Gfv.30097/2026/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [6] Az alperes érdemi ellenkérelmében állította, hogy csak a kamatkövetelés összegszerű megjelölésének ismeretében tudott volna érdemi nyilatkozatot tenni, egyébként a követelés csak annak pontos meghatározásával végrehajtható. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 2023. január 1. napjától 2023. december 21. napjáig a Ptk. 6:155. §

(1)bekezdése szerinti, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. [8] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §

(2)bekezdés és a Pp. 386. §

(4)bekezdés második fordulatára figyelemmel – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [9] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, továbbá a jogerős ítélet végrehajthatóságának a felfüggesztését kérte. Felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyet Pp. 409. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára alapított. Engedélyezés iránti kérelmében állította, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény 28. cikkét, a Ptk. 6:135. §-át, 6:147. §-át, 6:148. §-át, valamint a Pp. 7. §-át, 170. §-át, 171. §-át, 185. §át, 219. §-át, 215. §-át, 346. §-át. [10] Az alperes a Pp. 409. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára alapított kérelmének indokai szerint a perrel érintett város hetvenezer lakosú vármegye székhely, ahol a tömegközlekedést Kúria VI.Gfv.30.097/2026/2 4 fenn kell tartani, amely egyben önkormányzati feladat és komoly lakossági elvárás. Előadta, hogy a helyi tömegközlekedést a felperes jogelődje teljesítette a perbeli időszakban. Hivatkozott arra: a tömegközlekedés során a kormány kedvezményeket adott a lakosság egy részének, így a lakosság egy része kedvezményes jegyet, bérletet vásárol, vagy életkora alapján nem is kell jegyet vásárolnia. Ez a helyzet a szolgáltató részére bevételkiesést eredményez, amelynek bepótlását a helyi önkormányzattól igényli, amelynek összege a szolgáltató számításán alapul. Az alperest, hasonlóan más önkormányzatokhoz, jelentős összegű bepótlási kötelezettség terheli, miközben az önkormányzatoknak sok egyéb fizetési kötelezettsége is fennáll. Kiemelte azt is, hogy erőn felül teljesíti a pénzügyi kötelezettségeit, a felperes jogelődjének is megfizette a tőketartozást és a perköltséget is. Érvelése szerint a késedelmi kamat teljesítése jelenleg áthidalhatatlan helyzetet teremtene a város költségvetésében, amely azt mutatja, hogy a felvetett jogkérdés különleges súllyal, társadalmi jelentőséggel bír. A fentieken túl álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem érvényesítették a Pp. következetes előírásait és eltértek Kúria eseti döntésben meghatározott gyakorlatától. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 153-161. §-ai módosították a Pp.nek a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A Módtv. 243. §

(4)bekezdése szerint a módosított tartalmú szabályok

1. január 1-jén léptek hatályba. Átmeneti rendelkezés hiányában, a jogalkotásról szóló
2. évi CXXX. törvény
3. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a

1. december 31-én vagy azt megelőzően meghozott jogerős határozatok felülvizsgálatára a módosítás előtti rendelkezések alkalmazandók (Kúria Pfv.I.20.089/2026/4.). Ehhez képest a Pp. új, a Módtv.
2. §

(3)bekezdés c) pontjával, valamint 155. §

(2)és

(3)bekezdésével bevezetett rendelkezései, amelyek lehetővé teszik a törvényben egyébként kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését, csak a

1. január 1-jén vagy az után meghozott jogerős másodfokú határozatok elleni felülvizsgálati kérelem esetében alkalmazandók (Kúria Pfv.20.061/2026/2., Gfv.30.043/2026/4.). Mivel a másodfokú bíróság az alperes által felülvizsgálni kért jogerős ítéletét
2. február 26-án hozta meg, ezért az adott esetben már a megváltozott szabályozás alapján kellett dönteni a felülvizsgálat engedélyezéséről. [12] A Pp.
3. § e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak – a
4. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglalt kivétellel – a másodfokú bíróság ítélete ellen. A Pp. 406. §

(3)bekezdés alapján – engedélyezés nélkül – van helye felülvizsgálatnak az ítélettel szemben, ha

1. a)a törvényszék hatáskörébe tartozó perben és a személyi állapotot érintő perben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatta,
2. b)azt személyiségi jog érvényesítése iránt indított perben vagy közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perben kezdeményezik. Mivel az adott esetben a törvényszék hatáskörébe tartozó perben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokon eljáró ítélőtábla helybenhagyta, ezért a Pp. 409. §

