Bfv.106/2025/14 – Kúria

(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.106/2025/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Gunyecz Zoltán, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Budapest tanácsülés
2. november
3. lopás bűntette terhelt1 Elsőfok: Lenti Járásbíróság, 1.B.43/2024/28., ítélet, előkészítő ülés,
4. október
5. (jogerő:
6. november 13.) Másodfok: - Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: Zala Vármegyei Főügyészség a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Zala Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Lenti Járásbíróság 1.B.43/2024/
7. számú ítéletét megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzi, egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.106/2025/14-I 2 A Kúria elrendeli a terhelt által pénzbüntetés címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 46.290 (negyvenhatezer-kétszázkilencven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Lenti Járásbíróság a
8. október
9. napján kihirdetett 1.B.43/2024/
10. számú ítéletével terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli – 1 esetben társtettesként, 2 esetben bűnsegédként elkövetett – lopás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
12. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(4)bekezdés b) pont,

(5)bekezdés b) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 3 év 4 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 5 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélete. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500 forintban határozta meg. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról. A magánfelek által bejelentett polgári jogi igényeket érdemben elbírálta, továbbá döntött a lefoglalt dolgokról, az eljárási illeték és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete – a polgári jogi igényeket elbíráló és az illetékfizetésre kötelező rendelkezések kivételével – 2024. november 13. napján, míg a polgári jogi igényeket elbíráló és az illetékfizetésre kötelező rendelkezések vonatkozásában 2024. november 15. napján emelkedett jogerőre. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a Zala Vármegyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában foglalt okból. [4] Indokai szerint a járásbíróság törvénysértően szabott ki pénzbüntetést a terhelttel szemben, mivel Be. 33. §

(6)bekezdés b) pontja szerinti tiltó rendelkezés értelmében kiutasítás mellett pénzbüntetés nem szabható ki. [5] Mivel a Magyarországon vagyon elleni bűncselekményeket sorozatjelleggel elkövető terhelt kiutasításához jelentősebb társadalmi érdek fűződik, mint a pénzbüntetés kiszabásához, arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a járásbíróság ítéletét változtassa meg és mellőzze a pénzbüntetés kiszabását. [6]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.1498/2024/
2. számú átiratában felülvizsgálati indítványt fenntartotta, annak indokaival egyetértett és a főügyészségével egyező indítványt tett. Kúria 1.Bfv.106/2025/14-I 3 [7] Kifejtette, hogy a nem magyar állampolgár által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán is elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű-e és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor a szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető. [8] Rámutatott arra, hogy a kiutasítás a törvény szerint is elsőbbséget élvez a pénzbüntetéshez képest, mivel a Btk.
3. §

(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés és nem fordítva. A BH 2017.

1. és a BH 2020.
2. számú határozatokra utalással rámutatott arra, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetés kiszabása egyébként kötelező lenne, a kiutasítás feltételeinek fennállása esetén a kiutasítást és nem a pénzbüntetést kell kiszabni, a Btk.
3. §

(6)bekezdés b) pontja szerinti tiltó szabálynak ugyanis abszolút módon, és így a Btk. 50. §

(2)bekezdésének kötelező rendelkezésével szemben is érvényesülnie kell. [9] III. A Zala Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással terjeszthető elő. [11] A Be.
4. §

(5)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 659. §

(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. [12] 2. A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [13] Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amely alkalmazását a büntetés meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé [Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)] [14] A Btk. szankciórendszerében a pénzbüntetés [Btk. 33. §

(1)bekezdés d) pont] és a kiutasítás [Btk. 33. §

(1)bekezdés i) pont] is büntetési nem. [15] A Btk. 33. §

(6)bekezdés b) pontja kimondja, hogy kiutasítás mellett pénzbüntetés nem szabható ki. [16] A Btk. 59. §

(1)bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. [17] A Btk. 59. §

(2)–

(4)bekezdéseiben szabályozza a kiutasítást kizáró okokat, melyek a terhelt tartózkodásának jogcíméhez, időtartamához, az elkövetett bűncselekmény büntetési tételéhez, illetve a családi kapcsolataihoz kötődnek. [18] A Btk. 59. §

(3)bekezdése értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. [19] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikk

(1)bekezdése értelmében minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról Kúria 1.Bfv.106/2025/14-I 4 és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §

(1)bekezdés a) pontja szerint Magyarország biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának. [20] terhelt1 terhelt litván, azaz egyúttal uniós állampolgár, így Magyarországon a törvény erejénél fogva rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával. [21] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéletben a járásbíróság a terhelt bűnösségét többrendbeli lopás bűntettében állapította meg, melyek büntetési tétele egyaránt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, tehát a Btk. 59. §

(3)bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Az irányadó tényállás alapján megállapítható az is, hogy a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdésében foglalt okok a kiutasítást szintén nem zárják ki. [22] A Btk. 50. §

(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [23] A kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés. A büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együttalkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán is elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor a kiutasítás, ha annak egyéb törvényi feltételei is fennállnak, szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető és mellette pénzbüntetés nem szabható ki akkor sem, ha a pénzbüntetés kötelező alkalmazásának törvényi feltételei is fennállnak; a kiutasítás a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. akként rendelkezik, hogy a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés, és nem fordítva [Kúria Bfv.I.1627/2016/12. (BH 2017.285.I.), Bfv.II.978/2019/8. (BH 2020.132.), Bfv.I.598/2024/16.]. [24] Jelen esetben a terhelttel szemben a kiutasítás és a pénzbüntetés kiszabásának feltételei egyaránt fennállnak, azonban e büntetések együttesen nem szabhatók ki, a kiutasítás a Btk. 36. §

(6)bekezdés b) pontja szerint elsőbbséget élvez. [25] Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben a kiutasítás mellett pénzbüntetést is kiszabott; ezzel a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [26] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont]. [27] IV. A döntés elvi tartalma A kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő; a kiutasítás a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. 36. §

(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés. [28] V. Ennek megfelelően a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján megváltoztatta és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzte. Egyebekben az ítéletet a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [29] A Be. 856. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a pénzbüntetést a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés megfizetésére kötelezést nem tartalmaz. A Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja Kúria 1.Bfv.106/2025/14-I 5 pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [30] A bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 664. § 2. mondatán alapul. [31] Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; míg a felülvizsgálatot a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [32] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. november
2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró