A határozat elvi tartalma: Amennyiben az önkormányzat olyan rendeletet hirdet ki, amely nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést, úgy e rendelet közjogilag érvénytelen, ami a rendeletnek a kihirdetése napjára történő visszamenőleges megsemmisítését eredményezi. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsa határozata Az ügy száma: Köf.5025/2015/
- A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró; dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró Az indítványozó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (Nyíregyháza, Hősök tere 5.) Az indítványozó képviselője: dr. Lakatos Szabolcs jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Terem Község Önkormányzata (Terem, Fő út 6.) Az érintett önkormányzat képviselője: dr. Fazekas János ügyvéd Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet hatálybalépése Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Terem Község Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/
- (II.05.) számú rendelete törvénysértő, ezért azt kihirdetése napjára –
- február 5-re – visszamenő hatállyal megsemmisíti. elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Kúria I.Köf.5.025/2015/4-I 2 Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
- Terem Község Önkormányzata
- február 5-én elfogadta a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/
- (II.05.) számú rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Az elfogadott rendelet nem tartalmazott konkrét hatályba léptető rendelkezést, az Ör.
- §
(1)bekezdés szerint: „Ez a rendelet ….. napján lép hatályba”. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. §
(1)bekezdés a) pontja alapján törvényességi felhívással élt. Ezt követően Terem Község Önkormányzatának Képviselő-testülete meghozta a 23/
- (V.11.) Kt. határozatát a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépéséről. A képviselő-testületi határozat az Ör. hatálybalépését
- május
- napjában határozta meg. Az indítványozó ezt követően a Kúriához fordult. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
- Az indítványozó kifejtette, hogy az Alaptörvény T cikk
(2)bekezdése szerint az önkormányzati rendelet jogszabály, a 32. cikk
(1)bekezdés d) pontja pedig felhatalmazást ad a képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzat megalkotására. A Mötv. 51. §
(1)bekezdése értelmében az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, amelyet a Mötv. 51. §
(2)bekezdése értelmében ki kell hirdetni. A jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(1)bekezdése alapján a jogszabályban meg kell határozni hatálybalépésének napját.
- Az indítványozó szerint a fenti jogszabályok és a jogbiztonság követelménye azt a kötelezettséget hárítja a jogalkotóra, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját határozza meg. A jogszabály alkalmazhatósága a hatálybalépésétől függ, amelyet úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon az alkalmazására való felkészülésre. Az Ör. a Jat.
- §
(1)bekezdésével ellentétesen nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést, ezért törvénysértő. Bár az önkormányzat meghozta a 23/
- (V.11.) határozatát, de önkormányzati határozat nem módosíthat önkormányzati rendeletet, így e határozat meghozatala sem eredményezheti, hogy az Ör. hatályba lépjen.
- A fentiekre tekintettel az indítványozó a Mötv.
- §
(2)bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §-a alapján indítványozta az Ör. törvényességi vizsgálatát és megsemmisítését. Kúria I.Köf.5.025/2015/4-I 3
- A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi.
- §-a alapján megküldte az indítványt az érintett önkormányzatnak álláspontja kifejtése végett. Az önkormányzat kifejtette, hogy az indítványozó állítását nem tudja cáfolni, az Ör. valóban nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést. Ezt a tényt maga a képviselő-testület is elismerte, amikor önkormányzati határozatot alkotott az Ör. hatálybalépéséről. A képviselő-testületi határozat természetesen nem pótolhatja a rendeletet, így az indítványozó által feltárt törvényellenesség fennáll. Az állásfoglalás szerint a polgármester és a jegyző tiltakozása ellenére meghozott Ör. „sok más rendelkezésében is törvénysértő”. A Kúria döntésének jogi indoka
- A helyi önkormányzatoknak az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdés a) pontjában megalkotott rendelete a T) cikk
(2)bekezdés szerint jogszabály, amely a 32. cikk
(3)bekezdése értelmében más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az Alaptörvény T) cikk
(1)bekezdése a jogszabályok érvényességi feltételei közül két követelményt említ meg: az Alaptörvényben rögzített jogalkotói hatáskör meglétét és a jogszabály kihirdetésének kötelezettségét. 7. Jelen ügyben megállapítható, hogy az érintett önkormányzatnak jogalkotói hatáskört – az Alaptörvény 32. cikk
(1)bekezdés a) pontján túl – az Alaptörvény 32. cikk
(1)bekezdés d) pontja ad a szervezeti és működési szabályzatának megalkotására. Az indítványozó szerint a rendelet megjelölése annak kihirdetésére utal, az Ör. a képviselőtestület által elfogadott és kihirdetett jogszabály. 8. Az Alaptörvényen túl a jogalkotás további garanciális szabályait a Jat. tartalmazza. A Jat. 7. §
(1)bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. A Kúria Önkormányzati Tanácsa rámutat, hogy a Jat.-nak a jogszabály hatálybalépése napjának meghatározására irányuló rendelkezése az önkormányzati rendelet érvényességére kiható garanciális rendelkezés. Hatályba léptető rendelkezés nélkül a jogszabály címzettjei nem tudják, hogy magatartásukat milyen időponttól kell a jogszabály szövegéhez igazítani, amely feloldhatatlan jogbizonytalansághoz vezet, lényegében a jogszabályt alkalmazhatatlanná teszi. A Jat. 8. §
(2)bekezdése a már hatályba lépett jogszabály hatályba léptető rendelkezése módosításának tilalmát is kimondja, amely törvényi rendelkezés érzékelteti a hatályba-léptető rendelkezés megalkotásának garanciális jelentőségét a jogszabály érvényességét illetően.
- A közjogi érvénytelenséggel kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlat (lásd először a 29/
- (IV. 29.) AB határozatot) és kúriai gyakorlat (lásd először: Köf.5.045/2012/
- számú határozat) szerint a jogalkotási eljárás garanciális szabályainak megsértésével megalkotott jogszabály érvénytelen. Jelen ügyben a Kúria megállapította, hogy a Jat.
- §
(1)bekezdése garanciális szabály, amelynek figyelmen kívül hagyása közjogi érvénytelenséget eredményez. Az így létrejött önkormányzati rendelt tekintetében az Kúria I.Köf.5.025/2015/4-I 4 önkormányzatnak – a Jat. 9. §
(1)bekezdésből következően – még arra sincs lehetősége, hogy a hatályba léptetést utólag megállapítsa. 10. A fentiek miatt az Ör. ellentétes a Jat. 7. §
(1)bekezdésével.
- Az érintett önkormányzat önkormányzati határozatot alkotott a rendelet, mint jogszabály hatályba léptetésére. A Jat.
- §
(2)bekezdése szerint az önkormányzat által meghozható normatív határozat közjogi szervezetszabályozó eszköz. A Jat. 24. §
(1)bekezdés szerint a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A Jat. 8. §
(1)bekezdése szerint jogszabályt csak jogszabály módosíthat (és ezt is csak a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv teheti meg). A Jat. e szabálya szerint: „[a] hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.” Mindebből is következően nyilvánvaló, hogy önkormányzati rendelet hatályba léptető rendelkezésének hiányát nem lehet önkormányzati határozattal pótolni. 12. A jogszabályalkotás az állami szervek legfontosabb közhatalmi jogosítványa, az Alaptörvény kizárólagos szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az állami szervek milyen jogszabályokat alkothatnak. Az Alaptörvény 32. cikk
(1)bekezdése szerint a helyi önkormányzatok legfontosabb közhatalmi jogosítványa a rendeletalkotás. A helyi önkormányzati képviselő-testület a helyi közügyek intézése során közhatalom birtokában rendeletet alkot. Az Alaptörvény
- cikkében felsorolt jogosítványok (így a rendeletalkotás) nem alapjogok (hiszen az alapjogok épp a közhatalom-gyakorlással szemben védenek), hanem olyan hatáskörcsoportok, amelyek az önkormányzatok relatív államszervezeti autonómiáját védik. (Nyilvánvaló, hogy az Alaptörvényben biztosított jogok alá nem tartoznak a közhatalmi jogosítványok gyakorlásához szükséges jogosítványok.) Az Alaptörvény a jogszabályalkotás, mint közhatalmi tevékenység tekintetében egy zárt rendszert képez: megjelöli a kibocsátót, megjelöli a jogszabály nevét, rendelkezik egymáshoz való viszonyukról. E rendelkezések alapján – amit a Jat.
- §
(1)bekezdése meg is fogalmaz – , az önkormányzati rendeltet csak önkormányzati rendelettel lehet módosítani. Az önkormányzat határozata nem jogszabály, az önkormányzat határozata tartalmától függetlenül nem járhat olyan joghatással, amely az önkormányzati rendelet módosításához vagy kiegészítéséhet vezet. 13. A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t megsemmisítette. A Bszi 56. §
(3)bekezdés lehetővé teszi, hogy a Kúria a jogbiztonságra tekintettel az önkormányzati rendelet megsemmisítésének hatályát az ex nunc hatályú megsemmisítéstől eltérően is meghatározza. A Kúria jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy a jogbiztonság érdekére tekintettel a hatályba léptető rendelkezést nem tartalmazó Ör-t a kihirdetés napjára visszamenően – azaz
- február 5-ei hatállyal – helyezi hatályon kívül. Kúria I.Köf.5.025/2015/4-I 5 A döntés elvi tartalma:
- Amennyiben az önkormányzat olyan rendeletet hirdet ki, amely nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést, úgy e rendelet közjogilag érvénytelen, ami a rendeletnek a kihirdetése napjára történő visszamenőleges megsemmisítését eredményezi. Alkalmazott jogszabályok és irányadó joggyakorlat:
- évi CXXX törvény
- §
(1)bekezdése, 8. §
(1)-
(2)bekezdése, 23. §
(2)bekezdése 24. §
(1)bekezdése Záró rész
- A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi
- §-a folytán alkalmazandó Bszi.
- §
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontja alapján került sor. 17. A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki. Budapest, 2015. október 6. Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő