← Magyarország

Bfv.1012/2025/16 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a res iudicata hatás téves megállapítása miatt az eljárás megszüntetésére kerül sor, az a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárásjogi szabály megsértésén alapuló felülvizsgálati ok megállapítására alkalmas. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.012/2025/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt(ek): terhelt Első fok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 8.B.840/2024/4., ítélet, előkészítő ülés,
  4. október 17., Másodfok: Fővárosi Törvényszék 24.Bf.5143/2025/5., végzés, tanácsülés,
  5. április 3., végleges:
  6. május
  7. Az indítvány előterjesztője: a Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés érdekében Rendelkező rész Kúria 3.Bfv.1.012/2025/16-I. 2 A Kúria a lopás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.5143/2025/
  8. számú végzését hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a
  9. október
  10. napján meghozott 8.B.840/2024/
  11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk.
  12. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont], ezért őt 200 napi tétel – az egynapi tétel összegét 1.300 forintban megállapítva –, összesen 260.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról, továbbá a bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ügyészség fellebbezése alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2025. április 3. napján meghozott, 2025. május 15. napján véglegessé vált 24.Bf.5143/2025/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség Bf.3741/2025/1. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára alapítottan a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.5143/2025/5. számú határozatának hatályon kívül helyezése, és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] A főügyészség indítványában arra hivatkozott, hogy a terhelt a Budai Központi Kerületi Bíróság 8.B.840/2024/4. számú ítéletében elbírált cselekményét a Budai Központi Kerületi Bíróság 9.Bpk.1592/2023. számú ügyében 2023. szeptember 13. napján történt vádemelést követően, 2023. szeptember 26. napján követte el, így a cselekmények a büntetőjogi felelősséget érintő anyagi jogi szabályozás folytán nem tartoznak a folytatólagosság egységébe. [5] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.5143/2025/5. számú határozatát helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.978/2025/3. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség indítványát fenntartotta azzal, hogy a benyújtásának jogalapja – a Be. 608. §
(1)bekezdés e) pontjára figyelemmel – helyesen a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata. Kúria 3.Bfv.1.012/2025/16-I. 3 Kifejtette, hogy a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Be. 567. §
(1)bekezdés b) pontja alapján törvénysértően szüntette meg az eljárást arra hivatkozva, hogy a cselekményt már jogerősen elbírálták. [7] Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.5143/2025/
  1. számú határozatának hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [8] A terhelt védője az ügyészség indítványára tett észrevételében kifejtette, hogy osztja a Fővárosi Törvényszék azon álláspontját, amely szerint a terhelt által elkövetett bűncselekmények törvényi egységbe tartoznak. A cselekmények ugyanolyan jellegű bűncselekmények, azokat a terhelt egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként, többször követte el. Az egységbe tartozó cselekményt a bíróság jogerősen elbírálta, a határozat ezen bűncselekmény tekintetében ítélt dolgot eredményez, arra újabb eljárás nem indítható, a terheltet ismételten felelősségre vonni, szankcionálni nem lehet. III. [9] A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa – a jogalapjának a Legfőbb Ügyészség általi pontosításával – alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  2. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] Az eljárási szabálysértés [Be.
  3. §
(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya (1/
  1. Büntető jogegységi határozat). [12] A Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [13] A Be. 608. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti hatályon kívül helyezést eredményező abszolút eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság – többek között – a Be. 567. §
(1)bekezdés a)-
  1. b)és
  2. g)pontjában, valamint
(2)bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette. [14] Jelen ügyben a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiak állapíthatóak meg.
  1. – A Budapesti XI. és XXII. kerületi Ügyészség a Budai Központi Kerületi Bíróságra
  2. szeptember
  3. napján benyújtott B.XI.1535/2023/
  4. számú vádiratában lopás vétsége [Btk.
  5. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont] miatt emelt vádat a terhelttel szemben; – a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2023. szeptember 22. napján tárgyalás mellőzésével meghozott, 2023. október 17. napján jogerős, 9.Bpk.XI.1592/2023/2. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont], miatt 300 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetést szabott ki. – A bíróság által megállapított tényállás szerint a terhelt 2023. április 12. napján 18 óra 50 perc körüli időben a cím 1 szám alatti található bevásárlóközpontban lévő sértett 1 üzletbe ment eltulajdonítási szándékkal. A terhelt a vásárlás közben a ruházata alá rejtett egy rúd – Kúria 3.Bfv.1.012/2025/16-I. 4 áruvédelmi eszközzel ellátott – Pick szalámit, 1 Gillette borotvát és egy H&S sampont. A szalámiról a rajta lévő áruvédelmi eszközt puszta kézzel levette. Ezt követően a kasszasorhoz ment, ahol a kosarába tett egyéb termékeket kifizette, majd a ruházata alá rejtett termékek kifizetése nélkül távozni akart az üzletből. Cselekményét a biztonsági kamerán keresztül nyomon követték, őt a kasszasortól való távozását követően feltartóztatták, az átvizsgáló szobába kísérték, ahol a ruházata alól előkerültek az eltulajdonított termékek. A bűncselekmény elkövetési értéke 13.446 forint volt, amely részben megtérült. 2. – A Budapesti XI. és XXII. kerületi Ügyészség Budai Központi Kerületi Bíróságra 2024. március 27. napján benyújtott B.XI.4867/2023/4. számú vádiratában lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont] miatt emelt vádat a terhelttel szemben. – A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2024. április 4. napján tárgyalás mellőzésével meghozott, 7.Bpk.557/2024/2. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont], miatt 200 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 200.000 forint pénzbüntetést szabott ki. – Az ügyészség – mivel a bíróság a napi tétel összegét törvénysértően állapította meg – a büntetővégzéssel szemben tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő. – A Budai Központi Kerületi Bíróságon 8.B.840/2024. számon újraindult ügyben a 2024. október 17. napján megtartott előkészítő ülésen a bíróság a 7.Bpk.557/2024/2. számú büntetővégzést hatályon kívül helyezte és a 8.B.840/2024/4. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont], ezért őt 200 napi tétel, napi tételenként 1.300 forint, összesen 260.000 forint pénzbüntetésre ítélte. – A bíróság által megállapított tényállás szerint a terhelt 2023. szeptember 26. napján 16 óra körüli időben a sértett 1 cím 1 szám alatti bevásárló központban lévő üzletében – azért, hogy a termékeket megszerezze – egy darab, műanyag, biztonsági árujelzőt is tartalmazó lopásgátló dobozban elhelyezett Gillette márkájú borotvakészletet, és egy doboz, lágyetikettel ellátott Gillette márkájú borotvakészletet rejtett a ruházatába. Ezt követően egy rúd Pick téliszalámiról – a termék csomagolását megsértve – eltávolította a biztonsági árujelzőt, és ezt a terméket is a ruházatába rejtette. A terhelt egy kisebb értékű terméket kifizetett a kasszánál, majd a ruházatában az összesen 24.897 forint értékű elrejtett árukkal elhagyta az üzlet területét. Az üzlet biztonsági személyzete feltartóztatta a terheltet és visszavették tőle az ellopott termékeket, így az összesen 24.897 forint kárból 18.498 forint megtérült. – Az ügyészi fellebbezés folytán eljáró Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2025. április 3. napján meghozott, 2025. május 15. napján jogerős 24.Bf.5143/2025/5. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. – A törvényszék végzésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság által elbírált bűncselekmény a Be. 567. §
(1)bekezdés b) pontja alapján ítélt dolognak minősül, mert a 9.Bpk.XI.1592/2023/
  1. számú jogerős büntetővégzésben és a 8.B.840/2024/
  2. számú elsőfokú ítéletben elbírált bűncselekmények – mivel a két bűncselekmény elkövetése között hat hónap nem telt el, és a sértett mindkét esetben a sértett 1 volt – a folytatólagosság egységébe tartoznak. [15] A törvényszék kifejtette, hogy a 6/
  3. Büntető jogegységi határozat szerint, amennyiben a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt a bíróság jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicatát eredményez. A Be.
  4. §
(3)bekezdése értelmében pedig büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták. Kúria 3.Bfv.1.012/2025/16-I. 5 [16] A másodfokú bíróság jogi okfejtése jelen ügyet érintően a következők miatt téves. [17] A Btk. 6. §
(2)bekezdése értelmében folytatólagosan elkövetett a bűncselekmény, ha az elkövető ugyanolyan cselekményt egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként, többször követ el. [18] Ugyanakkor a Btk. 6. §-ának a 2021. évi CXXXIV. törvény 90. §-ával beiktatott, 2022. március 1-jétől hatályos
(3)bekezdése szerint, amennyiben az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és a bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el [Btk. 6. §
(3)bekezdés]. [19] Nem kétséges, hogy a törvény módosítása értelmében a vádemelés időpontja az egység létrejöttét lezárja, a vádemelés után megvalósított újabb ugyanolyan bűncselekmény már önálló bűncselekményt valósít meg. [20] Jelen esetben a terhelt a Budai Központi Kerületi Bíróság 8.B.840/2024/
  1. számú ítéletében elbírált cselekményét
  2. szeptember
  3. napján, tehát a Budai Központi Kerületi Bíróság 9.Bpk.1592/
  4. számú ügyében
  5. szeptember
  6. napján történt vádemelést követően valósította meg, ekként e cselekmények már nem tartoznak a folytatólagosság egységébe. [21] A másodfokú bíróság tehát tévesen állapította meg az eljárás lefolytatásának a Be.
  7. §
(3)bekezdésében foglalt akadályát. [22] A Kúria megjegyzi, hogy a res iudicata és a ne bis in idem elvének megsértése nem a büntető anyagi jog szabályának, hanem a büntető eljárásjog szabályának megsértését jelenti, így arra hivatkozással a Be. 649. §
(1)bekezdésére alapozva felülvizsgálati indítványt benyújtani nem lehet. Amennyiben azonban a res iudicata hatás téves megállapítása miatt az eljárás megszüntetésére (a ne bis in idem elvének téves megállapítására) kerül sor, az a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárásjogi szabály megsértésén alapuló felülvizsgálati ok megállapítására alkalmas (Kúria Bfv.I.255/2022/
  1. számú határozat, BH 2023.208.II.). A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen tehát felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság valamely megszüntetési ok, így a res iudicata törvénysértő megállapítása miatt szüntette meg az eljárást (Kúria Bfv.I.454/2018/
  2. számú határozat, EBH 2019.B.6.III., Kúria Bfv.II.372/2017/
  3. számú határozat, BH 2017.388.II.). [23] Ekként a Kúria a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Be.
  4. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.5143/2025/5. számú végzését a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [24] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. [25] A döntés elvi tartalma Amennyiben a res iudicata hatás téves megállapítása miatt az eljárás megszüntetésére kerül sor, az a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárásjogi szabály megsértésén alapuló felülvizsgálati ok megállapítására alkalmas. IV. Kúria 3.Bfv.1.012/2025/16-I. 6 [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.1.012/2025/
  3. számú végzése
  4. november
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. november
  7. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.