Bf.42/2023/6 – Győri Ítélőtábla

(8)bekezdés I. fordulat]. Ezért 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban feltételes szabadságra a szabadságvesztés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható, rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, elrendelte a Győri Járásbíróság Bpk.204/2021/2. számú határozatával kiszabott 2 év szabadságvesztés büntetés végrehajtását, valamint határozott az eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen - a nyilvános ülésen pontosított nyilatkozata szerint - a vádlott enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést és ugyancsak enyhítésért fellebbezett a vádlott védője is. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.253/2023/6-I. szám alatti átiratában a vádlott és védője enyhítést célzó jogorvoslati kérelmét nem tartotta alaposnak. [4] Rámutatott, hogy a felülbírálat terjedelme a Be. 590.§

(3)bekezdés alapján korlátozott, a törvényszék a büntetőeljárási szabályok maradéktalan betartásával folytatta le a Győri Ítélőtábla III/P.Bf.42/2023/6/II 2 bizonyítási eljárást, mely alapján megállapított tényállás megalapozottsága a felülbírálat során nem vizsgálható. [5] A bíróság által a vádlott büntetőjogi felelősségére levont következtetést okszerűnek, az elkövetett bűncselekmény minősítését törvényes találta. [6] Amellett érvelt, hogy a büntetés kiszabása során a törvényszék az irányadó súlyosító és enyhítő körülményeket maradéktalanul összegyűjtötte, és azokat súlyuknak megfelelően értékelve tettarányos büntetést szabott ki, ugyanakkor álláspontja szerint az enyhítő körülmények közül a sértett maradványtünetek nélküli felgyógyulását mellőzni kell. A büntetés enyhítését nem tartotta indokoltnak, az ítélet egyéb rendelkezéseit törvényesnek találta. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [8] Terhelt1 vádlott védője a fellebbezése írásbeli indokolásában az enyhítésért bejelentett fellebbezésére tekintettel az enyhítő körülmények nyomatékát hangsúlyozta és amellett érvelt, hogy a büntetési tételkeret minimumához igazodó szabadságvesztéssel is elérhetőek a büntetési célok. [9] A fellebbezési nyilvános ülésen a vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában írtakkal, a fellebbviteli főügyészség képviselője átiratában írtakkal egyező tartalommal adták elő az elsőfokú bíróság ítéletével kapcsolatos álláspontjukat. A vádlott védője a büntetés enyhítését, a fellebbviteli főügyészség pedig az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozták. A nyilvános ülésen jelen lévő vádlott utolsó szó jogán nem kívánt felszólalni. [10] A bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a 591. §

(2)bekezdése és Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen a védelmi fellebbezést alaposnak találta. [11] Az ítélőtábla a korlátozott felülbírálat keretében vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ugyanakkor - a fellebbezés terjedelme és a Be. 591. §

(2)bekezdésében írt korlátaira tekintettel - nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [12] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan Be. 607.§

(1)bekezdésben és a Be. 608. §

(1)bekezdésben rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna és mely a felülbírálatot gátolta volna. [13] A Be. 591.§

(2)bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság számára irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az ítélőtábla a bűnösségre vont következtetést, olyan eltérő jogi álláspontot nem foglalt el, és olyan körülmény sem merült időközben fel, Győri Ítélőtábla III/P.Bf.42/2023/6/II 3 amelyre tekintettel az adott tényállás alapján is a vádlott felmentéséről vagy vele szemben az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. [14] A vádlott terhére rótt bűncselekmény minősítése és megnevezése is törvényes. [15] A büntetés kiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság - nagyobb részt helyesen feltárta, azokat részletesen ismertette, e körben kisebb pontosításra és kiegészítésre volt szükség. [16] Az ítélőtábla az enyhítő körülmények sorából - a fellebbviteli főügyészség átiratában írtakkal egyezően - mellőzte a sértett maradéktünetek nélküli felgyógyulását, tekintettel arra, hogy ennek ellenkezője hatott volna súlyosítólag. Ugyanakkor további enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a vádlott a büntetőeljárás közel két éves időtartamából másfél évet letartóztatásban töltött. [17] Az ítélőtábla az így helyesbített büntetéskiszabási körülmények alapján lehetőséget látott arra, hogy a vádlottal szemben kiszabott határozott tartamú szabadságvesztést tartamát enyhítse. A vádlott által elkövetett bűncselekményre előírt büntetési tételkeret alapján a büntetés kiszabásánál irányadó középmérték 5 év. Kétségtelen tény, hogy a vádlott korábban már elítélésre került hasonló jellegű bűncselekmények miatt, azonban az is megállítható, hogy cselekményét - mely egy közepes erővel a sértett arcára leadott ütés volt – megbánta, neki a sértett megbocsátott. A kétségtelenül súlyos eredménnyel - közvetett életveszéllyel - járó cselekménye megbánását a beismerő vallomásával is kifejezésre juttatta. Összességében a vádlott testi sértést okozó magatartása elkövetési körülményei, valamint a büntetéskiszabási körülmények arányának és súlyának helyes értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított szabadságvesztésnél rövidebb, 3 év tartamú szabadságvesztés megfelelően igazodik az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokához. Ez a büntetés arányos, megfelel a büntetéskiszabási körülményeknek, és kellő súlyú ahhoz, hogy másokat és a vádlottat is visszatartsa a hasonló jellegű bűncselekmény elkövetésétől. Ezért az ítélőtábla az enyhítésére irányuló fellebbezésnek helyt adott. [18] A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is, melynek során megállapította, hogy az ítélet járulékos rendelkezései közül a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapításáról, a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés Btk.

1. § b) pontja alapján történő végrehajtásának elrendeléséről, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről, az előzetes fogva tartás beszámításáról hozott rendelkezések törvényesek. Törvényes a bűnügyi költség viselésének megállapításáról hozott rendelkezés is, azonban a vádlott által fizetendő bűnügyi költség összege számítási hiba miatt pontosításra szorul az alábbiak szerint. [19] A törvényszék a vádlott által viselendő bűnügyi költség számítása során elmulasztotta a költségekbe beszámolni a vádlott védőjének
2. március
3. napján a BV intézetben tett látogatásának bíróság által megállapított 8.400,-Ft-os költségét. Ezt az összeget Győri Ítélőtábla III/P.Bf.42/2023/6/II 4 a 272.904,-Ft összeghez hozzá kellett számolni, ekként a vádlott összesen 281.304 bűnügyi költség megfizetésére köteles. [20] A vádlott új tartózkodási helyét kellett még az ítéletben rögzítenie az ítélőtáblának. [21] Fentiekre figyelemmel a Győri Ítélőtábla a Győri Törvényszék
4. március
5. napján kelt B.188/2022/
6. számú ítéletét a Be.
7. §

(1)bekezdés alapján az alkalmazott joghátrány és a vádlott által fizetendő bűnügyi költség vonatkozásában megváltoztatta, míg egyebekben a Be.605. §

(1)és

(4)bekezdése alapján helybenhagyta. [22] A másodfokú eljárásban a kirendelt védői díjjal kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be.574.§

(1)-

(2)bekezdésén és a Be.613.§

(2)bekezdés a) pontján alapul. Győr,

1. június
2. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. előadó bíró dr. Élő András sk. bíró A Győri Ítélőtábla ezen ítélete és az abban foglalt változtatással a Győri Törvényszék
3. március
4. napján kihirdetett B.188/2022/
5. számú ítélete
6. június
7. napján jogerős. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke