← Magyarország

Bf.98/2023/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az előzetes mentesítésre érdemesség vizsgálata Szegedi Ítélőtábla Bf.I.98/2023/

  1. A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. május
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádlott1 és társai ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  4. november
  5. napján kihirdetett 2.B.534/2022/
  6. számú ítéletének vádlott9 IX. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott9 IX. rendű vádlott bűnösségét a Büntető Törvénykönyvről szóló
  7. évi C. törvény (Btk.)
  8. §

(1)bekezdés
  1. fordulatába ütköző kábítószer-kereskedelem bűntettében állapította meg. Ezért 1 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 70 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott, összesen 140.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. Kimondta, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottal szemben 94.500,- forintra vagyonelkobzást rendelt el és 3.600,forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [2] Az elsőfokú ítélet ellen vádlott9 IX. rendű vádlott enyhítés, [3] védője a büntetés enyhítése, rövidebb tartamú szabadságvesztés és rövidebb próbaidő kiszabása, valamint előzetes mentesítés végett jelentettek be fellebbezést. [4] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.228/2022/
  2. számú átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla az ügyet tanácsülésen eljárva, korlátozott terjedelemben bírálja felül és azt hagyja helyben. Észrevételezte, hogy a vagyonelkobzás jogszabályi alapját a törvényszék hiányosan jelölte meg, mert nem hivatkozott Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.98/2023/5/v 2 pontjára, valamint a Btk. 74/A §
(1)bekezdés b) pontjára. Ezért indítványt tett e rendelkezés pontosítására. [5] Az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte és csak részben osztotta a fellebbviteli főügyészségnek a jogszabályi rendelkezés kiegészítésére irányuló indítványát. [6] A másodfokú bíróság a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 598. §
(2)és
(4)bekezdése alapján az ügyet tanácsülésen eljárva bírálta felül. [7] Tekintettel arra, hogy a fellebbezések bejelentésére a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján, kizárólag a kiszabott büntetés enyhítése, illetve előzetes mentesítés érdekében került sor, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Be. 590. §
(3),
(5),
(5a)és
(7)bekezdésében írtak szerint – figyelemmel a Be. 590. §
(9)bekezdésére is – korlátozott terjedelemben bírálta felül. A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §
(5)bekezdése és
(5a)bekezdése alapján kiterjedt a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó, valamint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések, továbbá azon eljárási szabályok megtartásának a vizsgálatára is, amelyek megsértése esetén a 607. §
(1), illetve a 608. §
(1)bekezdése, vagy a 609. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. [8] Ennek során megállapította az ítélőtábla, hogy hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósított meg a törvényszék. [9] Észlelte azonban, hogy az elsőfokú ítélet indokolásának [1] bekezdése csak a vádra utalt, de nem tartalmazta a bűncselekmény vád szerinti minősítését. Ezért a másodfokú bíróság kiegészítette ezt a bekezdést azzal, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Btk. 176. §
(1)bekezdés
  1. fordulata szerint minősülő forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette miatt emelt vádat vádlott9 IX. rendű vádlottal szemben. [10] Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be.
  2. §
(2)bekezdésében meghatározott törvényi feltételeknek megfelelően fogadta el. [11] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. [12] A Be. 606. §
(3)bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye. [13] Jelen ügyben ilyen tartalmú rendelkezések törvényi feltételei nem állnak fenn. [14] Az elsőfokú bíróság a tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a bűncselekmény minősítése is törvényes. [15] Az elsőfokú ítélet indokolását azzal egészítette ki az ítélőtábla, hogy az elbíráláskor hatályos Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja és az ellenőrzött anyagokról szóló 78/
  2. (XII. 28.) BM rendelet
  3. mellékletében a Pszichotróp anyagok
  4. jegyzékének (P1 jegyzék)
  5. pontja alapján az MDMA, illetve ugyanezen rendelet Pszichotróp anyagok
  6. jegyzékének (P2 jegyzék)
  7. pontja alapján az amfetamin továbbra is kábítószernek minősül. [16] Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket hiánytalanul állapította meg. [17] Itt egészíti ki a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet [104] bekezdését azzal, hogy az úgynevezett mértékes ügyészségi indítvány a IX. rendű vádlott esetében 2 év, Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.98/2023/5/v 3 végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés, 70 napi tétel, összesen 140.000,- forint pénzbüntetés kiszabása és 94.500,- forintra vagyonelkobzás elrendelése volt. [18] A törvényszék az enyhítő körülmények túlsúlyára és nyomatékára figyelemmel az úgynevezett enyhítő § [Btk.
  8. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont] alkalmazásával az ügyészségi indítványnál enyhébb tartamú szabadságvesztésre ítélte a IX. rendű vádlottat. Az így kiszabott szabadságvesztés mindenben megfelel a Btk. 80. §
(1)bekezdésében írt büntetéskiszabás elveinek. Annak további enyhítése nem indokolt, mert az már veszélyeztetné a Btk.
  1. §-a szerinti büntetési célokat. [19] A próbaidő tartamának enyhítésére irányuló védelmi fellebbezést is alaptalannak tartotta az ítélőtábla. [20] A bűncselekmény tárgyi súlyára, jellegére és arra figyelemmel, hogy azt a IX. rendű vádlott hosszabb időn keresztül, haszonszerzési célzattal valósította meg, a 4 év próbaidő mindenképp szükséges ahhoz, hogy a vádlottat visszatartsa újabb bűncselekmény elkövetésétől. [21] A törvényi rendelkezések szerint járt el az elsőfokú bíróság, amikor a megfelelő jövedelemmel, vagyonnal rendelkező, a bűncselekményt haszonszerzési célzattal elkövető IX. rendű vádlottat pénzbüntetésre is ítélte. A pénzbüntetés napi tételszáma megfelelően igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához, az egy napi tétel összege pedig a IX. rendű vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez. [22] Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései (feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja, pénzbüntetés átváltoztatása, vagyonelkobzás, bűnjelekre vonatkozó rendelkezés, bűnügyi költségre kötelezés) is törvényesek. [23] Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság hivatkozott ugyan a Btk.
  2. §
(2)bekezdésére, de annak első mondatát figyelmen kívül hagyta. Ezért az ítélőtábla a helybenhagyó rendelkezés mellett kimondta, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. [24] A törvényszék vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezését annyiban egészítette ki a másodfokú bíróság, hogy az a Btk. 74. §
(1)bekezdés a) pontján alapul. A fellebbviteli főügyészség álláspontjával ellentétben szükségtelennek tartotta a Btk. 74/A. §
(1)bekezdés b) pontjának felhívását. Ez ugyanis törvényi vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy mit kell vagyonelkobzás alá eső vagyonnak tekinteni. Az irányadó tényállás konkrétan meghatározta, hogy mekkora haszonra tett szert a IX. rendű vádlott a kábítószer-kereskedelem révén. Erre az összegre kellett a Btk. 74. §
(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást elrendelni. Az eljárás során fel sem merült, hogy a IX. rendű vádlott egyéb módon gazdagodott-e, a törvényi vélelem alkalmazására nem került sor. [25] Az elsőfokú bíróság részletesen megindokolta, mely okból nem tartotta érdemesnek a IX. rendű vádlottat az előzetes mentesítésre. Az elsőfokú ítélet [112]-[116] bekezdésében kifejtettekkel az ítélőtábla mindenben egyetértett. Ebből következik, hogy az előzetes mentesítésre irányuló fellebbezést is alaptalannak tartotta a másodfokú bíróság. [26] Csupán utal arra az ítélőtábla, hogy a 8/
  1. (IV.17.) AB határozat miatt a bíróságnak végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén mindenképp – azaz hivatalból is – vizsgálnia kell az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét. [27] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ezért az elsőfokú ítélet vádlott9 IX. rendű vádlottra vonatkozó részét – a már hivatkozott kiegészítéssel – a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.98/2023/5/v [28] helye. 4 A végzés ellen a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs Szeged,
  1. május
  2. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke Dr. Cserháti Ágota s. k. előadó bíró Dr. Kóbor Jenő s. k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.98/2023/
  3. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 2.B.534/2022/
  4. számú ítéletének vádlott9 IX. rendű vádlottra vonatkozó része a mai napon jogerős. Szeged,
  5. május
  6. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.