Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.199/2024/5.szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szakszervezet (ügyintéző: Név jogtanácsos; cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Név1 kamarai jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: alperes
- sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.K.700.084/2024/5.szám Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a helység1 Rendőrkapitányságon körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot helység2, helység3, helység4 településeken, amelyekhez kapcsolódóan a körzeti megbízotti csoport működési körzete további kilenc települést ölelt fel. A
- szeptember 1-től
- augusztus 31-ig terjedő időszakban a munkáltató utasítására rendszeresen látott el a működési körzetén kívül is a kinevezés szerinti beosztásába nem tartozó járőri, járőrszolgálati feladatokat, Tevékenységirányítási Központ (a továbbiakban: TIK) küldést, elővezetést, Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.199/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] 2 rendőri akciókat, átkísérést, előállított őrzést, kísérőőri beosztást, rendezvénybiztosítást, határőrszolgálatot és vasúti különleges szerelvény biztosításával kapcsolatos feladatokat. A felperes
- október 5-én kelt megbízási díj iránt előterjesztett szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében a
- szeptember 1-től
- augusztus 31-ig terjedő időszakra 1.043.568 forint megbízási díj és ennek
- április
- napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjaira, a
(2)-
(5)bekezdéseire, továbbá a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat)
- és
- pontjaira alapította. A megbízási díj havi mértékét a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg. Keresetleveléhez részletes kimutatást csatolt az ellátott szolgálati feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a körzeti megbízotti és a járőri feladatok döntően különbözők, és a Kúria következetes gyakorlata szerint a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátása miatt többletdíjazásra jogosult. Az alperes védiratában elsődlegesen a követelés jogalapját vitatta, és a kereset elutasítását kérte. Másodlagosan a megbízási díj mértékét a rendvédelmi illetményalap 50%-ában kérte meghatározni. A felperes által csatolt kimutatás adattartalmát nem vitatta, de álláspontja szerint a felperes csupán eseti jelleggel látott el a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatot. A TIK küldések a felperes által teljesített szolgálatok számához viszonyítva annak kevesebb mint felét tették ki. A KMB Szabályzat
- és
- pontjában írtak szerint a körzeti megbízott egy hónapra elvonható a működési körzetén kívüli tevékenységre. Emellett a rendkívüli jogrend lehetőséget teremtett a felperes további elvonására a koronavírus járvány, később a háborús veszélyhelyzet miatt
- március 11-től
- június 17-ig, majd
- november 3-tól a keresettel érintett időszak végéig,
- augusztus 31-ig. A KMB Szabályzat értelmében a körzeti megbízottnak a szolgálatteljesítési ideje legalább 70%-ában közterületi tevékenységet kell ellátnia, feladatait nem kizárólag a működési körzetén belül kell elvégeznie, munkája alapvetően sokrétű. A kimutatásban írt feladatokat a felperes a munkakörébe tartozó feladatellátás helyett hajtotta végre, nem amellett, többlettevékenységről emiatt sem lehet szó. Másodlagosan, a megbízási díj mértéke körében, utalt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
- (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/
- BM rendelet)
- §
(2)bekezdésére, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015. BM rendelet) 35. §
(6)bekezdésére. Fő szempontnak a feladattal való arányosságot tekintette, ezért eltúlzott mértékűnek tartotta az illetményalap 75%-ában megjelölt igényt. Az elsőfokú bíróság felfüggesztette az eljárását a Győri Törvényszék előtt 5.K.701.208/
- számon folyamatban lévő peres eljárás jogerős befejezéséig. Miután a mintaperben
- sorszám alatt meghozott határozatot a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.436/2023/
- számú határozatával helybenhagyta, a jelen perben előterjesztett keresetet a mintaper alapján, azzal egyezően bírálta el, és a keresetnek helyt adott. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt.
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontját és az
(5)bekezdését, a 33/
- BM rendelet
- §
(2)bekezdését, a 31/
- BM rendelet
- §
(6)bekezdését, valamint a KMB Szabályzat rendelkezéseit. Rögzítette, hogy a kísérőőri feladatok kivételével a munkáltató jogszerűen utasíthatta a felperest a per tárgyává tett Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.199/2024/5 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] 3 feladatok elvégzésére. Ez azonban nem sértheti a felperes díjazáshoz való jogosultságát, mivel a körzeti megbízotti beosztás feladatai alól nem mentesítette őt az alperes. A következetes ítélkezési gyakorlat értelmében a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért jogellenes az a megközelítés, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatainak az ellátását. Az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a feladatokat, más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be (Mfv.I.10.751/2016/4., Kfv.VII.39.247/2020/4., Kfv.VII.39.525/2021/3.). Leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy a KMB Szabályzat, amely a munkáltató utasítása, nem lehet jogszerű indoka a megbízási díj iránti igény elutasításának. Miután a felperes körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat látott el, a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése alapján díjazásra jogosult. A különleges jogrendről pedig már a Kúria is kimondta, hogy a megbízási díj megfizetése alól nem mentesít (Kf.VII.45.156/2021/4.). A megbízási díj mértékét az 50-200%-ig terjedő tartományban, a minimumhoz közelítő 75% mértékben nem tartotta eltúlzottnak, arra is figyelemmel, hogy a felperes napi rendszerességgel, a szolgálatteljesítési idő közel felében látta el a különböző típusú, nagyobb megterhelést jelentő, szélesebb szaktudást igénylő, sőt az átkísérés esetében kifejezetten tiltott feladatokat. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71. §
(1)bekezdését, illetőleg a KMB Szabályzat
- pont c) alpontját jelölte meg. Álláspontja szerint a felperesnek nem keletkezett többletfeladata, mert a körzeti megbízotti beosztásnál alacsonyabb besorolású és fizetési fokozatba, beosztásba tartozó feladat ellátására az alapfeladat ellátása helyett került sor. Továbbá a felperes a különleges jogrendre is tekintettel eseti jelleggel elvonható volt az illetékességi területéről, és a perrel érintett időszakban különleges jogrend volt hatályban. Fenntartotta továbbá az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú határozat helybenhagyására és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalására irányult. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Az alperes fellebbezésében megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71. §
(1)bekezdésére hivatkozott, de annak konkrét pontját nem jelölte meg. Abból következően azonban, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján találta alaposnak a felperes megbízási díj iránti igényét, a másodfokú bíróság is a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltételek fennálltát vizsgálta. Eszerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. A Hszt. 71. §
(5)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. Ahogy arra az elsőfokú bíróság is helyesen utalt, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, azonban a munkáltatónak az a joga, hogy a beosztáshoz tartozó feladatok mellett a hivatásos állomány tagját más feladatok Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.199/2024/5 [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] 4 elvégzésére is utasítja, nem sértheti az érintett díjazásra való jogosultságát. Rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a megbízási díj alapossága szempontjából közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor. Az alperesnek az a fellebbezési hivatkozása, amely szerint a felperesnek nem keletkezett többletfeladata, mivel a beosztásához nem tartozónak vélt feladatok elvégzésére az alapfeladatok ellátása helyett került sor, nem helytálló. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízotti és a járőri beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások, és több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Mivel az alperes nem mentesítette a felperest a Hszt. 71. §
(4)bekezdésének megfelelően az eredeti szolgálati beosztása ellátása alól, nem hivatkozhat alappal arra, hogy a felperes az eredeti beosztása helyett végezte a feladatait, emiatt nem jár részére megbízási díj. Hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy az ellentételezés alól még a különleges jogrend sem mentesíti a munkáltatót, annak ugyanis nincs jogszabályi alapja. A különleges jogrend csupán a különleges jogrendben elvégzendő feladatok jogszerűségét támasztja alá, annak ingyenességét nem. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a Kúria vonatkozó gyakorlata következetes abban a kérdésben is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Ennek tükrében a keresetlevélhez csatolt kimutatásban írtak szerint a felperes
- szeptember 1-től
- augusztus 31-ig folyamatosan és rendszeresen látott el körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat, rendszeresen a körzeti megbízotti működési körzetén kívül. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak a kereset jogalapját megállapító döntése helytálló. Az alperes fellebbezésében már nem vitatta a megbízási díj mértékét, e vonatkozásban határozott fellebbezési kérelmet nem terjesztett elő, ezért azt a másodfokú bíróságnak vizsgálnia nem kellett. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítélet nem sérti a fellebbezésben felhívott jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét helybehagyta a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdésére tekintettel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése és a 4. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával, a felperes kérelmével egyezően, 25.000 forintban határozta meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében az alperes személyes illetékmentességre jogosult, ezért a per tárgyi költségfeljegyzési jogos volta folytán meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.199/2024/5 5 Pécs,
- március
- Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró