← Magyarország

Pf.20397/2022/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. A sajtó-helyreigazítás iránti pert megelőző kötelező eljárást a sajtótermék szerkesztőségénél kell megindítani, a kérelmet a hivatalos impresszumban szereplő címre megküldve. Nem tekinthető pergátló oknak, ha az előzetes eljárás azért nem folytatható le, mert az impresszumban feltüntetett címről a posta címzett „nem kereste” jelzéssel küldi vissza a kérelmet a feladónak. II. A helyreigazító közlemény szövegét a bíróság a kereseti kérelem és az ellenkérelem figyelembevételével, saját belátása szerint határozza meg. A helyreigazítás nem térhet ki olyan új tények, adatok közlésére, melyek a kiigazításra szoruló médiatartalomban eredetileg egyáltalán nem szerepeltek. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.397/2022/

  1. A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Kummer Ákos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kummer Ákos ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperesek: I. rendű alperes: I.r. alperes neve (I.r. alperes székhelye) II. rendű alperes: II. r. alperes neve Kft (I.r. alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kónya Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kónya Tamás ügyvéd, ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 6.P.21.425/2022/
  2. A fellebbező felek és a fellebbezés sorszáma: Az alperesek, 6.P.21.425/2022/
  3. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 2 ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 22 860 (huszonkettőezer-nyolcszázhatvan) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] A felperes megyei jogú város neve polgármestere. Az I. rendű alperes szerkesztésében működő www.internetes hírportál címe internetes hírportálon – melynek a II. rendű alperes a kiadója, –
  4. szeptember
  5. napján a https://internetes hírportál címe/2022/09/28/botrany-a-varosgondozas-emberei-felperes neve-hazanal-dolgoztakvideo/kozelet/város 1 nevehirek elérési úton „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó” címmel cikk jelent meg a felperes által sérelmezett azon tartalommal, miszerint: „város 1 neve első embere közpénzen foglalkoztatott alkalmazottakkal végeztetett privát munkát, szintén közpénzen fenntartott és megtankolt gépekkel, ráadásul település 1 neve a saját ingatlanának területén, és nem is fizetett a munkáért.” „….. számla nem készült a munkáról, vagyis a polgármester nem fizetett a Városgondozásnak a munkáért.” [2] A felperes az alperesek által médiában közölt valótlan tényállítások miatti sérelem orvoslása érdekében a
  6. október
  7. napján kelt levélben sajtó-helyreigazítás közzétételét kérte az I. rendű alperestől. [3] A Magyar Posta Zrt. az I. rendű alperes részére a (pontos cím) szám alatti címen először
  8. október
  9. napján helyezett el értesítést a helyreigazítási kérelmet tartalmazó ajánlott postai küldemény érkezéséről, a küldeményt az I. rendű alperes nem vette át. A posta a küldeményt „nem kereste” jelzéssel juttatta vissza a feladó felperesnek. Az I. rendű alperes a felperes kérelmében foglaltakat nem teljesítette. A felperes keresete és az alperesi ellenkérelem Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 3 [4] A felperes keresetében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az I. rendű alperest – a II. rendű alperes perköltség megfizetésére kötelezése mellett – akként, hogy az I. rendű alperes 5 napon belül egyrészt az általa szerkesztett www.internetes hírportál címe hírportálon a
  10. szeptember
  11. napján „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó„ című cikk címe alatt, a szöveg elött elhelyezve, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt; másrészt a www.internetes hírportál címe kezdőoldalán 24 órán keresztül, az eredeti cikk megjelenési helyén és betűszedéssel önálló hírként „Helyreigazítás „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó„ című cikk miatt”, ezen címmel tegyen közzé felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt: [5] „Helyreigazítás: [6] A
  12. szeptember
  13. napján a „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve feldebrői családi házának udvarán a Városgondozás város 1 neve Kft. alkalmazottai úgy végeztek munkát, hogy azért felperes neve nem fizetett. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy az elvégzett munkáról nem készült számla.” [7] Kérte továbbá, hogy a törvényszék kötelezze az alperest a csatolt költségjegyzék szerint 120 000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. [8] Felperes hivatkozása szerint a sérelmezett cikkben valótlanul állította az I. rendű alperes, hogy a felperes közpénzen foglalkoztatott alkalmazottakkal végeztetett privát munkát, szintén közpénzen fenntartott és megtankolt gépekkel, ráadásul település 1 neve a saját ingatlanának területén és nem is fizetett a munkáért. Valótlanul állította a cikkben, hogy számla nem készült a munkáról, és azt is, hogy a polgármester nem fizetett a munkáért. [9] Keresetének jogalapjaként a Polgári perrendtartásról szóló
  14. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  15. §

(1)bekezdését, a Pp. 499. §
(1)bekezdését, a Sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. §
(1)bekezdését jelölte meg. [10] Érvelése szerint az idézett címmel az elektronikus médiában közzétett cikkben valótlan állításokat tett az I. rendű alperes, ezért az Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján kérte, hogy a valótlan tényeket és az azokkal szemben álló valóságot egyaránt feltüntető helyreigazítást tegyenek közzé az alperesek az Smtv. 12. §
(2)bekezdésében meghatározott időben és módon. Felperesi álláspont szerint az alperesek megsértették a jogszabályban előírt helyreigazítási kötelezettségüket, mert az Smtv. 12. §
(2)bekezdése szerinti helyreigazítás közzétételét alaptalanul tagadták meg. [11] A sérelmezett közlések egyike sem véleménynyilvánítás, hanem határozott tényállítás, melyekkel az alperesek célja az volt, hogy amit leírtak róla semmiképpen sem úgy Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 4 közöljék az olvasókkal, hogy az nem megalapozott, nem ellenőrzött információ lenne, az alpereseknek tudniuk kellett, hogy nem így jártak el. Az alperesek kötelezettsége lett volna – az Smtv.
  1. § által velük szemben elvárt – hiteles és pontos tájékoztatás. A PK.
  2. számú állásfoglalás értelmében a valótlan tényállítások miatt jogosult a helyreigazítási kérelem előterjesztésére. [12] Felperes előadta, hogy a feldebrői ingatlanában valóban végeztek fakivágási munkálatokat a Városgondozás város 1 neve Kft. dolgozói. A munkavégzés azonban olyannyira szabályos volt minden tekintetben, hogy arról még külön árajánlatot is kért, amelyet a cég
  3. március
  4. napján részére megküldött (F/
  5. számú melléklet), utóbb pedig számla készült a fakivágásról EGY343/
  6. szám alatt (F/
  7. számú melléklet) amelyet a keresetlevélhez F/
  8. szám alatt csatolt tranzakció-igazolás tanúsága szerint banki átutalással határidőben kifizetett. [13] Az I-II. rendű alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a per megszüntetését kérték és a felperes kötelezését perköltség megfizetésére. [14] Permegszüntetés iránti kérelmüket arra alapozták, hogy a sajtószerv előtti kötelező eljárást a felperes elmulasztotta, ezért az eljárás megszüntetésének van helye a Pp.
  9. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja és a Pp. 176. §
(1)bekezdésének c) pontjára. A keresetleveléhez csatolt cégkivonatból is megállapítható, hogy a II. rendű alperesnek a közhiteles nyilvántartás szerinti székhelye II. r. alperes székhelye szám, melyről a felperes is tudomással bírt. Ennek ellenére a helyreigazítás közzétételére irányuló kérelmét tartalmazó levelet a (pontos cím) szám alatti címre postázta. [15] Előadták, hogy az I. rendű alperes honlapján – a
  1. november
  2. napján készített képernyőfotó szerint is – a korábban szereplő (pontos cím) számú cím módosításra került, melynek pontos időpontját I. rendű alperes megjelölni nem tudta, mert arról nem vezet nyilvántartást. [16] Alperesek vitatták, hogy a felperes keresetleveléhez csatolt képernyőfotó a szerkesztőség (pontos cím) címének feltüntetésével
  3. október
  4. napján készült. [17] Érdemi védekezésük szerint a cikk megjelenésének időpontjában a rendelkezésükre álló információk alapján hitelesen tájékoztatták az olvasókat az interneten is megjelent videó linkje linken elérhető videóban elhangzottak ismeretében. A videófelvételen az
  5. perc
  6. másodpercénél mondja el a tanú, hogy nem volt számla kiállítva a munkálatokról. Ezen kívül az alperesek rendelkezésére állt egy
  7. március -
  8. május
  9. közötti jegyzék, mely ezen időszakra vonatkozóan tartalmazta a Városgondozás város 1 neve Kft. által kiállított számlákat. Az alperesek a rendelkezésükre állt videóból és ezen jegyzékből vonták le azt a következtetést, hogy kifizetés nem történt. A tanú nyilatkozata és az okirati bizonyíték tükrében megfelelő körültekintéssel jártak el, nem volt elvárható, hogy az érintettet külön megkérdezzék, hiszen ezen bizonyítékok megfelelő alátámasztásul szolgáltak a tényállításhoz. Az alpereseknek azzal nem kellett számolniuk, hogy – törvénysértő módon – a jogszabályban előírt 8 napos határidőt jóval meghaladóan – a
  10. március 24-i munkálatok elvégzését követően – 3 hónappal később, csak
  11. június
  12. napján került sor a számla kiállítására, ráadásul a piaci ár alatti összegre. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 5 [18] Kifogásolták, hogy a felperes által megfogalmazott helyreigazítási közlemény szövege az olvasók félretájékoztatását valósítaná meg, mert az a valóság lényeges részét hallgatja el és így azt elferdíti, ugyanis azt a látszatot kelti, hogy szabályosan került sor a számla kiállítására és piaci árat fizetett a felperes. Erre tekintettel kérték, amennyiben a törvényszék a keresetnek helyt, a helyreigazítás szövegét az alábbiak szerint fogadja el: [19] „Helyreigazítás: [20] A
  13. szeptember 28-án - „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó” címmel megjelent cikkben az akkor rendelkezésre álló információk alapján tévesen állítottuk, hogy felperes neve feldebrői családi házának udvarán a Városgondozás város 1 neve Kft. alkalmazottai úgy végeztek munkát, hogy azért felperes neve nem fizetett. Tévesen állítottuk továbbá, hogy az elvégzett munkáról nem készült számla. A valóság ezzel szemben az, amint arról már korábban számot adtunk, hogy a munka elvégzését követően a törvényes határidőn – azaz 8 napon belül – nem került sor számla kiállítására, hanem csupán utólag mintegy 3 hónappal később
  14. június
  15. napján lett a számla kiállítva. felperes neve ezen számla alapján 65 500 forint kifizetést utóbb,
  16. június
  17. napján teljesített, így a munka ellenértékét összesen 65 500 forintot kifizetett. Ez az összeg a Városgondozás város 1 neve Kft. ügyvezetőjének nyilatkozata szerint a piaci árat nem érte el.” Az elsőfokú bíróság ítélete és annak indokai [21] Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek teljes egészében helyt adva kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül az általa szerkesztett www.internetes hírportál címe internetes hírportálon a
  18. szeptember
  19. napján „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó” című cikk címe alatt, a szöveg előtt elhelyezve, a cikk elérhetőségéig, de legalább 30 napig, valamint a www.internetes hírportál címe internetes hírportál kezdőoldalán 24 órán keresztül, az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként „Helyreigazítás – a „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó” cikk miatt” címmel tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás: A
  20. szeptember
  21. napján a „BOTRÁNY: a Városgondozás emberei felperes neve házánál dolgoztak – videó” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve feldebrői családi házának udvarán a Városgondozás város 1 neve Kft. alkalmazottai úgy végeztek munkát, hogy azért felperes neve nem fizetett. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy az elvégzett munkáról nem készült számla.” Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 6 A törvényszék az I., II. rendű alperesek permegszüntetés iránti kérelmét elutasította, rendelkezett egyúttal perköltség, valamint a feljegyezett eljárási illeték viseléséről. [22] Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában elsődlegesen a perbeli jogvita elbírálásának alapjául szolgáló
  22. évi CIV. tv. (továbbiakban: Smtv.), Magyarország Alaptörvényének
  23. cikkét, valamint a
  24. évi CXXX. tv. (Pp.) szabályait hívta fel. Ezek alapján kiindulópontként rögzítette a sajtó-helyreigazítási eljárás lényege, hogy ha valakiről meghatározott sajtótermékben valótlan tényt állítanak, híresztelnek, valós tényt hamis színben tüntetnek fel, lehetőség szerinti legrövidebb időn belül igényt tudjon előterjeszteni annak érdekében, hogy a sajtótermékben olyan helyreigazító közlemény jelenjen meg, melyből kitűnik, hogy mi a sérelmezett közlés, mely tényállítás valótlan, megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ezzel szemben melyek a valós tények. [23] A törvényszék további jogi indokolásában az alperesek által eljárási kifogásként előterjesztett permegszüntetési kérelemmel foglalkozott. Abból a peradatból indult ki, hogy a felperes
  25. október
  26. napján készített képernyőfotót csatolt, mely azt volt hivatott igazolni, hogy az I. rendű alperes által szerkesztett, és a II. rendű alperes kiadásában működő sajtószerv impresszumában szereplő adatoknál a kiadó címeként (pontos cím) cím volt feltüntetve. A bíróság kétségesnek minősítette az alperesek azon állítását, hogy a fenti időpontban már a utca 1 utcai cím szerepelt az impresszumban, mivel elismerték, hogy
  27. november 16-át megelőzően az impresszum még valóban a korábbi címet tartalmazta. Nem volt vitatott, hogy a cím módosításra került, ennek időpontját azonban nem tudták pontosan megjelölni, bizonyítani. Nem állapítható meg ezért, hogy a szerkesztőség impresszumában melyik időpontig szerepelt a utca 2 utcai cím és mely időponttól került feltüntetésre az új kiadói székhelycím. A képernyőfotón azonban a
  28. október 4-i dátum egyértelműen szerepel. Egyetértett az elsőfokú bíróság a felperes érvelésével, mely szerint a szerkesztőség felelőssége, hogy az impresszumban a valóságnak megfelelő adatokat tüntesse fel. Amennyiben az impresszum téves címet tartalmaz, úgy az olvasó megtévesztésére adhat alapot, ezért a sajtó-helyreigazítási kérelem ezen címre történő megküldése esetén erre a szerkesztőség védekezést nem alapíthat, saját felróható magatartására hivatkozással előnyt nem szerezhet. [24] A bíróság kiemelte, hogy a Pp.
  29. §
(1)bekezdésének szabályozása folytán a Smtv. szerinti helyreigazító közlemény közzétételével a média-szolgáltatót, vagyis a sajtótermék szerkesztőségét, illetve hírügynökséget kell írásban megkeresni az előírt 30 napos jogvesztő határidőn belül. Az ítélkezési gyakorlat szerint a sajtószerv kiadója nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben perelhető sajtószervnek, erre figyelemmel a kérelmet a szerkesztőség címére kell megküldeni, nem pedig a kiadó cégnyilvántartás szerint bejegyzett székhely címére, hiszen a sajtó-helyreigazítás címzettje maga a szerkesztőség. A bíróság alperesi érdekkörbe sorolta annak bizonyítását, hogy a szerkesztőség címeként
  1. október
  2. napján a kérelem postára adásának időpontjában az impresszumban nem a felperes által állított és képernyőképpel alátámasztott cím szerepelt. E bizonyításnak az I. rendű alperes nem tett eleget, ezért a utca 2 utcai címre történő kérelem megküldést a bíróság szabályszerűnek tekintette. Az alperesek permegszüntetésre irányuló kérelmét ennek megfelelően alaptalannak minősítette. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 7 [25] A keresetet érdemben vizsgálva megállapította, a felperesnek kereshetőségi joga az Smtv.
  3. §
(1)bekezdése alapján fennáll, mivel olyan természetes személy, aki az általa sérelmezett cikk alapján egyértelműen felismerhető, beazonosítható. Az alperesek nem vitatták, hogy a felperes által keresetben megjelölt közlések tényállításnak minősültek, a bíróság ezért ezek valótlansága esetén a helyreigazítás kérést lehetségesnek találta. [26] A sajtó-helyreigazítási igény elbírálásának irányadó szempontjait a Kúria PK. 12.,
  1. számú állásfoglalásai alapján érdemben vizsgálva a bíróság abból indult ki, hogy az alpereseket terhelte a tényállítások valósága tekintetében a bizonyítási kötelezettség. Az alperesek által hivatkozott ismeretlen tanú előadása kapcsán, melyre a cikk tényállításait alapozta, a bíróság rögzítette, a sajtó-helyreigazítás alapjául szolgáló jogsértés megvalósulhat mástól szerzett értesülés továbbadásával vagy híreszteléssel, ugyanis ezen értesülések valóságáért is felelősséggel tartozik a sajtó. Az alperesek nem tudták megjelölni a videó elkészítésének körülményeit, nem volt ismert a videón nyilatkozó személy neve, illetve személye nem volt beazonosítható az arckitakarás miatt. A bíróság kiemelte, hogy a cikk sérelmezett tényállításai
  2. szeptember 28-án jelentek meg, ehhez képest nem volt tisztázott a videó készítésének időpontja. Az alperesek a perben úgy nyilatkoztak, hogy csak
  3. márciusában vizsgálták, hogy a városgondozás város 1 neve Kft. részéről sor került-e számla kiállítására. [27] A bíróság nem a sajtó-helyreigazítási per elbírálásához tartozó körülménynek tekintette azon alperesi hivatkozást, hogy késedelmesen, szabálytalanul került sor számlakiállításra. A törvényi határidő túllépésével történt számlázás nem mentesíti az I. rendű alperest azon törvényi kötelezettsége alól, hogy az Smtv.
  4. § előírása ellenére a tájékoztatás nem felelt meg az olvasók felé a tárgyilagos, valóságnak megfelelő, a sajtószervet terhelő tájékoztatási kötelezettségnek. A cikk tényként állította, hogy a felperes nem fizetett az elvégzett munkáért, e tényállítást azonban az alperesek a perben nem tudták bizonyítani. Ezzel szemben rendelkezésre áll a felperes által csatolt számla és banki tranzakció igazolás, mely a számla ellenértékének határidőben történt megfizetését támasztja alá. A felperes által csatolt bizonyítékokat önmagukban alkalmasnak találta a bíróság a cikkben megjelölt tényközlések megcáfolására. A törvényszék mindezen mérlegelés alapján a keresetnek helyt adott és a kereset szerinti szöveggel rendelte el a helyreigazítás közzétételét, melynek keresetben megjelölt szövege a bíróság álláspontja szerint megfelel a PK
  5. számú állásfoglalás követelményeinek. Az alperesek fellebbezése és a fellebbezési ellenkérelem [28] Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését, és a per megszüntetését, másodlagosan pedig részbeni megváltoztatását a közzéteendő közlemény szövegének ellenkérelmük szerinti módosítása útján. [29] A fellebbezésben fenntartott eljárásjogi kifogásukban az alperesek továbbra is állították, hogy a Pp.
  6. §
(1)bekezdése által előírt sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás elmaradt, melyet az elsőfokú bíróságnak észlelnie kellett volna. Ez a keresetlevél visszautasítására okot adó körülmény az érdemi perbe bocsátkozás után permegszüntetési ok, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 8 melyet a másodfokú bíróságnak is észlelnie kell, ennek megfelelően kérték a per megszüntetését a másodfokú eljárásban. Indokolásként előadták, továbbra is vitatják, hogy
  1. október
  2. napján, azaz a helyreigazítási kérelem postára adásának napján nem a cégkivonatban már szereplő, új cím szerepelt az impresszumban a honlapon. Kérték figyelembe venni, hogy a II. rendű alperes cégkivonatából kitűnik, ezen időpontban már a II. r. alperes székhelye szám alatti székhelycím szerepelt a cégjegyzékben. Elvárható lett volna a felperestől, hogy ezt a közhiteles adatot vegye figyelembe megfelelő címként és a helyreigazítás közzétételére irányuló előzetes kérelmét oda küldje meg. Amennyiben a cégjegyzék szerinti cím és az impresszumban feltüntetett cím eltérő, úgy a kiküldés napjára vonatkozóan is külön ellenőrizni kellett volna felperesnek a honlapon szereplő impresszumot. A Pp.
  3. §
(1)bekezdés főszabálya szerint ez a felperes bizonyítási érdekkörébe tartozott. A bizonyítási teher megfordítására csak törvényi felhatalmazás alapján ad lehetőséget a perrendtartás. A helyreigazítás iránti kérelmet a sajtószervnél kell előterjeszteni, amelynek a törvény szerint a média-szolgáltató, sajtótermék szerkesztősége vagy hírügynökség tekintendő. Ezekre nézve várható el az igényt érvényesítő fél ellenőrzési kötelezettsége a székhelycímet illetően. [30] Összegző álláspontként előadta, a sajtószerv előtti előzetes kötelező eljárás igénybevételét – mely magában foglalja azt is, hogy a helyreigazítási kérelem megküldése a kérelem megküldésének napján az impresszumban feltüntetett címre történt – és annak kétséget kizáró módon történő bizonyítását, ezáltal a sajtó-helyreigazítási per megindítására való jogosultság igazolását a felperes bizonyítási érdekeként az őt terhelő bizonyítási kötelezettségként kell figyelembe venni. Alperesekre nem telepíthető olyan bizonyítási teher, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsák a perben. [31] Érdemben a helyreigazítás szövegének részbeni megváltoztatását kérték az elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelem szerinti tartalommal. Ennek indokaként előadták, a helyreigazítás elsőfokú ítélet szerinti szövege sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését, valamint
  1. §-át, tekintettel arra, hogy az a közvélemény félretájékoztatását valósítaná meg, mivel a valóság lényeges részét hallgatja el és azt a látszatot kelti, hogy szabályosan került sor a számla kiállítására és a felperes piaci árat fizetett. Alperesi álláspont szerint a felperes az elsőfokú ítéletet kiforgatja, a közvéleményt félretájékoztatja, amikor azt a látszatot kelti, hogy semmiféle jogsértés nem történt a perbeli számlázáskor. Ennek alátámasztására a fellebbezéshez csatolták az hírportál neve hírportálon megjelent egy másik cikkről készült képernyőfotót. [32] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Jogi érvelésében kifejtette, az elsőfokú bíróság a perben a tényállást teljeskörűen feltárta, a bizonyítékokból minden tekintetben okszerű következtetéseket levonva hozta meg ítéletét, sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabálysértés nem történt, ezért a fellebbezés megalapozatlan. [33] Az elsődleges fellebbezési kérelem kapcsán a Pp.
  2. §
(1)bekezdésére hivatkozva kérte figyelembe venni, hogy a kötelező előzetes eljárást a sajtótermék szerkesztőségénél kell kezdeményezni. A szerkesztőségi címadatok pedig nem szükségszerűen egyeznek meg a kiadóéval. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. (Mttv.) 46. §
(9)bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a sajtótermék impresszumában fel kell tüntetni a kiadó nevét és székhelyét. A Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 9 keresetlevél mellékletei közt bizonyítékként csatolt képernyőkép tanúsága szerint az I. rendű alperes hivatalos impresszumában egy nappal a helyreigazítási kérelem postázását megelőzően (pontos cím) szám alatti cím szerepel, ezt figyelembevéve került sor a felperes részéről a postázásra. Amennyiben ez a cím helytelen volt, úgy annak oka az alperesek felróható magatartásában keresendő, az ő feladatuk volt ugyanis az impresszum helytállóságának biztosítása. Felperes megjegyezte, arra nézve, hogy milyen időponttól kezdődően szerepelt az új cím az impresszumban az alperesek nem tudtak hitelt érdemlő bizonyítékot szolgáltatni. Ilyen körülmények között nem tehetett mást a felperes, minthogy az aktuálisan az impresszumban szereplő címre postázta a kérelmét. A téves címre postázással kapcsolatos alperesi hivatkozás kapcsán felperes kérte figyelembe venni, hogy annak tartalmára az alpereseken kívül másnak ráhatása nincsen, így alperesek nem tesznek mást, mint a Ptk. 1:4. §
(1)bekezdésében írtak sérelmével saját felróható magatartásukra hivatkozva kívánnak a perben előnyt szerezni. [34] Az irányadó anyagi jogszabályoknak eleget téve járt el az elsőfokú bíróság, amikor nem az alperesek fellebbezésben is kért szöveg javaslatát rendelte el helyreigazításként közölni. Felperes kérte az elsőfokú ítélet erre vonatkozó indokolásának elfogadását. Kiemelte, hogy az eredeti médiatartalomban sem a számlázás szabálytalanságával kapcsolaban, sem az ellenérték piaci áraknak való megfelelőségéről nem történt közlés, így a helyreigazító közlemény sem terjedhet ki ilyen újabb tartalmakra. Megjegyezte, az alperesek a Pp. 265. §
(1)bekezdés alapján rájuk háruló bizonyítási kötelezettségnek nem tettek eleget, mivel nem bizonyították, hogy milyen okból volt a számlázás szabálytalan és azt sem, hogy a valós piaci értéktől eltérő ellenszolgáltatás fizetése történt. Felperes külön sérelmezte, hogy az alperesek által közzétenni kért helyreigazító közlemény megfogalmazása szinte már őt teszi felelőssé egy egyébként arra hivatott szerv által soha meg nem állapított számviteli szabályszegésért. Hangsúlyozta, a munkáért annyit fizetett, amennyire árajánlatot kapott. [35] Összegezve álláspontját előadta, a fellebbezésben felhozott érvek alkalmatlanok arra, hogy az elsőfokú ítéletet az ítélőtábla megváltoztassa. A helyreigazítás elrendelésével a helyreigazító közlemény szövegének meghatározásával nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság. Az alperesi fellebbezéssel támadott ítélet megváltoztatásának nincs helye. Költségfelszámítást csatolva kérte másodfokú eljárási költségeinek megtérítését. Az ítélőtábla döntésének indokai [36] A fellebbezés nem alapos. [37] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősül a fellebbezés Pp. 371. §
(1)bekezdésében megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. Ennek megfelelően a felülbírálat keretében – a fellebbezés indokaira figyelemmel – az ítélőtáblának jelen esetben a Pp. 369. §
(1)bekezdése Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 10 szerinti felülbírálati jogkörben eljárva azt kellett vizsgálnia, hogy az előzetes eljárás hiánya miatt helye van-e a per megszüntetésének. Másrészt a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkörben eljárva az érdemi fellebbezési hivatkozás kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság a helyreigazítás szövegét helyesen határozta-e meg. [38] A Pp.
  1. § rendelkezik az eljárás megszüntetése miatti kötelező hatályon kívül helyezésről, mely a másodfokú felülbírálat során megelőző kérdése az elsőfokú döntés Pp.
  2. § szerinti érdemi felülbírálatának. Ebből következik, hogy az ítélőtáblának elsődlegesen az elsőfokú ítélet megszüntetési ok miatti, fellebbezésben kért hatályon kívül helyezése kérdésében kellett döntenie, és csak ennek szükségessége hiányában térhetett át a döntés érdemi felülbírálatára. [39] A Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint a sajtó-helyreigazítási pert megelőzően az érintett személy az általa vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban kérheti a sajtótermék szerkesztőségétől a helyreigazító közlemény közzétételét. A Pp. fenti szabálya által előírt sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás elmaradása valóban pergátló ok lehet, ezért a kereset érdemi elbírálását megelőzően ennek szabályszerűsége tárgyában kellett a bíróságnak döntenie. [40] A Pp. 496. §
(1)bekezdésének első mondata szerint, ha a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét a sajtószerv határidőben nem, vagy nem a helyreigazítási kérelemnek megfelelően teljesíti, ellene per indítható a helyreigazító közlemény közzététele iránt. A
(2)bekezdés első mondata szerint a perben a sajtószerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége. Ebből következően a sajtószerv kiadója nem minősül a sajtó-helyreigazítási perben a helyreigazítás érdekében perelhető sajtószervnek (BDT
  1. 4380 számon közzétett eseti döntés). A per a sajtótermék szerkesztője ellen indítható és a sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás is – mely a helyreigazító közlemény közzétételére irányul –, a sajtótermék szerkesztőjénél kezdeményezhető. Az önálló jogalanyisággal rendelkező kiadó és a sajtószerv szerkesztőségének címe eltérhet, ez esetben a szerkesztőségi címre kell az előzetes eljáráshoz kapcsolódó kérelmet megküldeni. [41] Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy az előzetes kérelmet nem a sajtószerv kiadójának, hanem magának a sajtószervnek, vagyis jelen esetben a szerkesztőségnek kellett megküldeni. Ez okból irreleváns a II. rendű alperesi kiadó cégnyilvántartás szerinti székhely címe, mivel a sajtó-helyreigazítási kérelem címzettjének magának a szerkesztőségnek kellett lennie. A keresetlevél F/
  2. szám alatti mellékletéből kitűnik, hogy mindkét alperes, azaz a szerkesztőség is címzettként szerepel a főszerkesztő név szerinti megjelölése mellett a kérelem címzésén. A felperes
  3. október 4-i dátumozással ellátott képernyőfotóval támasztotta alá, hogy a szerkesztőség interneten közzétett impresszumában a feladást megelőző napon még a (pontos cím) szám alatt cím szerepelt. E cím helyességét megerősíti a másnap postára adott kérelem kézbesítési igazolása is, mely
  4. október
  5. napján érkezett vissza a felpereshez, címzett „nem kereste” jelzéssel. Ez azt jelenti, hogy a postai küldemény kézbesíthetetlensége nem abból az okból következett be, hogy a címzés vagy a címmegjelölés nem volt megfelelő. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 11 [42] A postai szolgáltatások nyújtásának és hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól szóló 335/
  6. (XII.4.) Korm.rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet)
  7. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a „nem kereste” jelzésű kézbesíthetetlenségi ok azt jelenti, hogy a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítésben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésére tartott küldeményért nem jelentkezett. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a postai kézbesítő a helyszínen az adott kézbesítési címet a címzettel azonosíthatónak találta és ott kézbesítésről szóló értesítést helyezett el. A megadott címen beazonosított címzett – jelen esetben az I. rendű alperes – képviselője azonban a rendelkezésre tartott küldeményért nem jelentkezett. A keresetlevél mellékleteként F/
  1. sorszám alatt csatolt kézbesítési igazolás tehát megerősíti, hogy
  2. október 6-án a postai értesítő elhelyezésének időpontjában az I. rendű alperesi szerkesztőség a (pontos cím) szám alatti címen beazonosítható volt a postai kézbesítő részéről. [43] Az ítélőtábla álláspontja szerint ez a bizonyíték fordítja meg a bizonyítási terhet és emiatt került alperesi bizonyítási érdekkörbe annak igazolása, hogy az I. rendű alperes székhelye a Pp.
  3. §
(1)bekezdés szerinti kérelem kézbesítésének megkísérlése időpontjában már megváltozott. Az alperesi ellenkérelem mellékleteként olyan impresszum csatolására került sor, mely
  1. november 16-i időpontra, és nem a felperesi kérelem megküldésének időpontjára nézve mutatja a megváltozott új címet, így az alperesek bizonyítási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni. A felperes által csatolt, posta által visszaküldött kézbesítési igazolás alkalmas annak bizonyítására, hogy mikor történt meg a kézbesítési kísérlet, és arra is, hogy a kézbesítés kinek a hibájából maradt el. [44] Mindezekből következően a Pp.
  2. §
(1)és
(2)bekezdés által előírt előzetes eljárás elmaradását az alperes mulasztása okozta, ezért nem volt eljárásjogi akadálya a sajtóhelyreigazítási per megindításának a felperes részéről. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást a permegszüntetés iránti kérelem alaptalanságát illetően, ezt az ítélőtábla is osztja. [45] Ebből következően sor kerülhetett a kereset érdemi elbírálására, illetve a másodfokú eljárásban azon fellebbezési kérelem elbírálására, mely az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását indítványozta a helyreigazítás szövegének kiegészítése útján. Az alperesek fellebbezésükben már nem vitatták a helyreigazítás szükségességét a számlakibocsátás hiánya, illetve ellenérték fizetés elmaradása kapcsán tett valótlan tényállításokra nézve. Kizárólag annak tartalmi kiegészítését kérték fellebbezésükben, annak érdekében, hogy közzétételre kerüljön az is, a számlakibocsátás a törvényi határidőt meghaladóan, 3 hónappal később történt, és a felperes nem a piaci árnak megfelelő összegű ellenértéket fizette meg. [46] A Kúria PK
  1. számú állásfoglalása lehetővé teszi a bíróságnak, ha a keresetnek helyt ad, hogy határozatában a kérelem és az ellenkérelem korlátai között belátása szerint állapíthassa meg a helyreigazítás szövegét. A bírói gyakorlat tehát engedi, hogy az ellenkérelemben előadottakat is figyelembe vegye a bíróság a helyreigazítás megszövegezése során. A PK
  2. számú állásfoglalás II. pontja a közlemény tartalmát illetően azonban fontos elvárásként fogalmazza meg, hogy abból a maga egészét, összefüggéseit is tekintve ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, illetve melyek a való tények. Az ítélőtábla külön felhívja arra a figyelmet, további elvárásként fogalmazza meg az állásfoglalás azt is, hogy a közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. A helyreigazító közlés akkor tölti be rendeltetését, ha a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát, szükség szerint a való tényeket félre nem Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 12 érthetően kifejezésre juttatja. A sajtó-helyreigazítás teljesítésének nem megfelelő módja az, ha a sajtó olyan megjegyzéseket fűz a helyreigazító közleményhez, amelyek éppen a megalapozottan kifogásolt közlemény tartalmát erősítik meg. [47] Az alperesek által fellebbezésben is kért kiegészítések az ítélőtábla álláspontja szerint szükségtelenek, tekintve, hogy az eredeti sajtóközlés erre egyáltalán nem terjedt ki, mivel magát a számla kiállítását vonta kétségbe valótlanul. A helyreigazításra ezért nincs szükség a számlakiállítás időpontjára, körülményeire nézve. Egyébiránt megjegyzendő, hogy a számlakiállítás szabályszerű volt-e, egyébként is a számlakibocsátó felelősségi körébe tartozik, az a felperesen nem számon kérhető. A perbeli esetben annak van további jelentősége, hogy a számla alapján az ott megjelölt határidőn belül a felperes azt igazoltan kiegyenlítette. Ennek megfelelően kizárólag azt kellett helyreigazítani, hogy a számlázás és az ellenérték fizetés elmaradásával kapcsolatos közlés valótlan volt, mely a perben bebizonyosodott. A helyreigazítás nem terjedhet ki újabb, eredetileg a közléssel egyáltalán nem érintett adatokra, tényekre. Ha az eredetileg közölt tények valótlanok, kizárólag ennek beismerésére szorítkozhat a közlemény, ezzel éri el a helyreigazítás a célját. [48] Az ítélőtábla a fellebbezéshez csatolt és alperesek által további bizonyítékként figyelembe venni kívánt cikkről készült képernyőfotót a Pp.
  3. §
(3)bekezdés tiltó rendelkezésére tekintettel figyelmen kívül hagyta. [49] A kifejtettekből következően az ítélőtábla is szükségtelennek találta az alperesi ellenkérelemben előadottak szerinti kiegészítéssel ellátni a helyreigazítás szövegét, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdés alkalmazásával, annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. [50] Az eredménytelenül fellebbező alperesek közül a jogi személy II. rendű alperes a Pp. 499. §
(1)bekezdés, valamint a Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján köteles a másodfokú eljárásban pernyertes felperes másodfokú eljárási költségének megtérítésére. Az ítélőtábla a Pp. 81. §
(5)bekezdés szerint szabályszerűen benyújtott költségfelszámítást elfogadva határozta meg a reális összegben igényelt ügyvédi munkadíjat [Pp. 82. §
(3)bekezdés, 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(3),
(5)bekezdés]. [51] A feleket az ügyben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §
(1)bekezdés f) pontja szerint megillető illetékfeljegyzési jog ellenére előzetesen megfizetett fellebbezési eljárási illetéket a II. rendű alperes köteles viselni [Pp. 101. §
(1)bekezdés, 102. §
(1)bekezdés]. Szeged,
  1. december
  2. Dr. Jobbágy Ildikó s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Bálind Attila s.k. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.397/2022/6 a tanács elnöke 13 előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.