A határozat elvi tartalma: A bíróság a jogvitában érdekelt fél kérelmére, a kérelmek, jognyilatkozatok keretei között jár el. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.41.187/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Molnár T. József Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Molnár T. József ügyvéd (cím2) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Neparáczki Nándor József kamarai jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: alperesi beavatkozó1 (cím4) Az alperesi beavatkozó képviselője: Duchon&Kiss Ügyvédi Társulás; eljáró ügyvéd: dr. Kiss Gergő László (cím5) A per tárgya: korlátozási kártalanítási ügyben részletfizetés engedélyezése A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 7.K.700.332/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes,
- sorszámon Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 7.K.700.332/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 10.000 – 10.000 (tízezer-tízezer) forint másodfokú perköltséget. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság a
- február
- napján kelt 7.K.700.332/2020/
- számú ítéletével az alperes korlátozási kártalanítás tárgyában hozott, PE/047/65-8/
- számú határozatát megváltoztatta, és az alperesi beavatkozónak (a továbbiakban: beavatkozó) fizetendő kártalanítás összegét 204.306.800 forintban állapította meg, ezt meghaladóan a Kúria IV.Kpkf.41.187/2021/7-I 2 keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság a beavatkozó perköltségének összegét 4.449.974 forintban állapította meg, melynek 15 nap alatt történő megfizetésére a felperest kötelezte. A felperes fellebbezése folytán másodfokú bíróságként eljárt Kúria a
- május
- napján kelt Kf.VI.39.792/2021/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet – a beavatkozónak további 200.000 forint perköltség megállapítása mellett – helybenhagyta. [2] A felperes
- június
- napján részletfizetés iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróságnál, amelyben a fizetési kötelezettség 12 havi részletben történő teljesítésének engedélyezését kérte. Az összegszerűség tekintetében úgy nyilatkozott, hogy a tartozása összesen a kérelem benyújtásának napjáig 447.453.347 forint (4.649.947 forint elsőés másodfokú perköltség, 204.306.800 forint tőke és a kérelem benyújtásáig számított 238.496.573 forint késedelmi kamat), továbbá a kérelem benyújtása napjától a teljesítés időpontjáig felmerülő, előre meg nem határozható összegű késedelmi kamat. Ennek alapján a havonta fizetendő részlet összegét 40.500.000 forintban kérte megállapítani azzal, hogy a bíróság a
- hónap részletét a fennmaradó kamat összegeként határozza meg. Kérelme indokaként előadta, hogy az egyösszegben való fizetés esetén a feladatellátása ellehetetlenülne, figyelemmel arra is, hogy a COVID-19 járvány alatt két legfontosabb bevételi forrását (gépjárműadó és helyi iparűzési adó) részben vagy egészben elvonták. [3] A beavatkozó az elsőfokú bíróság felhívására akként nyilatkozott, hogy a részletfizetés iránti kérelmet nem ellenzi, a 12 havi részletben történő teljesítéséhez hozzájárul. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésével a felperes kérelmének helyt adott, és számára részletfizetést engedélyezett akként, hogy
- októbertől
- augusztusig, minden hónap
- napjáig havonta 40.500.000 forintot, továbbá
- szeptember
- napjáig a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény szerint kalkulált kamatszámítás eredményeként meghatározott összeget köteles megfizetni a beavatkozó cég1-nél vezetett számlaszám1 számú számlájára. Akként rendelkezett továbbá, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik. [5] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(3)bekezdésére és a PK
- számú állásfoglalásra hivatkozással rögzítette, hogy a felperes igazolta azt a kivételes helyzetet, amely megalapozhatja a részletfizetés engedélyezését, továbbá a beavatkozó is hozzájárult a részletekben történő teljesítéshez, ezért a kérelemnek helyt adott. A fellebbezés [6] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú végzés megváltoztatását kérte akként, hogy a fizetendő összeg megegyezzen az alperes végrehajtási kérelmében megjelölt összeggel (22.000.000 forint/hó), és az a végzés jogerőre emelkedését követő hónap első vagy tizenötödik napján váljon esedékessé 12 hónapon át. Arra hivatkozott, hogy
- október 18-án vette át az adóhatóság fizetési felhívását, amelyet az alperes megkeresése alapján bocsátott ki. E szerint a tartozása csak 260.020.233 forint, azaz az alperes kamatszámítása jóval – mintegy 150 millió forinttal – kedvezőbb, mint a kamatszámító szoftver által kalkulált összeg. [7] Az alperes az észrevételében – annak tartalma alapján – az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az adóhatóság megkeresése téves összeget tartalmazott. A hibát azóta javították, az adóhatóság részére
- november 17-én küldött megkeresés szerint a tőke összeg változatlan maradt: 204.306.800 forint, míg a kamat összege
- december
- napjáig számolva 208.592.774 forintra módosult azzal, hogy a felperes a kifizetés napjáig köteles a késedelmi kamatot megfizetni. Kúria IV.Kpkf.41.187/2021/7-I 3 [8] A beavatkozó az észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Sérelmezte, hogy a felperes a fellebbezésében jogszabálysértésre nem hivatkozott, lényegében egy új részletfizetési kérelmet terjesztett elő. Az alperes a hibás adatközlését időközben javította annak érdekében, hogy a felperes önkéntes teljesítésének hiányában az elsőfokú bíróság által jóváhagyott részletfizetési kérelemben foglalt (azaz a felperes saját maga által is kért és elismert) összegnek megfelelő végrehajtásra kerüljön sor. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés nem megalapozott. [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését az rPp.
- §-a folytán alkalmazandó
- §
(3)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [11] A fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróság feladata az elsőfokú határozat jogszerűségének a fellebbezésben foglalt okból történő vizsgálata. A végzés elleni fellebbezés esetében az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ezáltal a fellebbezésben – akár ítélet, akár végzés ellen irányul – meg kell jelölni, hogy a határozat megváltoztatását a fellebbező fél mennyiben és milyen okból kéri. Az rPp. 3. §
(1)és
(2)bekezdése általános érvénnyel fogalmazta meg a felek rendelkezési jogának az egész eljárásra jellemző tartalmát, miszerint a bíróság a jogvitában érdekelt fél kérelmére, a kérelmek, jognyilatkozatok keretei között jár el, a fél által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. [12] A fentiek alapján az elsőfokú bíróságnak a felperes részletfizetési kérelmének teljesíthetőségéről kellett döntenie, amely döntés meghozatala a fenti rendelkezési elvnek megfelelően, a felperes kérelmének keretei között eljárva, a kérelemben foglaltaknak teljes mértékben helyt adva történt. Ehhez képest a felperes a fellebbezésében az elsőfokú végzéssel összefüggésben jogszabálysértésre nem hivatkozott, az alperes által az adóhatósághoz benyújtott végrehajtás iránti kérelem ugyanis az elsőfokú bíróság eljárásával, a kérelem elbírálásával összefüggésbe nem hozható. Az, hogy az alperes által az adóhatóságnak megküldött végrehajtás iránti kérelem milyen összeget tartalmazott, az elsőfokú bíróság döntésének alapjául szolgáló tényleges, a felperes által a részletfizetési kérelemben megjelölt tartozás összege tekintetében jelentőséggel nem bír. Megjegyzi a Kúria, hogy a felperes a másodfokú eljárás során rendelkezésre bocsátott iratokból tudomással bír arról, hogy az alperes a végrehajtás iránti kérelem javítása iránt 2021. november 17-én intézkedett, az abban foglaltak ugyanis téves adatszolgáltatáson alapultak. [13] A Kúria a fentiek alapján az rPp. 233/A. §-a, és az rPp. 259. §-a alapján irányadó rPp. 253. §
(2)bekezdése alapján, a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [14] A bíróság a jogvitában érdekelt fél kérelmére, a kérelmek, jognyilatkozatok keretei között jár el. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezés elbírálásáról az rPp. 257. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [16] A Kúria a felperest az rPp. 78. §
(2)bekezdése és 79. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes és a beavatkozó másodfokú eljárásban felmerült költségének megfizetésére. [17] A fellebbezési illetéket a felperesnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján fennálló teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli. Kúria IV.Kpkf.41.187/2021/7-I 4 [18] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét az rPp. 233. §
(1)bekezdése és 233/A. §-a, a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: