Gf.40010/2020/5 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.IV.40.010/2020/5/

1. A felperes: Kft
2. (cím2.) A felperes képviselője: ügyvédi iroda neve (ügyinéző: Dr. Szamosi Katalin ügyvéd cím3.) Az alperes: Kft
3. (cím1.) Az alperes képviselője: Volsik és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Volsik Tibor ügyvéd, cím4.) A fellebbezést előterjesztő fél: alperes (
4. és
5. sorszám alatt) A per tárgya: tisztességtelen piaci magatartás tilalma megsértésének megállapítása jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított per Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 16.G.40.057/2017/
6. és Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a jellegbitorlásra vonatkozó rendelkezéseit - fellebbezett részében - az alábbi megszövegezéssel helybenhagyja: Megállapítja, hogy az alperes a termék neve termék esetében a termék elnevezés használatával
7. január
8. napjáig a felperes sérelmére jellegbitorlást követett el. Az alperest a további jogsértéstől eltiltja. Kötelezi az alperest a jogerős ítélet rendelkező részének nyilvánosságra hozatalára oly módon, hogy azt a www.ekshumin.hu oldalán 30 napon keresztül tegye közzé. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.010/2020/5/1 2 [1] Felperes, valamint az Kft
10. december
11. napján együttműködési megállapodást kötött azzal, hogy közös munkaprogramot indítanak el környezetkímélő, a haszonnövények fejlődését és egészségesebbé tételét lehetővé tevő, valamint a termőtalaj termőképességét növelő talajkondicionáló termék kifejlesztése, engedélyeztetésre, gyártásra, forgalomba hozásra előkészítése tárgyában. [2] A szerződés szerint a természetes alapanyagbázist felmutató, a haszonnövénynek alkalmas termék kikísérletezése, kiszelektálása, receptúrája összeállítása, laborszintű, illetve termék2 (folyékony), termék3 (granulátum) készítmények – későbbi ipari méretű termelésbeni asszisztencia – szintű előállítás kidolgozása témában történő megállapodás során a felek egyetértettek abban, hogy megfelelő javadalmazás esetén a fejlesztő Kft
12. legkésőbb
13. március
14. napjáig a termék know-how leírását a felperesnek átadja. [3] Felperes
15. december
16. napján munkaszerződést kötött mint munkáltató munkavállaló1-lal mint munkavállalóval határozatlan időre azzal, hogy a munkavállaló munkaköre: kutatásvezető. [4] A NÉBIH
17. június
18. napján 04.2/3786-1/
19. számú határozatával a termék2 termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét kiadta azzal, hogy a gyártó a felperes, míg engedélyes a felperes és az Kft
20. [5] Felperes a termék2 terméket gyártja és forgalmazza. [6] munkavállaló1 és az alperes
21. július
22. napján kizárólagos együttműködési megállapodást kötött, melyben rögzítették, hogy munkavállaló1 a találmánya alapján előállítható "Natív termék4 ", engedélyezett nevén termék2 mezőgazdasági és humán célú felhasználására vonatkozóan több éves szakmai együttműködést követően a termék ipari körülmények közötti gyártásával és továbbfejlesztésével az alperest bízza meg. [7] Az alperesnek munkavállaló1
23. augusztus
24. napjától tagja. [8] K.J.– szintén az alperes tagja – a termék2 szó tekintetében ... lajstromszámon védjegy oltalmat szerzett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ...
25. számú,
26. október hó 3 napján kelt határozata alapján, a bejelentés napja
27. március hó
28. napja volt. [9] Alperes a termék neve terméket gyártja és forgalmazza. [10] Felperes - a jelen ítélettel érintett, részítélettel el nem bírált, a másodfokú tárgyaláson módosított - keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a termék neve termékkel kapcsolatosan
29. január
30. napjáig követett el jellegbitorlást, mely a Tpvt. 2 §. és
31. §ban foglalt tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközik, kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, és kötelezze arra, hogy a jogsértést megállapító jogerős ítélet rendelkező részének a www.ekshumin.hu oldalán harminc napon keresztül való közzétételével az alperes adjon elégtételt. [11] Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozással arra, hogy tisztességtelen piaci magatartást nem tanúsított. [12] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében megállapította, hogy az alperesnek a termék neve termékkel kapcsolatos gazdasági tevékenysége, továbbá a termék2 termékre vonatkozó know-how és üzleti titok megszerzése a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközik. Kötelezte az alperest a termék neve termékkel kapcsolatos tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység és jellegbitorlás abbahagyására, és a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól. Elrendelte a jogsértéssel érintett termékek kereskedelmi forgalomból való visszahívását, a meglévő jogsértő termékek alperes székhelyén történő lefoglalását és megsemmisítését. Kötelezte az alperest a jogerős ítélet Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.010/2020/5/1 3 rendelkező részének nyilvánosságra hozatalára, oly módon, hogy azt a www.....hu oldalán harminc napon keresztül tegye közzé. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [13] Megállapította, hogy a
32. december hó
33. napján kelt együttműködési megállapodás, a munkavállaló1-lal kötött munkaszerződés, és a NÉBIH engedély alapján a know-how feletti jogot a felperes megszerezte. Utalt arra, hogy munkavállaló1 a termék4-as oldatra vonatkozóan szabadalmi bejelentést tett, a bejelentést azonban visszavonta, így az közkinccsé vált. Kifejtette, hogy az alperes a Tpvt.
34. §-ába ütköző módon szerezte meg és használta fel a termék2 termékre vonatkozó know-how-t és üzleti titkot, az alperes részéről a termék neve termékkel kapcsolatos valamennyi gazdasági tevékenység a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, beleértve annak gyártását, forgalmazását, illetve az e célból történő reklámozását is. Kiemelte, hogy a termék2 terméket a felperes vezette be alperest megelőzően a piacra, megkezdte a gyártást, forgalmazást, az adott termékről a versenytársak a felperest szokták felismerni, ezért alperes a Tpvt.
35. §-át is megsértette. Utalt arra, hogy az alperes tagja által szerzett védjegyoltalomnak a jogvita elbírálása során nincs jelentősége, mivel a keresetlevél beadását megelőző időszak a vizsgálat tárgya, és a versenyjogi szabályokat kell alkalmazni. [14] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a felperes a know-how-n tulajdonjogot nem szerzett, kizárólag a NÉBIH engedélyhez szükséges vizsgálatok költségét viselte, a tulajdonjog, rendelkezési jog munkavállaló1-t illeti meg. Utalt arra, hogy a termék2 név tekintetében alperes a védjegy jogosultja. Kifejtette, hogy felperes sem a védjegy bejelentéséig, sem a keresetlevél benyújtásáig nem mutatott olyan piaci aktivitást, mely alapján az lenne megállapítható, hogy a piaci szereplők, versenytársak a terméket a felperessel azonosították, ezért a jellegbitorlás sem állapítható meg. [15] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [16] A másodfokú bíróság Gf.IV.40.028/2018/
36. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az üzleti titok megszerzésére és felhasználására vonatkozó rendelkezéseit fellebbezett részében az alábbi megszövegezéssel helybenhagyta: [17] Megállapította, hogy az alperesnek a termék neve termékkel kapcsolatos gazdasági tevékenysége, - továbbá a termék2 termékére vonatkozó know-how és üzleti titok megszerzése a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközik. Kötelezte az alperest a termék neve termékkel kapcsolatos tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység abbahagyására, és a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól. Elrendelte a jogsértéssel érintett termékek kereskedelmi forgalomból való visszahívását, - a meglévő jogsértő termékek alperes székhelyén történő lefoglalását és megsemmisítését. Kötelezte az alperest a jogerős részítélet rendelkező részének nyilvánosságra hozatalára oly módon, hogy azt a www.ekshumin.hu oldalán harminc napon keresztül tegye közzé. [18] A másodfokú bíróság Gf.IV.40.028/2018/
37. számú végzésével a per tárgyalását a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt ... lajstromszámon bejegyzett védjegy törlése iránt indított eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette hivatkozással arra, hogy az eljárás a jellegbitorlás megállapításának előkérdése. [19] A Kúria mint fellebbezési bíróság Gf.VII.30.175/2019/
38. számú végzésével a másodfokú bíróság végzését megváltoztatta, a felfüggesztést mellőzte, és felhívta a másodfokú bíróságot a másodfokú eljárás folytatására. Kifejtette, hogy a védjegy jogosultja Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.010/2020/5/1 4 az alperes tagja, az alperes nem igazolta, hogy a védjegy használatára az alperes jogosult, ezért sem a termék2 szóvédjegy jogosultjának, sem használójának nem minősülő alperes keresetben sérelmezett magatartásának megítélése, illetve annak eltiltásra is kiterjedő jogkövetkezménye szempontjából a harmadik személyt megillető védjegy léte, vagy esetleges törlése nem bír relevanciával. [20] A másodfokú eljárásban ezt követően a felperes bejelentette, hogy az alperes a részítéletben foglaltakat teljesítette, a jogsértés az alperes részéről
39. január
40. napjáig tartott. [21] A fellebbezés nem megalapozott. [22] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - az
41. évi III. törvény
42. §-a szerinti feltételek fennállására tekintettel - a felperes által csatolt iratok alapján az alábbiakkal kiegészíti: [23] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ... számú határozatával a termék2 szóvédjegy törlése iránti kérelmet elutasította. A Fővárosi Törvényszék 1.Pk.21.751/2019/
43. számú végzésével a határozatot megváltoztatta, és elrendelte a 222622 lajstromszámú termék2 szóvédjegy bejelentés napjára visszaható hatályú törlését a Nizzai Megállapodás szerinti 1.,
44. és
45. osztályban felsorolt valamennyi áru tekintetében. A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.26.287/2019/
46. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [24] Az így kiegészített tényállásra figyelemmel helyesen döntött az elsőfokú bíróság a jellegbitorlás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetről, a másodfokú bíróság egyetért e körben az elsőfokú bíróság által kifejtett indokokkal is. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat kiemeli: [25] A Tpvt.
47. §-a szerint tilos a terméket, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. A peres felek nem vitatottan versenytársak, tárgyilag és földrajzilag azonos piacon működő vállalkozások, ezért a felperes a Tpvt.
48. §-a alapján mint versenytárs jogvédelmi igényét az alperessel szemben érvényesítheti. [26] A Tpvt.
49. §-a alkalmazásának további feltétele olyan jellegzetes név használata, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét szokták felismerni, amellyel a felperes jelent meg először a piacon, vagy amelyet a felperes tett ismertté. A felperesi termék neve - termék2 - az a jellegzetesség, amelyre a felperes jogvédelmi igényét alapította, egy betű eltéréssel, az alperes által forgalmazott termék neve termék elnevezésében szerepel. [27] Helyesen értékelte ebben a körben az elsőfokú bíróság a felperesnek a termék2 piaci bevezetése körében tett intézkedését, a gyártás, forgalmazás megkezdését, a felperes piaci jelenlétét. Egy adott termék fogyasztók körében való ismertségének nem feltétele a termék piaci részesedésének volumene (Kúria Pfv.IV.21.252/2014/10.). A felperes kétséget kizáró módon bizonyította, hogy a termékkel a hazai piacon jelen van (reklám, szaklapokban hirdetés, kiállítások, népszerűsítő előadások, értékesítési adatok). Önmagában abból a tényből, ami kétségkívül bizonyítást nyert, hogy a felperes a termékeivel jelen van a piacon, okszerűen levonható az a következtetés, hogy a fogyasztók a felperes termékeit ismerik. Az igazolt piaci jelenlétből és a termékek - nem vitásan - jellegzetes elnevezéséből pedig szükségképpen következik, hogy a fogyasztók a perbeli termékről a felperest, vagy annak áruját ismerik fel. Mindezek alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a termékei ismertségét a Tpvt.
50. § alkalmazásához szükséges mértékben megfelelően igazolta, így a perbeli áru elnevezése alapján a fogyasztók a felperest, illetve termékeit ismerik fel a piacon. Erre figyelemmel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság Pécsi Ítélőtábla IV.Gf.40.010/2020/5/1 5 a jogsértés megtörténtét és helyesen alkalmazta a Tpvt.
51. §