Köf.5073/2024/4 – Kúria

(2)bekezdés alkalmazása során is érvényesülnie kell. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köf.5.073/2024/

1. A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Demjén Péter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Hajnal Péter bíró Az indítványozó: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Cím1 Az indítványozó képviselője: Dr. Hábel Lili Zsuzsa kamarai jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Balmazújváros Város Önkormányzata Cím2 Az érintett önkormányzat képviselője: ügyvéd Cím5 Dr. Sipka Ügyvédi Iroda; Dr. Sipka Péter Máté Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész Kúria I.Köf.5.073/2024/4 2 A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata polgármesterének az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény 2024/
2. nevelési évre vonatkozó munkatervének elfogadásáról szóló 60/
3. (IX.12.) PM határozata más jogszabályba ütközik, ezért azt a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal,
4. szeptember
5. napjával megsemmisíti; - elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben; elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: önkormányzat) két egymás követő ülését hívta össze az akkor hivatalban lévő polgármester. A
6. szeptember
7. 10.00 órára szóló meghívó
8. szeptember
9. napján, a
10. szeptember
11. 14.00 órára szóló meghívó
12. szeptember
13. napján kelt. [2] A határozatképtelen üléseket követően a polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
14. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.).
15. §

(2)bekezdése alapján a képviselő-testület helyett elfogadta az Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény 2024/

1. nevelési évre vonatkozó munkatervének elfogadása tárgyában a 60/
2. (IX.12.) PM határozatot (a továbbiakban: Határozat). [3] A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a jogszerű önkormányzati működés elősegítése érdekében folytatott törvényességi felügyeleti vizsgálata során két alkalommal kért tájékoztatást az önkormányzattól arra vonatkozóan, hogy a képviselő-testület tartott-e ülést
3. szeptember
4. és szeptember
5. napján, egyúttal kérte az elfogadott döntések (rendeletek, határozatok), és a képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyvek haladéktalanul történő megküldését. [4] Az indítványozó HB/11-TÖRV/00635-4/
6. ügyiratszámú ismételt tájékoztatáskérésére a
7. október
8. napjától hivatalba lépett új polgármester BAL/14265- Kúria I.Köf.5.073/2024/4 3
9. iktatószámú válaszlevelében arról adott tájékoztatást, hogy a meghívókban megjelölt időpontokban az ülések vezetésére feljogosított személy nem volt jelen. Sem az akkor hivatalban lévő polgármester, sem az alpolgármester, sem Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/
10. (XI.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ)
11. §

(2)bekezdése szerinti Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke nem jelent meg az üléseken. Az ülések megnyitása, vezetése, bezárása nem történt meg, azokról jegyzőkönyvek nem készültek, az indítványozóhoz sem kerültek megküldésre. [5] Az indítványozó 2024. október 24. napján HB/11-TÖRV/00683-1/2024. ügyiratszámon az Mötv. 134. §

(1)bekezdése alapján törvényességi felhívást bocsátott ki a képviselő-testületnek címezve. Ebben megállapította, hogy a Határozat elfogadásához kapcsolódó döntéshozatali eljárás nem felelt meg a magasabb jogszabályokban előírt feltételeknek. A jogszabálysértés megszüntetésének határidejét

1. november
2. napjában állapította meg. [6] A képviselő-testület a törvényességi felhívásban megadott határidő lejártáig nem tett intézkedést a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, a törvényességi felhívásban előírt határidőben az indítványozót nem tájékoztatta. [7] Mivel a törvényességi felhívás nem vezetett eredményre, az indítványozó az Mötv.
3. §

(1)bekezdés d) pontja és

1. §-a, a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés a) pontja és

1. §-a alapján indítványozta a normatív Határozat megsemmisítését. Az indítványozó egyúttal a Kp.
2. §

(5)bekezdése alapján kérte a Kúriát, hogy jelen eljárást a polgármester által ugyanazon a napon 60/

1. (IX.12.) és 71/
2. (IX.12.) számon elfogadott PM határozataival szemben benyújtott indítványai alapján indult eljárásokkal egyesítse. A kormányhivatal indítványa és az Önkormányzat védirata [8] Az indítványozó jogi álláspontja szerint a Határozat normatív határozat, mely közjogi érvénytelenségben szenved, mivel a polgármester a helyi jogalkotási eljárás több, az Alaptörvényben és az Mötv.-ben lefektetett alapelvi szintű szabályát is megsértette. Az indítvány szerint különösen az Alaptörvény B) cikk

(1)bekezdésében, az Mötv. 2. §

(1)-

(2)bekezdésekben,

1. §,
2. §

(2)bekezdés i) pontjában,

1. §,
2. §,
3. § és a
4. §-okban foglaltak sérültek a Határozat elfogadása során [9] Kiemelte, hogy az Mötv.
5. §

(2)bekezdése az önkormányzat működőképességének fenntartását biztosítja azzal, hogy ha a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két alkalommal, ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyekben (a képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kivételével) döntést hozhat. Ilyen esetekben tehát a polgármester a képviselőtestület feladat- és hatáskörét magához vonhatja, abban az esetben, ha az adott ügy a képviselő-testület napirendjén két egymást követő ülésen szerepelt, de a képviselő-testület Kúria I.Köf.5.073/2024/4 4 egyik esetben sem volt határozatképes, vagy a javaslat egyszer sem kapta meg a szükséges többséget, az ügy nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatáskörébe, valamint ha a döntéshozatalra a szervezeti és működési szabályzat a polgármestert felhatalmazza. [10] Indítványában kiemelte, hogy a közhatalom, ezen belül a helyi közhatalom gyakorlásának nyilvánossága a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja. Az Mötv. a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét törvényi alapelv szintjére emelte. A jogok gyakorlásának törvényi garanciái kifejezésre juttatják azt is, hogy a jogok gyakorlása egyben kötelezettség is. [11] Az Mötv. rendelkezéseit kiemelve előadta továbbá, hogy a polgármester ülésvezetési jogának/kötelezettségének rendeltetése (célja) a képviselő-testületi működés elősegítése, a határozatképesség fenntartása, a testületi döntéshozatal támogatása. Az ülésvezetéshez kapcsolódó jogosítványok, intézkedések gyakorlása nem lehet öncélú, nem irányulhat a képviselő-testületi működés, a testületi döntéshozatal megakadályozására. [12] Az indítványozó szerint nem tekinthető rendeltetésszerűnek az a polgármesteri eljárás és döntéshozatal, amelynek célja nem a képviselő-testületi működés támogatása, hanem azzal ellentétesen az egyszemélyi döntésre törekvés. A képviselő-testület működésének akadályozása az Mötv. szerinti „a helyi közügyek demokratikus intézésében” megnyilvánuló közakarat sérelmére vezet. [13] Az indítványozó álláspontja szerint az Mötv. 68. §

(2)bekezdése feltételezi a képviselő-testületi ülés létét, nem elegendő a meghívó az ülésre, ahhoz szükség van az ülésnek a képviselő-testületi ülés vezetésére feljogosított személy általi megnyitására, az esetleges határozatképtelenség megállapítására, továbbá az ülésről készült jegyzőkönyv meglétére. [14] Kiemelte, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére az Mötv. és Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) alapján a polgármester vagy az alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke jogosult. [15] Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a polgármester a 60/2024. (IX.12.) PM határozatot az Mötv. 68. §

(2)bekezdésében, valmaint az SZMSZ 4. §

(10)bekezdésében foglaltakra hivatkozással fogadta el. [16] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó 42. §

(1)bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [17] Az önkormányzat a Kúria Önkormányzati Tanácsának az önkormányzattal összefüggésben meghozott korábbi határozatait tudomásul véve az indítvány teljesítését nem ellenezte. Kúria I.Köf.5.073/2024/4 5 Az Önkormányzati Tanács döntésének indokai [18] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. [19] A Kúria Önkormányzati Tanácsának az indítványban foglaltak alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Határozat megalkotására az Mötv. 68. §

(2)bekezdése szerint eljárásrend betartása mellett került-e sor. [20] A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. §

(2)bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete – illetve adott esetben a képviselő-testület hatáskörében eljáró polgármester – csupán a saját és az általa irányított szervek tevékenységére, cselekvési programjára, vagy az általa irányított szervek szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezést alkot. A normatív határozat tehát intern jogi aktus, amely nem általánosan, hanem csak magára, illetve az általa irányított szervekre kötelező. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Határozat tartalma alapján megállapította annak intern, normatív jogi jellegét, így a Kp. 12. §

(3)bekezdés b) pontja alapján és a

1. §-ában foglaltakra figyelemmel jelen ügyben megállapította a hatáskörének fennállását. [21] A Kúria Önkormányzati Tanácsának a Köf.5.031/2012/
2. számú határozatban is megtestesülő gyakorlata szerint az önkormányzati rendeletek absztrakt törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz kell mérni. Ugyanakkor az önkormányzati rendeletet a megalkotásakor hatályos magasabb jogszabályhoz kell mérni, ha rendeletalkotási szabályok megsértése az ügy tárgya (Köf.5.011/2022/4., Köf.5.010/2022/5., Köf.5.007/2024/
3. számú határozatok). [22] Az Mötv.
4. §

(2)bekezdése szerint amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – a

1. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. [23] Az Alkotmánybíróság már ítélkezési gyakorlatának kezdetén leszögezte, hogy „Csak a formalizált eljárás szabályainak a betartásával keletkezhet érvényes jogszabály” [11/
2. (III.5.) AB határozat]. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után [29/
3. (IV.29.) AB határozat, amit az Alaptörvény hatálybalépése után megerősített pl. a 8/
4. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás
5. pontja és a 22/
6. (XI. 20.) AB határozat, Indokolás
7. pontja]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján – korábbi határozatait megerősítve kimondta, hogy – a jogszabályalkotás garanciális szabályainak a megsértése a jogszabály megsemmisítését eredményezi [Lásd pl. a 63/
8. (XII. 15.) AB határozatot, Kúria I.Köf.5.073/2024/4 6 illetve a 45/
9. (XII. 29.) AB határozatot és a 6/
10. (III. 1.) AB határozat, Indokolás
11. pontját]. [24] A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően – már az ítélkezése kezdetén, a Köf.5.045/2012/
12. számú határozatában rámutatott, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Részei ennek a képviselő-testületi ülések összehívásának, a lakosság tájékoztatásának, a napirendi javaslatok megfelelő továbbításának, az ülések vezetésének és nyilvánosságának szabályai, csakúgy, mint a megfelelő szavazataránnyal elfogadott rendelet jogszabályokban meghatározottak szerinti kihirdetése. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. (Köf.5.013/2013/7., Köf.5.046/2016/8., Köf.5.024/2023/7., Köf.5.030/2023/
13. számú határozatok). [25] A jelen ügyben az Mötv.
14. §

(2)bekezdése szerinti döntéshozatal előfeltételének (két egymást követő határozatképtelen testületi ülés) teljesülése a vitatott. [26] Az Mötv.

1. §-a alapján a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. [27] Az Mötv.
2. §-a szerint az Mötv.-ben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Másfelől a működőképesség érdekében kisegítő szabályokkal rendezi az Mötv. a testületi ülések összehívását és vezetését. [28] Az Mötv. szabályozása alapján a polgármesternek joga és egyben kötelezettsége is a képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése. A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy az ülés vezetésének jogosítványa számos részjogosítványt foglal magába (lásd például Köf.5.033/2020/4., Köf.5.030/2023/3., Köf.5.024/2024/
3. számú döntéseket), így például az ülés megnyitásának jogát, a szó megadásának és megtagadásának jogát, az ülés elnapolásáról, berekesztéséről való döntéshozatalt. [29] Az Mötv.
4. §

(1)-

(2)bekezdése szerint a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. [30] Az Mötv. 3. §

(1)és

(4)bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a vármegyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak Kúria I.Köf.5.073/2024/4 7 közösségét illeti meg. A választópolgárok választott képviselőik útján gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. [31] Az Mötv. 32. §

(2)bekezdés i) pontja alapján az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. [32] A Mötv.

1. §-a értelmében a képviselő-testület elnöke a polgármester, de a
2. §-a alapján egyben tagja is a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. Az Mötv.
3. §

(2)bekezdés i) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati képviselő köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni. Mindezek alapján jól látható, hogy a polgármester és a képviselők nem csak jogosultak a képviselő-testület munkájában részt venni, hanem az Mötv. kötelezettséget is terhel rájuk, mely nem ruházható át. [33] Az Mötv. 47. §

(1)bekezdése szerint a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. [34] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5030/2023/3. számú határozatában már foglalkozott az Mötv. 68. §

(2)bekezdésébe foglalt felhatalmazás kereteivel. A döntés kiemelte, hogy az Mötv. 68. §

(2)bekezdéséhez fűzött indokolás szerint az önkormányzat működőképességének fenntartását biztosítja a törvény azon rendelkezése, miszerint amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség miatt – két alkalommal, ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az SzMSz-ben meghatározott ügyekben az át nem ruházható ügyek kivételével döntést hozhat. A döntés elvi éllel rögzítette, hogy a helyi önkormányzatok a törvény keretei között szervezeti és működési rendjük meghatározása során belső szabályozási autonómiával rendelkeznek, ugyanakkor az így megalkotott szabályozás nem lehet ellentétes az Mötv.-ben meghatározottakkal. [35] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a 2024. szeptember 11. napján 10.00 órára, valamint a 2024. szeptember 12. napján 14.00 összehívott ülés vonatkozásában semmilyen olyan bizonyíték, tény nem áll rendelkezésre, amely határozatképes ülések megtartását támasztanák alá. A meghívókban megjelölt időpontokban az ülések vezetésére feljogosított személy nem volt jelen, így sem a polgármester, sem az alpolgármester, sem az SZMSZ 4. §

(2)bekezdése szerinti Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke nem jelent meg. Mind az új polgármester BAL/14265-

1. iktatószámú tájékoztatása, mind a jegyzőkönyvek hiánya, mind az önkormányzat védirata – amely az indítványban foglaltakat nem vitatja - azt támasztja alá, hogy a Határozat meghozatala előtt nem volt két egymást követő határozatképtelen testületi ülés, amely az Mötv.
2. §

(2)bekezdése alapján a polgármester számára határozathozatali hatáskört teremtett volna, ezért a Határozat meghozatalának eljárásjogi keretei nem álltak fent. [36] A fentieket összegezve az Önkormányzati Tanács megalapozottnak találta az indítványozó azon érvelését, mely szerint nem tekinthető rendeltetésszerűnek az a Kúria I.Köf.5.073/2024/4 8 polgármesteri eljárás, intézkedés és döntéshozatal, amelynek célja nem a képviselő-testületi működés támogatása, hanem azzal ellentétesen az egyszemélyi döntésre törekvés. [37] A 2024. szeptember 11. és 12. napján az ülés vezetésére feljogosított személyek távolmaradása eredményeképpen váltak határozatképtelenné a képviselő-testületi ülések, melynek következtében a polgármester az Mötv. 68. §

(2)bekezdésére hivatkozással a képviselő-testület helyett a képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva, az ülésekhez készített előterjesztésekben szereplő döntési javaslatokat elfogadta. Mindez – a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme mellett – ellentétes a „helyi közügyek demokratikus intézésében megnyilvánuló közakarat” alapelvével is. [38] Figyelemmel arra, hogy a Határozat meghozatala előtt a fent kifejtett okok miatt nem állapítható meg, hogy két egymást követő határozatképtelen testületi ülés – mint az Mötv. 68. §

(2)bekezdésében foglalt előzetes feltétel – megvalósult volna, a polgármester számára jogalkotási hatáskör nem állt fenn, ezért a Határozat elfogadásának eljárásjogi keretei sem valósultak meg. [39] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a fentiek szerint megállapította, hogy megvalósult az indítvány szerinti Mötv. 68. §

(2)nekezdésébe ütköző eljárás, ami a támadott Határozat közjogi érvénytelenségét vonja maga után, ezért a Kp. 146. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértő önkormányzati rendelkezések megsemmisítéséről rendelkezett. [40] Mindezekre – azaz az Mötv.

1. §-ába foglalt eljárási szabályok súlyos megsértésének megállapítására – tekintetettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem vizsgálta az indítványozó által felvetett további eljárási, jogforrási és anyagi jogi jogsértéseket. [41] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megjegyzi, hogy a Kp.
2. §

(5)bekezdése alapján nem látta indokoltnak az indítványban megjelölt ügyek egyesítését. [42] Jelen esetben a Kp. 146. §

(4)bekezdése által lehetővé tett „ex nunc” hatályú megsemmisítés főszabályától való eltérés feltétele a Határozat közjogi érvénytelensége miatt fennállt. A jogállamiság integráns részét képező jogbiztonság sérelmét a Kúria Önkormányzati Tanácsa a jogsértés súlyára és körülményeire figyelemmel a támadott önkormányzati rendelkezések vonatkozásában megállapította, ezért azt „ex tunc”, azaz a kihirdetése napjára visszamenőleges hatállyal, 2024. szeptember 12. napjával semmisítette meg. A döntés elvi tartalma [43] Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a helyi jogalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának lényeges feltétele, melynek az Mötv. 68. §

(2)bekezdés alkalmazása során is érvényesülnie kell. Kúria I.Köf.5.073/2024/4 9 Záró rész [44] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. §

(1)bekezdés a) pontja, valamint 146. §

(4)bekezdése alapján állapította meg. [45] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. §

(2)bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. §

(3)bekezdésén alapul. [46] Jelen eljárásban a Kp. 141. §

(4)bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [47] zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. §

(5)bekezdése Budapest,

1. március
2. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró bíró Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola aláírásában akadályozott bíró helyett Dr. Hajnal Péter s.k.