(1)-

(3)bekezdése alapján az alperesnek a felülvizsgálat érdekében engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie, amelynek eleget tett. Kúria VI.Gfv.30.097/2026/2 5 [13] A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének alapvetően csak az egyedi ügyön túlmutató indokok alapján lehet helye, ezt célozzák az engedélyezés egyes, a Pp. 409. §

(3)bekezdéseiben szabályozott esetkörei. Az engedélyezés iránti kérelemben – a felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően – nem önmagában a támadott jogerős ítélet jogszabálysértő voltát kell bemutatni, hanem a Pp. 409. §

(1)-

(3)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően azt, hogy az állított jogszabálysértés kiküszöbölésén túl a jogegység biztosítása érdekében szükséges a Kúria eljárása. [14] Elvárás továbbá a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelemmel szemben, hogy tartalma teljesítse a Pp. 413. §

(1)bekezdés c) pontjában írtakat. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy jelölje meg – hivatkozásait követve – az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, valamint a jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége érdekében indokolják a felülvizsgálat engedélyezését (Kúria Pfv.20.400/2026/2.). [15] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §

(2)bekezdés] a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. A felülvizsgálat engedélyezésének feltételei azonban egyik esetben sem teljesültek az alábbiak szerint. [16] A Kúria előrebocsátja, hogy a Pp. 409. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja tekintetében is alapvető törvényi feltétel, hogy a fél által az ügy érdemére kihatónak állított jogszabálysértések vizsgálata elvi jelentőségű jogkérdést vessen fel (Kúria Pfv.20.486/2026/2.). A felülvizsgálat engedélyezése körében elvi jelentőségű jogkérdésnek – a Kúria által a Pp. 409. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjának Módtv. hatályba lépése előtt hatályos, de a Pp. 409. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjának jelen ügyben hatályos szövegével fennálló lényegi egyezőségére tekintettel továbbra is megfelelően irányadó joggyakorlat szerint – az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze [Kúria Pfv.20.675/2022/2., Pfv.21.323/2022/2. – BH2023. 71., Gfv.30.523/2022/2., Pfv.20.603/2023/2.]. A jogerős ítélettel szemben állított jogszabálysértés megjelölése nem azonos az engedélyezést megalapozó jogkérdés bemutatásával. A felülvizsgálat engedélyezését kérő félnek az általa állított jogszabálysértésből kiindulva kell megjelölnie azt a jogkérdést, amelyre a kérelmét alapítja (Kúria Pfv.20.051/2022/6., Pfv.20.494/2022/3., Pfv.20.556/2022/2.). Emellett nem mellőzhető az engedélyezés iránti kérelemben annak levezetése sem, hogy a felülvizsgálattal érintett jogerős ítéletre figyelemmel, arra vonatkoztatva mennyiben indokolt a Kúria részéről e kérdésben az állásfoglalás, vagyis milyen hatással lehet a Kúriának a jogkérdésben tett állásfoglalása a jogerős ítéletre (Kúria Gfv.30.523/2022/2.). [17] Az alperes engedélyezés iránti kérelmében elvi jelentőségű jogkérdést nem jelölt meg. Az az állítás, amely szerint a jogerős ítéletben szereplő marasztalás teljesítése a város költségvetésében áthidalhatatlan helyzetet teremtene, és az alperesnek mint önkormányzatnak nem csak a tömegközlekedést kell fenntartania, hanem sok egyéb kötelezettsége is fennáll, az előző bekezdésben kifejtettek alapján nem minősül elvi jelentőségű jogkérdésnek, ugyanis nem a jogszabály rendelkezésének értelmezésére, az alkalmazandó norma alapvető tartalmára vonatkozik. Az alperes lényegében vitatta az eljárt bíróságok döntését, amelynek megkérdőjelezése nem alapozza meg a felülvizsgálat engedélyezését. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem elbírálása során az egyedi ügyben hozott bírósági határozat Kúria VI.Gfv.30.097/2026/2 6 jogszerűségét, a bizonyítás eredményét nem vizsgálja. [18] Ez a hiányosság már önmagában is a felülvizsgálat megtagadását eredményezi, azonban a kérelem egyéb hiányosságban is szenved. [19] A Pp. 409. §

(1)bekezdés a) pontjának első és második fordulatára alapított kérelem esetén, ha a fél ezekre az engedélyezési okokra hivatkozik – a Pp. 413. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. ca)alpont alapján – meg kell jelölnie azokat az okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat engedélyezését. Ehhez egyebek mellett arra van szükség, hogy az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő, illetve egységes, de továbbfejlesztendő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – megjelölje (Kúria Pfv.20.458/2026/2.). Az alperes azonban nem jelölt meg az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő (széttartó), illetve továbbfejlesztendő bírói gyakorlatot, és azt sem indokolta, hogy a már kialakult és egységes bírói gyakorlat követése miért nem indokolt. Megjegyzi a Kúria, hogy ugyanabban a jogkérdésben a Pp. 409. §

(1)bekezdés a) pont mindkét fordulatára történő hivatkozás egyébként sem alkalmas a felülvizsgálat engedélyezésének megalapozására, ugyanis nem lehet egy jogkérdés kapcsán egyszerre széttartó, illetve egységes a joggyakorlat (Kúria Pfv.20.946/2023/2.). [20] A Kúria a Pp. 409. §

(1)bekezdés b) pontjára alapított engedélyezés iránti kérelemmel összefüggésben azt is kiemeli, hogy az erre való hivatkozás az engedélyezésnek két eltérő – vagylagos – feltételét jelöli meg, az engedélyezés két eltérő esetét öleli fel, ebből következően az eltérő indokolást igényel. Amíg a felvetett jogkérdés „különleges súlya” miatt a jogerős ítélet felülvizsgálatára akkor van lehetőség, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat, és ez a Kúria iránymutatását szükségessé teszi, addig a felvetett jogkérdés „társadalmi jelentősége” miatt akkor indokolt a jogerős ítélet felülvizsgálata, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. További feltétel, hogy ezekben az esetekben a felülvizsgálat csak akkor engedélyezhető, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett határozatában (Kúria Pfv.20.400/2026/2.). [21] Az alperes kérelmében nem mutatta be, hogy felvetései túlmutatnak az egyedi ügyön, új típusú ügyekben nagy számban fordulnak elő, és a társadalom széles körét érintik. Az alperes azon általános jellegű hivatkozása, hogy a késedelmi kamat teljesítése jelenleg áthidalhatatlan helyzetet teremtene a város költségvetésében, egyrészt nem elégséges a Kúria által mérlegelendő körülmények megítéléséhez, másrészt a kérelme semmivel sem igazolt indokai nem jogi jellegűek. [22] Az alperes – adekvát jogszabályhely megjelölése nélkül – arra is utalt, hogy az eljárt bíróságok eltértek Kúria eseti döntésben meghatározott gyakorlatától, azonban egyáltalán nem jelölt meg olyan határozatot, amellyel kapcsolatban a Kúria az engedélyezés körében az eltérést vizsgálhatta volna. [23] A felülvizsgálat szabályozását megváltoztató Módtv. indokolása szerint a Kúria jogegységesítő feladatának előtérbe kerülésével a felülvizsgálat a valóban rendkívüli esetekre korlátozódik. A módosított szabályozás célja, hogy a jogerő visszakapja eredeti súlyát, azt csak egészen kivételesen, az alkotmányos igazságszolgáltatással összeegyeztethetetlen Kúria VI.Gfv.30.097/2026/2 7 jogellenesség esetén törje át a rendkívüli perorvoslat. A felülvizsgálat engedélyezése során tehát elsősorban a Kúria jogegységesítő feladatát kell szem előtt tartani, a Kúriának jogegységi szempontú mérlegelést kell végeznie. A Kúria csak akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az a fenti szempontok szerinti mérlegelést követően ténylegesen indokolt (Kúria Pfv.20.408/2026/3.). A konkrét esetben ez nem állapítható meg, ezért a fenti indokok alapján a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 411. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. Erre figyelemmel a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelem tárgyában a határozathozatalt mellőzte. [24] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §

(1)bekezdése és 50. §

(2a)bekezdés a) pontja alapján számított felülvizsgálati engedélyezési eljárási illeték az alperes teljes személyes illetékmentessége [Itv. 5. §

(1)bekezdés b) pontja] folytán, a Pp. 102. §

(6)bekezdése szerint az állam terhén marad. [25] A Kúria a határozatát a Pp. 411. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg. [26] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma [27] A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, amennyiben a fél elvi jelentőségű jogkérdést nem jelöl meg. Alkalmazott jogszabályok [28] 2016. évi CXXX. törvény 409. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont, 411. §

(1)és

(2)bekezdés Budapest,

1. május
2. Dr. Simonné dr. Gombos Katalins.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró Kúria VI.Gfv.30.097/2026/2 8 A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző