← Magyarország

Pf.20068/2025/6 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Önmagában az, hogy a tag a fegyelmi határozatot meghozó közgyűlésen nem jelent meg, nem értékelhető úgy, hogy a határozatot saját hibájából nem ismerte meg. Ilyen értelmezés a szubjektív határidő törvényi előírását értelmetlenné tenné, azt eredményezné, hogy a keresetindítás 30 napos határideje minden esetben a határozat meghozatalától számítandó. Akkor állapítható meg, hogy a tag a határozatot megismerhette volna, ha a jogi személy a határozatot megkísérelte közölni, de a tudomásszerzés a tag hibájából hiúsult meg, például a postai küldemény átvételét megtagadta, vagy az elektronikus úton bizonyíthatóan megérkezett küldeményt nem nyitotta meg. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.068/2025/6. A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Molnár Éva ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Sándor Attila ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (16. sorszám alatt) A per tárgya: Közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 16.P..20.540/2024/15. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében - helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 225.000 (kettőszázhuszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2025/6 [1] [2] [3] [4] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesi vadásztársaság tagja. Az alperes elnöke a felperessel szemben a 2024. május 30. napján kelt, a felperes által 2024. július 3. napján átvett iratával fegyelmi eljárást rendelt el egy 2024. május 13-i – az alperes szerint szabálytalan – bejegyzéssel kapcsolatban. A 2024. június 12-én megtartott fegyelmi tárgyaláson a felperes és jogi képviselője jelen volt, az alperesi háromtagú fegyelmi bizottság tagjai közül érdekelt1, a fegyelmi bizottság elnöke, valamint érdekelt2, a fegyelmi bizottság tagja volt csak jelen, a harmadik tag, érdekelt3 nem. A fegyelmi tanács 2024. június 12-én kelt fegyelmi határozatában „megállapította, hogy a felperes, mint eljárás alá vont egyesületi tag megsértette a vadászati törvény végrehajtási rendeletét, az Alapszabály 9.2. pontjának 1. bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésére vonatkozó és a Házi Szabályzat 1. és 29. pontjaiban foglalt rendelkezést, ezzel megvalósította a Fegyelmi Szabályzat 3. §

  1. b)és
  2. d)pontjaiban foglalt kötelezettségszegést. Az eljárás alá vonttal szemben a fegyelmi vétségek elkövetése alapján a fegyelmi tanács a Fegyelmi Szabályzat 4. § 1. bekezdés
  3. e)pontja alapján kizárás fegyelmi büntetés kiszabására tesz felhívó javaslatot a közgyűlés felé”. A határozat rögzíti, hogy az eljárás alá vont, a Fegyelmi Szabályzat 17.§ 1. pontja alapján a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közgyűléshez. A határozatot a felperes 2024. augusztus 28-án vette át. Az alperes elnöke a 2024. augusztus 22-én kelt meghívóval közgyűlést hívott össze egyetlen napirandi ponttal: felperes1 taggal szembeni fegyelmi eljárásban 2024. június 12. napján hozott fegyelmi határozat által kezdeményezett kizárás tárgyában, 2024. szeptember 10. napjára. A felperes jogi képviselője útján 2024. szeptember 6. napján kelt levélben az alperes elnöke felé jelezte a kifogásait a fegyelmi bizottság határozatképtelenségével kapcsolatban, valamint azzal kapcsolatban, hogy a 15 napos fellebbezési határidő a kitűzött közgyűlésig nem jár le, így a közgyűlés összehívásának nincs helye. 2024. szeptember 10. napján az alperes a közgyűlést megtartotta, és meghozta az 1/2024.(IX.10.) számú határozatát, mellyel a felperest a Fegyelmi Szabályzat 4.§ 1/f pontja alapján a vadásztársaságból kizárta a fegyelmi határozat indokolásával azonos indokolással. Az alperes elnöke a közgyűlési határozatot a 2024. október 7. napján kelt és a felperes részére 2024. október 16. napján kézbesített levelével küldte meg. A felperes a 2024. november 4. napján előterjesztett keresetében kérte az alperes 1/2024.(IX.10.) számú közgyűlési határozata hatályon kívül helyezését azzal, hogy vele szemben a bíróság az eljárást szüntesse meg egyúttal. Keresetében jogsértésként hivatkozott arra, hogy az alperes Fegyelmi Szabályzata szerint a fegyelmi bizottság határozatképességéhez mindhárom tag jelenlétére szükség van, a 2024. június 12. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson azonban az egyik fegyelmi bizottsági tag nem volt jelen, a fegyelmi bizottság tehát nem volt határozatképes. A fegyelmi eljárás 30 napos határidejét elmulasztották, a fegyelmi bizottság határozata 15 napos fellebbezési határidőt biztosított számára, a határozatot 2024. augusztus 28-án vette át, a 2024. szeptember 10. napján megtartott alperesi közgyűlés időpontjáig a fellebbezési határidő nem járt le. Az alperes ellenkérelmében alaki védekezésként hivatkozott arra, hogy a 30 napos szubjektív keresetindítási határidőt elmulasztotta a felperes, mert a kizárása kérdésében döntő közgyűlésen szabályszerű meghívó ellenére nem jelent meg, ezáltal megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a közgyűlési határozatot megismerhesse, ez kizárólag a felperes érdekkörébe esik, így ettől a naptól számítandó a 30 napos keresetindítási határidő. Egyebekben álláspontja szerint szabályszerűen járt el a fegyelmi bizottság, illetve a közgyűlés is a kizárás kérdésében. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2025/6 [5] [6] 3 Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes 2024. szeptember 10. napján megtartott közgyűlésen meghozott 1/2024.(IX.10.) számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kifejtette, az alperes védekezésére tekintettel először abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:36.§

(1)bekezdésében szabályozott 30 napos keresetindítási határidőn túl terjesztette elő a felperes a keresetét. Utalt a kialakult bírói gyakorlatra, mely szerint a határozatról való tudomásszerzés önmagában alakisághoz nem kötött, az különböző módon történhet, jelentősége annak van, hogy kellő gondosság mellett a per megindítója értesülhetett-e a határozat meghozataláról azzal, hogy annak lényeges tartalmát szükséges megismernie. Álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a perindításra jogosult a közgyűlésen akár annak napirendjét ismerve nem jelenik meg, még nem jelenti automatikusan azt, hogy a közgyűlésen meghozott határozatot megismerhette volna amennyiben megjelenik. Ezt a szubjektív megítélés alá eső körülményt lényegében objektivizálva önmagában a közgyűlésen való meg nem jelenés valamennyi esetben keresetindítási határidő kezdetét jelentené, akkor a jogszabály egyértelműen így rendelkezne. A jelen esetben a felperes a közgyűlés időpontját megelőzően már jelezte aggályait a fegyelmi eljárással kapcsolatban, jelezte azt, hogy a fellebbezési határidő számára biztosított, és az a közgyűlés időpontjáig még nem telik el, így mindezeket összességében értékelve úgy foglalt állást, hogy a felperes nem mulasztotta el a keresetindítási határidőt. Nincs adat arról, hogy a határozat tartalmáról
  1. október
  2. napját megelőzően bármilyen módon értesült volna, így a határidőben nyújtotta be a keresetét. A kereset érdemi vizsgálata kapcsán kiemelte, az alperes Fegyelmi Szabályzatának
  3. §
  4. bekezdése rögzíti azt, hogy a vadásztársaság közgyűlése háromtagú fegyelmi bizottságot választ, a fegyelmi bizottság határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges. A jelen esetben az alperes eljárása nem volt jogszerű, a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi határozatot meghozó három tag helyett csak két tag vett részt, így a fegyelmi bizottság nem volt határozatképes a határozata meghozatalakor. Nem volt jogszerű az alperes eljárásában az sem, hogy nem történt meg a Fegyelmi Szabályzat
  5. §
  6. bekezdése szerinti 15 napos írásbafoglalás, ezzel szemben csak
  7. augusztus 28-án került sor a határozat kézbesítésére. A felperesnek azt a hivatkozását nem fogadta el, hogy a 30 napos eljárási határidő nem került megtartásra, az eljárás megindítása
  8. május 30-án, a határozathozatal pedig
  9. június 12-én történt, az, hogy mikor kézbesítették, már nem számítandó bele az eljárás időtartamába. Utalt arra, hogy a fegyelmi bizottság határozata ellen 15 napon belül volt lehetősége a felperesnek fellebbezést előterjeszteni, ez megítélése szerint teljesen független attól, hogy a Fegyelmi Szabályzat 4.§ 1/f. pontja értelmében a fegyelmi bizottság csak javaslatot tett a kizárásra, a kizárás a közgyűlés hatáskörébe tartozik, így jogsértő módon került megtartásra a
  10. szeptember 10i közgyűlés, és függetlenül attól, hogy a kizárás kérdésében a közgyűlés jogosult dönteni, a felperes garanciális jogai sérültek, amikor a fellebbezési határidő lejártát nem vették figyelembe. A támadott közgyűlési határozat jogsértő, ezért a Ptk. 3:37.§
(1)bekezdése alapján azt hatályon kívül helyezte. E jogszabályi rendelkezés nem teszi lehetővé a felperessel szembeni eljárás megszüntetését, így e körben előterjesztett keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak anyagi jogi felülbírálata körében a megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 3:36.§
(1)bekezdését jelölte meg. Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes elmulasztotta a 30 napos keresetindítási határidőt. A felperest a
  1. szeptember
  2. napján tartandó közgyűlésről szabályszerűen értesítették, távolmaradása a saját önálló döntése volt, tisztában volt azzal, hogy a közgyűlésen a vele szemben indított fegyelmi eljárás folytán döntés meghozatalára kerül sor. A távolmaradásával megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a közgyűlési határozatot megismerhesse. A perindítási határidő a közgyűlés időpontjától számítandó,
  3. november 4-én terjesztette elő a Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2025/6 [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 4 keresetét, így a keresete elkésett. A tudomásszerzés időpontja vonatkozásában annak van jelentősége, hogy a perindító tag értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról és a szövegét, tartalmát megismerte, megismerhette. Kezdőidőpontként nem vehető figyelembe a tudomásszerzést követő azon későbbi időpont, amikor az írásba foglalt határozat a felperes részére kézbesítésre került. A felperes tudott a közgyűlésről, tudott annak napirendi pontjáról, így kellő körültekintés mellett a határozatról, annak szövegéről, rendelkezéséről, indokolásáról az alperesi kézbesítést megelőzően már tudomást szerezhetett, így érdemben már a keresetét vizsgálni nem is kellett volna. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az érdemi vizsgálat kapcsán a bizonyítási indítványának nem tett eleget, amely a teljes fegyelmi eljárás folyamatára vonatkozó volt. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, a fegyelmi eljárás nem a közgyűlés fegyelmi határozatával indul és fejeződik be, az alperes által indított fegyelmi eljárás jogszabálysértő volt, a fegyelmi bizottság a határozata meghozatalakor nem volt határozatképes, nem a Fegyelmi Szabályzat szerinti határidőben foglalta írásba és küldte meg a részére, nem volt szabályos a közgyűlésre szóló meghívó kézbesítése sem, nem kapta meg 15 nappal előbb, így az alperesnek a fegyelmi eljárás során nem volt olyan intézkedése, amely megfelelt volna a szabályzatban foglaltaknak. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítélete helyes, megfelel a felhívott a jogszabályi rendelkezéseknek, nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezést. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi CXXX. törvény (Pp.) 383.§
(2)bekezdése alapján – fellebbezett részében – helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Pp. 370.§
(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálhatta felül, ezt a korlátot a fellebbezés tartalma, így egyrészt maga a kérelem, másrészt annak indokai jelöli ki. Az alperes a fellebbezésében változatlanul arra hivatkozott, hogy a felperes elmulasztotta a 30 napos szubjektív keresetindítási határidőt azzal, hogy nem jelent meg a közgyűlésen, bár tudta, annak egyetlen napirendi pontja a döntés a kizárásáról. A Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy éves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Az alperes arra helyesen hivatkozott, hogy a fenti jogszabályi rendelkezés nem a határozat szabályszerű közléséhez, hanem a tudomásszerzéshez köti a határidő kezdetét. Az egységes bírói gyakorlat a tudomásszerzést a jogszabályra tekintettel nem köti alakisághoz, az többféle módon is megtörténhet, annak van jelentősége, hogy a tag értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról és szövegét, tartalmát megismerte, megismerhette-e. A jelen esetben a felperes a közgyűlést megelőzően tájékoztatta az alperes elnökét arról, hogy álláspontja szerint a fegyelmi eljárásban a fegyelmi bizottság által hozott határozat jogsértő, mert a fegyelmi bizottság nem volt határozatképes, illetve tájékoztatta arról is, hogy a fegyelmi bizottság határozata ellen megilleti a fellebbezési jog és annak 15 napos határideje a közgyűlésig nem telik el. A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság jogi érvelésével, önmagában az, hogy a felperes a közgyűlésen nem jelent meg, nem értékelhető úgy, hogy a határozatot saját hibájából nem ismerte meg. Ilyen értelmezés a szubjektív határidő törvényi előírását értelmetlenné tenné, azt eredményezné, hogy a keresetindítás 30 napos határideje minden esetben a határozat meghozatalától számítandó. Akkor állapítható meg, hogy a tag a Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.068/2025/6 [16] [17] [18] 5 határozatot megismerhette volna, ha a jogi személy a határozatot megkísérelte közölni, de a tudomásszerzés a tag hibájából hiúsult meg, például a postai küldemény átvételét megtagadta, vagy az elektronikus úton bizonyíthatóan megérkezett küldeményt nem nyitotta meg. Az elsőfokú bíróság a mindezekre tekintettel helyesen állapította meg, hogy a felperes határidőben terjesztette elő a keresetét, így azt érdemben kellett vizsgálni. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi érvelésével is, hogy a fegyelmi eljárást egységesen kell vizsgálni, tehát vizsgálni kellett azt, hogy a fegyelmi bizottság a határozatát – mely csak egy javaslat a közgyűlés felé – szabályszerűen hozta-e meg. Az alperes sem vitatta azt, hogy a fegyelmi bizottságnak csak két tagja volt jelen, így az nem volt határozatképes. A Fegyelmi Szabályzat 6.§ 1. bekezdése egyértelműen rögzíti, a fegyelmi bizottság határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges. A fegyelmi bizottság határozata tehát az alperes Fegyelmi Szabályzatának rendelkezésébe ütközik, ennek folyományaként a közgyűlés határozata is jogsértő. E jogszabálysértés megalapozza a Ptk. 3:35. §
(1)bekezdése szerint a jogsértő határozat hatályon kívül helyezését, így a többi felperes által megjelölt jogsértést nem is kellett vizsgálni. Helyesen mellőzte az elsőfokú bíróság erre tekintettel az alperes bizonyítási indítványának teljesítését. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét megfizetni, ami áll a felperes jogi képviselője által a 17/2024.(XII.9.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja alapján felszámított ügyvédi munkadíjból. Pécs,
  1. szeptember
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.