A határozat elvi tartalma: Elmulasztott tárgyalás miatt az eljárás megszüntetése. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.V.35.185/2022/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 A felperes: (cím1) A felperes képviselője: (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2) Az alperes: (cím3) Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: A fellebbezéssel támadott határozat: Nagy Norbert Ügyvédi Iroda Budapest Főváros Kormányhivatala Dr. Maródi Gabriella kamarai jogtanácsos helyi adó ügyben indult közigazgatási jogvita a felperes (
- sorszám alatt) Fővárosi Törvényszék 106.K.704.274/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 106.K.704.274/2021/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a BP/1008/06624-2/
- iktatószámú végleges határozatával megváltoztatta és az indokolásában kiegészítette a Budapest Főváros VII. kerület Kúria V.Kpkf.35.185/2022/2-I 2 Erzsébetváros Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) KI/7201-2/2020/II. számú – építményadó ellenőrzési eljárás megállapításait realizáló – határozatát és a felperes terhére a Budapest VII. kerület 33053/1/A/295 hrsz.-ú, természetben a cím4 számú .... emelet alatt található szám1 m2 hasznos alapterületű teremgarázs megnevezésű ingatlan 4151/4197 tulajdoni hányada után építményadó adónemben a
- adóévre 3.148.247 forint adókülönbözetet, ugyanennyi adóhiányt; a
- adóévre 3.224.702 forint adókülönbözetet, ugyanennyi adóhiányt, a mindösszesen 6.473.979 forint adóhiány után 647.398 forint adóbírságot és az eredeti esedékességtől a befizetések időpontjáig, illetve a jegyzőkönyv keltének napjáig 418.273 forint késedelmi pótlékot állapított meg. A keresetlevél, védirat, a keresetlevél visszautasítása és a joghatások fennmaradása [2] A felperes a perindítási határidőben előterjesztett keresetlevelében elsődlegesen a végleges határozat megváltoztatását, az adóbírság és késedelmi pótlék mellőzését, másodlagosan az adóbírság és késedelmi pótlék tekintetében az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú adóhatóságnak a kivetéses adó alapjául szolgáló adatbejelentést követően határozatban kellett volna megállapítani az adó mértékét, vagy ha ezzel nem ért egyet és a tényállás tisztázatlansága miatt az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §
(7)bekezdése alapján az adót a bejelentéstől eltérően nem tudja megállapítani, úgy haladéktalanul ellenőrzést kellett volna elrendelnie, azonban az elsőfokú adóhatóság
- október 22-ig sem határozatot, sem adóellenőrzést nem rendelt el. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a 23.K.701.989/2021/
- számú végzésével a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján visszautasította, mert a jogi képviselő a keresetlevelet ügyfélkapun terjesztette elő, továbbá a minősített elektronikus aláírás hiányában a keresetlevél elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon került benyújtásra. Tájékoztatta egyúttal a felperest, hogy a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, amennyiben a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. [5] A felperes az egységes szerkezetbe foglalt, újra benyújtott keresetlevélben tárgyalás tartását kérte. Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése [6] Az elsőfokú bíróság a
- december
- napjára kitűzött (első) tárgyaláson kihirdetett 106.K.704.274/2021/
- sorszámú végzésével az eljárást a Kp.
- §-a alkalmazásával megszüntette, mivel a felperes a kérelmére kitűzött tárgyaláson – szabályszerű idézés ellenére – nem jelent meg és a tárgyaláson jelenlévő alperes akként nyilatkozott, hogy Kúria V.Kpkf.35.185/2022/2-I 3 az eljárás folytatását nem kéri. A felperes a
- sorszámú végzést
- december 21-én töltötte le. Az igazolási kérelem [7] A tárgyalás elmulasztásával kapcsolatban a felperesi jogi képviselő
- december 15-én igazolási kérelmet terjesztett elő, és szakorvosi igazolást mellékelve előadta, hogy a tárgyalás napján 06:12-15:38 között orvosi megfigyelés alatt állt, a fogorvosi rendelőben több órán keresztül tartózkodott, különböző nyugtatók és fájdalomcsillapítók alkalmazása mellett a beavatkozás során rövid időre még az eszméletét is elvesztette, ezért további megfigyelésre a rendelőben tartották. Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése [8] Az elsőfokú bíróság a 106.K.704.274/2021/
- számú végzésével felperes igazolási kérelmét a Kp.
- §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdése, 151. §
(2)bekezdése alapján elutasította. Megállapította, hogy a felperes a perbeli képviseletére ügyvédi irodának adott meghatalmazást. Ez a meghatalmazás kifejezetten rendelkezett arról, hogy az ügyintéző ügyvéd helyettesítésére jogosult az ügyvédi iroda másik ügyvédje, ügyvédjelöltje, valamint a megnevezett másik ügyvédi iroda, illetve egyéni ügyvéd. A felperesi jogi képviselő arra vonatkozóan semmilyen indokolást nem adott elő, hogy a helyettesei is akadályoztatva lettek volna. Ilyen körülmények között a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére, a tárgyalás elmulasztásának kimentésére az ügyintéző ügyvéd rosszulléte, illetve fogorvosi kezelése és a becsatolt orvosi igazolás önmagában nem lehet alkalmas. A jogi képviselőnek kötelessége a megfelelő helyettesítésről és így az általa képviselt fél jogainak helyes érvényesítéséről gondoskodni. Ez elv nyomatékosan érvényesül abban az esetben, ha a felet ügyvédi iroda képviseli (BH2000. 111., BH1996. 595.). A fellebbezés és az észrevétel [9] A felperes a 9. sorszámú végzés ellen a törvényes határidőben fellebbezést terjesztett elő, kérte az eljárást megszüntető végzés megváltoztatását és az elsőfokú bíróságnak az ügy érdemi tárgyalására és új határnap kitűzésére utasítását. A megsértett jogszabályhelyet a Kp. 82. §-ában, a Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Pp. 150. §
(1)bekezdésében, 151. §
(2)bekezdésében és 153. §
(3)bekezdésében jelölte meg. Álláspontja szerint figyelemmel arra a körülményre, hogy az eljárás megszüntetésének alapját képező felperesi mulasztással kapcsolatban igazolási kérelmet terjesztett elő és az igazolási kérelmét elutasító
- sorszámú végzéssel szemben fellebbezéssel élt, így az igazolási kérelem jogerősen nem került elbírálásra. Mindazonáltal az igazolási kérelemnek történő helyt adás esetén úgy kell tekinteni, mintha a mulasztás nem következett volna be és az elmulasztott Kúria V.Kpkf.35.185/2022/2-I 4 tárgyalást meg kell ismételni. Mindezekre figyelemmel az a körülmény, amelyre alapítottan az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetését alapozta, sem ténybelileg, sem jogilag nem tekinthető jogerősen megállapított ténynek. Az elsőfokú bíróságnak az a megközelítése, hogy a jogi képviselővel, illetve ügyvédi irodával szemben az elvárhatóság mértéke magasabb és ebből következően a méltányosság alkalmazása szűkebb körben értelmezhető, nem áll összhangban a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt méltányosság elvével sem általánosan, sem a konkrét ügy részleteit tekintve. [10] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. [11] Álláspontja szerint a helyettes ügyvédről történő gondoskodás célja, hogy az ügyfelek ügyeinek ellátása az ügyvéd akadályoztatása esetén is folyamatos és gördülékeny legyen (Kpkf.VI.39.467/2021/2.). Tekintve, hogy számos peres eljárás során még az egyéni ügyvédek is digitális adathordozón tárolják ügyeiket, továbbá, hogy elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, nem várt akadályoztatás esetén az ügyeket digitálisan elérhetővé kell, hogy tegyék. Orvosi ellátás szükségessége esetén a jogi képviselőnek mobileszközzel lehetősége lett volna helyettesítéséről gondoskodni. Az eljárás megszüntetésének a Kp. 82. §-ában foglalt feltételei fennálltak. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A fellebbezés alaptalan. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és az észrevétel keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás megszüntetéséről jogszerűen döntött. [14] Az ügyben releváns jelentősége volt annak, hogy a Kúria az igazolási kérelmet elutasító 106.K.704.274/2021/
- számú végzést a
- március 24-én meghozott Kpkf.V.35.175/2022/
- számú végzésével helybenhagyta, így a tárgyalást a felperes részéről elmulasztottnak kellett tekinteni. Amint azt a Kp.
- §-a rögzíti, a bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel a kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri. A Kp.
- §-ához fűzött jogalkotói indokolás szerint mérlegelési jogkörében dönt az objektív jogvédelmi feladatra tekintettel a bíróság arról, hogy a felperes egyes mulasztásaira – így a saját kérelem alapján kitűzött tárgyalás elmulasztására – tekintettel az eljárást megszünteti-e. Mérlegelési jogkörét jelentősen korlátozza, hogy az alperes akarata ellenére megszüntetésre nincs mód. [15] A felperes kérelme alapján kitűzött tárgyalás elmulasztása esetén a bíróság az objektív jogvédelem részeként a perben érintett további fél, azaz az alperes jogaira is figyelemmel dönthet a peres eljárás megszüntetéséről. A bíróságnak a döntése meghozatalakor kizárólag a Kp.
- §-ában foglalt megszüntetési feltételek fennálltát és az objektív jogvédelmi szempontokat szükséges vizsgálnia, szubjektív jogvédelmi szempontokat nem értékelhet, így Kúria V.Kpkf.35.185/2022/2-I 5 az eljárás megszüntetése körében nem vizsgálható, hogy a felperes kívánja-e a per folytatását (Kpkf.VI.39.469/2021/3.). A felperes részéről a tárgyalás elmulasztása nem volt vitatott, a felperes tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérelme jogerősen elutasításra került, ezért megállapítható volt a tárgyalás elmulasztása jogkövetkezményének jogszerűsége, az elsőfokú bíróság jogsértés nélkül döntött az eljárás megszüntetéséről a Kp.
- §-a alapján. [16] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(5)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. Záró rész [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem érvényesített, így arról a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81-
- §-aira figyelemmel nem kellett dönteni. [19] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró