Pf.20218/2025/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésének megfeleltethető kereseti kérelemmel szembeni követelmények. II. Az érvénytelenség jogkövetkezményével kapcsolatos rendelkezési jog a szerződés egészéhez, és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az az engedményezéssel a rPtk. alapján nem száll át az engedményesre. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.218/2025/6/II. A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: dr. Gál Zoltán ügyvéd (cím6) dr. Pölöskei Ernő helyettes ügyvéd (cím9) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Sebők Imre Ügyvédi Iroda (cím7.; ügyintéző: Dr. Sebők Imre ügyvéd) Dr. Mészáros Zsófia Ügyvédi Iroda (cím8; ügyintéző: dr. Mészáros Zsófia helyettes ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása és járulékai Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 2 Székesfehérvári Törvényszék 15.P.20.215/2025/

1. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
2. sorszám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. A feljegyzett kereseti illeték és az állam által előlegezett költség mértékére és viselésére vonatkozó rendelkezését az alábbiak szerint változtatja meg. Az alperes által az államnak megfizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét 252.420,- (kettőszázötvenkettőezernégyszázhúsz) forintra felemeli, míg az állam terhén maradó feljegyzett kereseti illeték összegét 81.120,- (nyolcvanegyezer-egyszázhúsz) forintra leszállítja. Az alperes által az államnak megfizetendő szakértői költség mértékét 551.000,- (ötszázötvenegyezer) forintra felemeli. Mellőzi annak megállapítását, hogy 209.380,- (kettőszázkilencezerháromszáznyolcvan) forint szakértői költséget az állam visel. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 210.350,(kettőszáztízezer-háromszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás I. [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított releváns tényállás szerint a felperes, mint fogyasztó és az alperes jogelődje (a társaság1) között két kölcsönszerződés jött létre. A szerződés száma2 számú kölcsönszerződés (I. kölcsön)
3. július
4. napján egy Skoda SuperB típusú gépjármű megvásárlásához, míg a szerződés száma1 számú kölcsönszerződés (II. kölcsön),
5. november
6. napján egy Skoda Roomster típusú személygépkocsi megvásárlásához kapcsolódott. Az I. kölcsön összege - 174,82 HUF/CHF árfolyamon számítva - 35.693,86 CHF-nek megfelelő 6.240.000,- forint, a II. kölcsön összege 153,97 HUF/CHF árfolyam mellett - 20.846,92 CHF-nek megfelelő - 3.209.800,- forint volt. [2] Az I. kölcsönszerződés 6.
7. pontja éa a II. kölcsönszerződés 7.
8. pontja akként rendelkezett, hogy a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a felperesi jogelőd Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 3 Üzletszabályzatának általános része, az Általános Szerződési Feltételek Gépjárművásárlási Kölcsönhöz, az adatvédelmi ügyféltájékoztató. Ezek átadását és megismerését, az azokban foglaltak tudomásul vételét a felperes kifejezetten elismerte nyilatkozatában. Az egyedi szerződés fel is sorolta az annak részét képező hat mellékletet: a fenti három iratot, továbbá a törlesztési ütemezést, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet és a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi nyilatkozatot. A II. kölcsönszerződés 5.
9. pontja szerint a jármű törzskönyve az adós szerződésből fakadó kötelezettségének teljesítéséig a felperesi jogelőd birtokában maradt. [3] Az Általános Szerződési Feltételek Gépjárművásárlási Kölcsönhöz 8.
10. pontja szerint a kölcsönnyújtó a kölcsönszerződés alapján nyújtott kölcsönösszeget folyósítja, az ügyfél pedig azt veszi tudomásul, hogy abban az esetben, ha a kölcsön pénzneme és a szállítói számla pénzneme eltér egymástól, a kölcsönszerződés aláírásától a kölcsönösszeg folyósításának időpontjáig bekövetkező árfolyamváltozás következtében a kölcsönösszegnek a kölcsönszerződésben meghatározott pénznemben kifejezett értéke alapján megváltozhat. Az ÁSZF tartalmazott egy képletet is. Az ÁSZF 8.
11. pontja utolsó mondata szerint az árfolyamváltozás kockázatát az ügyfél köteles viselni. [4] Az alperes a felperes fizetési késedelmére tekintettel
12. október
13. napján az I. kölcsönszerződést felmondta. Az alperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
14. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
15. évi XL. törvénynek (DH2 törvény) megfelelő elszámolást mindkét szerződés esetében elvégezte, a szerződések elszámoltnak minősülnek. Az alperes a
16. június
17. napján megkötött engedményezési szerződéssel a II. kölcsön (Roomster szerződés) alapján fennálló 818.273.- forint összegű követelését a eljárást segítő2re engedményezte, erről a felperest
18. június
19. napján kelt levelében értesítette. Az alperes az I. kölcsön (SuperB szerződés) alapján az álláspontja szerint fennálló követelését a
20. április
21. napján kelt engedményezési szerződéssel a eljárást segítő1-re engedményezte (2.866.787.- forint), erről a felperest a
22. április
23. napján kelt levelében értesítette. A felperessel szemben - más jogviszonyból eredő követeléssel összefüggésben - ügyszám1 ügyszámon
24. január
25. napján indult végrehajtási eljárás. A végrehajtó a
26. február
27. napján kelt foglalási jegyzőkönyvben intézkedett a Skoda SuperB és Skoda Roomster gépjárművek lefoglalása iránt e sorrendben 1.500.000.- forint és 1.300.000.- forint becsérték mellett. A forgalmi engedélyek és törzskönyvek nem lettek lefoglalva. A végrehajtó megkeresésére az alperes úgy nyilatkozott, opciós jogával nem kíván élni, a Roomster jármű törzskönyvét átadta a végrehajtónak. A végrehajtó megkeresésére a Hivatal1
28. április
29. napján kelt és május
30. napján kelt határozatában intézkedett a gépjárművek ideiglenes jellegű forgalomból történő kivonásáról. A végrehajtó felhívta az adóst a járművek és menetokmányai átadására. A felperes
31. június
32. napján adta át a Roomster járművet, annak menetokmányait a végrehajtó részére. A Skoda Roomster járművet a végrehajtó 15 árverési résztvevő mellett, 923.000.- forintos vételár mellett
33. augusztus
34. napján értékesítette a legmagasabb összeget ajánlónak. Felperes
35. augusztus
36. napján adta át a végrehajtónak a Skoda SuperB gépjárművet a forgalmi engedéllyel és törzskönyvvel együtt. A végrehajtó e járművet az egyetlen ajánlatot tevőnek a legalacsonyabb 525.000.- forintos vételár mellett
37. október
38. napján értékesítette. II. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 4 [5] Az egyes kölcsönszerződések vonatkozásában külön indult, majd egyesített perekben - a Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.149/2019/6/I. számú végzése alapján megismételt eljárásban - a felperes többször módosított keresetében kérte, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
39. évi CXII. törvény (rHpt.)
40. §

(1),

(6)és

(7)bekezdése megsértése miatt a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 200. §

(2)bekezdése szerinti jogszabályba ütköző kölcsönszerződések teljes érvénytelenségét állapítsa meg a bíróság és az érvénytelenség jogkövetkezményeként kötelezze az alperest az EUB C-630/

1. számú döntésben foglaltak figyelembevételével az eredeti állapot helyreállításaként 4.207.516,- forint megfizetésére. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alperest a szerződések semmisségére figyelemmel - a törzskönyvek jogellenes visszatartása miatt - a felperesnek okozott 1.352.000,- forint kár megtérítésére. [6] Az érvénytelenség oka körében arra hivatkozott, hogy az rHpt.
2. §-a szerinti külön kockázatfeltáró nyilatkozat aláírására a felek részéről nem került sor. Az alperesi jogelőd sem írásban, sem szóban nem adott a deviza alapú kölcsönből fakadó árfolyamkockázat tartalmára vonatkozóan az EUB C-26/13., C-51/17., C-186/
3. számú ítéleteiben foglaltaknak megfelelő tájékoztatást. Az egyedi kölcsönszerződések és az azok részét képező Általános Szerződési Feltételek megfelelő (világos és érthető) tájékoztatást nem tartalmaztak. Az ÁSZF-ben megjelenített matematikai képletek alapján a laikus nem ismerhette fel az árfolyamkockázat tartalmát, mibenlétét. [7] A Skoda SuperB gépjárműre folyósított kölcsön 6.240.000,- forint, a Skoda Roomster gépjármű megvásárlásához folyósított kölcsön 3.209.800,- forint, együttesen a kettő 9.449.800,- forint volt. Ugyanakkor - az alperes kimutatása szerint - a Skoda SuperB gépjármű kölcsönére 7.843.805,- forintot, míg a Skoda Roomster gépjármű kölcsönére 5.813.511,- forintot, összesen 13.657.316,- forintot fizetett vissza. A folyósított kölcsönök és a visszafizetett összegek különbözete a kereset szerinti 4.207.516,- forint. Az eredeti állapot helyreállítása mindkét fél részéről kizár mindenfajta kamatkövetelést. [8] Másodlagosan – arra az esetre, ha a bíróság nem az EUB C-630/
4. számú ítélet szempontjai szerint tartja lehetségesnek az elszámolást -, fenntartotta
5. augusztus
6. napján előterjesztett keresetét, mely szerint a Skoda SuperB gépjármű vonatkozásában 871.929,- forinttal tartozik az alperesnek, míg a Skoda Roomster gépjármű vonatkozásában 1.610.442,- forint a túlfizetése, így a két szerződés alapján 738.513,- forint illeti meg. Ezt meghaladóan az I. kölcsönnel összefüggésben 975.000,- forint, a II. kölcsönhöz kapcsolóan 377.000,- forint, összesen 1.352.000,- forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kártérítési igényét arra alapította, hogy az alperes annak ellenére nem adta ki a részére a gépjárművek törzskönyvét, hogy a szerződések az érvénytelenek, továbbá az alperes
7. december
8. napján kelt értesítője szerint ezen a napon a II. kölcsönnel összefüggésben a felperesnek nem állt fenn tartozása, túlfizetésben volt, melynek összege meghaladta az I. kölcsön alapján fennálló tartozását. A járműveket a végrehajtási eljárásban a végrehajtó a piaci ár alatt értékesítette. [9] Az alperes ellenkérelmében – tartalma szerint – elsődlegesen a per megszüntetését, érdemben a teljes kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az engedményezés tényére figyelemmel pergátló kifogást terjesztett elő arra alapítottan, hogy a két kölcsönszerződésből eredő követelés engedményezésére figyelemmel az engedményesek perben állása nélkül a felperesi keresethalmazat nem Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 5 bírálható el. A felperes szerződéseken alapuló követelése nyilvánvalóan kihat az engedményeseket megillető követelés összegére is. Perben állásuk nélkül sérülne az egységes elbírálás és az elszámolás teljeskörű elvégzésének elve sérül, az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereset szerinti elszámolás sem végezhető el, a jogutódok tartják nyilván a felperessel szembeni követelést. Ha érvényesíthető az igény, úgy – mivel a felperes a jogutódokkal szemben követelést nem érvényesített - öt év elteltével az elévült. [10] A megállapítási kereset előterjesztésének törvényi feltételei nem állnak fenn. Hiányzik a jogvédelmi helyzet, mert az engedményesek nem léptek fel a felperessel szemben követeléssel. A felperes marasztalási keresete az eredeti állapot helyreállítására irányul, ami nem felel meg a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
9. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
10. évi XL. törvény (DH2)
11. §

(1)bekezdésének. A DH2 tv. 37. §

(1)bekezdése és a Kúria 10/

1. Jogegységi határozata (JPEIV.60.030/2025/17.) értelmében a felperes az eredeti állapot helyreállítását nem kérheti. Ha érvényesíthető az igény, úgy kifogásolta, hogy a felperes elszámolásaiban nem érvényesít kamatot, holott az az EUB döntései értelmében (EUB C-705/21., C-520/21.) az jogszerűen megilleti a visszaköveteléstől az alperest is. [11] Előbb arra hivatkozott, hogy a szerződések nem érvénytelenek, a megismételt eljárásban már az nem volt vitatott, hogy a keresetben megjelölt okból a szerződések érvénytelenek. A kölcsönszerződések érvénytelensége esetén a Kúria Konzultációs Testülete
2. július 19-én kelt álláspontja szerinti két módszer valamelyike alkalmazandó. Saját elszámolásai szerint. a Skoda SuperB gépjármű vonatkozásában 1.142.476,- forinttal, míg a Skoda Roomster gépjármű vonatkozásában 1.168.545,- forinttal és annak járulékaival tartozik neki a felperes. A felperes által előterjesztett elszámolás pénzügyi adatait vitatta, arra alapítottan, hogy a felperes csak állította, de nem igazolta, a kölcsönök milyen mértékben kerültek a részéről visszafizetésre, illetve a felülvizsgált elszámolás nem lett része a peranyagnak, s a felperesi elszámolás nem a felülvizsgált elszámoláson alapul. Az EUB C630/
3. sz. ítélete meghozatalát követően már csak az volt vitatott a felek között, hogy a Superb gépjármű kölcsöne vonatkozásában a felperes 7.843.805,- forint összegű visszafizetést állított míg az alperes csak 7.285.437,- forint összegű befizetést ismert el. [12] A kártérítési igény alaptalan: a gépjárművek végrehajtó általi értékesítésekor jóhiszeműen járt el, az értékesítésekre a becsértékekhez képest a valós piaci áron került sor. [13] Az alperesi ellenkérelemmel összefüggésben a felperes arra hivatkozott, hogy az engedményesek irányában az engedményezést követően nem teljesített, így az elszámoláshoz a perben állásuk nem szükséges. Mindkét gépjármű vonatkozásában az alperes kimutatásain alapul az elszámolása és a keresete. Az alperes az, aki (perelhúzó magatartással) nem hajlandó saját elszámolása, hiteltörténete csatolására, holott a Kúria Gfv.VI.30.206/2023/
4. számú végzése [84] bekezdése értelmében a pénzintézet köteles az érvénytelenségi ok következményeinek levonása során újraszámolni a fogyasztó (tisztességtelen kikötést már nem tartalmazó) teljesítéseit. Emiatt úgy kell tekinteni, hogy az alperes a felperesi elszámolást nem vitatja. III. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 6 [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes jogelődje (a társaság1) és felperes között szerződés száma1 számon,
5. július 19-én létrejött, valamint a szerződés száma2 számon,
6. november 21-én létrejött kölcsönszerződések érvénytelenek. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapotot oly módon állította helyre, hogy kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 4.207.000,forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest a felperes javára 48.300,- forint elsőfokú perköltség megfizetésére. Kötelezte az alperest, hogy a feljegyzett 252.420,- forint kereseti illetékből 156.400,- forintot fizessen meg az államnak, megállapította, hogy az ezt meghaladó 96.020,- forint illetéket az állam viseli. Kötelezte az alperest 341.620,- forint állam által előlegezett szakértői költség megfizetésére. Megállapította, hogy 209.380,- forint állam által előlegezett szakértői költséget az állam visel. [15] Arra hivatkozott, hogy az alperes pergátló kifogása alaptalan, mert már a Győri Ítélőtábla jelen ügyben meghozott Pf.IV.20.149/2019/6-I. számú végzése rámutatott arra, hogy az engedményező nem a szerződéses pozíciót, csak a követelést ruházza át, melynek érvényesíthetőségéért jogszavatosság terheli. A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei az engedményezés ellenére változatlanul a szerződő felek között vonhatóak le. Erre figyelemmel az alperes elévülési kifogását is alaptalannak minősítette, mert az abban foglaltakkal szemben a felperesnek az alperes jogutódaival szemben nem kellett igényt érvényesíteni. [16] Utalt arra, hogy a bíróság már jogerősen elbírálta a kölcsönszerződések kereset szerinti okból fennálló érvénytelenségét. A közbenső ítélet meghozatala után azt kellett vizsgálnia, hogy van-e lehetőség az EUB C-630/
7. számú ítéletben foglaltak figyelembevételével a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítására az uniós jog elsődlegessége (EUMSZ
8. cikk) alapján vagy az érvénytelenség már csak a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítása mellett orvosolható. Rámutatott, hogy miután a tisztességtelen feltételek elhagyásával a szerződés nem teljesíthető, így azon jogi és ténybeli helyzet állítandó helyre, melyben a fogyasztó a szerződés hiányában lenne, ez az elszámolási mód bír kellő visszatartó erővel. [17] A felperes elsődleges keresetében kért „eredeti állapot visszaállítása” a 93/13/EGK irányelvvel összhangban áll és nincs ellentétben a Kúria 10/
9. számú Jogegységi határozatában foglaltakkal sem, mert abban a Kúria nem az eredeti állapot visszaállíthatósága kérdésében foglalt állást, az nem volt tárgya az eljárásnak. Az EUB C630/
10. számú ítélete és a DH2 törvény
11. §-a

(1)bekezdése közötti összhangot - a jogalkotói célt is figyelembe véve - a bírói jogalkalmazás azzal tudja megteremteni, ha a DH2-es törvény 37. §-a

(1)bekezdése rendelkezésének speciális restitúciós tartalmat is tulajdonít a Dr. Simonné dr. Gombos Katalin által a 10/

1. számú Jogegységi határozathoz fűzött különvélemény szerinti tartalommal, azaz a DH2 törvény
2. §-a

(1)bekezdése szerinti jogkövetkezményeket (a szerződés érvényessé vagy határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását) más lehetséges jogkövetkezmény levonását is lehetővé tevő taxációnak tekinti. [10/2025. számú Jogegységi határozat

(85)-

(86)bekezdés]. [18] Erre figyelemmel a felperes eredeti állapot visszaállítására irányuló keresetét a fentieknek megfelelő „speciális helyreállítási igényként” értékelte és a P.20.131/2023/

1. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 7 sorszám alatt csatolt - a Skoda Roomster vonatkozásában
2. december
3. napján kelt, míg a Skoda SuperB vonatkozásában
4. július hó
5. napján kelt - alperesi elszámolás szerinti felperesi befizetések és a folyósított kölcsön különbözetében marasztalta az alperest. Rámutatott, hogy e kimutatások az alperes adatközlései voltak, és azokat az alperes a perben később nem vitatta. A Skoda Roomster vonatkozásában folyósított 3.209.800,- forint összegű kölcsönnel a felperes 5.813.511,- forintos befizetése áll szemben. A felperes javára mutatkozó különbözet 2.603.711,- forint. A SuperB gépjárműre folyósított kölcsön 6.2140.000,- forint. Ezzel szembeállítható a felperes teljesítése, ami 7.843.805,- forint, a felperes javára mutatkozó különbözet 1.603.805,- forint. A két kölcsön szerinti különbözet a felperes javára együttesen 4.207.000,- forint. [19] Alaptalannak találta a kamat elszámolására irányuló alperesi igényt, utalva arra, hogy az érvénytelen szerződés alapján a hitelező a szerződésben kikötött ügyleti kamatra nem jogosult, késedelmi kamat is kizárólag az érvénytelen szerződés elszámolása során kiadott fizetési felszólítás alapján illetné meg. [20] A felperes kártérítési keresetét jogellenes magatartás hiánya miatt utasította el. [21] A felek perköltségéről, a feljegyzett illetékről és az állam által előlegezett szakértői díjról a teljes 6.759.000,- forintban meghatározott perértékhez viszonyított 62 %-os mértékű felperesi pernyertesség alapján határozott. IV. [22] Elsődlegesen az elsőfokú ítélet részben történő megváltoztatása és az érvénytelenség jogkövetkezményei iránt előterjesztett kereset elutasítása, másodlagosan a polgári perrendtartásról szóló
6. évi III. törvény (rPp.)
7. §-a

(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése és a felperes másodfokú perköltségben marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. [23] Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást - az elszámolandó összeg kivételével - helyesen állapította meg, döntése azonban törvénysértő és nem kellő részletességgel indokolt. Helyes az elsőfokú bíróság kártérítési keresetet elutasító döntése, e kereset azonban az elsőfokú ítéletben foglaltak mellett amiatt is alaptalan, mert az alperes érvényes kölcsönszerződés alapján - atipikus biztosítékként - jogszerűen tartotta magánál a Skoda Roomster gépjármű törzskönyvét. A kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására csak a végrehajtás során történő értékesítés után került sor. A felperes a végrehajtás során igénypert nem kezdeményezett, a becsértéket megállapító és a sikeres árverés tényét rögzítő jegyzőkönyvet végrehajtási kifogással nem támadta, a gépjárművek a tényleges értéküknek megfelelő áron kerültek értékesítésre. [24] Fenntartotta azon jogi álláspontját, hogy az engedményesek perbeállításának hiánya kizárja az érvénytelenségi kereset érdemi elbírálását. Az elsőfokú ítélet sérti az egységes elbírálás elvét, azt eredményezi, hogy a jogutódokra nem hat ki a jelen perben megállapított érvénytelenség. A Kúria 10/

1. jogegységi határozata [80] bekezdésében foglaltaknak megfelelően különbséget kell tenni a jogalakítási kereset és az az azon alapuló Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 8 marasztalási kereset között. A jogalakítás nem vitásan a szerződés egészét érintő joghatás. A Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.149/2019/6/I. számú végzése
2. oldala [2] bekezdésében a kártérítési igény mellett az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonása iránt előterjesztett, marasztalásra irányuló követelés vonatkozásában mondta ki azt, hogy az engedményeseknek nem kell perben állniuk. A jogviszony felszámolásának módja - a jogalakítási kereset vonatkozásában azonban az engedményesek perben állása nem mellőzhető. [25] Az eljárás folyamán végig sérelmezte azt, hogy a felperes nem terjesztett elő a DH2 törvény
3. §-ának megfelelő keresetet, azaz nem kért érvényessé, vagy hatályossá nyilvánítást. Az eredeti állapot helyreállításának nincs helye, az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben a DH2 törvény
4. §-a továbbra is kizárja az rPtk.
5. §-a

(1)bekezdése szerinti eredeti állapot helyreállítását. A felperes is tisztában volt azzal, hogy milyen kérelmet kellene előterjesztenie, de azt elmulasztotta, a P.20.131/2023/

1. számú végzésben szereplő felhívásnak
2. augusztus
3. napján kelt iratában hiányosan tett eleget. Emiatt az elsőfokú bíróságnak a keresetet a DH2 törvény
4. §-a

(2)és

(3)bekezdésében foglaltak alapján fenn nem tartottnak kellett volna tekinteni. A felperes kártérítés iránti kereseti kérelmet is előterjesztett, ami ugyancsak a DH2 törvény 37. §-ába ütközik, ennek ellenére az elsőfokú bíróság valamennyi kereseti kérelmet érdemben elbírálta. [26] A felperes érvénytelenség iránt előterjesztett keresete érdemben is alaptalan. Az elsőfokú eljárás során is sérelmezte már, hogy a felülvizsgált elszámolás nem képezi a peranyag részét, emiatt az érvénytelenség jogkövetkezményét levonó ítéleti rendelkezés a DH2 törvény 37/A. §

(1)bekezdése kógens rendelkezésébe ütköző. A felperesi számítás helyessége nem állapítható meg. Noha a felülvizsgált elszámolás rendelkezésére kell, hogy álljon, a felperes azt nem csatolta, így a per folyamán kirendelt szakértő sem értékelte azt. A szakértő is kiemelte, hogy a Skoda Roomsterre vonatkozó kölcsönszerződés esetében nincs is olyan dokumentum, amely alapján a felperes befizetéseit vizsgálni tudta volna. A felülvizsgált elszámolás hiányában a felperes érvénytelenségi alapuló marasztalási keresete bizonyítatlan maradt. [27] A felperes csak az érvénytelenségi alapú elszámolását módosította, de kereseti kérelmének petituma változatlan maradt. (Elsőfokú ítélet [21] bekezdés). Emiatt legfeljebb 1.281.873,- forint erejéig marasztalhatta volna őt az elsőfokú bíróság és túlterjeszkedett a kereseten, amikor a felperesi elszámolás szerint marasztalta. Az érvénytelenségi perekben ugyan nem érvényesül teljes körben a kereseti kérelemhez kötöttség elve, azonban az szükségképpen értékelendő lett volna, hogy a felperes szándékosan nem emelte fel a keresetét. Ezt a bíróságnak akként kellett volna értékelni, hogy maga a felperes is tiltakozik az ítéletben rögzített összegszerűség ellen. Az elsőfokú bíróság nem adott tájékoztatást attól, hogy a felperes keresetétől eltérő jogkövetkezményt kíván levonni. [28] Az elsőfokú ítélet sérti a rPp. 221. §-a

(1)bekezdését is. A Skoda SuperB gépjármű kölcsönére a felperes javára figyelembe vett befizetések (7.843.805,- forint) lényeges mértékben térnek el a felperesi teljesítés szakvéleményben is rögzített 7.285.437,forint összegétől. Az elsőfokú bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, amikor nem adott ítéletében magyarázatot e számszaki eltérésre, annak okát nem tárta fel, de nem utalt a szakvélemény megalapozatlanságára sem. Amennyiben a különbség oka a DH2 törvény szerint tisztességtelenül felszámított összeg, úgy az erre eső különbözet nem illeti meg a Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 9 felperest. A felperesi keresetből e különbözetre eső rész már csak az összegszerűségi aggály okán is elsődlegesen elutasítandó, másodlagosan pontosítandó. [29] Utalt arra, hogy nem egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy érvénytelenség esetén az engedményező hitelező, vagy annak engedményesei kötelezhetők a befizetések visszafizetésére. Emiatt kérte, hogy az ítélőtábla az EUB előtt C-761/

1. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás jogerős befejezéséig függessze fel a másodfokú eljárást. [30] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett rendelkezési helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a keresetén, azt a
2. július
3. napján kelt beadványában a marasztalási összegre emelte fel. Nem volt vitatott a megismételt eljárásban már a felek között az, hogy mindkét kölcsönszerződés tisztességtelen, ahogy az sem, hogy túlfizetésben van. Annak mértékét a
4. augusztus 26-i beadványához csatolt alperesi elszámolással igazolta, az alperes fellebbezésében a saját az elsőfokú eljárás során még nem vitatott kimutatását vitatja. E fellebbezési előadása a másodfokú eljárásban meg nem engedett új tényállítás. Perköltség igényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
5. (XII. 9.) IM rendelet (Ükr.2.) 3.§-a alapján terjesztette elő. V. [31] Az alperes fellebbezése nem alapos. [32] Elöljáróban arra mutat rá az ítélőtábla, hogy az alperes a per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelmét Pf. 6-I. számú végzésével elutasította, ennek indokait az alábbiakban fejti ki. Amennyiben azonos tényekre alapítottan a közösségi jog helyes értelmezése kérdésében más polgári perben az Európai Unió Bírósága előtt már előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, úgy a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra figyelemmel a bíróság felfüggesztheti a saját eljárását (BH2024.24; BH2018.312.I; BH2022.210.I). A konkrét esetben azonban a közösségi jog értelmezése nem volt szükséges a jogvita elbírálásához, a kérdés a nemzeti jog alapján volt megválaszolandó. A felfüggesztés alapjaként megjelölt előzetes döntéshozatali eljárás során megválaszolandó kérdés nem volt a jelen perben irányadó tényekkel azonos tényekre alapított. A C-761/
6. számú eljárásban feltett valamennyi kérdés annak megválaszolására irányul, hogy amennyiben az eredeti hitelező és a harmadik személy között olyan megállapodás (pl. szerződésátruházás) jött létre, mely a szerződésben alanycserét eredményez, és a szerződésbe a harmadik személy alanyváltozás folytán új hitelezőként belépett, úgy az érvénytelenség jogkövetkezményei az eredeti vagy az aktuális felek viszonylatában vonandók le. Az ítélőtábla nem osztotta az engedményezés joghatásával összefüggésben az alperes által kifejtetteket. A rPtk. szerinti engedményezésnek nincs a kötelemben alanycserét eredményező joghatása, a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok a rPtk. alapján engedményezés útján nem, csak egy kifejezetten erre irányuló jogátruházó szerződéssel szállnak át, így a C-761/
7. számú eljárásban feltett kérdések jelen perben nem merülnek fel. A tagállami és az Uniós bíróságok közötti együttműködési rendszer keretében a nemzeti rendelkezések értelmezése a tagállami bíróságok hatáskörébe tartozik, s döntően ide sorolandó az érvénytelenség jogkövetkezményének kérdése is. A tagállami bíróságok hatáskörébe tartozik annak elbírálása Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 10 is, hogy az rPtk. alapján történt engedményezés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei mely felek viszonylatában vonhatóak le. Az Uniós jog értelmezése jelen perben legfeljebb áttételesen, akként merül, hogy milyen értelmezés feleltethető meg a fogyasztóvédelmi irányelv fogyasztóvédelmi szempontjainak, a szankciós érvénytelenségi jogkövetkezmény kívánalmának. Az pedig nem kétséges a Győri Ítélőtábla számára, hogy a szerződő fél pozíciójában alanycserét nem eredményező engedményezés esetén az irányelv fogyasztóvédelmi szempontjainak is a felperes által az alperessel szemben igényelt szankciós érvénytelenségi jogkövetkezmény felel meg, annak alkalmazása az alperessel szemben indokolt. VI. [33] Az ítélőtábla elsőfokú bíróság ítéletét - a rPp. 253 §-a

(3)bekezdés értelmében csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. A másodfokú felülbírálat nem érintette az elsőfokú ítélet kártérítési keresetet elutasító rendelkezését, illetve – külön fellebbezési hivatkozás hiányában – nem vizsgálta az ítélőtábla azt sem, hogy a kölcsönszerződések érvénytelensége rendelkező részi megállapításának mennyiben volt helye. [34] Az eljárás felfüggesztésére alapot adó ok hiányában az ítélőtábla elsőként az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatának előfeltételét képező - az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezései hatályon kívül helyezésére és e körben az elsőfokú eljárás megismétlésére irányuló - másodlagos fellebbezési kérelmet vizsgálta és azt nem találta alaposnak. Az alperesi fellebbezésben foglaltakkal szemben nem pergátló ok az, hogy a kölcsönszerződésekből az alperesi jogutód felé fennálló tartozás engedményesei nem álltak félként a perben, így nem eljárási szabálysértés, hogy az elsőfokú bíróság az engedményesek perbeállítására nem hívta fel a felperest. Ahogy az ítélőtábla a jelen eljárásban meghozott Pf.IV.20.149/2019/6-I. számú végzésében – az alperesi érveléssel szemben nem csupán a kártérítési igény, de a szerződés érvénytelensége iránti igény egésze vonatkozásában is - már rámutatott, nem kell perben állnia az engedményeseknek. Ez irányadó az érvénytelenségi kereset valamennyi (így az esetleges jogalakítási és a marasztalási) elemére is. A Kúria 10/

1. számú Jogegységi határozata is rámutatott arra, hogy - összhangban a Kúria Jogegységi Panasztanácsának Jpe.II.60.022/2023/
2. számú határozatában foglaltakkal - a kölcsönszerződés adósa és az engedményes között nincs olyan anyagi jogi kapcsolat, mely megteremtené a felperes engedményessel szembeni kereshetőségi jogát, illetve szükségessé tenni az engedményes perben állását. A szerződés egészéhez kapcsolódó jogok az rPtk. alapján engedményezés útján nem, csak egy kifejezetten erre irányuló jogátruházó szerződéssel szállnak át. Az érvénytelenség jogkövetkezményével kapcsolatos rendelkezési jog szükségszerűen a szerződés egészéhez, és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az az rPtk. alapján nem száll át az engedményesre. (Kúria Gfv.30.058/2023/2.) A kölcsön adósának nincs kereshetőségi joga az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránt az engedményessel szemben, emiatt az engedményes perben állása nem lehet feltétele az engedményezővel szembeni ilyen igény érvényesítéséhez, perben állása szükségtelen, sem a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei folytán az adóst megillető jogok, sem az adós kártérítési igénye vonatkozásában sem válik kötelezetté. Ezt a jogi álláspontot foglalta el a Győri Ítélőtábla is Pf.20.101/2025/
3. számú határozatában. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 11 [35] Nem osztotta az ítélőtábla azt az alperesi fellebbezési hivatkozást sem, hogy hogy a felperes
4. augusztus
5. napján kelt keresete volt az elbírálandó kereset, így az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett volna a kereseten. Iratellenes az az alperesi hivatkozás, hogy a felperes kizárólag egy módosított elszámolást terjesztett elő, de perrendszerűen nem igazította ahhoz keresetét. A felperes P.20.215/2025/
6. sorszám alatti beadványa
7. oldala

(8)bekezdése tartalmazza a felperes keresetmódosítását, így az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a felperes e keresetét és nem a

1. augusztus
2. napján előterjesztett keresetet bírálta el. [36] A fellebbezésben foglaltakkal szemben az elbírált kereset tartalmában is megfelelt a DH2 törvény 37.§-ban foglaltaknak. A DH2 törvény
3. §

(1)bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie. [37] A felperes által P.20.215/2025/3. sorszám alatt - éppen az EUB C-630/23 számú döntés alapján – előterjesztett kereset a fentieknek megfelelt. Az EUB C-630/23. számú ítéletének értelmezése tárgyában hozott 10/2025. számú Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.030/2025/17.) az alperesi érvelésével szemben éppen arra mutatott rá, hogy az uniós joggal összhangban álló (az EUB C-630/23. számú ítéletében megfogalmazott) módon is sor kerülhet a DH2 törvény 37. §-a

(1)bekezdésében írt, a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításra. Az EUB e határozatában (és az EUB C-520/

1. számú döntésben) célként megfogalmazott szankciós követelmény az rPtk. és a DH2 törvény
2. §-a

(1)bekezdése szerinti nemzeti érvénytelenségi jogkövetkezményi rendszerbe beilleszthető. A jogegységi határozat értelmében az EUB által megfogalmazott szempontok szerinti – azaz szankciós tartalommal bíró - hatályossá nyilvánítás iránti kereset megfelel a DH2 törvény

1. §-ában foglaltaknak is, így nem merül fel az, hogy a DH2 törvény
2. §-a az uniós jogba ütköző módon korlátozná a fogyasztó jogait és ezért annak alkalmazását mellőzni kellene, vagy a bíróság által meghatározott szempontrendszernek csak a nemzeti jog kontra legem értelmezése felelne meg. (10/
3. jogegységi határozat
4. pont). [38] Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy tartalma alapján - függetlenül annak megnevezésétől - a felperes elsődleges keresete valójában nem a rPtk. 237 §-a

(1)bekezdése szerinti klasszikus „eredeti állapot helyreállítására” (a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására) irányuló, hanem az EUB által megfogalmazott fenti szankciós követelményt teljesítő és a magyar érvénytelenségi jogkövetkezményi rendszerbe is beilleszthető kereset. A kereset elbírálhatósága és minősítése szempontjából nem annak megnevezése, hanem tartalma bír elsődleges jelentőséggel. Nincs jelentősége annak, hogy a felperesi keresetet a 10/

1. számú Jogegységi határozat [58] – [61] bekezdésében foglaltaknak megfelelő többségi vagy az elsőfokú bíróság által hivatkozott különvélemény (a Jogegységi határozat [85] és [86] bekezdése) szerinti értelmezésnek feleltethető meg. A Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 12 releváns az, hogy nincs az érdemi elbírálásának akadálya, függetlenül attól, hogy az igény az EUB C-630/
2. számú ítéletben leírt tartalmi követelményeknek ([76] – [79]) megfelelő „speciális tartalmú hatályossá nyilvánítás” vagy az eredeti állapot helyreállításának dogmatikai alapjain nyugvó, mégis attól eltérő, „speciális” tartalommal bíró restitúciós igény. [39] Az alperes tévesen értelmezte a DH2 törvény 37.§

(2)és

(3)bekezdéseit is. A felperes módosított keresete tartalmazott az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazására vonatkozó és a felek közötti elszámolásra is kiterjedő, összegszerűen is határozott kérelmet. Erre tekintettel a DH2 tv.37.§

(2)bekezdése alapján nem volt ok az eljárás megszüntetésére. A DH2 tv.37.§

(2)bekezdése szerint nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. A DH2 tv. 37.§

(3)bekezdése pedig – helyesen – akként értendő, hogy amennyiben hiánypótlást követően sem tartalmaz a kereset a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet, továbbá nem jelöli meg, hogy a felperes az érvénytelenség milyen jogkövetkezményének alkalmazását kéri, ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél az érvénytelenség megállapítása iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn, de az érvénytelenségtől eltérő tartalmú (a perbeli esetben kártérítési) kereset tárgyában a bíróságnak határoznia kell. Bár a kártérítési kereset érdemi elutasítása nem képezte a másodfokú felülbírálat tárgyát, megjegyzi az ítélőtábla, hogy a fentiek alapján téves a felperes azon érvelése, hogy annak előterjesztése is a DH2 tv.37.§

(3)bekezdésébe ütköző volt. [40] A fellebbezésben foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság az rPp. 220-221.§ szerinti indokolási kötelezettségének eleget tett. A másodfokú felülbírálatot akadályozó, annak során nem pótolható indokolási hiányosság nem állapítható meg. Az alperes maga hivatkozott arra fellebbezésében, hogy a kártérítési kereset elutasításával szemben nem terjeszt elő fellebbezést (fellebbezés 3. oldal utolsó bekezdés), ezért fellebbezése azon hivatkozása, hogy további indokok is megalapoznák a kártérítési kereset elutasítását - az elsőfokú ítélet indokolása ellen előterjesztett fellebbezés hiányában - nem volt a másodfokú eljárásban figyelembe vehető. [41] Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési rendelkezések árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás hiányosságaiból eredő - tisztességtelensége és a kölcsönszerződések emiatt fennálló teljes érvénytelensége a megismételt elsőfokú és a jelen másodfokú eljárásban már nem volt vitatott. Az elsőfokú ítélet indokolása e körben mindössze annyiban pontosítandó, hogy a kölcsönszerződések érvénytelenségét nem jogerős közbenső ítélet állapította meg. Az érvénytelenség fennálltára és okára vonatkozó okfejtést a Győri Ítélőtábla jelen ügyben hozott hatályon kívül helyező végzése tartalmazta. Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet [31] bekezdését úgy tekintette, hogy az érvénytelenségi ok fennállta vonatkozásában az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzés indokaira utalt vissza. [42] A felülvizsgált elszámolás hiányára vonatkozó fellebbezési hivatkozás kapcsán az ítélőtábla arra mutat rá, hogy nem sérült a DH2 tv.37/A.§

(1)bekezdése. Mindkét kölcsön elszámolása csatolásra került. (A Skoda Superb gépjárművel összefüggő kölcsönre vonatkozó felülvizsgált elszámolás a Székesfehérvári Járásbíróság P.21.744/2014/

1. szám, a Skoda Roomster gépjármű kölcsönével kapcsolatos elszámolás pedig a Székesfehérvári Törvényszék Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 13 21.520/2014/
2. sorszám alatti beadvány mellékleteként). Tény, hogy az elszámolás melléklete - annak részletes levezetése - nem került csatolásra, ez azonban nem befolyásolta érdemben az érvénytelenség jogkövetkezménye iránti kereset elbírálását. Az elsőfokú bíróságot a felülvizsgált elszámolások adatai a kereset elbírálása szempontjából nem kötötték. A DH2 törvény 37/A. §-a

(1)bekezdése a bíróságnak címzett, azonban a DH2 törvény

1. §-ával összhangban értelmezendő rendelkezés. Az arra az esetre vonatkozik, ha a bíróságnak az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazása, a szerződés hatályossá vagy érvényessé nyilvánítása során kell a felek fizetési kötelezettségét megállapítania. Csak annyit mond, hogy az érvényessé, illetve a hatályossá nyilvánítás során is alkalmazni kell a törvény elszámolási elveit és szabályait, azaz a túlfizetésként való elszámolást, s ezen az alapon az elszámolás eredményét nem lehet felülbírálni. A felülvizsgált elszámolás a bíróságot a tisztességtelenül felszámított árfolyamrésből és a szerződés tisztességtelen egyoldalú módosításából származó túlfizetés címén a fogyasztónak visszajáró összeg vonatkozásában köti csupán. (Kúria Pfv.VI.21.459/
2. számú ítélet [14] bekezdés; közzé téve BH2018.282.) A kereset szerinti érvénytelenségi jogkövetkezmény szempontjából emiatt a felülvizsgált elszámolás fenti adatainak jelentősége nem volt. [43] Az rPp. 3 §-a

(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felperes tartozott igazolni azt, hogy a két kölcsönszerződésre milyen mértékű teljesítés történt a részéről. A Skoda Roomster gépjármű vonatkozásában a visszafizetés mértéke (5.813.511,- forint) a felek között nem volt vitatott, sőt az alperes utolsó kimutatásában a felperes által állítottnál is magasabb, 5.952.299,- forint összegű teljesítést munkált ki (P.20.131/2023/

1. sz. irat melléklete). A Skoda SuperB gépjármű kölcsöne vonatkozásában az elsőfokú ítélet indokolása annyiban helyesbítendő, hogy az alperesi adatközlés helyessége a Skoda SuperB gépjármű kölcsöne vonatkozásában vitatott volt. E gépjármű kölcsöne tekintetében a felperes 7.843.805,- forint összegű befizetést állított. Ezt az alperes
2. június
3. napján kelt egyeztető levele is igazolta. (P.20.131/2023/
4. sz. beadvány melléklete). Az egyeztető levél az elsőfokú ítéletben rögzített
5. július hó
6. napjával szemben
7. június
8. napján kelt. Helyesen utalt arra a felperes, hogy az alperes ezen saját iratával szemben állította azt, hogy csupán 7.285.437,- forint összegű befizetést teljesített a felperes (P.20.131/2023/
9. számú irat melléklete; fellebbezési ellenkérelem). Arra azonban nem tett tényállítást az alperes, hogy mi áll a két érték eltérése hátterében, s az pontosan mely tételeket érinti, s azt sem bizonyította, hogy az eltérés a felperesi teljesítéstől eltérő körülményben áll. Az alperes puszta hivatkozása alapján - a saját iratában foglaltak cáfolata hiányában - az elsőfokú bíróság helyesen fogadta el megfelelően igazoltnak a felperesek részéről a Skoda SuperB hitelére visszafizetett összeg mértékét a fenti kimutatás alapján. [44] A fellebbezés érvelésére figyelemmel mutat rá az ítélőtábla, hogy a szakértő nem az EUB C-630/
10. számú ítéletében megfogalmazott tartalmú elszámolás kérdésében került kirendelésre. A visszafizetés mértéke nem szakkérdés, így nem igényli szakértő bevonását az érvénytelenség jogkövetkezményének az EUB C-630/
11. számú ítéletében megfogalmazottaknak megfelelő kimunkálása. A szakértő feladata az annak kirendelésekor a Kúria által irányadónak tartott gyakorlat szerint lehetséges érvényessé nyilvánítási két módozat kidolgozása volt. A szakvélemény megállapításai a Skoda Roomster gépjármű kölcsönének alakulása vonatkozásában eleve aggályosak voltak, mert iratellenesen adathiányra történő hivatkozással - a szakvélemény értékelhető adatot nem is tartalmazott a felperes teljesítésére. A Skoda SuperB gépjármű kölcsön vonatkozásában sem állapítható meg, hogy a szakvélemény az adatok teljeskörű feldolgozásán alapuló és aggálytalan szakvéleménynek lenne tekinthető. A szakvélemény előterjesztése után ugyanis a szakértői Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 14 bizonyítás nem fejeződött be, szünetelést, majd felfüggesztést követően - az EUB döntéseire tekintettel (EUB C-80/
12. és C-630/23) – a szakértő bevonása is okafogyottá vált. Emiatt a szakértői vélemény adatai a teljesítés mértéke tekintetében többlet információt nem adnak. [45] A fellebbezésben foglalt okból az elsőfokú ítélet indokolása nem hiányos. Abból megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság mely (alperesi eredetű) kimutatás alapján fogadta el a felperesek által teljesített befizetések összegét a megváltoztatott kereset szerinti mértékben. A kereset alapját képező kimutatás
13. július
14. napja és
15. október
16. napja közötti esedékességű tételek (második oszlop) vonatkozásában valóban mutat olyan felperesi teljesítést, mely többletet tartalmaz az alperes által irányadónak tekintett elszámoláshoz (P.20.131/2023/19.) képest. E kimutatás alperes által kifogásolt tételei azonban jellegükben nem térnek el az alperes által sem vitatott teljesítési tételek rovataitól. Az alperes által irányadónak tekintett elszámolás (P.20.131/2023/19.) pedig korábbi lezárású. Az elsőfokú ítélet indokolása csupán annyiban egészítendő ki, hogy a kereset alapját képező és a korábbi lezárású és a per alatt kimunkált (P.20.131/2023/19.) alperesi kimutatás összegszerűségi eltérései okát az alperesnek kellett volna feltárni, de erre nem adott semmilyen magyarázatot. Neki kellett volna megjelölni azt, hogy ha nem a felperesek befizetése áll a P.20.131/2023/
17. sorszám alatti egyeztető levél szerinti (
18. július
19. napját követő esedékességű)
20. február
21. napjára könyvelten teljesített öt tétel (egyeztető levél 83-
22. tételei) hátterében, úgy milyen alapon számolta el az ott feltüntetett összegeket a felperesek javára. Miután az alperes mulasztása miatt maradt feltáratlan az eltérés oka, azt az alperes fellebbezésében eredménnyel nem sérelmezheti. [46] A Pp.
23. §-a

(3)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről. Az e körben hivatalból történő másodfokú felülbírálat során észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság egyrészt a pertárgyértéket sem helyesen határozta meg, sem az állam által előlegezett szakértői díjról nem a tényleges pervesztesség-pernyertesség figyelembevételével határozott. A törzskönyv kiadására vonatkozó igényétől a felperes a per folyamán elállt, az erre eső illetékről az elsőfokú bíróságnak nem az ítéletében kellett rendelkezni. Az érvénytelenség jogkövetkezménye vonatkozásában 4.207.000,- forint, a kártérítési igény vonatkozásában 1.352.000,- forint a pertárgy értéke. Az érvénytelenség jogkövetkezményére irányuló kereset tekintetében a felperes pernyertes lett, az erre eső feljegyzett illeték helyesen 252.420,- forint, amit az alperes visel. A kártérítési igényre eső feljegyzett illeték helyesen 81.120,- forint, ami a felperes személyes költségmentessége alapján az állam terhén marad. Mivel a szakkérdői díj kizárólag a keresethalmazat egyik elemével (az érvénytelenség jogkövetkezményeivel) összefüggésben merült fel, ezért az állam által előlegezett szakértői költség megfizetésére is egészében az alperes köteles. [47] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a rPp. 253. §-a

(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [48] Az eredménytelenül fellebbező alperes a másodfokú eljárási költségei viselésére a rPp. 78. §-a

(1)bekezdés alapján maga köteles, egyúttal köteles megfizetni a felperes másodfokú per költségét, amit az ítélőtábla az Ükr2. 3. §-a

(1)és

(4)bekezdései alapján határozott meg. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.218/2025/6/II. 15 Győr,

1. április
2. Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Mészáros Zsolt sk. Dr. Kovács Zsolt sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró