← Magyarország

Kfv.35289/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [1] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadásának, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként kizárólag anyagi jogi normákat jelöl meg. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.289/2024/2. A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 Zrt. cím1 A felperes jogi képviselője: dr. Kósa Ferenc Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kósa Ferenc, cím2 Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Kúria V.Kfv.35.289/2024/2 2 Az alperes jogi képviselője: dr. Horváth Gabriella kamarai jogtanácsos A per tárgya: megtámadása iránti közigazgatási per pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: 6.K.700.736/2024/7. számú ítélete Pécsi Törvényszék 2024. október 28. napján kelt Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesi gazdasági társaság jogelődje az kft Kft. volt, amely 2023. július 31. napján a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.). 3:39. §
(1)bekezdése alapján, a felperes gazdasági társasággá való átalakulással megszűnt. [2] A jogutód felperes
  1. október
  2. napján kérelmet terjesztett elő a Nemzeti Adóés Vámhivatal Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amelyben 98 darab pénztárgép tekintetében az adóalany nevére és adószámára vonatkozó adatok megváltoztatását kérte a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/
  3. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet)
  4. §
(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú adóhatóság ezt követően több ízben tájékoztatta a felperest arról, hogy kérelmét teljesíthetetlennek tartja. [3] A felperes
  1. február
  2. napján ismételten azonos tartalmú kérelmet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú adóhatóság
  3. március
  4. napján kelt, 1701333248 iktatószámú határozatával elutasított. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes a
  5. június
  6. napján kelt, 1731842547 iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kúria V.Kfv.35.289/2024/2 3 [4] A határozatok indokolása szerint a felperesi jogelőd mint adóalany a
  7. július
  8. napján történt átalakulásával megszűnt, a felperes formájában pedig a Ptk. 3:
  9. §
(1)bekezdése alapján egy új jogi személy jött létre. Ennélfogva nem az adóalany nevében és adószámában történt változás, hanem maga a pénztárgép üzemeltetőjének személye változott meg, hiszen az átalakulás révén létrejött új adóalany, azaz a felperes lett az új üzemeltető. A már üzembe helyezett pénztárgépek más üzemeltetőhöz rendelése kizárólag a pénztárgépek NGM rendelet 67. § 6a. pontja és 44. §
(1)bekezdése szerinti átszemélyesítése útján lehetséges, így a felperes NGM rendelet 45. §
(1)bekezdésére alapított adatváltoztatás iránti kérelme nem teljesíthető. A jogerős ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [6] Ítéletének indokolásában a Ptk. 3:39. §
(1)bekezdésére, az adózás rendjéről szóló
  1. évi CL. törvény
  2. §
(1)bekezdésére és 38. §
(1)bekezdés c) pontjára, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 62. §
(4)bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy a gazdasági társaság átalakulása esetén az átalakuló társaság mint jogelőd megszűnik, cégjegyzékszáma és adószáma törlésre kerül. Az átalakulás következtében, a cégbírósági bejegyzés eredményeként új jogi személy jön létre, amely új cégjegyzékszámmal és új adószámmal rendelkezik. [7] Kifejtette, hogy a perbeli esetben a felperes jogelődje
  1. július
  2. napjával megszűnt, ezt követően a felperes mint jogutód új jogi személyként, Zrt. formájában, új cégjegyzékszám alatt kezdte meg tevékenységét. Utalt rá, hogy a felperes jogelődjének megszűnése és adószámának törlése folytán a felperes gazdasági tevékenységéhez új adószám is kapcsolódik. Mindezek alapján megállapította, hogy az átalakulással adójogi szempontból új adóalany jött létre, vagyis a pénztárgépek üzemeltetőjének személye megváltozott. Ennélfogva alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy csupán az adóalany nevében és adószámában történt adatváltozás. Kiemelte, hogy a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdése szerinti jogok és kötelezettségek átszállása adójogilag nem releváns, a pénztárgépek üzemeltetéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek ugyanis nem szállnak át a jogutódra. A tárgyi ügyben így nem az NGM rendelet 45. §
(1)bekezdését, hanem az NGM rendelet
  1. § 6a. pontját kell alkalmazni, a már üzembe helyezett pénztárgépek más üzemeltetőhöz, jelen esetben a felpereshez rendelésére ugyanis kizárólag átszemélyesítés útján kerülhet sor. [8] Végül utalt rá, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §
(1)bekezdésének sérelmére is, az NGM rendelet 45. §
(1)bekezdése és a 44. §
(2)bekezdésének a)-b) pontjai ugyanis kizárólag az ugyanazon adóalanyhoz tartozó név és adószám megváltozására vonatkoznak. Kúria V.Kfv.35.289/2024/2 4 A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)és
  3. ad)alpontjai alapján kérte. [10] Az ügy érdemét tekintve sérelmezte, hogy az adóhatóság többször kérelme ellenére is elmulasztotta az NGM rendelet 45. §
(1)bekezdése szerinti adatmódosítási kötelezettségének teljesítését. Kifejtette, hogy az üzembe helyezett pénztárgép nem került más üzemeltetőhöz, csupán a korábbi adóalany neve és adószáma változott meg. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a felperes mint üzemeltető átalakulása kapcsán figyelmen kívül hagyta a Ptk. 3:39. §
(1)bekezdésében foglalt azon rendelkezést, amely szerint az átalakuló jogi személy jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. Kiemelte, hogy e rendelkezés folytán a gazdasági társaság átalakulása esetén a pénztárgép és annak üzemeltetési joga a törvény erejénél fogva átszáll a jogutódra. Következésképp, az adóhatóságnak nem kell a pénztárgépet más üzemeltetőhöz rendelnie, mivel az üzemeltetés joga a törvény erejénél fogva az általános jogutódé lesz. A Kúria döntése és jogi indokai [11] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria V.Kfv.35.289/2024/2 5 miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását egyfelől a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján kérte. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a vizsgálandó jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat, az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, míg a jogkérdés társadalmi jelentősége akkor indokolja a befogadást, ha az eldöntendő jogi probléma a jogalanyok széles körét érinti [Kfv.I.35.043/2023/3.; Kfv.VII.45.005/2024/2.; Kfv.V.35.005/2024/2.; Kfv.I.37.104/2024/3.; Kfv.V.35.148/2024/2.]. A Kúriának ugyanakkor nincs tudomása arról, hogy a pénztárgépek adatváltozásával, illetve átszemélyesítésével kapcsolatos jogkérdések nagy számban fordulnának elő más ügyekben. A Kúria nem észlelte azt sem, hogy a jelen ügy által felvetett, pénztárgépek adatváltozásával összefüggő jogi probléma a felperes mellett más pénztárgépüzemeltetőket, azaz a jogalanyok szélesebb körét is érintené. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján történő befogadására nem volt lehetőség. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását másfelől a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján kérte. [17] A kérelmezőt e befogadási okra való hivatkozás esetén Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján indokolási kötelezettség terheli, amelynek keretében be kell mutatnia, hogy alapvető eljárási jogának sérelme milyen tények alapján következett be, illetve hogy az állított eljárási szabályszegés miben áll, az a konkrét ügy érdemére kihatással volt, valamint hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető [Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3.; Kfv.II.37.690/2023/2.; Kfv.V.35.285/2023/2.; Kfv.V.35.008/2024/2.; Kfv.V.35.127/2024/2]. A Kúria utal arra is, hogy a felülvizsgálati eljárásban a Kp. 115. §
(2)bekezdése nyomán alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja, valamint a kúriai gyakorlat [BH2015.307.; BH2017.196.; Kfv.II.37.690/2022/2.; Kfv.III.37.043/2022/2.; Kfv.II.37.602/2023/7.; Kfv.V.35.078/2024/2.; Kfv.V.35.275/2024/2.] szerint kizárólag azon jogsértések vizsgálatára kerülhet sor, amelyek tekintetében a fél Kúria V.Kfv.35.289/2024/2 6 megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, valamint szövegesen is előadja, hogy a jogszabálysértés miben nyilvánul meg. [18] A felülvizsgálati kérelem ugyanakkor nem felel meg e követelménynek, a felperes ugyanis abban megsértett jogszabályhelyként kizárólag az NGM rendelet 45. §
(1)bekezdését és a Ptk. 3:39. §
(1)bekezdését jelölte meg, e normák azonban nem az adóhatóság vagy az elsőfokú bíróság eljárását szabályozó, jelen befogadási ok indokolására alkalmas eljárásjogi rendelkezéseket, hanem anyagi jogi szabályokat tartalmaznak. Márpedig ha a fél felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként kizárólag anyagi jogi normákat jelöl meg, a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadásának nincs helye [Kfv.V.37.317/2024/2.]. A Kúria így megállapította, hogy a felperes nem tett eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének, erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadására ezokból sem kerülhetett sor. [19] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból megvizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ac)alpontja szerinti befogadási okokat is. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. JEH], míg a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a befogadás akkor indokolt, ha az egységes bírói gyakorlatnak a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi okból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új elvi jelentőségű jogkérdés merült fel, amely a Kúria állásfoglalását igényli. A Kúria ugyanakkor az ügyben nem észlelt olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely kapcsán a Kúria jogegységi célú iránymutatása szükséges lenne, így a felülvizsgálati kérelem befogadására ezokból sem kerülhetett sor. [21] Az ügyben nem merült fel az Európai Unió jogának alkalmazása, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontja szintén nem indokolta a felülvizsgálati kérelem befogadását. [22] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt, a felet terhelő indokolási kötelezettség miatt hivatalból nem vizsgálhatta. [23] Mindezekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a befogadást megtagadta. Kúria V.Kfv.35.289/2024/2 7 A döntés elvi tartalma [24] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadásának, ha a fél a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként kizárólag anyagi jogi normákat jelöl meg. Záró rész [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [27] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja Budapest,
  2. január
  3. dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró bíró dr. Demjén Péter s.k. Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Stefancsik Márta s.k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.