Bf.649/2021/15 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont,

1. fordulat, egy esetben Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. fordulat]. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 2 vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott6 VI. rendű vádlottak vonatkozásában a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség, valamint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirataira történő hivatkozást mellőzi, továbbá megállapítja, hogy a vádlottak
2. április
3. napjától álltak lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt. vádlott2 II. rendű vádlottat 2 rendbeli társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, vádlott3 III. rendű vádlottat 2 rendbeli társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, vádlott5 V. rendű vádlottat társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és 2 rendbeli társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, vádlott6 VI. rendű vádlottat 2 rendbeli társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vád alól tekinti felmentettnek. vádlott9 IX. rendű vádlott vonatkozásában a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség vádiratára, valamint a felmentéssel érintett bűncselekmény rendbeliségére vonatkozó megjelölést mellőzi. vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak terhére megállapított bűncselekmények megnevezése és jogszabályi alapja helyesen: 2 rendbeli társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [egy esetben Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pont, 2. fordulat,

(2)bekezdés b) pont, egy esetben Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] 2 rendbeli társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [egy esetben Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(2)bekezdés a) pont, egy esetben Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont]. A XI. és XII. rendű vádlottak esetében a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésekből a legkevesebb három hónapra történő utalást mellőzi. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság letéti számlájára befizetett 107.000 (egyszázhétezer) forint bevételezésére P-35/

1. szám alatt került sor. A Kecskeméti Rendőrkapitányság Tárgynyilvántartásában T-2724/2015/
2. sorszám alatt kezelt mobiltelefon típusa Sony. vádlott5 V. rendű, vádlott9 IX. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak személyes adataiból a telefonos elérhetőségre vonatkozó adatokat mellőzi. A másodfokú eljárás során felmerült összesen 362.899 (háromszázhatvankettőezernyolcszázkilencvenkilenc) forint bűnügyi költségből vádlott1 I. rendű vádlott 54.748 (ötvennégyezer-hétszáznegyvennyolc) forintot, vádlott11 XI. rendű vádlott 51.478 (ötvenegyezer-négyszázhetvennyolc) forintot, míg vádlott12 XII. rendű vádlott 109.728 (egyszázkilencezer-hétszázhuszonnyolc) forintot köteles megfizetni. A fennmaradó 146.945 (egyszáznegyvenhatezer-kilencszáznegyvenöt) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. Megállapítja, hogy vádlott2 II. rendű vádlott személyi igazolványának száma: személyi ig száma, vádlott3 III. rendű vádlott személyi igazolványának száma: személyi ig. száma2 és vádlott12 XII. rendű vádlott személyi igazolványának száma: személyi ig. száma3 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék fenti számú ítéletével a
3. december
4. napjától őrizetben,
5. december
6. napjától
7. március
8. napjáig előzetes Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 3 letartóztatásban volt, majd
9. március
10. napjától
11. szeptember
12. napjáig ismét előzetes letartóztatásban lévő, majd
13. szeptember
14. napjától
15. október
16. napjáig házi őrizet hatálya alatt állt, ezt követően személyi szabadságában nem korlátozott vádlott1 I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont II. fordulata] szerint mint tettest, valamint új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés III., IV. fordulat] mint tettest. Ezért az I. rendű vádlottat – mint visszaesőt – halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte az I. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt. Megállapította, hogy a házi őrizet beszámítása esetén egy napi szabadságvesztésnek 4 nap házi őrizetben töltött idő felel meg. Megállapította, hogy az I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Megszüntette a Kecskeméti Városi Bíróság 19.Fk.1200/2007/

1. számú, illetve a BácsKiskun Megyei Bíróság 1.Fkf.58/2009/
2. számú határozatával kiszabott 8 hónap börtönbüntetés vonatkozásában alkalmazott feltételes szabadságot és a Kecskeméti Városi Bíróság 7.B.637/2010/
3. számú, illetve a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.110/2011/
4. számú határozatával kiszabott 2 év 4 hónap börtönbüntetés vonatkozásában alkalmazott feltételes szabadságot. [2] A
5. december
6. napjától őrizetben,
7. december
8. napjától
9. április
10. napjáig előzetes letartóztatásban volt, majd
11. április
12. napjától
13. november
14. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt vádlott2 II. rendű vádlottat a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség B.2584/2014/
15. számú, valamint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.265/
16. számú vádiratával az ellene emelt 1 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont], valamint 1 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] vádja alól felmentette. [3] A

1. december
2. napjától őrizetben,
3. december
4. napjától
5. április
6. napjáig előzetes letartóztatásban volt, majd
7. április
8. napjától
9. november
10. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt vádlott3 III. rendű vádlottat a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség B.2584/2014/
11. számú, valamint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.265/
12. számú vádiratával ellene emelt 1 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont], 1 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], 1 rb. társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés b) pont] vádja alól felmentette. [4] A

1. december
2. napjától őrizetben,
3. december
4. napjától
5. április
6. napjáig előzetes letartóztatásban volt, majd
7. április
8. napjától
9. november
10. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt vádlott5 V. rendű vádlottat a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség B.2584/2014/
11. számú, valamint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.265/
12. számú vádiratával ellene emelt 1 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont], 1 rb. társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés b) pont] és 1 rb. társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 176. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] vádja alól felmentette. [5] A

1. december
2. napjától őrizetben,
3. december
4. napjától
5. április
6. napjáig előzetes letartóztatásban volt, majd
7. április
8. napjától
9. november
10. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt, jelenleg személyi Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 4 szabadságában nem korlátozott vádlott6 VI. rendű vádlottat a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség B.2584/2014/
11. számú, valamint a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség B.265/
12. számú vádiratával ellene emelt 1 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont], 1 rb. társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk. 184. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], valamint 1 rb. kábítószer-kereskedelem bűntettének [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés b) pont] vádja alól felmentette. [6] A

1. március
2. napjától őrizetben,
3. március
4. napjától
5. március
6. napjáig előzetes letartóztatásban volt,
7. március
8. napjától
9. december
10. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló vádlott9 IX. rendű vádlottat a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség B.2584/2014/
11. számú vádiratával ellene emelt 1 rb. új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének [Btk.
12. §

(1)bekezdés] vádja alól felmentette. [7] A

1. december
2. napjától őrizetben,
3. december
4. napjától
5. december
6. napjáig előzetes letartóztatásban volt vádlott11 XI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
7. §

(1)bekezdés a) pont II. fordulat,

(2)bekezdés b) pont] mint társtettes, kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés III., IV. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] mint társtettes, új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont II. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] mint társtettest, valamint új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés III., IV. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] részben mint tettest, részben mint társtettest. Ezért a XI. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a XI. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a XI. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követő nap, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [8] A 2014. december 17. napjától őrizetben, 2014. december 19. napjától 2015. augusztus 5. napjáig előzetes letartóztatásban volt, 2015. augusztus 5. napjától 2015. december 16. napjáig házi őrizet hatálya alatt állt vádlott12 XII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont II. fordulat,

(2)bekezdés b) pont] részben mint tettes, részben mint társtettes, kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés III., IV. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] mint társtettes, új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont II. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] részben mint tettes, részben mint társtettes, valamint új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés III., IV. fordulat,

(2)bekezdés a) pont] mint társtettes. Ezért a XII. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a XII. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött időt. A házi őrizet beszámítása esetén megállapította, hogy egy napi szabadságvesztésnek 5 nap házi őrizetben töltött idő felel meg. Megállapította, hogy a XII. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követő nap, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. [9] vádlott1 I. rendű vádlottal szemben 945.000,- forint erejéig, vádlott11 XI. rendű vádlottal szemben 826.000,- forint erejéig, vádlott12 XII. rendű vádlottal szemben 1.033.000,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 5 [10] Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és az eljárás során felmerült 16.284.014,- forint bűnügyi költségből vádlott1 I. rendű vádlottat külön kötelezte 3.097.303,forint, vádlott11 XI. rendű vádlottat külön kötelezte 697.296,- forint, vádlott12 XII. rendű vádlottat külön kötelezte 1.728.058,- forint, a VII. és XII. rendű vádlottakat egyetemlegesen kötelezte 215.837,- forint, a XI. rendű és XII. rendű vádlottakat egyetemlegesen kötelezte 200.230,- forint, az I., VII., VIII., XI., XII. és XIII. rendű vádlottakat egyetemlegesen kötelezte 73.495,- forint bűnügyi költség viselésére és megállapította, hogy a fennmaradó 6.925.490,- forint bűnügyi költséget a Magyar Állam viseli. [11] Az elsőfokú bíróság ítélete vádlott4 IV. rendű, vádlott7 VII. rendű, vádlott8 VIII. rendű és vádlott13 XIII. rendű vádlottak vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett. [12] A törvényszék ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: az ügyészség vádlott1 I. rendű vádlott terhére, súlyosításért, eltérő minősítés megállapítása és erre tekintettel hosszabb tartamú szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabása érdekében, vádlott2 II. rendű vádlott, vádlott3 III. rendű vádlott, vádlott4 IV. rendű vádlott, vádlott5 V. rendű vádlott, vádlott6 VI. rendű vádlott, valamint vádlott9 IX. rendű vádlott terhére, felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, vádlott1 I. rendű vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében, védője az I. rendű vádlott felmentése érdekében, vádlott11 XI. rendű vádlott és védője elsődlegesen bűncselekmény hiánya okából történő felmentés, másodlagosan eltérő minősítés megállapítása és erre tekintettel a büntetés enyhítése, valamint enyhébb végrehajtási fokozat megállapítása érdekében, vádlott12 XII. rendű vádlott elsődlegesen bűncselekmény hiánya okából történő felmentés, másodlagosan eltérő minősítés megállapítása és erre tekintettel a büntetés enyhítése érdekében, míg védője elsődlegesen teljes megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan részbeni megalapozatlanság okából a XII. rendű vádlott felmentése, harmadlagosan pedig eltérő minősítés megállapítása és a büntetés enyhítése érdekében. [13] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.16/2016/14. számú átiratában az ügyészség által vádlott4 IV. rendű vádlott terhére bejelentett fellebbezést a Be. 587. §

(2)bekezdése alapján visszavonta, így az elsőfokú bíróság ítélete a IV. rendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett. [14] vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű és vádlott6 VI. rendű vádlottak terhére bejelentett ügyészségi fellebbezést az alábbi módosításokkal tartotta fenn: [15] Mellőzte az eljárási szabálysértés tényére történő hivatkozást. vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű és vádlott6 VI. rendű vádlottak bűnösségének megállapítására irányuló részét kiegészítette a társtettességben történt elkövetésre hivatkozással. vádlott1 I. rendű vádlott vonatkozásában a fellebbezésnek a bűncselekmény eltérő minősítésére és az I. rendű vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására vonatkozó részeit mellőzte, egyebekben a büntetés súlyosítására irányuló rész tekintetében fenntartotta. A II. rendű vádlott vonatkozásában az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont] történő bűnösség megállapítására vonatkozó részét mellőzte. A III. rendű vádlott vonatkozásában a Zsálya fantázia néven ismert anyag értékesítését tartalmazó tényállási részek megállapítására vonatkozó részét mellőzte. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 6 Az V. rendű vádlott vonatkozásában a

1. életévét be nem töltött tanú10 részére Zsálya fantázia néven, valamint tanú1 részére Speed fantázia néven ismert anyag értékesítését tartalmazó tényállási részek megállapítására vonatkozó részét mellőzte. A VI. rendű vádlott vonatkozásában a
2. életévét be nem töltött tanú10 részére Zsálya fantázia néven ismert anyag értékesítését tartalmazó tényállási rész megállapítására vonatkozó részét mellőzte, míg a vagyonelkobzás elrendelésére vonatkozó indítvány összegét 107.000,- forintra módosította. vádlott9 IX. rendű vádlott vonatkozásában a bűnösség megállapítására irányuló ügyészségi fellebbezést akként módosította, hogy a IX. rendű vádlott bűnösségének megállapítását nem a Btk.
3. §

(1)bekezdése szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében, hanem a Btk. 176. §

(1)bekezdés

1. fordulata szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettében indítványozta és erre figyelemmel vele szemben határozott ideig tartó, börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását tartotta indokoltnak, míg a vagyonelkobzás elrendelésére vonatkozó indítványt mellőzte. [16] A főügyészség vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak és védőik fellebbezéseit alaptalannak tartotta. [17] A bejelentett fellebbezések irányára tekintettel az ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú ítélet teljes körű felülbírálatának van helye. [18] A fellebbviteli főügyészség véleménye szerint, helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor tanú1 tanú tanúvallomásának megtagadását jogszerűnek ítélte meg, a tanú kihallgatásától eltekintett és korábbi tanúvallomását sem olvasta fel, mert a 4/
2. Büntető Jogegységi Határozatban írtakra tekintettel sem lehetett felhasználni a tanú korábban tett vallomását. [19] A vádhatóság az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti helyesbítését és kiegészítését indítványozta. Kifejtette azon álláspontját, amely szerint az elsőfokú bíróság ítéletének felmentő rendelkezései tekintetében a tényállás részben megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság megállapított tényekből további tényre részben helytelenül következtetett. Ezért indítványozta a Be. 593. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjai alapján az ügyiratok tartalma és helyes ténybeli következtetés útján az elsőfokú ítélet tényállásának kiegészítését vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű és vádlott6 VI. rendű vádlottak tekintetében. Ezek lényege szerint, a vádlottak a vádiratban részletezetteknek megfelelően új pszichoaktív anyagot (Kristályt) és kábítószert (Speed-
3. et)értékesítettek. [20] Indítványozta továbbá vádlott9 IX. rendű vádlott tekintetében a tényállás kiegészítését, lényegében azzal, hogy a IX. rendű vádlott a tőle lefoglalt mérleg felületén lévő anyagmaradvány (AB-CHMINACA) kábítószert a fogyasztók részére történő értékesítés céljából szerezte be, tartotta és a tőle lefoglalt mérleg segítségével adagolta ki. [21] Fentieken túlmenően a főügyészség az elsőfokú ítéleti tényállást hiánytalannak tartotta, álláspontja szerint az megfelel az iratok tartalmának. Az elsőfokú bíróság az ügyészség véleménye szerint a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve – az ítélet felmentő rendelkezésekkel és az eltérő tényállás megállapításával érintett részeinek kivételével – vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak vonatkozásában megalapozott tényállást állapított meg, kellő és okszerű indokát adta annak, hogy miért vetette el ezen vádlottak védekezését és mely bizonyítékok alapján állapította meg bűnösségüket. [22] Kifogásolta ugyanakkor, hogy a bizonyítékok felsorolására vonatkozó ítéleti rész hiányos, mert az elsőfokú bíróság nem tüntette fel több tanú nyomozás során tett Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 7 vallomását, melyeket felolvasással a tárgyalás anyagává tett. Véleménye szerint a bizonyítási indítványok elutasításának indokai helyesek voltak. [23] Az ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott6 VI. rendű és vádlott9 IX. rendű vádlottak esetében is eleget tett tényállás felderítési kötelezettségének, azonban tévesen vonta le azt a következtetést, hogy ezen vádlottak bűnössége nem állapítható meg. Bár a törvényszék jogi indokolásában részletesen kifejtette, hogy mely indokok alapján nem látta bizonyíthatónak a bűncselekmények elkövetését, azonban ezekre a következtetésekre részben tévesen jutott, míg a IX. rendű vádlott cselekvőségét illetően nem merítette ki a vádat. A főügyészség szerint a felmentett vádlottak tekintetében az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan a Be. 592. §

(2)bekezdés d) pontja alapján, mert a törvényszék e körben kifejtett jogi érvelése téves, figyelemmel arra, hogy az általa hivatkozott szakértő1 és szakértő2 szakértők kizárólag a Zsálya fantázia néven ismert anyaggal kapcsolatosan foglaltak állást akként, hogy ez a fantázia név több vegyületet is lefedhet, ezért csak a lefoglalt anyag szakértői vizsgálatával lehet megállapítani, hogy milyen vegyület szerepel az adott anyagban. A törvényszék tehát a vádhatóság szerint is helyesen járt el, amikor a II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak terhére nem látta bizonyítottnak bűncselekmény elkövetését a Zsálya néven ismert anyag értékesítése kapcsán, tévedett azonban akkor, amikor ugyanezen okot fennforogni látta a Kristály és Speed néven ismert anyagok tekintetében is. A Kristály és a Speed hatóanyaga ugyanis megállapítható, a Kristály pszichoaktív anyagnak minősül, a Speed (melynek amfetamin tartalma van) pedig kábítószernek. [24] vádlott9 IX. rendű vádlott vonatkozásában az ügyészség szerint a törvényszék helytálló indokát adta annak, hogy az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette törvényi tényállásába illeszkedő cselekmények kapcsán miért nem állapítható meg kétséget kizáróan a vádlott bűnössége. Tévedett azonban akkor, amikor a vádlott bűnösségét kábítószerkereskedelem bűntettében nem látta bizonyítottnak, mert ebben a részében az ügyészség álláspontja szerint a törvényszék nem merítette ki a vádat. E körben hivatkozott a digitális mérleg lefoglalására, amelyen kábítószernek minősülő anyagmaradvány volt, ezen túlmenően a Szolnoki Törvényszék 3.B.454/2017/

1. számú ítéletére, mely indokolásában az abban az ügyben vádlottként szereplő tanú11 állandó vevőjeként jelölte meg vádlott9 IX. rendű vádlottat. Mindezen bizonyítékok alapján az ügyészség álláspontja szerint megállapítható, hogy a IX. rendű vádlott kereskedői magatartásának eredményeként került a tőle lefoglalt mérlegre a kábítószernek minősülő vegyület. [25] vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott6 VI. rendű és vádlott9 IX. rendű vádlottak vonatkozásában indítványozott tényállás kiegészítést követően az ügyészség szerint az elsőfokú ítélet tényállása teljes mértékben megalapozottá válik és így a másodfokú eljárásban irányadónak tekinthető. Megalapozott tényállás esetén pedig a bizonyítékok eltérő értékelésére nem kerülhet sor, ezért álláspontja szerint vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak felmentésére, illetve a XI. és XII. rendű vádlottak esetén a bűncselekmények eltérő minősítésére irányuló védelmi fellebbezések eredményre nem vezethetnek. [26] A főügyészség vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak vonatkozásában kifogásolta, hogy mind a kereskedést, mind a forgalomba hozatalt mint elkövetési magatartást megállapította a terhükre, holott az 57/
2. BK vélemény, továbbá az 1/
3. Büntető Jogegységi Határozat alapján az I. rendű, XI. rendű és XII. rendű vádlottak magatartása kizárólag kereskedésnek minősül. Ezért a minősítés körében indítványozta a Btk. 184., illetve
4. §-ok tekintetében kizárólag a
5. fordulatra történő hivatkozást. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 8 [27] Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság szükségtelenül tüntette fel az ítélet rendelkező részében, hogy vádlott1 I. rendű vádlott tettesként követte el a terhére rótt bűncselekményeket, mert a 61/
6. BK vélemény 2d. pontja szerint erre nem kell utalni, mint ahogyan vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak által elkövetett természetes egységbe tartozó bűncselekmények esetén sincs helye az arra történő utalásnak, hogy az elkövető részben tettesként, részben társtettesként követte el a bűncselekményt, mert az elkövetői alakzat ilyen esetben kizárólag a társtettesség. [28] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy az elkövetéskori vagy az elbíráláskori Btk. rendelkezései a kedvezőbbek-e a vádlottakra nézve, illetve, hogy a keretjogszabályok változtak-e olyan mértékben, hogy az az enyhébb elbírálást lehetővé teszi. E körben az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Btk.
7. §-ában foglaltak alkalmazásának nincs helye egyik vádlott esetében sem, ezért az elkövetéskor hatályos Büntető Törvénykönyv alkalmazása a törvényes. [29] A büntetés kiszabása körében vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak tekintetében a bűnösségi körülmények kiegészítését indítványozta. vádlott2 II. rendű vádlott esetében enyhítő körülményként indítványozta értékelni büntetlen előéletét, a jelentős időmúlást, megbetegedéseit, míg súlyosító körülményként, hogy a cselekményt társtettességben, bűnözői életmódra berendezkedve követte el. vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű és vádlott6 VI. rendű vádlott esetében ugyancsak enyhítő körülményként indítványozta értékelni a büntetlen előéletet, a jelentős időmúlást és azt, hogy mindhárom vádlott egy-egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, míg súlyosító körülményként azt, hogy a cselekményt társtettességben, bűnözői életmódra berendezkedve követték el. vádlott9 IX. rendű vádlott esetében enyhítő körülményként a büntetlen előéletét, a jelentős időmúlást, továbbá, hogy két kiskorú és egy nagykorú továbbtanuló gyermek tartásáról gondoskodik. [30] Az ügyészség indokoltnak tartotta vádlott1 I. rendű vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását. Az I. rendű vádlott esetében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság megszüntette az I. rendű vádlott tekintetében a korábban engedélyezett feltételes szabadságokat, tekintve, hogy mind a 8 hónap, mind a 2 év 4 hónap szabadságvesztésből az I. rendű vádlott
8. július
9. napján szabadult feltételes kedvezménnyel, így a szabadságvesztések végrehajthatósága
10. július
11. napján elévült. [31] Észrevételezte, hogy vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak feltételes szabadságra bocsáthatóságával kapcsolatos rendelkezés helyesbítésre szorul, mert a kiszabott szabadságvesztések tartamára tekintettel szükségtelen a törvényi minimumra történő hivatkozás. [32] Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság nem a törvénynek megfelelően rendelkezett vádlott1 I. rendű vádlottól lefoglalt készpénz, valamint az időközben elhunyt vádlott10 X. rendű vádlottól lefoglalt készpénzt és Erzsébet utalványok elkobzásáról, mert ezen vagyontárgyak tekintetében a Btk.
12. §

(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni. [33] Ezzel összefüggésben, mivel az I. rendű vádlott csupán új pszichoaktív anyaggal kereskedett, így a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontja alapján 945.000,- forint erejéig van helye vele szemben vagyonelkobzás elrendelésének, az ezt meghaladó összeg lefoglalását meg kell szüntetni és a fennmaradó készpénzt a részére ki kell adni. [34] A XI. rendű és XII. rendű vádlottak a bűncselekményeket a X. rendű vádlottal közösen, egymással együttműködve, a hasznot egymás között megosztva követték el, továbbá az 1.285.000,-, valamint a 83 db Erzsébet utalvány az általuk közösen lakott ingatlanból került lefoglalásra, ezért ezen teljes összegre és az utalványokra a vagyonelkobzást a Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 9 vádlottak között megosztva el kell rendelni. Tekintve azonban, hogy időközben a X. rendű vádlott elhunyt, az elkövetéskor hatályban volt Btk. 74. §

(3)bekezdésére figyelemmel a vagyonelkobzást a XI. rendű és XII. rendű vádlottak között 1/3-2/3 arányban megosztva kell elrendelni. [35] A főügyészi átirat szerint vagyonelkobzást kell elrendelni vádlott2 II. rendű vádlottal szemben – bűnösségének megállapítása esetén – 500.000,- forint erejéig, továbbá a vádlott6 VI. rendű vádlottól lefoglalt 107.000,- forint vonatkozásában is, az elkövetéskor hatályban volt Btk. 74. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjai, valamint a

(4)bekezdés b) pontja alapján szintén bűnösség megállapítása esetén. vádlott9 IX. rendű vádlott bűnösségének megállapítása esetén az ügyészség indítványozta az eljárás során lefoglalt és kábítószerrel szennyezett digitális mérleg elkobzását is a Btk. 72. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. [36] Összességében az ítélet fellebbezések folytán felülbírált részének megváltoztatását indítványozta az alábbiak szerint: [37] vádlott1 I. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamának súlyosítását, az általa elkövetett bűncselekmények kapcsán a tettesként történt elkövetésre utalásokat, valamint a feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezés mellőzését. vádlott2 II. rendű vádlott bűnösségének megállapítását társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont]. A II. rendű vádlottal szemben szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának börtönben történő meghatározását, a kiszabott büntetésbe a II. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítását és vele szemben 500.000,- forint erejéig vagyonelkobzás elrendelését. vádlott3 III. rendű vádlott bűnösségének megállapítását társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(2)bekezdés b) pont]. Vele szemben halmazati büntetésül szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő meghatározását, a kiszabott büntetésbe a III. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítását és annak megállapítását, hogy a III. rendű vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. vádlott5 V. rendű vádlott bűnösségének megállapítását társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(2)bekezdés b) pont], társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont]. Vele szemben halmazati büntetésül szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő meghatározását, a kiszabott büntetésbe az V. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítását és annak megállapítását, hogy az V. rendű vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. vádlott6 VI. rendű vádlott bűnösségének megállapítását társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(2)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 10 kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,

(2)bekezdés b) pont]. Vele szemben halmazati büntetésül szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő meghatározását, a kiszabott büntetésbe a VI. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítását és annak megállapítását, hogy a VI. rendű vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Ezen túlmenően 107.000,forint tekintetében vele szemben vagyonelkobzás elrendelését. vádlott9 IX. rendű vádlott bűnösségének kimondását kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés

1. fordulat], ezért vele szemben szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának börtönben történő meghatározását, a kiszabott szabadságvesztésbe a IX. rendű vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítását és annak megállapítását, hogy a IX. rendű vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Indítványozta még vádlott11 XI. rendű vádlott Btk.
2. §-ában meghatározott bűncselekménye kapcsán a részben társtettesként, részben tettesként történő elkövetésre utalás mellőzését, továbbá, hogy azt az ítélőtábla egységesen társtettesként elkövetettnek tekintse. Indítványozta továbbá, hogy vádlott12 XII. rendű vádlott Btk.
3. §-ában és Btk. 184/A. §ában meghatározott bűncselekményei kapcsán ugyancsak mellőzze a részben tettesként, részben társtettesként történő elkövetésre utalást és azt az adott bűncselekménynél egységesen társtettesként elkövetettnek tekintse az ítélőtábla. Indítványozta vagyonelkobzás elrendelését 1/3-2/3 arányban a XI. és XII. rendű vádlottakkal szemben az eljárás során lefoglalt 1.285.000,- forint összegű készpénz és 83 db Erzsébet utalvány vonatkozásában, míg az I. rendű vádlottal szemben a rendőrkapitányság letéti számlájára befizetett 1.202.000,- forint összeg vonatkozásában 945.000,- forint erejéig, a fennmaradó 257.000,- forint összeg lefoglalásának megszüntetését és annak kiadását az I. rendű vádlott részére. Indítványozta az eljárás során a IX. rendű vádlottól lefoglalt digitális mérleg elkobzását. [38] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt azzal, hogy az I. rendű vádlott, a XI. és XII. rendű vádlottak vonatozásában az ítélőtábla helyesbítse az elkövetési magatartást megjelölő fordulat számot, továbbá mellőzze a XI. és XII. rendű vádlottak esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása kapcsán a törvényi minimumra történt utalást. [39] vádlott1 I. rendű vádlott védője írásban indokolt fellebbezésében és a fellebbezési nyilvános ülésen fellebbezését változatlanul fenntartotta. Kifogásolta, hogy az I. rendű vádlott védekezésével szemben a törvényszék ítéletének tényállását olyan tanúk terhelő vallomására alapította, akikkel az I. rendű vádlottnak semmilyen kapcsolata nem volt, vagy bódult állapotban voltak vallomásuk megtétele során. [40] A védelem álláspontja szerint több személy tett olyan terhelő tartalmú vallomást, melynek valóságtartalma nem volt megállapítható. Ezen tanúk vallomásukat előnyszerzés reményében tették, de ezzel az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában nem foglalkozott. A védő részletesen indokolta, hogy miért volt aggályos a tanúk nyomozati kihallgatása, majd ezen vallomások bizonyítékként történő elfogadása. Álláspontja szerint az ilyen vallomások felhasználása törvénysértő, ezekre tényállást megállapítani nem lehet, mert a tisztességes eljáráshoz való joga valamennyi vádlottnak sérült. E körben részletesen hivatkozott tanú2, a 4., 6.,
4. számú, valamint tanú3 tanúk vallomására. [41] Álláspontja szerint egyetlen olyan tanú sincs, akitől bármilyen tudatmódosító szert lefoglaltak volna, pozitív vizeletminták beszerzésére sem került sor és arra sem volt Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 11 bizonyíték, hogy 18 év alatti személyeknek adott volna vádlott1 I. rendű vádlott tudatmódosító szert. Mivel a fenti módon megszerzett vallomásokra ítéleti tényállást nem lehet alapítani és minden kétséget kizáró szakvélemény sem áll rendelkezésre az I. rendű vádlott tekintetében, ezért összegezve az I. rendű vádlott felmentésére tett indítványt. [42] vádlott11 XI. rendű vádlott védője írásban indokolt fellebbezésében és a fellebbezési nyilvános ülésen fellebbezését változatlanul fenntartotta. Kifogásolta a tanúk állításait, azt, hogy az eljárás során lefoglalt anyagmaradványok nem minősültek kábítószernek, de volt olyan, amely még új pszichoaktív anyagnak sem. Mivel a rendőrség egyetlen tanút sem kötelezett vér, illetve vizeletminta adására, így a védelem véleménye szerint kétséget kizáróan nem lehet azt megállapítani, hogy ki és mit vásárolt a XI. rendű vádlottól. Rámutatott, hogy a XI. rendű vádlott mindvégig vitatta azt is, hogy kiskorúak részére bármit vagy nagykorú személyek részére kábítószert értékesített volna. Mindezek alapján álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan a kábítószerkereskedelem bűntettének megállapítása vonatkozásában és ez kétséget kizáró bizonyítottság hiányában nem is kiküszöbölhető. [43] Összességében indítványozta vádlott11 XI. rendű vádlott felmentését kábítószer-kereskedelem bűntette alól és a nagyfokú időmúlásra, büntetlen előéletére tekintettel vele szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Amennyiben az ítélőtábla a felmentésre nem lát lehetőséget, úgy kérte enyhítő szakasz alkalmazásával, jóval a törvényi minimum alatti büntetés kiszabását. [44] vádlott12 XII. rendű vádlott védője írásban indokolt fellebbezésében és a fellebbezési nyilvános ülésen fellebbezését változatlanul fenntartotta. A kábítószerkereskedelem bűntette tekintetében a vádlott felmentésére tett indítványt bizonyítottság hiányában, mert álláspontja szerint sem a házkutatás, sem a kihallgatott tanúk vallomása alapján nem állapítható meg, hogy a XII. rendű vádlott kábítószerrel kereskedett, tekintettel arra is, hogy kizárólag csak az személygépkocsi típusa típusú személygépjárműjéből került amfetamin hatóanyag tartalmú kábítószer lefoglalásra. [45] Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette tekintetében egyetértett a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában írtakkal. E szerint, az ítéletben a bíróság tévesen állapította meg az új pszichoaktív anyaggal visszaélés tekintetében a forgalomba hozatal, valamint az azzal kereskedik fordulatot is. E bűncselekmény jogi minősítését ennek figyelembe vétele mellett indítványozta korrigálni. [46] Véleménye szerint a bűnösségi körülmények tekintetében az elszaporodottság a vádlott terhére nem értékelhető, mert ez statisztikai adatokkal nincs alátámasztva. A halmazat súlyosító körülményként azért nem értékelhető, mert halmazati büntetés kiszabása esetén a Btk. előírja, hogy a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, így a halmazat kellő súllyal nyer értékelést, további súlyosító körülményként való figyelembe vétele méltánytalan. Ezen túlmenően az 1/
5. Büntető Jogegységi Határozat IV/
6. pontjára történő hivatkozással, tekintve, hogy vádlott12 XII. rendű vádlott magatartása kizárólag kereskedésnek minősül, ez pedig folyamatos, rendszeres, ismétlődő adásvételek útján megvalósuló bűncselekmény, a kétszeres értékelés tilalmába ütközik a hosszú időn át történő elkövetés súlyosító körülményként történő értékelése, figyelemmel arra is, hogy rövidebb mint 1 év volt az elkövetési időszak. Rámutatott, hogy a szervező, beszerző, irányító szerep már kellő értékelést nyert, amikor a bíróság társtettesként és bűnszövetségben történő elkövetést állapított meg a XII. rendű vádlott terhére. A drogok egészségkárosító hatása azért nem értékelhető súlyosító körülményként, mert az a kábítószerrel, illetve új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos magatartások bűncselekménnyé nyilvánításával a jogalkotó által már Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 12 értékelésre került. A bíróság azt is súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott fiatalkorú személy részére is értékesített drogokat, a bűncselekmény azonban ez alapján súlyosabban minősült, így ez is a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. [47] Az enyhítő körülmények körében hivatkozott az időmúlásra, arra, hogy vádlott12 XII. rendű vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás súlya alatt, továbbá, hogy kiskorú gyermekét – aki tartósan beteg – egyedül neveli, valamint védence megromlott egészségi állapotára is. [48] Összességében indítványozta a XII. rendű vádlott felmentését a kábítószerkereskedelem bűntette alól, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette esetében a forgalomba hozatalra történő hivatkozás mellőzését és a kiszabott büntetés enyhítését, a büntetési tétel alsó határához közeli szabadságvesztés büntetés kiszabását. Másodlagosan – amennyiben az ítélőtábla megállapíthatónak találja a kábítószer-kereskedelem bűntettének elkövetését is – a XII. rendű vádlottal szemben lényegesen enyhébb szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. [49] vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott6 VI. rendű és vádlott9 IX. rendű vádlottak védői az elsőfokú ítélet helybenhagyására tettek indítványt. [50] Sem vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak felmentése, sem vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű és vádlott6 VI. rendű vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapítása, sem a kiszabott büntetések enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések nem alaposak. [51] Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések irányára tekintettel a büntetőeljárásról szóló
7. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
8. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés és

(7)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes körűen felülbírálta. Ennek megfelelően a másodfokú felülbírálat kiterjedt az eljárási szabályok megtartásának, az ítélet megalapozottságának, a bűnösség megállapításának, a bűncselekmények minősítésének, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések, valamint az indokolás helyességének vizsgálatára is. [52] Az ügyiratok tartamából megállapíthatóan az elsőfokú eljárásban nem történt olyan eljárási szabálysértés, amely a Be. 607. §

(1)bekezdése vagy a 608. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet feltétlen hatályon kívül helyezését indokolta volna. A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a bizonyítási eljárást. [53] E körben osztotta a főügyészség azon álláspontját, mely szerint a törvényszék a törvényi rendelkezéseknek megfelelően foglalt állást tanú1 tanú vallomása tekintetében. A tanú a Be. 172. §

(1)bekezdésében biztosított mentességi jogával élt, a vallomástételt megtagadta és a vallomástétel megtagadására jogosult is volt, a korábban tett vallomása pedig nem volt felhasználható. [54] A védelem hivatkozott arra, hogy sérült a tisztességes eljárás alapelve, mert olyan tanúk kihallgatására került sor, akik érdekelteknek minősültek, hiszen velük az ügyészség egyrészt vádalkut kötött, másrészt vonatkozásukban a büntetőeljárás megszüntetésére került sor. [55] Az ítélőtábla felülbírálata során megállapította, hogy a hivatkozott tanúk kihallgatására a törvényes figyelmeztetéseket követően került sor. A vallomások tartalmát az elsőfokú bíróság különös gondossággal értékelte és kellő, okszerű indokát adta annak, hogy mely vallomásokat miért fogadott el. A vallomások között rejlő ellentmondásokat Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 13 megkísérelte feloldani és megkísérelte tisztázni a tanúkkal, hogy a különböző vallomásaik között fellelhető ellentmondásoknak mi az oka. Minden esetben számot adott arról, hogy melyik vallomást miért fogadott el. Kétségtelen, hogy mérlegelése során alapvetően a vádlottakra nézve terhelő vallomások elfogadására került sor, mindez azonban nem sérti a tisztességes eljárás alapelvét. [56] Az elsőfokú bíróság ítélete lényegét illetően hiánytalan és helytálló volt, azonban azt az ítélőtábla a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontjában írtak alapján az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: [57] A Be. 561. §

(3)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjaiban írtak összevetése folytán a vádra történő utalás, a vádlott személyi körülményeire, illetve korábbi büntetéseire vonatkozó adatok nem képezik a tényállás részét. Ezért az ítélőtábla az ítélet [3]-[34] bekezdéséig írtakat az indokolás részének tekintette. E körben az ítéletet kiegészítette azzal, hogy vádlott12 XII. rendű vádlott egészségi állapota tovább romlott, gerincbetegségben is szenved. [58] Az ítélet [36] bekezdésében írtakat akként pontosította, hogy vádlott1 I. rendű vádlott az illegális drogot 2013. július 17. napjától szerezte be. A [49] bekezdésben írtakat is e szerint pontosította: 2013. július 17. napját követően értékesített „kristály” nevezetű új pszichoaktív anyagot. [59] A [70] bekezdéstől kezdődően mellőzi a X. rendű vádlott nevének megjelölését a tényállásból, tekintve, hogy vele szemben a büntetőeljárás korábban megszüntetésre került. [60] A [79], [80], [81] bekezdésben részletezett jogszabályi hivatkozások a jogi indokolás körébe tartoznak. [61] A [84] bekezdésben írtakat kiegészítette azzal, hogy vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak 2014. szeptember 30. és 2014. november 22. napja közötti időszakban tanú4 tanútól legalább 81.000,- forintot vettek át Speed értékesítése során. [62] A [88] bekezdésben írtakat kiegészítette azzal, hogy vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak 2014. szeptember 30. és 2014. november 22. napja közötti időszakban 54 alkalommal értékesítettek tanú4 tanú részére Kristályt, mindösszesen legkevesebb 162.000,- forintért. [63] A fenti kiegészítések azért váltak szükségessé, mert az elsőfokú bíróság az általa megállapított tények alapján elmulasztotta rögzíteni, hogy XI. rendű és XII. rendű vádlottak mennyi pénzt kaptak az értékesített kábítószerért, illetve új pszichoaktív anyagért, holott ennek a vagyonelkobzás összegének meghatározása során jelentősége van. [64] A [89] bekezdésben írtakat helyesbítette akként, hogy új pszichoaktív anyagot értékesített vádlott12 XII. rendű vádlott tanú12 részére. [65] A [101] bekezdés első mondatának második tagmondatát a jogi indokolásba utalja. [66] A [105] – [106] bekezdésben írtakat a Be. 561. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a vádra történő utalás részének tekinti. [67] A [108] bekezdésben a 66/

1. (IV. 2.) Kormányrendeletre történő hivatkozást a jogszabályi hivatkozások körébe utalja. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 14 [68] A [109] bekezdésben írtak jogszabályi hivatkozások, így azt az ítélőtábla a jogi indokolás részének tekinti. [69] Ezzel szemen a tényállásba emeli – a [108] bekezdés után – az ítélet [219] bekezdésében írtakat. [70] A [110] bekezdésben írtakat mellőzi, tekintve, hogy az [1] bekezdésben a vádra történő utalás során az itt megállapítottak már rögzítésre kerültek. [71] A [111] bekezdés első öt bekezdésében részletezetteket a vádra történő utalás körébe emeli, míg a hatodik bekezdés utolsó mondatát a jogi indokolás körébe. [72] A [112] bekezdésben hivatkozottakat a jogi indokolás részének tekinti. [73] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása hiánytalan és megalapozott, melyet a másodfokú bíróság határozatának alapjául elfogadott. [74] Nem osztotta az ítélőtábla azon ügyészi álláspontot, mely szerint vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott neve VI. rendű és vádlott9 IX. rendű vádlottak vonatkozásában a megállapított tényállás részben megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. [75] Az elsőfokú bíróság ugyanis nem ténybeli következtetés útján jutott arra a megállapításra, hogy a vádlottak büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg, hanem a bizonyítékok mérlegelése során, a bizonyítási eszközökből származó bizonyítékokat összevetette, azokat egymással ütköztetve foglalt állást azok bizonyító ereje tekintetében. [76] A tanúvallomások kapcsán okszerű indokát adta annak, hogy melyik vallomás az, amely egyéb bizonyítékokkal megerősítést nyert, ezért azt a tényállás megállapítása során elfogadta. A felmentő rendelkezések a szakértők álláspontján is alapultak. Helytálló indokát adta annak is az elsőfokú bíróság, hogy lefoglalt anyag hiányában, a szakértők által előadottakra tekintettel (
2. számú jegyzőkönyv 22-
3. oldal) kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy milyen hatóanyag tartalmú illetve, hogy tiltó listán szereplő anyag értékesítése történt-e. E körben tehát az ítélőtábla álláspontja szerint az ügyészség fellebbezésében gyakorlatilag a bizonyítékok mérlegelését támadta. [77] vádlott9 IX. rendű vádlott vonatkozásában a másodfokú bíróság osztotta azt a főügyészi álláspontot, miszerint az elsőfokú bíróság nem merítette ki a vádat. A vád kimerítése a vád tényállásának kimerítését jelenti. A vád azt tartalmazta, hogy a IX. rendű vádlott birtokából lefoglalásra került egy mérleg, amelyen AB-CHMINACA elnevezésű olyan vegyület volt található, amely
4. január
5. napjától kábítószernek minősül. Kétségtelen, hogy ez az anyag a mérlegen volt és ha azt a IX. rendű vádlott mérte, akkor bűncselekmény valósult meg, ezt azonban az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. [78] A vádirati tényállás alapján azonban nem dönthető el, hogy a törvény által büntetni rendelt elkövetési magatartások közül – kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik – a vádlott ezen cselekvősége pontosan mire irányult. [79] A Kúria Bfv.III.55/2021/
6. számú határozatában írtak szerint, az irányadó tényállásnak mindazokat a tényeket tartalmaznia kell, amelyek a Btk. rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából jelentősek. Elengedhetetlen, hogy tartalmazza a megvalósulás és a jogi minősítés megállapításához szükséges adatokat. [80] Azonban az elsőfokú ítéletben megállapított, a váddal egyezően rögzített tényekből nem következik kétséget kizáró módon, hogy vádlott9 IX. rendű vádlott cselekvősége folytán került az anyag a mérlegre, így u.n. maradék bűncselekményben sem lehetett a IX. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítani. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 15 [81] Az új pszichoaktív anyag értékesítése kapcsán kifejtettek a lefoglalás hiányára tekintettel ugyancsak helytállóak. [82] Következetes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a szerek utcai elnevezése nem minden esetben utal a hatóanyagra. Így kizárólag az utcai név ismerete nem ad alapot annak eldöntésére, hogy az adott anyag milyen hatóanyagot tartalmaz. Kizárólag a lefoglalt anyag vegyészszakértői vizsgálata vagy a fogyasztó vér és vizeletmintájának toxikológiai szakértői vizsgálata után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlott követett-e el bűncselekményt. Ezért az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően foglalt állást fenti vádlottak büntetőjogi felelőssége kérdésében, ebből következően vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott neve VI. rendű és vádlott9 IX. rendű vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében előterjesztett ügyészi fellebbezést nem ítélte alaposnak. [83] A már hivatkozottak szerint vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak védői kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak védekezését elvetve elfogadta a tanúk nyomozás során tett vallomásait, holott azok aggályosak voltak, hiszen valamely előny érdekében tettek terhelő tartalmú vallomást. [84] Az elsőfokú bíróság e körben is részletesen értékelte a vádlottak vallomásait. Kellően megindokolta, hogy szavahihetőségük miért aggályos, a vádlott-társak vallomásait is összevetve, a tanúvallomásokat nagy gondossággal értékelve, kimerítő indokát adta annak, hogy vádlott1 I. rendű vádlott tekintetében a tényállás megállapítása során miért fogadta el főként a 4., 5., 6.,
7. és
8. számú tanú, továbbá tanú7, tanú9, tanú2, tanú3 tanúk vallomását, melyet a házkutatásról készült jegyzőkönyvek, az igazságügyi vegyészszakértői vélemény, továbbá a VII. rendű vádlott vallomása is alátámasztott. [85] vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak tekintetében is kimerítő indokát adta annak, hogy a tényállást miért az időközben elhalálozott X. rendű vádlott, továbbá főként a 3., 5.,
9. és
10. számú tanú, valamint tanú13, tanú9, tanú12 tanúk vallomása, az igazságügyi szakértői vélemény és a házkutatásról készült jegyzőkönyvek alapján állapított meg. Indokai mindenben helytállóak, az iratok adataival alátámasztottak voltak. [86] Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása során a pszichoaktív anyag és a kábítószer mennyiségét és hatóanyag tartalmát a lefoglalt mennyiségnek megfelelően állapította meg, a törvényi rendelkezésnek megfelelően – Be.
11. §

(4)bekezdés – a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket nem értékelte a vádlottak terhére. [87] A lefoglalt mennyiségből a kifejtett magatartások gyakoriságából egyértelműen megállapítható, hogy I., XI. rendű és XII. rendű vádlottak szándéka és tevékenysége illegális drog kereskedésére irányult. (Kúria Bfv.III.1.202/2020/9.) [88] A kifejtettek alapján, a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség a bizonyítékok eltérő értékelésére, ezért vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak felmentése érdekében bejelentett fellebbezések eredményre nem vezethettek. [89] Az elsőfokú bíróság a vádlottak által elkövetett bűncselekményeket nagyrészt a törvénynek megfelelően minősítette. Nem tévedett, amikor vádlott1 I. rendű vádlott tekintetében nem látta megállapíthatónak a bűnszervezetben történő elkövetést, ellenben az irányadó tényállás alapján vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak esetében azt kétséget kizáró módon megállapította. Tévedett viszont, amikor e vádlottak kapcsán az elkövetési magatartást meghatározó fordulatok között feltüntette mind a kereskedést, mind a forgalomba hozatalt. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 16 [90] Az 57/

1. BK vélemény 5a. és b. pontjában és az 1/
2. Büntető Jogegységi Határozat III/1.b. pontjában írtakra is figyelemmel kábítószert az a személy hozza forgalomba, aki azt több, esetleg meg nem határozható számú személynek juttatja. [91] A kereskedés ennél tágabb körű, rendszeres adásvételeken keresztül valósul meg és magába foglal milyen olyan cselekményt, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. [92] A kereskedés által lefedett résztevékenységek tehát ugyanazok mint a forgalomba hozatal fent említett résztevékenységei. Ezzel együtt a kereskedés tágabb cselekménykört ölel fel mint a forgalomba hozatal, az elhatárolás két alapvető ismérve a rendszeresség és a haszonszerzési cél. A kereskedés bármely résztevékenységének megvalósítása önmagában is a kereskedés befejezett tettesi magatartása. [93] vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak hosszú időn keresztül, több személy részére, rendszeresen, napi szinten folytattak kereskedelmi tevékenységet, anyagi haszonszerzés érdekében. Így magatartásuk kizárólag kereskedésnek minősül mind a Btk.
3. §, mind a Btk.
4. §-ában meghatározott bűncselekmények esetében. [94] A
5. életévét be nem töltött személyek tekintetében elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés, illetve kábítószer-kereskedelem bűncselekménye tekintetében az elsőfokú bíróság elmulasztotta megjelölni – a 61/
6. BK vélemény 3a. pontjában írtak ellenére – az elkövetési fordulatot. Tekintve, hogy az irányadó tényállás szerint a vádlottak
7. életévét be nem töltött személyek részére új pszichoaktív anyagot és kábítószert adtak át, az ítélőtábla mind vádlott1 I. rendű, mind vádlott11 XI. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottak terhére megállapított cselekmények jogszabályi alapját akként helyesbítette, hogy a 184/A. §

(1)bekezdés a) pontja, valamint a Btk. 177. §

(1)bekezdés a) pontja esetében a

1. fordulatot, míg a Btk.
2. §

(1)bekezdése és a Btk. 176. §

(1)bekezdése tekintetében a

1. fordulatot hívta fel. [95] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ítéletének rendelkező részében vádlott1 I. rendű vádlott tekintetében megállapította, hogy a bűncselekményeket mint tettes követte el. A 61/
2. BK vélemény 2.d. pontjában írtak szerint, a tettesként történő elkövetésre nem kell utalni. [96] vádlott11 XI. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottak tekintetében is tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az ítélet rendelkező részében őket részben tettesként, részben társtettesként tüntette fel. Következetes a bírói gyakorlat ugyanis a tekintetben, hogy elkövetői alakzatként ebben az esetben kizárólag a súlyosabb elkövetői minőséget, a társtettességet kell feltüntetni, ezért ezt a másodfokú bíróság szintén helyesbítette. [97] A 61/
3. BK vélemény
4. pontjában részletezettek alapján bűnhalmazat esetén meg kell jelölni, hogy az azonos törvényhely szerint összesen hány bűntett minősül. Azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek a többrendbeli bűntett mindegyikét minősítik csak egyszer kell feltüntetni, majd meg kell jelölni hány bűntett minősül eltérő rendelkezések szerint is, és melyek ezek a rendelkezések. Ha a közös alcím alá több külön szakaszban szabályozott diszpozíció tartozik, külön-külön kell feltüntetni az egyes bűncselekmények alapeseti diszpozícióját és minősítő körülményeit tartalmazó törvényi rendelkezéseket. [98] A fent részletezettek alapján a másodfokú bíróság az ítélet rendelkező részét a bűncselekmények rendbelisége, megnevezése, és jogszabályi alapja tekintetében valamennyi vádlott vonatkozásában helyesbítette, és a felmentett vádlottak esetében [a Be.
5. §

(2)bekezdés szerint], mint szükségtelent mellőzte a vádiratra történő hivatkozást. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 17 [99] Az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatala során vizsgálta, hogy az elkövetéskor vagy az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvénykönyvi rendelkezések alkalmazása indokolt, a jogi indokolása azonban kiegészítésre szorul az 1/

1. Büntető Jogegységi Határozatban írtakra figyelemmel. E szerint ugyanis, ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció és annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, ez a változás az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. [100] Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a 66/
2. (IV. 2.) Kormányrendeletre, mely szerint a pentedron és az AB-FUBINACA új pszichoaktív anyagnak, míg
3. január
4. napjától kábítószernek minősülnek. A jelenleg hatályos 66/
5. (IV.2.) Kormányrendeletnek a pszichotróp anyagok című
6. számú jegyzékében szerepel mind a pentedron, mind az AB-FUBINACA, azaz ezek a vegyületek jelenleg kábítószernek minősülnek. A pentedron esetében a Btk.
7. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. al)alpontja, míg az ABFUBINACA tekintetében a Btk. 461. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. db)alpontja határozza meg, hogy mekkora adag minősül csekély mennyiségnek. [101] Ezen túlmenően, az elbíráláskor hatályban lévő Btk. 184. § és 184/A. §-ában szabályozott bűncselekmények tekintetében, a 2020. évi XLIII. törvény módosítása folytán 2021. január 1. napjától súlyosabban minősül a cselekmény, ha azt jelentős mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el. Egyúttal a Btk. 461. §-a kiegészült az

(5)-

(8)bekezdésekkel, amelyek ezen bűncselekmények kapcsán rendelkeznek arról, hogy milyen tiszta hatóanyag tartalom esetén minősül az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségűnek, jelentős mennyiségűnek és különösen jelentős mennyiségűnek, illetve, hogy mit kell érteni tiszta hatóanyag tartalom alatt. [102] Mindezeket is figyelembe véve, az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy az elkövetéskor hatályos büntető törvény alkalmazása indokolt, mert az elbíráláskor hatályban lévő büntető törvénykönyvi rendelkezések nem kedvezőbbek a vádlottakra nézve. [103] A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság szinte maradéktalanul értékelte a vádlottak javára és terhére értékelhető bűnösségi körülményeket. Azokat a másodfokú bíróság csupán annyival egészítette ki, hogy további enyhítő körülményként értékelte vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottak tekintetében a büntetőeljárás jelentős elhúzódását, valamint a vádlottak igazolt betegségeit. A súlyosító körülmények köréből mellőzte ugyanakkor mindhárom vádlott tekintetében a gátlástalan elkövetési módra történő hivatkozást és a [379] bekezdésben írtakat, mert azok a védett jogi tárgyak, melyek megsértését a jogalkotó büntetni rendelte e bűncselekmények tekintetében, ezért súlyosító körülményként történő figyelembe vételük a kétszeres értékelés tilalmába ütközik. Ugyanakkor további súlyosító körülményként értékelte a XI. rendű és XII. rendű vádlottak esetében a társtettességben történő elkövetést, és helyesen a bűncselekmények többszörös halmazatát. [104] Az így helyesbített bűnösségi körülményekre is figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy vádlott1 I. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottakkal szemben indokolt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása. A szabadságvesztés tartamának meghatározása során mindhárom vádlott esetében lefelé tért el az irányadó középmértéktől, így jelentősen értékelte a Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 18 bűncselekmények elkövetése óta eltelt jelentős időmúlást, valamint azt, hogy a vádlottak hosszú ideje állnak büntetőeljárás hatálya alatt. [105] Az ítélőtábla álláspontja szerint mindhárom vádlottal szemben a törvényi büntetési tételkeretek között, így a kiszabott szabadságvesztés tartama arányos, arányban áll a vádlottak terhére rótt bűncselekmények tárgyi súlyával és a személyükben rejlő társadalomra veszélyesség fokával. Ebből adódóan a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztések tartamának sem a lényeges súlyosítására, sem a lényeges enyhítésére nem látott lehetőséget. [106] Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor ezen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottak tekintetében úgy ítélte meg, hogy méltatlanok arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyenek. A közügyektől eltiltás tartama is arányos mindhárom vádlott esetében, az igazodik a velük szemben kiszabott szabadságvesztés tartamához is, ezért annak súlyosítását sem tartotta az ítélőtábla indokoltnak. [107] Az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően rendelkezett akként, hogy vádlott1 I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, helyesen a Btk. 40. §

(2)bekezdés b) pontja alapján. [108] Tévedett ugyanakkor, amikor a korábbi ítéletek tekintetében engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. A 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 28. §

(1)bekezdés d) pontjában írtak szerint, a szabadságvesztés végrehajthatósága elévül 5 évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén 5 év elteltével. A 29. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a büntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napjával kezdődik, a

(4)bekezdés szerint pedig az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik. [109] Mindez az I. rendű vádlott esetében azt jelenti, hogy tekintve, hogy a korábban vele szemben kiszabott szabadságvesztésekből

1. július
2. napján szabadult feltételes kedvezménnyel, az 5 éves elévülési idő ezen a napon újra elkezdődött, így a szabadságvesztések végrehajthatósága mindkét ítélet esetében
3. július
4. napján elévült. Ezért a feltételes szabadságok megszüntetésének nincs törvényes alapja, így az ítélőtábla ezen börtönbüntetések vonatkozásában a feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. [110] vádlott1 I. rendű vádlott esetében a törvényszék helytállóan rendelt el 945.000,forint erejéig vagyonelkobzást. Tévedett azonban, amikor emellett az I. rendű vádlottól lefoglalt 1.202.000,- forint elkobzásáról is rendelkezett a Btk.
5. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű vádlott új pszichoaktív anyaggal kereskedett és ebből a kereskedésből 945.000,- forint bevétele keletkezett. Ezen összeg a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontja alapján képezi a vagyonelkobzás tárgyát, az ezt meghaladó összeg lefoglalását az ítélőtábla a Be. 320. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette és a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján az I. rendű vádlott részére kiadni rendelte, míg a Be. 323. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. [111] vádlott11 XI. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottak vonatkozásában az immár irányadó tényállás alapján a vagyonelkobzás összegét megváltoztatta, a XI. rendű vádlott vonatkozásában 550.000,- forint összegre leszállította, míg a XII. rendű vádlott vonatkozásában 1.551.000,- forint összegre felemelte. [112] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vádlott11 XI. rendű és vádlott12 neve XII. rendű (és X. rendű) vádlottak lakóhelyén lefoglalt 1.285.000,- forint, valamint 83 db Erzsébet utalvány elkobzásáról rendelkezett. A Btk. 74. §

(1)bekezdés c) pontja alapján Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 19 vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett és a

(4)bekezdés b) pontja alapján az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. A XI. rendű és XII. rendű vádlottak kábítószerrel is kereskedtek és a bűncselekményeket a X. rendű vádlottal közösen követték el, a bűncselekményből származó összegeket együtt élték fel, egymás között azt megosztották, így a lefoglalt készpénzre és utalványokra a másodfokú bíróság a fentebb már hivatkozott rendelkezések, továbbá X. rendű vádlott vonatkozásában a Be. 569. §

(1)bekezdésében és a Btk. 74. §

(3)bekezdésében foglaltak alapján vagyonelkobzást rendelt el. [113] Az eljárás során vádlott9 IX. rendű vádlottól lefoglalásra került egy kábítószerrel szennyezett digitális mérleg, amelyet nyilvánvalóan valaki bűncselekmény elkövetéséhez használt, ezért az ítélőtábla ezt a mérleget a Btk. 72. §

(1)bekezdés a) pontja alapján elkobozta. [114] Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű és vádlott6 VI. rendű vádlottak vonatkozásában tévesen állapította meg, hogy mely naptól álltak házi őrizet, illetve lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt. Az I. rendű vádlott

1. szeptember
2. napján még előzetes fogvatartásban, a II., III., V. és VI. rendű vádlottak
3. április
4. napján még előzetes fogvatartásban voltak, így az I. rendű vádlott
5. szeptember
6. napjától, míg a II., III., V. és VI. rendű vádlottak
7. április
8. napjától álltak lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt, ezért ezt a másodfokú bíróság helyesbítette. [115] Az elsőfokú bíróság a törvényi rendelkezéseknek megfelelően állapította meg, hogy vádlott11 XI. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottak a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés 2/3 részének a kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A velük szemben kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel azonban szükségtelenül hivatkozott a legkevesebb 3 hónap kitöltésére, ezért az erre történő utalást az ítélőtábla mellőzte. [116] Észlelte még az ítélőtábla, hogy a bűnjelekről történő rendelkezés során pontatlanul rögzítette vádlott6 VI. rendű vádlott részére kiadni rendelt 107.000,- forint bevételezési számát, valamint a Kecskeméti Rendőrkapitányság Tárgynyilvántartásában kezelt T-2724/
9. tételszám alatt kezelt mobiltelefon típusát révesen rögzítette, ezért azt helyesbítette. [117] Szükségtelenül rögzítette az elsőfokú bíróság vádlott5 V. rendű, vádlott9 IX. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottak telefonos elérhetőségét az ítélet rendelkező részében, ezért azt a másodfokú bíróság mellőzte. [118] A fent részletezettekre tekintettel az ítélőtábla sem az ügyész által a vádlottak terhére, sem a vádlottak és védők által a vádlottak javára előerjesztett fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, azonban az elsőfokú bíróság ítéletét hivatalból is felülbírálva, azt a Be.
10. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [119] A fellebbezési eljárás során felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 613. §

(1)bekezdésén alapult. [120] Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű és vádlott12 neve XII. rendű vádlottak személyi igazolványának száma megváltozott, ezért az ítélőtábla a Be. 561. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés b) pont alapján az új személyigazolvány számokat megállapította. Szegedi Ítélőtábla 3.Bf.649/2021/15/í 20 [121] Az ítélet ellen a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdései alapján fellebbezésnek helye nincs. Szeged,

1. február
2. dr. Joó Attila s. k. dr. Katona Dorottya s. k. dr. Kiss Dániel s. k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.III.649/2021/
3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 19.B.442/2019/
4. számú ítéletének fellebbezések folytán felülbírált része vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott6 VI. rendű, vádlott9 IX. rendű, vádlott11 XI. rendű és vádlott12 XII. rendű vádlottak vonatkozásában a mai napon jogerős. Szeged,
5. február
6. dr. Joó Attila s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő