A határozat elvi tartalma: A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – így például téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.187/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. K. Nagy Viktória Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. K. Nagy Viktória cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-35357/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 6.K.704.430/2024/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.37.187/2025/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- október 14-én kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatát a megélhetés vizsgálatára vonatkozó részdöntés megváltoztatása mellett helybenhagyva – az iráni állampolgár felperes tanulmányok folytatása célból előterjesztett tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
- §
(1)bekezdés f) pontja és a Btátv. végrehajtásáról szóló 35/
- (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Btávhr.)
- §
(6)-
(7)bekezdései alapján elutasította, egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Irán területére kiutasította. A határozatban foglaltak szerint sem a felperes tartását vállaló édesanyjának folyószámláján, sem a felperes Revolut számláján jóváírt összeg tartós rendelkezésre állása nem igazolt. A hiánypótlási felhívásra csatolt, a tartást vállaló szülő által 2009.06.
- napján és 2024.06.
- napján kötött ingatlan adásvételi szerződésekkel összefüggésben megállapította, hogy a felperes nem igazolta a szóban forgó ingatlanok használatából származó bevételt. Összességében azt állapította meg, hogy a záróegyenlegeken szereplő magasabb összegeket a zárónapot megelőző időszakban írták jóvá, így a bemutatott egyenlegek tartós, a magyarországi tartózkodás anyagi fedezetének 90 napot meghaladóan történő biztosítása kétséget kizáróan nem bizonyított. Döntése alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.520/2013/
- számú határozatában foglaltakra, mely szerint a hatóság köteles vizsgálni, hogy a megélhetés alátámasztására szolgáló betétek ténylegesen a kérelmező valós megtakarítását jelentik, a pénz tartósan a folyószámlán rendelkezésre áll-e. A jogerős ítélet [2] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
- január 21-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [3] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a közigazgatási eljárásban a megélhetése alátámasztására az eltartó szülőjének a bankszámla egyenleg igazolásait, kivonatait, a saját bankszámla egyenleg igazolásait, kivonatait, az eltartó nevén lévő ingatlan tulajdoni lapját, valamint az ingatlan adásvételi szerződést, és az eltartott személyek számára vonatkozó nyilatkozatot csatolta. A felperes ehhez képest a keresetéhez már a bérbeadás ellenértékét is tartalmazó bérleti szerződéseket, illetve újabb keltezésű bankszámla egyenlegeket és kivonatokat is mellékelt. [4] Az elsőfokú bíróság a végleges közigazgatási határozat keltezését követően keletkezett iratokat a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján nem vette figyelembe. Megállapította továbbá, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban nem hivatkozott arra, hogy a megjelölt ingatlanokat bérbe adták és abból konkrétan milyen bevétel származott. A felperes arra sem hivatkozott, hogy a keresetlevélhez csatolt okiratok azért lehetnének a bíróság által értékelhetőek, mert azokról korábban maga sem tudott, vagy azokat a hatóság nem vette a hivatkozása ellenére figyelembe, így ezeket a bíróság sem értékelhette a Kp. 78. §
(4)bekezdésére figyelemmel. Kúria VII.Kfv.37.187/2025/2 3 [5] A jogerős ítéletben foglaltak szerint, az eltartást a tartózkodás teljes időtartamára biztosítani kell, amelyre pedig abból lehet következtetni, hogy az eltartásra szánt vagyoni elemek, megtakarítások, pénzösszegek már korábban is tartósan rendelkezésre álltak, és valóban azt a célt szolgálják, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldi megélhetését biztosítsák. A felülvizsgálati kérelem [6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Ezzel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozott, és előadta, hogy a joggyakorlat egységének kialakítása és a Btátv. 17. §
(1)bekezdés f) pontja félreértelmezésének elkerülése érdekében szükséges, hogy a Kúria állást foglaljon. Állította, hogy a megélhetése igazolása tekintetében a jogszabályi feltételeknek eleget tett, az adásvételi szerződést már a közigazgatási eljárás során csatolta. Az, hogy az eltartását vállaló szülő a banki megtakarításából ingatlant vásárolt, már önmagában igazolja a vagyon hosszú távú rendelkezésre állását és értékállóságát, figyelemmel az iráni deviza rendkívüli inflációjára is. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [9] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)Kúria VII.Kfv.37.187/2025/2 4 bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] Az
- aa)alpont szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A befogadáshoz éppen ezért nem elegendő, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást. Az is szükséges, hogy a fél arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy, hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. A perbeli esetben a felperes azonban – a felülvizsgálati kérelmei befogadhatóságának alátámasztására – nem jelölt meg egyetlen olyan alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely arra világítana rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítéletek folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. [14] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – így például téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. A felülvizsgálati eljárás célja – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja körében – nem az üggyel összefüggésben felvethető jogkérdések megválaszolása, hanem az egységes joggyakorlat kialakításának és biztosításának elősegítése. Az a befogadás speciális kereteit figyelembe véve is megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a megélhetés vizsgálatakor figyelemmel volt a Kúria által a Btátv. 17. §
(1)bekezdés f) pontjával azonos szabályozást tartalmazó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 13. §
(1)bekezdés
- f)pontjához kapcsolódóan kialakított joggyakorlatra, így vizsgálta, hogy a megtakarítás tartós rendelkezésre állása igazolt-e {Kfv.II.37.520/2013/4. Indokolás; Kfv.II.37.819/2017/5. Indokolás [16]; Kfv.VI.37.275/2018/7. Indokolás [31] bekezdés}. [15] A kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadása az
- aa)alpont alapján nem indokolt. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely a fenti szempontoknak megfelelően valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. Ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának nincs Kúria VII.Kfv.37.187/2025/2 5 hivatalos tudomása. Az adott ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából szintén nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.; Kfv.IV.37.823/2024/2.). Mindezek miatt a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint sem volt helye. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmének indokolásában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- ad)és
- b)pontjait is megjelölte, de azokat a Kp. 117. §
(4)bekezdésében írtak ellenére nem indokolta meg. [19] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [20] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának hiányában a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelme tárgyában történő határozathozatalt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [21] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – így például téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [23] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- március
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Kúria VII.Kfv.37.187/2025/2 Dr. Remes Gábor s.k. bíró 6 Dr. Szilas Judit s.k. bíró