Bf.127/2025/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ pont]. Ezért – mint többszörös visszaesőt - 4 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Vele szemben 90.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, míg Terhelt2 II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 2 [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.282/2025/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést helyes indokainál fogva fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Megállapította, hogy a felülbírálat a Be. 590.§

(1)-

(2)bekezdése alapján teljes körű. [4] Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a felülbírálatot akadályozó eljárási hibát nem vétett. Az ítélet bevezető részében azonban fel kell tüntetni a 2025. április 23-i tárgyalást is. Ez annál is fontosabb, mivel a szeptember 22-i tárgyalást csak így lehetett ismétlés nélkül megtartani. Az igen részletes bizonyítási eljárást követően megállapított tényállást az ügyész teljeskörűen megalapozottnak tartotta. Álláspontja szerint a törvényszék meggyőző érveléssel mutatta be a bizonyítékok értékelésének folyamatát. A vádlott tagadásával szemben az elsőfokú bíróság a sértett nyilatkozatait, és az azokat erősítő tanúvallomásokat tette a tényállás alapjává. Ezen döntését a bizonyítékok széles körű értékelésével, elemzésével támasztotta alá, ezáltal indokolási kötelezettségének is eleget tett. A megalapozott tényállásból a bíróság helyes következtetést vont a vádlott bűnösségére, és nem tévedett az általa elkövetett bűncselekmény minősítését illetően sem. [5] Az ügyész szerint a büntetés kiszabása során azonban az elsőfokú bíróság eltúlzott jelentőséget tulajdonított a vádlott javára szóló enyhítő körülményeknek. Ebben a körben az „alacsony elkövetési érték” nem lehet enyhítő körülmény, lévén a korrupciós bűncselekmények társadalomra veszélyességét nem az adott vagyoni előny mértéke alapozza meg. Nem vette ugyanakkor kellőképpen figyelembe a többszörösen büntetett előéletű, ráadásul többszörös visszaeső vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességet. Önmagában az a körülmény, hogy a terhelt ezen bűncselekményét szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt követte el, arra mutat, hogy a terhelttel szemben a korábban kiszabott büntetések semmiféle visszatartó erővel nem bírtak. Vele szemben a speciális prevenciót kizárólag a törvény teljes szigorának alkalmazásával lehet érvényre juttatni. Erre pedig az elsőfokú bíróság által a különös részi minimum közelében, de a középmértéktől messze a vádlott javára elmaradó büntetés semmiképpen nem alkalmas. Ezért a vádlottal szemben kiszabott büntetés és mellékbüntetés tartamának jelentős mértékű emelése indokolt. [6] Az ügyész rámutatott, hogy a bíróság a vádlottal szemben a bűncselekmény elkövetése során szerzett 90.000 Ft-ra vagyonelkobzást rendelt el. A Btk. 74.§

(1)bekezdés f/ pontja alapján azonban vagyonelkobzást kell kimondani az adott vagyoni előny tárgyára. Ebből következően a teljes összeget, tehát a 150.000 Ft-ot kell elvonni ezen a módon. [7] Az ítélet egyéb rendelkezéseit törvényesnek tartotta. Összefoglalóan indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg; a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamát jelentős mértékben súlyosítsa, a vagyonelkobzás összegét 150.000 Ft-ban állapítsa meg, ennek alapjául a Btk. 74.§

(1)bekezdés f/ pontját hívja fel. Egyebekben az elsőfokú ítéletet – a büntetéskiszabási körülmények korrekcióját követően – hagyja helyben. [8] Terhelt2 II.r. vádlott védője fellebbezése indokolásában a felmentés, illetve enyhítés iránti jogorvoslati kérelmét fenntartotta, illetve kérte az ügyész súlyosítás iránti fellebbezésének elutasítását. Védence az ítélet alapjául szolgáló tényállást és a minősítést is Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 3 következetesen vitatta. Az eljárás kezdeti szakaszában részletes vallomást tett, melyben tagadta a bűncselekmény elkövetésének a tényét. Ennek cáfolatát nem sikerült bizonyítani. [9] A védő hivatkozott az elsőfokú eljárásban elhangzott védőbeszédére, melyben kifejtette azon indokait, amelyekre alapozva elsődlegesen kérte a védencem felmentését, másodlagosan pedig mértékes és arányos büntetés kiszabását. [10] Az enyhítés körében rámutatott, hogy a törvényszék a büntetés kiszabása során nem vette kellő súllyal figyelembe az enyhítő körülményeket az ítélete meghozatalakor és eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki. Terhelt2 vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni megromlott egészségi állapotát. Az elsőfokú ítélet meghozatala óta eltelt idő alatt védence egészségi állapotában nem következett be javulás.

1. április hónapban fog elkezdődni Ausztriában az az orvosi vizsgálat, mely eldönti, hogy milyen százalékos mértékben következett be egészség romlás, és ezért őt milyen fokban kell leszázalékolni. Védence folyamatos orvosi ellátásban és ellenőrzésben részesül, mely során kezelve van a szívbetegsége, valamint a cukorbetegsége. Mindezekre figyelemmel indokolt a szabadságvesztés büntetés tartamának jelentős csökkentése. [11] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén az ügyész a súlyosítás iránti fellebbezését és az átiratában foglalt indokait, indítványait fenntartotta. Rámutatott, hogy a többszörös visszaeső terhelttel szemben messze a középmérték alatt, a különösrészi minimum közelében kiszabott szabadságvesztés alkalmazását az elsőfokú bíróság nem tudta meggyőzően megindokolni. [12] A vádlott évek óta tanúsított jogsértő magatartása és életvitele arra utal, hogy a korábban lefolytatott büntetőeljárások semmiféle visszatartó erővel nem bírtak az ő irányában. Változatlanul hasonló jellegű bűncselekményeket követett el, gátlástalanul csapott be mindenkit a haszon reményében, aki csak elébe került. Ettől még az sem tartotta vissza, hogy éppen BV. intézetben töltötte jogerős szabadságvesztés büntetését. Ilyen helyzetben már a törvény teljes szigorának kell érvényesülnie a terhelttel szemben, ezért az ügyész a kiszabott szabadságvesztés büntetés és mellékbüntetés tartamának jelentős mértékű emelését indítványozta. [13] Rámutatott, hogy a törvény rendelkezései szerint a bűncselekmény folytán szerzett vagyont teljes egészében el kell vonni. Jelen esetben nem csak a 90.000,- Ft került a vádlott rendelkezése alá, hanem a teljes kért 150.000,- Ft, hiszen azt Terhelt1 I.r. vádlott lánya a vádlott által megjelölt bankszámlára utalta, és onnan került a terhelt közvetlen rendelkezésére ez a 90.000,- Ft. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szerezte volna meg a terhelt a teljes összeget, ezért a vagyonelkobzás erre szükséges. [14] Terhelt2 II.r. vádlott védője a perbeszédében a fellebbezését és annak írásbeli indokait változatlanul fenntartotta és megismételte. Hangsúlyozta, hogy a
2. szeptemberében készült igazságügyi orvos-szakértői vélemény szerint védence egészége súlyos fokban megromlott, többféle krónikus betegségben szenved, melyeknek javulása nem várható. Jelenleg a cukorbetegsége miatt állt orvosi kezelés alatt. A börtöntűrőképessége is nagy mértékben csökkent. Megindult a munkaképesség csökkenés megállapítása iránti hivatalos eljárás. Ezen okok alapján indokolt a szabadságvesztés enyhítése. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 4 [15] Az ítélőtábla az ügyész súlyosítás iránti fellebbezését az alábbiak szerint találta alaposnak. [16] Terhelt2 II.r. vádlott, valamint védője a tényállást és a bűnösség megállapítását egyaránt támadták a fellebbezésükben. Erre tekintettel - a Be. 590.§

(1)-

(2)bekezdései alapján – az ítélőtábla teljeskörűen bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [17] Az ítélőtábla nem talált olyan abszolút hatályú eljárási szabálysértést, amely az ítélet érdemi felülbírálatát gátolta. Olyan relatív hatályú perrendi hibát sem észlelt, amely az ítélet hatályon kívül helyezését vonta volna maga után. [18] A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség 4.Nyom. 30/

1. számú vádirata Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottak ellen
2. február
3. napján érkezett a Szombathelyi Törvényszékre. Ez alapján a törvényszék
4. február
5. napján a vádiratot kiadta, majd
6. március
7. napján kelt intézkedésével
8. április
9. napjára tűzte ki az előkészítő ülést, melyen Terhelt1 I.r. vádlott a bűnösségét a vádirattal egyezően beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Terhelt2 II.r. vádlott
10. április
11. napján védője útján bejelentette, hogy betegsége miatt az előkészítő ülésen megjelenni nem tud, ezért a törvényszék az ő tekintetében az előkészítő ülést
12. június
13. napjára halasztotta el. [19] Terhelt1 I.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság az ügyet elkülönítette és ügydöntő határozatot hozott. A
14. április
15. napján kihirdetett 47.B.8/2024/
16. számú ítéletében megállapította az I.r. vádlott bűnösségét hivatalai vesztegetés bűntettében [Btk. 293.§

(1)bekezdés], melyért a terheltet, mint visszaesőt 30 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételét 1.300 forintban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott, összesen 39.000 forint szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról meg nem fizetése esetére, továbbá kötelezte a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére. [20] Terhelt2 II.r. vádlott az előkészítő ülés napján írásban –

1. március 25-én lezajlott szívkatéterezésre hivatkozva – ismét kimentette magát. Az elsőfokú bíróság a
2. szeptember 9-re kitűzött újabb előkészítő ülésre a II.r. vádlottat elővezetéssel idézte ismert magyarországi lakcímeiről, melyek tekintetében megállapítást nyert, hogy azok fiktívek. Erre figyelemmel ügyészi indítvány alapján
3. augusztus
4. napján európai elfogatóparancsot bocsátott ki. [21] A
5. szeptember
6. napi előkészítő ülésen Terhelt2 II.r. vádlott megjelent, bejelentette, hogy életvitelszerűen Ausztriában tartózkodik és megadta a lakcímét. Nem ismerte be a bűnösségét és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. Igazolta korábbi mulasztásait, ezért a törvényszék az elfogatóparancsot visszavonta. A védő a bizonyítási indítványait előterjesztette. A tárgyalás határnapját az elsőfokú bíróság
7. október
8. napjára tűzte ki. [22] Az első tárgyalási napon a törvényszék kihallgatta a II.r. vádlottat, aki tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Tanúként tett vallomást Terhelt1 volt I.r. vádlott, távmeghallgatás útján tanú2, aki a feljelentést írta. [23] A
9. november
10. napi tárgyaláson kihallgatta a törvényszék a BV. dolgozó tanú6, tanú7, továbbá tanú9 tanúkat. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 5 [24] A
11. február
12. napi tárgyaláson került sor tanú8, tanú10, és ismételten tanú9 tanú kihallgatására, illetve a törvényszék a vádlott védekezésének ellenőrzése céljából iratok beszerzése iránt intézkedett. [25] A
13. március
14. napi tárgyaláson vallomást tett ismét Terhelt1 és tanú8, továbbá tanú1 tanúk. [26] A
15. április
16. napján megtartott tárgyaláson a II.r. vádlott nem jelent meg, aznap küldött email útján betegségre hivatkozva kimentette magát. Távollétében hallgatta ki az elsőfokú bíróság tanú5 tanút és ismertette a bankszámla adatokat. [27] A terhelt a
17. június
18. napi tárgyaláson ismét nem jelent meg, védője útján szóban szívkatéterezésre hivatkozott, ezért a törvényszék újabb európai elfogatóparancsot bocsátott ki ellene, melyet az orvosi igazolások megküldése után
19. június
20. napján visszavont. A
21. július
22. napjára halasztott újabb tárgyalási napot előzetes védői kérelemre szeptember
23. napjárta beállította és igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatot rendelt el a II.r. vádlott egészségi állapotának, börtöntűrő képességének megállapítására. [28] A
24. szeptember
25. napi tárgyaláson az elsőfokú bíróság a jegyzőkönyv ismertetésével megismételte a II.r. vádlott távollétében felvett bizonyítást, ismertette az igazságügyi orvos-szakértői véleményt, valamint az egyéb releváns iratokat és a perbeszédeket követően ügydöntő határozatot hozott. [29] A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság - aprólékos, minden részletre kiterjedő, a terhelti védekezést is maradéktalanul ellenőrző bizonyítási eljárás során – az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta. [30] A törvényszék az indokolási kötelezettségét messzemenően teljesítette, amikor a II.r. vádlott vallomásait részletesen összevetette egymással, továbbá a kihallgatott tanúk nyilatkozataival, az okirati bizonyítékokkal, majd a 4-
26. oldalon elvégzett értékelő elemzésben magyarázatát adta, hogy Terhelt2 II.r. vádlott tagadásával szemben miért Terhelt1 I.r. elítélt – több tanú vallomásával és okirati bizonyítékokkal megtámogatott – terhelő nyilatkozatára alapította az ítéleti tényállást, miszerint nem telefonvásárlásra adta a pénzt Terhelt1, hanem másik BV. intézetbe való átszállítás elintézésének reményében, amivel Terhelt2 II.r. vádlott kecsegtette. [31] Anélkül, hogy a színvonalas bizonyítékértéklelést a másodfokú bíróság fölöslegesen megismételné, az alábbiakat emeli ki a védő azon megállapításának cáfolatára, miszerint Terhelt2 II.r. vádlott bűnösségét semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. [32] Terhelt1 I.r. vádlott vallomását alátámasztotta a feljelentést tevő tanú2 és tanú1 tanúk vallomása, továbbá a pénz beérkezése és a II.r. vádlott utasításai szerint való továbbítása körében tanú5 nyilatkozata, illetve a bankszámla adatok. A II.r. vádlott családtagjainak BVOP-hez való korábbi kötődésének tényét megerősítették az elsőfokú bíróság által beszerzett információk. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 6 [33] Ugyanakkor a Terhelt2 érdekében vallomást tevő tanú8 és tanú9 előadását megcáfolta a BVOP adatszolgáltatása, miszerint az elhelyezésbeli különbségek miatt fizikailag nem volt lehetséges, hogy a két volt fogvatartott közreműködjön az állítólagos telefon visszajuttatásában (a [37] bekezdésben írtak szerint). [34] Terhelt2 II.r. vádlott szavahihetőségének hiányát – a védekezését megdöntő bizonyítékokon túl - az elsőfokú bíróság eljárásban tanúsított időhúzó, magát az eljárás hatálya alól kivonó magatartása is híven tükrözte a fentebb írtak szerint. [35] A kifejtettek alapján tehát az elsőfokú bíróság a törvényesen beszerzett bizonyítékok logikus és teljes körű értékelésével megalapozott tényállást állapított meg. [36] A védelmi jogorvoslat valójában a bizonyítékok felülmérlegelését célozta, ami a fellebbezési szakban kizárt, mert ha a tényállás megalapozott, még a felmentő határozat érdekében sem lehet eltérő tényállást megállapítani, pusztán a bizonyítékok eltérő értékelésével [BJD
27. 8377., Kúria Hkf.l.1 86/2021/12.]. [37] A Be. 593.§

(1)bekezdés a/ pontja szerint, az iratok tartalma alapján, csupán az alábbi helyesbítéseket kell tenni: [38] Az ítélet [5] – [13] bekezdéseiben felsorolt előéleti adatok akként pontosak, hogy az 1.) sorszám alatti, a Tatabányai Városi Bíróság 8.B.946/2008/

1. számú ítéletében elbírált csalás bűntettének elkövetési ideje
2. október 3-tól
3. február 25-ig terjedő időszak. [39] A 2.) sorszám alatt a Fővárosi Bíróság a
4. november
5. napján kelt és jogerős 22.B.571/2005/
6. számú ítéletében a
7. évben elkövetett társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, mellett további befolyással üzérkedés vétsége és nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, továbbá magánokirat-hamisítás vétsége miatt is marasztalta a II.r. vádlottat. [40] A 3.) szám alatti összbüntetésből a terheltet
8. május
9. napján bocsátották feltételes szabadságra, melynek ideje
10. május
11. napján telt el. [41] A 4.) sorszám alatt a Mátészalkai Városi Bíróság
12. február
13. napján jogerőre emelkedett 4.B.243/2008/
14. számú ítéletében a jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette mellett közokirathamisítás bűntette, és jelentős értékre üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntette miatt is megállapította Terhelt2 vádlott bűnösségét. A bűncselekmények elkövetési ideje
15. február hónaptól
16. július
17. napjáig tartott. [42] Az 5.) sorszám alatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság
18. március
19. napján jogerőre emelkedett 25.B.X.36528/2008/
20. számú ítéletével a nagyobb kárt okozó Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 7 üzletszerűen elkövetett csalás bűntettén kívül 4 rb nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, 2 rb nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 1 rb jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és ittas járművezetés vétsége miatt is marasztalta, mely bűncselekmények elkövetési ideje
21. július
22. és
23. március
24. közé esett. [43] A 6.) szám alatt a Budai Központi Kerületi Bíróság a
25. március
26. napján kelt és
27. április
28. napján jogerőre emelkedett 5.B.210/2008/
29. számú ítéletével jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette mellett további 6 rb jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 3 rb magánokirat-hamisítás vétsége és 5 rb magánokirat-hamisítás vétsége miatt is eljárt a II.r. vádlottal szemben, melyek elkövetési ideje:
30. augusztus
31. napja volt. [44] A 7.) szám alatti a Budai Központi Kerületi Bíróság
32. január
33. napján jogerőre emelkedett 5.Beü.2131/2016/
34. számú összbüntetési ítéletében kiszabott 8 év 3 hónap 10 nap szabadságvesztést a II.r. vádlott
35. november
36. napjától töltötte
37. március
38. napjáig. [45] A 8.) sorszám alatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
39. február
40. napján kelt és e napon jogerőre emelkedett 17.B.23226/2016/
41. számú ítéletével csalás vétségét a II.r. vádlott
42. május
43. napján valósította meg. A kiszabott 1 év 8 hónap szabadságvesztés büntetést
44. március
45. napjától
46. november
47. napjáig töltötte ki. [46] A felsorolt elítéléseken túl Terhelt2 II.r. vádlottat a Fővárosi Törvényszék a
48. március
49. napján kelt és a Fővárosi ítélőtábla
50. Bf.386/2016/
51. számú ítélete folytán
52. július
53. napján jogerős 4.B.1251/2008/
54. számú ítéletével a -
55. október
56. és
57. október
58. napjai között – bűnsegédként, nagyobb kárt okozó, bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntette, 3 rb társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntette, 3 rb felbújtóként elkövetett közokirathamisítás bűntette és további 2 rb társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 2 évi , 4 évre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte. A felfüggesztés próbaideje
59. július
60. napján telt el. [47] A tényállás [19] bekezdésében megjelölt tanú neve helyesen: tanú
61. [48] Az így kiegészített és pontosított tényállás immár teljesen megalapozott és a Be. 593.§

(3)bekezdése szerint a másodfokú elbírálás során is irányadó volt. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 8 [49] A helyes tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a II.r. vádlott bűnösségére, és a terhére megállapított bűncselekmény minősítése is megfelel az anyagi jog szabályainak. A hozzá fűzött jogi indokolás szabatos, kiegészítést nem igényel. [50] A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság nagyrészt helyesen vette számba. További súlyosító körülmény a gátlástalan elkövetési mód, ahogyan Terhelt2 II.r. vádlott számos csalás bűntette miatti elítéltélést a követően, a szabadságvesztés végrehajtása alatt sem riadt vissza újabb hasonló bűncselekmény elkövetésétől. A terhelt notórius bűnözői életvitelt folytat legalább 2 évtizede és nemcsak autólopásért volt marasztalva, ellentétben az általa is hivatkozott könyvcím című könyv róla szóló fejezetcím című fejezetében mondottakkal. A Fővárosi Törvényszék 4.B.1251/2008/891. számú ítéletében alkalmazott szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének 4 éves próbaideje éppen csak eltelt, amikor jelen ügyben elbírált cselekményét elkövette. [51] Az „alacsony elkövetési érték” nem enyhítő körülmény, mivel a korrupciós bűncselekmények társadalomra veszélyességét nem az adott vagyoni előny mértéke alapozza meg. [52] Habár a II.r. vádlott javára írható enyhítő körülmény a súlyosan megromlott egészségi állapota, de a bűncselekmény jelentős tárgyi súlya, a többszörös visszaesői minőségén túl is többszörösen büntetett előélete miatt, valamint, hogy a más ügyben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának tartama alatt a büntetés-végrehajtási intézetben követte el a bűncselekményt, az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértéke a középmértékhez képest is, valamint a közügyektől eltiltás időtartama is eltúlzottan enyhe. [53] Osztotta tehát a másodfokú bíróság azt az ügyészi álláspontot, miszerint a Btk. 79.§ában foglalt büntetési céloknak ez a joghátrány nem felel meg, ezért a társadalom védelme érdekében feltétlenül szükséges legalább az – általános szabályos szerinti és nem a többszörös visszaesői minőségre tekintettel számítandó emelt - középmérték szintjére felemelni a szabadságvesztés büntetés tartamát. [54] A Btk. 61.§

(1)bekezdése és 62.§

(1)bekezdése alapján helyesen alkalmazott közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát a szabadságvesztés büntetésekkel arányosan súlyosította a másodfokú bíróság, melyet indokolt a II.r. terhelt előélete, a magatartásának gátlástalan, erkölcsileg mélyen elítélendő jellege. [55] Az elsőfokú bíróság Terhelt2 II.r. vádlott vonatkozásában törvényesen rendelt el vagyonelkobzást, azonban ennek a teljes, a bűncselekmény útján megszerzett összegre ki kell terjednie a főügyészi indítványban helyesen kifejtett jogi indokok alapján. [56] A Btk. 74.§

(1)bekezdés f/ pontja értelmében vagyonelkobzást kel elrendelni a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. tanú4, Terhelt1 I.r. vádlott leánya az édesapja kérésére a Terhelt2 II.r. vádlott által kért teljes összeget, azaz 150.000 forintot átutalta a terhelt által megjelölt bankszámlára. Ebből valóban 90.000 forint került közvetlenül a II.r. vádlotthoz, de a további összegrés is az ő rendelkezése alatt állt, mivel abból tanú5 annak és oda utalt, ahogyan a II.r. vádlott erre megkérte. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.127/2025/6/II 9 [57] A kért vagyoni előny tárgya a 150.000 forint volt, ezért a vagyonelkobzás összegét a táblabíróság ennek megfelelően állapította meg. [58] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [59] A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Szombathelyi Törvényszék 2025. szeptember 22. napján kihirdetett 47.B.2/2024/119. számú ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt módon megváltoztatta. Egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése szerint helybenhagyta a további érdemi tárgyalási nap; 2025. április 23. napjának a Be. 561.§

(1)bekezdése szerinti feltüntetésével, amikor az elsőfokú bíróság bizonyítást vett fel tanú5 tanú kihallgatásával a II.r. vádlott távollétében. [60] A másodfokú eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget a II.r. vádlott köteles megfizetni a Be. 574.§

(1)bekezdése, illetve a Be. 613.§

(1)bekezdése alapján. Győr,

1. február
2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke dr. Vajda Edit sk. előadó bíró dr. Élő András sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és a Szombathelyi Törvényszék
3. szeptember
4. napján kelt 47.B.2/2024/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. február
7. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke