni. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását, másodlagosan a közigazgatási határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, valamint perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során az ügy érdemére kihatóan megsértette az Ebtv. 40. §
(1)bekezdésében, 43. §
(2)bekezdésében és az Ebtv. Vhr. 27/A. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. [12] Érvelése szerint az egyéni vállalkozói jogviszony szüneteltetése nem eredményezhet olyan helyzetet, hogy a szünetelést megelőző aktív biztosítotti jogviszony időtartamát ne lehessen figyelembe venni a szükséges 365 naphoz. Az Ebtv. 43. §
(2)bekezdésének ilyen Kúria VII.Kfv.37.367/2021/5 4 irányú értelmezése – az Alkotmánybíróság IV/00551/
- számú határozatában foglaltakra is figyelemmel – ellentétes az Ebtv.
- §
(1)bekezdésével. [13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélete hatályában fenntartását, a felperes perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint a felperes a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz a gyermeke születését megelőző két éven belül a ... foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyában szerzett csak biztosítási időt. A felperes egyéni vállalkozása semmiképpen nem tekinthető a csecsemőgondozási díj igénylése szempontjából figyelembe veendő – a gyermek születésének napján fennálló – biztosítási jogviszonynak. [14] A felperes ... foglalkoztatónál fennálló munkaviszonyában szerzett biztosítási időhöz megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napoknak az Ebtv. Vhr. 27/A. §
(1)bekezdése alapján történő figyelembevételére nincs mód, mert az egyéni vállalkozásban felperes biztosítása
- május 30-át követően csak szünetel, maga a biztosítási kötelezettséggel járó egyéni vállalkozói jogviszony nem szűnt meg. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [15] A felperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiakban kifejtettekre figyelemmel – megalapozott. [16] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül [Kp.
- §
(2)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés]. [17] Az alperes a jogerős ítéletet azért tartotta jogszabálysértőnek, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárása során az ügy érdemére kihatóan megsértette az Ebtv. 40. §
(1)bekezdésében, 43. §
(2)bekezdésében és az Ebtv. Vhr. 27/A. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. [18] Az irányadó tényállás alapján a Kúriának abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a felperes munkaviszonya alapján fennálló biztosítási jogviszonya időtartamát össze kell-e számítani a főállású kisadózó egyéni vállalkozó tevékenysége idején fennálló biztosításban töltött napokkal; a felperes főállású kisadózó egyéni vállalkozóként folyatott tevékenysége az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött időnek minősül-e. [19] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy értelmező rendelkezései között a Tbj. 4. § b) pontja és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 3. § 17. pontja is meghatározza az egyéni vállalkozó fogalmát, azonban a törvények által használt egyéni vállalkozó fogalom nem teljesen azonos tartalmú. A Katatv. 2. §
(5)bekezdése az Szja. szerinti, nem a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó fogalmat rendeli alkalmazni rendelkezéseinek alkalmazása során. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya főállású kisadózóként az Szja.
- §
- pontja szerinti egyéni vállalkozók közül is csak az lehet, aki a Katatv.
- §
- pontjában meghatározott további törvényi feltételekkel is rendelkezik. [20] A perben nem vitatott tény, hogy a felperes – a Katatv.
- §
- pontja a) alpontja alapján – főállású kisadózónak az egyéni vállalkozói tevékenységének a szüneteltetése időtartama alatt nem minősül, mert a szüneteltetés kezdő időpontjától folyamatosan határozatlan időtartamú, teljes munkaidőre létesített munkaviszonyban áll. Kúria VII.Kfv.37.367/2021/5 5 [21] A Katatv.
- §
(2)bekezdése értelmében a felperes, mint nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem szerez. [22] A felperes biztosítotti jogviszonya a perbeli esetben nem a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenysége, hanem a főállású kisadózó tevékenysége alapján keletkezett, az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének időtartama alatt – a Tbj.
- § f) pontja alapján – a biztosítotti jogviszonya nem szűnt meg, csak szünetel. Ugyanakkor, a felperes teljes munkaidős munkaviszonyban állására – nem az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetésére – tekintettel főállású kisadózónak, illetve biztosítottnak nem minősül a Katatv.
- §
- pontja és
- §
(2)bekezdése speciális rendelkezései alapján. [23] Ha a Katatv. speciális rendelkezéseire figyelemmel a felperes főállású kisadózónak, illetve biztosítottnak nem minősül – a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység egyidejű szüneteltetése ellenére – az Ebtv. Vhr. 27/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonynak tekintendő, illetve az Ebtv. 43. §
(2)bekezdése szerinti az „egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony” fennállása nem állapítható meg. A fennálló biztosításban (a munkaviszonyban) töltött napokat össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban (a főállású kisadózó egyéni vállalkozói jogviszonyban) töltött, a gyermek születésének a napját megelőző napokkal. [24] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisítette, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Elvi tartalom [25] Ha a Katatv. speciális rendelkezéseire figyelemmel a felperes főállású kisadózónak, illetve biztosítottnak nem minősül – a Tbj. szerinti egyéni vállalkozói tevékenység egyidejű szüneteltetése ellenére – az Ebtv. Vhr. 27/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonynak tekintendő, illetve az Ebtv. 43. §
(2)bekezdése szerinti az „egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony” fennállása nem állapítható meg. A fennálló biztosításban (a munkaviszonyban) töltött napokat össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban (a főállású kisadózó egyéni vállalkozói jogviszonyban) töltött, a gyermek születésének a napját megelőző napokkal. Záró rész [26] A pervesztes alperes a Kp. 35. § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdése alapján köteles a jogi Kúria VII.Kfv.37.367/2021/5 6 képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető együttes első és másodfokú perköltség megfizetésére. [27] Az eljárás az Ebtv. 75/A. §-a alapján illeték- és költségmentes, ezért az alperes a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja alapján mentes a le nem rótt illeték megfizetése alól. A le nem rótt illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [29] A jogerős ítélet elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró