A határozat elvi tartalma: A felperes nem igazolta a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt felülvizsgálati kérelem befogadása törvényi feltételeinek fennállását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.216/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Varga Tamás Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Varga Tamás ügyvéd cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Keresztúri-Farkas Adrián kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 107.K.705.987/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.35.216/2022/2-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság)
- júniusi időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott a felperesnél. Az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperes faipari termékek gyártásával, kereskedelmével foglalkozott. A vizsgálattal érintett időszakban 13 db számlát fogadott be a ...-tól (a továbbiakban: számlakibocsátó), melyeknek áfa tartalmát levonásba helyezte. [2] Az elsőfokú adóhatóság széleskörű bizonyítást követően
- február
- napján kelt 4316403198 iktatószámú határozatával a felperes terhére 8.998.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely után 17.996.000 Ft adóbírságot szabott ki, 211.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [3] Indokolása szerint a faipari termékek értékesítéséről a felperes által befogadott számlákon szereplő gazdasági események nem a számlákon feltüntetett felek között valósultak meg, azokat tartalmilag hiteltelennek minősítette az általános forgalmi adóról szóló
- CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
- § a) pontjára,
- §
(1)bekezdés a) pontjára, a számvitelről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.)
- §
(3)bekezdésére, 165. §
(2)bekezdésére és 166. §
(2)bekezdésére hivatkozással. Az adóbírság mértékét az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §
(1)bekezdése és 172. §
(2)bekezdése alapján a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisítására tekintettel az adóhiány 200%-ában állapította meg. [4] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- június
- napján kelt 4328446327/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [5] A felperes keresetében az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - megsemmisítését kérte. Jogszabálysértésként hivatkozott az Art.
- §
(1)bekezdésére, 97. §
(4)bekezdésére, 100. §
(3)bekezdésére, az Alaptörvény XXIV. cikk és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. §
(1)bekezdésére. Álláspontja szerint az adóhatóság nem tett eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének, a javára szolgáló körülményeket nem vizsgálta meg, az adólevonási jogát kizárólag a számlakibocsátónál feltárt hibák miatt tagadta meg, emellett nem bizonyította az aktív adókijátszásban való részvételét. Hivatkozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-277/
- (PPUH Stehcemp) ítéletre. Sérelmezte továbbá az alperes határidő hosszabbítási indokát, ezzel összefüggésben a tisztességes és észszerű határidőn belül lefolytatandó eljáráshoz való jogának megsértését. Kifogásolta az adóbírság mértékének jogszerűségét, illetőleg vitatta, hogy az alperes objektív eszközökkel bizonyította Kúria VI.Kfv.35.216/2022/2-1 3 volna a pozitív tudattartalmát. Álláspontja szerint az ügylet nem okozott valójában költségvetési kárt. Az elsőfokú ítélet [6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [7] Indokolása szerint az alperes helytállóan vizsgálta az áru eredetét, a számlakibocsátó teljesítési képességét, nem nyert igazolást, hogy rendelkezett volna a felperes részére tovább értékesített akác- és fenyőáruval. Megállapította, hogy az alperes bizonyítási kötelezettségének eleget tett, a felperes aktív tudattartalmát feltárta. A felperes a bérmunkáról szóló számlákon, szerződésen, teljesítési igazolásokon kívül nem nyújtott be olyan iratot, amely állításait igazolta volna. A bérmunkák valódiságát vizsgáló alperes eljárása során az alkalmazottak nyilatkozatait beszerezte, ez azonban nem támasztotta alá a bérmunkavégzés megvalósulását. A tényállást az alperest tisztázta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, mindezeket a határozatában részletesen rögzítette. [8] Kifejtette, hogy az alperes az Art.
- §
(1)bekezdésében foglaltak szerint járt el, a határidő hosszabbítása megfelel az Art. 50/A. § (1.a) bekezdésében foglaltaknak, a 200%-os bírság kiszabása is jogszerű. A számlakibocsátó adókijátszást valósított meg, ugyanis a
- I. és II. negyedévi bevallásai adóminimalizáló tartalommal kerültek benyújtásra, a bevallott adót pedig nem fizette meg. A költségvetést kár érte, mert a felperes olyan áfa-t igényelt vissza, amelyet a másik fél nem fizetett meg. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását, az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését és az adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára és
- b)pontjára hivatkozott. [11] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntésének indokolási részébe a másodfokú határozatot - kevés szövegeltéréssel - másolta át, indítványai elutasítását, illetve azok mellőzését nem indokolta, az ítélet sérti a Pp. 336/A. §
(2)bekezdésében foglaltakat. [12] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében tényként pontatlan és nem valós adatokat fogadott el, azok valóságtartalmát meg sem próbálta kideríteni. Indítványait Kúria VI.Kfv.35.216/2022/2-1 4 indokolás nélkül elutasította, kizárólag az alperes álláspontját képviselte. Jogszabálysértésként hivatkozott a Kp. 78. §
(2)bekezdésének, 79. §
(1)bekezdésének, 85. §
(5)bekezdésének, a Pp.
- §-ának,
- §
(1)bekezdésének, 336/A. §
(2)bekezdésének, az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
- §
(2)bekezdésének, az Áfa tv. 9. §
(1)bekezdésének,
- § a) pontjának,
- §
(1)bekezdés a) pontjának a megsértésére. [13] Előadta, hogy az ítélet ellentétes az EUB ítélkezési joggyakorlatával, a C-123/
- és C-330/
- számú egyesített ügyekben (J-Egi ügyben), C-439/
- és C-440/
- számú egyesített ügyekben (Kittel ügy), C-354/03., C-355/
- és C-484/
- számú egyesített ügyekben (Optigen ügy), C-80/
- és C-142/
- számú egyesített ügyekben (Dávid és Mahagében), C-324/
- számú (Tóth), C-444/
- számú (Hardimpex), C-18/
- számú (Makspen) ügyben hozott ítéletekkel, és ellentétes a Kúria Kfv.35.128/2021/
- és Kfv.35.358/
- számú precedens határozataival. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [15] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálati kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatalának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VI.Kfv.35.216/2022/2-1 5 [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [18] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott hatósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással kell alátámasztani, kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében az általa megjelölt jogszabálysértések pontos jogszabályszövegének ismertetésén túl a jogerős ítélet indokolási hiányosságaira, a bizonyítékok mérlegelésének hiányára utalt konkrét hivatkozások nélkül. [21] Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. A felperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetében a Kúria jogértelmezése kiforrott (Kfv.VI.37.478/2017/8.). Mindezért az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt nem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes ugyan hivatkozott, megjelölve két kúriai eseti döntés ügyszámát, azonban adós maradt a határozat azon részének megjelölésével, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. Ennek hiányában a befogadási ok érdemben nem volt vizsgálható. [23] A Kúria megítélése szerint a jogerős határozat nem vetett fel olyan, az ügy érdemére ható elvi jelentőségű jogkérdést – erre a felülvizsgálati kérelmében felperes maga sem hivatkozott –, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól elérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [24] A felperest érintő ügyben hozott határozat kapcsán társadalmi jelentőséget a Kúria nem tartott megállapíthatónak, a felperes sem hivatkozott az ügy érdemére kiható olyan Kúria VI.Kfv.35.216/2022/2-1 6 jogszabálysértés vizsgálatára, amely a felvetett jogkérdés különleges súlya, veszélye, a társadalmi jelentősége miatt indokolt lett volna. [25] A felperes bár több EUB döntésre utalt, melyektől hivatkozása szerint a jogerős ítélet eltért, azonban az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [26] A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [27] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [28] A felperes nem igazolta a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt felülvizsgálati kérelem befogadása törvényi feltételeinek fennállását. Záró rész [29] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § b) pontja zárja ki. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- április
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Horváth Tamás sk. Kúria VI.Kfv.35.216/2022/2-1 tisztviselő ... 7