A határozat elvi tartalma: Hatásköri összeütközés hiányában a Kúria sem dönthet az eljáró bíróság kijelöléséről A Kúria végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.210/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Hajdu Edit bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Illés Melinda ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes Önkormányzata (cím3) Az alperes képviselője: egyéb érdekelt1 A per tárgya: eljáró bíróság kijelölése A felterjesztő bíróság neve és az ügy száma: Budapest Környéki Törvényszék
- július 2-án hozott 103.K.700.932/2024/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az iratokat visszaküldi a Budapest Környéki Törvényszéknek mint polgári ügyekben eljáró bíróságnak. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A kijelölési eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes és a egyéb1 helyrajzi szám1ú ingatlan tulajdonosai – köztük a felperes – között
- április 2-án megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás ) jött létre, amelyben az alperes vállalta, hogy a perbeli ingatlannak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII. 20.) Korm. rendelet 20/A. §-a szerinti „Általános gazdasági terület”, és a alperes Önkormányzata Képviselő-testületének helyi építési szabályzatról szóló 24/
- (XII. 9.) önkormányzati rendelete 79-
- §-a és ezen rendelet
- számú mellékletének 1.
- Gazdasági területek táblázat
- pontja szerinti Gksz-1 kereskedelmi, szolgáltató építési övezetbe sorolása érdekében legkésőbb
- május 30-ig településrendezési eljárást indít. [2] A felperes
- április 1-én a Budapest Környéki Törvényszéknél keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen kérte az alperes közhatalommal okozott kárért való felelősségének megállapítását a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a Kúria IV.Kpk.39.210/2024/3 2 továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-a alapján és a Megállapodás teljesítésének elmaradásából eredő alperesi szerződésszegésre tekintettel kérte kötelezni az alperest a Ptk. 6:
- §-ára alapítottan 152.600.000,- forint kártérítés és annak késedelmi kamata megfizetésére. Másodlagosan a Ptk. 6:
- §-ára figyelemmel kérte az alperes Megállapodásban foglaltak teljesítésére kötelezését. A felperes előadása szerint keresetének alapja az, hogy az alperes a Megállapodásban írtakat nem teljesítette, a településrendezési eljárást nem indította meg. [3] A keresetlevelet a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiuma lajstromozta. [4] A Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiuma a 11.P.20.217/2024/
- számú átiratában a Budapest Környéki Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzatának
- § IV.a pontja alapján, figyelemmel a közigazgatási rendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(3)bekezdés d) pontjára, 7. §
(1)bekezdésére és 13. §
(5)bekezdésére, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. §-ára megküldte az iratokat a Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának. Az átirattal szemben a bíróság jogorvoslati jogot nem biztosított. A kijelölés iránti kérelem [5] A Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma a 103.K.700.932/2024/
- számú végzésében hivatalból megállapította hatáskörének hiányát és a hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölése érdekében a Kúria eljárását kezdeményezte. Az indokolás szerint a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiumának 11.P.20.217/2024/
- számú átirata tartalma szerint a hatásköre hiányának jogerős megállapítását jelentette. [6] A bíróság a csatolt iratokból megállapította, hogy mivel a perbeli ingatlan tulajdonosa és az alperes között megkötött Megállapodás tárgya az Étv. 30/A. §
(3)bekezdésében foglalt esetek egyikének sem feleltethető meg, ezért az nem minősül településrendezési szerződésnek. [7] Kiemelte továbbá a törvényszék, hogy a felperes keresetlevelében egyértelműen a Ptk. rendelkezéseit jelölte meg keresete jogalapjaként. A közhatalommal okozott kárért való felelősség megállapítása, a kártérítési igény, továbbá a szerződés teljesítésének kötelezésére irányuló kereseti kérelmek elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik. [8] A törvényszék a fentiek miatt a Kp. 14. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint hivatalból állapította meg hatáskörének hiányát, és mivel a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiuma szintén jogerősen megállapította hatáskörének hiányát, ezért a Kp. 15. §
(4)bekezdésére tekintettel kezdeményezte a Kúria hatáskörrel rendelkező bíróság kijelölésére irányuló eljárását. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kp. 15. §
(1)bekezdése szerint jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni. A 15. §
(3)bekezdés b) pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. [10] Negatív hatásköri összeütközés esetén a kijelölési eljárás alapja és egyben feltétele két jogerős, hatáskör hiányát megállapító bírósági határozat. [11] Jelen ügyben először a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiuma járt el, az eljárására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) vonatkozik. [12] A Pp. 24. §
(1)bekezdés első mondata értelmében a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. A Pp. 174. §
(1)bekezdése szerint, ha a keresetlevél alapján Kúria IV.Kpk.39.210/2024/3 3 megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben, vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. A 174. §
(3)bekezdés első mondata kimondja, az áttételt elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. [13] A Kúria hangsúlyozza, amennyiben a polgári bíróság hatásköre hiányát állapítja meg, mert a jogvita elbírálására közigazgatási bíróságnak van hatásköre, akkor köteles a Pp. 174. §
(1)és
(3)bekezdésének megfelelően eljárni, vagyis indokolt, fellebbezhető, hatásköre hiányát megállapító és áttételt elrendelő végzést hozni. A fenti jogszabályi előírásoknak a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiumának átirata sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg. [14] Ennek hiányában nem áll fenn az eljáró bíróság kijelölésének a Kp. 15. §
(1)és
(4)bekezdésében foglalt azon feltétele, hogy jogerős bírósági határozatokon alapuló negatív hatásköri összeütközés valósult meg közigazgatási ügyben eljáró bíróság és más bíróság között. [15] A Kúria a fentiekre figyelemmel – hatásköri összeütközés hiányában – nem dönthetett az eljáró bíróság kijelölése tárgyában és az iratokat visszaküldte a Budapest Környéki Törvényszéknek mint polgári ügyekben eljáró bíróságnak. [16] A Budapest Környéki Törvényszék köteles az ügyet polgári perként lajstromozni és vizsgálni a hatáskörét. Annak megállapítása esetén – ha az illetékessége is fennáll – a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Kollégiumának kell az ügyben eljárnia. Ellenkező esetben, ha a Polgári Kollégium hatáskörének hiányát állapítja meg, akkor a Pp. 174. §-a alapján, annak betartásával kell döntést hoznia. Záró rész [17] A Kúria a Kp. 15. §
(5)bekezdésére alapítottan a felek meghallgatása nélkül határozott. [18] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró Dr. Hajdu Edit s.k. bíró Dr. Tánczos Rita s.k. bró